Hosszantartó székrekedés csecsemőknél: Átfogó útmutató szülőknek

Szülővé válni egy csodálatos, lélegzetelállító utazás, tele örömteli pillanatokkal és persze rengeteg kérdéssel. Az egyik leggyakoribb, mégis talán leginkább tabu témakör az újszülött kisbabák kakilása. Ne aggódj, minden szülő szembesül vele, és teljesen természetes, ha kérdéseid vannak!

Ez a cikk egy átfogó útmutató, ami segít eligazodni a pelenkák világában, és megnyugtat a mindennapi aggodalmak közepette. Készen állsz egy kis őszinte beszélgetésre a kakáról?

Az újszülött széklete: Az első napoktól a stabil állapotig

Amikor a kisbabád megérkezik, az első napokban, hetekben a pelenka tartalma egy igazi információs aranybánya a számodra. Először is, ne ijedj meg, ha az első kakik sötétzöldes-fekete, ragacsos anyagok lesznek! Ez a meconium, azaz magzatszurok, ami teljesen normális és azt jelzi, hogy a baba emésztőrendszere működésbe lépett.

Pár nap alatt ez átvált egy világosabb színű, átmeneti székletre, majd beáll a végleges, táplálkozástól függő szín és állag. A magzatszurok zsírnemű anyagokat, epét, nyákot, hámsejteket és magzatvizet tartalmaz. Előfordulhat, hogy a magzat már a megszületése előtt a magzatvízbe üríti, ez azért probléma, mert oxigénhiányt jelezhet és fertőzést okozhat a magzatnak, újszülöttnek.

A mekónium általában a szülést követő 1-2 napon belül kiürül az újszülött végbelén keresztül. Amennyiben az egészséges újszülöttnek 2 nap alatt sem lesz meg az első széklet, az meconium ileust (bélelzáródást) jelent, ami mucoviscidózisban fordulhat elő - mondja Dr. Hidvégi Edit.

A magzatszurok ürülését követően jelenik meg átmeneti, majd az anyatejes széklet. A fekete magzatszurkot az első napokban termelődő értékes előtej, a kolosztrum segíti kihajtani. Fontos, hogy a mekónium mihamarabb ki is ürüljön a belecskéiből, mert ha nem tud, akkor sárgaságot és ezáltal aluszékonyságot okozhat.

A víz és a tea egyáltalán nem alkalmas a magzatszurok kihajtására a belekből, a tápszer pedig sokkal kevésbé, mint az előtej. Ezért is fontos, hogy rögtön a születése után szopizzon az újszülött. A 2. életnaptól pedig lényeges arra figyelned, hogy naponta minimum 8 alkalommal szopizzon lehetőleg mindkét mellből annak érdekében, hogy elegendő előtejhez jusson.

A születése utáni 2-3-(4). napon az újszülötted pelenkájában barnás, zöldes székletet fogsz látni. Ez az átmeneti széklet. A fekete magzatszurkot megszínezi az elfogyasztott anyatej, ettől lesz barna vagy sötét zöld az újszülött széklet a pelusban.

Ilyenkor sötét zöld a széklet, sötétebb, mint a túl sok laktóz miatti zöld széklet. A tejbelövellést követően, legkésőbb az 5.-(6). naptól az előző nap zöldes széklete után mustársárga, aranysárga széklete van a szoptatott babának. Ha viszont az 5. nap után még mindig fekete magzatszurkot vagy sötét zöldes székletet kakil, akkor az arra utal, hogy nem jut elég tejhez.

A mekónium kiürülése és az anyatejes, sárga széklet megjelenése között, a 3. vagy 4. vagy esetleg 5. napon néha eltelik 24 óra anélkül, hogy az újszülött kakilna. Ha ébreszthető, eleget pisil és aktívan szopik, akkor ez nem jelent problémát.

A 24 órás szünet a széklet ürítésében ebben az átmeneti időszakban sok babánál előfordul.

Milyen gyakran kakil az újszülött kisbaba?

Ez a kérdés rengeteg szülő fejében megfordul, és a válasz nem olyan egyszerű, mint gondolnád. Anyatejes és tápszeres babáknál jelentős különbségek lehetnek. Az anyatejes babák gyakran, akár minden szoptatás után is kakilhatnak, és ez teljesen normális. Van, hogy napi 8-12 pelenkát is megtöltenek a kezdeti időszakban, ami egyfajta diadal az emésztés felett.

Az anyatej könnyen emészthető, és a baba szervezete gyorsan feldolgozza, ami gyakori székletürítést eredményez. Idővel ez a gyakoriság csökkenhet, és előfordulhat, hogy anyatejes babák akár napokig, egy hétig vagy még tovább sem kakilnak. Ez sem feltétlenül probléma, ha a baba jól van, eszik, és nem mutat fájdalmat vagy diszkomfortot. Fontos a megfigyelés és a türelem.

A tápszeres babák kakilási szokásai általában szabályosabbak és ritkábbak. Jellemzően naponta 1-3 alkalommal kakilnak, de az is teljesen rendben van, ha ritkábban. A tápszer összetétele sűrűbb, lassabban emészthető, ami magyarázza a ritkább székletet. A gyakoriság tehát egy rugalmas fogalom, de a lényeg, hogy a baba jól érezze magát, és ne szenvedjen.

Egy kizárólagosan szoptatott, jól fejlődő és panaszmentes csecsemőnél teljesen természetes, ha naponta többször is kakil. Hat hetes kor után pedig - ha a baba közérzete megfelelő - a heti két széklet is normálisnak tekinthető. Tápszeres gyermekeknél már elvárható a napi székletürítés, és a hozzátáplálást követően is az egy-kétnaponkénti székletürítést tartjuk normálisnak.

Természetesen nem kell kétségbe esni akkor sem, ha ettől eltérő, de rendszeres ritmusú székletürítést tapasztalunk a gyermeknél. Fontos azonban, hogy ne társuljon hozzá kellemetlenség, rossz közérzet, nehezített székelés és a széklet állaga lágy, kenőcsös vagy formált legyen.

Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente akár csak egyszer van puha, kenőcsös székletük.

A szoptatás alatt ritka a székrekedés, inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, szinte egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3.

Fontos-e a kaki színe és állaga?

Abszolút! Az újszülött kisbabák kakilása színének és állagának megfigyelése létfontosságú. Ahogy említettem, a meconium sötét, ragacsos. Ezután jön az átmeneti kaki, ami zöldes-barnás.

Az anyatejes babák széklete általában mustársárga, laza, magos-túró állagú, néha kis fehér darabkákkal. Ez a látvány lehet meglepő, de ez a normális! A tápszeres babák kakija általában sárgás-barnás, sűrűbb, pasztaszerűbb, és jellegzetesebb szaga van.

Fontos, hogy ha a széklet színe tartósan fehér, vörös (vér) vagy fekete (nem meconium), azonnal fordulj orvoshoz! Ezek aggodalomra okot adó jelek lehetnek. A zöldes árnyalatok általában nem jelentenek problémát, különösen, ha a baba jól van.

A tejbelövellés után is előfordulhat, hogy zöld széklet van a baba pelenkájában. A zöld széklet leggyakoribb oka az, hogy gyorsan halad át az anyatej vagy a baba bélrendszerén és emiatt zöld színű marad. A tápszeres babáknál a vizsgálatok szerint a zöld széklet (ha nem jár együtt bűzös, nyákos, híg állaggal) normálisnak tekinthető.

Anyatejes babáknál a zöldes széklet oka legtöbbször az, hogy a baba nem tudja teljes mértékben lebontani az anyatej laktóztartalmát. A laktáz enzim, ami a laktózt bontja, nem bír el a sok laktózzal. Ez akkor fordul elő, ha arányaiban kicsit többet vesz magához a szoptatás elején ürülő laktózban dús tejből. Valódi problémát azonban a naponta 1-2x előforduló kissé zöldes széklet nem okoz.

Mikor jelent problémát a zöld széklet?

Ha a babád csak naponta 1-2x kakil zöldes székletet vagy zöldet, mellette megfelelően gyarapszik, alapvetően jókedvű, akkor nincs miért aggódnod. Amennyiben sokszor zöld a széklet, ráadásul híg, habos és bűzös is, akkor érdemes szakemberrel konzultálnod.

Ilyenkor a baba gyarapodását is befolyásolhatja a túl sok laktóz mindkét szélsőség irányába. Ha valaki rendszeresen fej minden szoptatás után, hetek alatt vezethet oda, hogy a baba mindig azt a részét fogyasztja el a tejnek, ami a szoptatás első felében ürül és ami laktózban dúsabb.

A fejéssel pedig az anya a magasabb zsírtartalmú, laktózban szegényebb tejet üríti ki. Ha ez következetesen így zajlik, akkor ez okozhat állandó zöld székletet. Tandem szoptatásnál is előfordulhat hasonló probléma. Ha az anyának túltermelése van bármilyen okból.

Ha a túltermelés gyanúja merül fel, akkor meg lehet fontolni az alkalmankénti egy mellből való szoptatást vagy akár a blokk szoptatást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2-3-4 órán keresztül a baba ugyanarra a mellre kerül vissza. Ezt azonban érdemes szakemberrel átbeszélni, és csak akkor szabad alkalmazni, ha biztosak vagyunk benne, hogy túl sok tej termelődik. Hosszan tartó állandó híg, vizes, zöld széklet utalhat bélfertőzésre is. Ilyen esetben is orvoshoz érdemes fordulni.

Túl vizes széklete van a babádnak? Hasmenése van?

Az anyatejes babáknál állag tekintetében is széles a skála. A krémes állagtól a vizes állagig minden átmenet és fokozat normálisnak tekinthető. 6 hetes kor alatt a legtöbb baba naponta sokszor kakil, akár minden szopizásnál. Ez normális, nem számít hasmenésnek.

6 hetes kor felett nagy egyéni különbségek vannak. Az is normális, ha egy baba még mindig naponta nagyon sokszor és az is, ha többnaponta kakil csak. A hasmenés az első 6 hónapban azt jelenti, hogy a babádra jellemző kakilási mennyiséghez képest jóval többször kakil, a széklete híg, bűzös és jellemzően zöld. Valamilyen betegség vagy fogzás állhat a háttérben.

Mit jelez, ha nyákos a széklet?

A nyákos széklet is gyakori és normális, ha átmenetileg tapasztalod. Előfordulhat, hogy a nyálát vagy az orrváladékot nyeli a baba és ezt látod viszont a pelenkában. Fogzásnál a fokozott nyáltermelésből nyelt sok nyál irritálhatja a beleket, nehezíti a felszívódást és savas valamint nyákos, híg székletet okozhat.

Baj-e ha túrós széklet van a pelusban?

A túrós széklet is teljesen ártalmatlan és normális csecsemőkorban. Az emésztetlen anyatej túró formájában van jelen a székletben. Ahogy nő a baba és érik az emésztőrendszere, úgy ez a jelenség megszűnik majd.

Mitől lehet fekete széklete a babának?

A születés utáni napokban az újszülött beleiből ürülő magzatszurok, a mekónium fekete. A 4-5. életnap után azonban már nem szabad mekóniumot látnod az újszülött babád pelenkájában, tehát gondot jelent, ha még ekkor is fekete székletet ürít. Ez azt jelenti, hogy nem jut elég tejhez. A leggyakoribb, hogy vas kiegészítést kap a baba és ez feketére színezi a székletét. Valamint székrekedést is okoz. Az egészséges anyatejes babának biztosan nincs szüksége vas pótlása az első félévben.

Mit jelez a véres széklet csecsemőkorban?

A piros szín nagy riadalmat kelthet benned. Nem biztos, hogy vért jelez. Sebes, vérző bimbó esetén a baba vért nyelhet. Ez feketére színezheti a székletét. Ez nem okoz neki semmi bajt! Sebes mellel is lehet szoptatni. A baba végbelén, végbélnyílásán keletkezett repedés, sérülés vérzik. Ez színezi meg a székletet, jellemzően élénk piros színű friss vérrel. Gyerekorvos meg tudja állapítani, hogy erről van-e szó.

A baba tejfehérje érzékeny, ennek következtében a bélnyálkahártya sérül és véres székletet láthatsz a pelusban. Az anyai tej- és tejtermékmentes (plusz tojásmentes) diéta segít ilyenkor, ami a diéta megkezdése után 7-10 nappal kezd el pozitívan hatni a babára. Lenyelt valamit a baba, ami piros. A hozzátáplálás után a piros szín az elfogyasztott piros étel is lehet.

Hosszantartó kakilás, székrekedés és okai

Hosszú távon székelési problémákat okozhat, ha a baba erőlködik, de nem jön ki a kaki. A végbélnyílás izmainak el kell ernyednie. És ez a lényeg, hogy hiába van meg az inger, hiába próbál kakilni a kicsi, ha maga a záró izom nincs még összhangban ezzel a folyamattal. Egy idő után ez az inger és a záró izmok tágulása teljesen leáll, mert az agy azt tanulja meg, nem történik semmi.

A szorulás gyakori és igen kellemetlen tünet a kicsiknél, ami tartós fájdalmakat, nyugtalanságot és levertséget okoz. A csecsemők székrekedésének hátterében több kiváltó ok is meghúzódhat, de általánosságban mindig valamilyen változás idézi elő. Anyaként mindenki pontosan jól tudja, hogy a babája melyik táborba tartozik, amiből már arra is tud következtetni, hogy mikor van baj.

A szorulásnak több oka is lehet, de a leggyakrabban valamilyen változással köthető össze. Ilyen lehet a hozzátáplálási időszak (amikor a baba az anyatej mellett már szilárd ételeket is kap), de egy kicsit nagyobb korban a cumi elhagyása vagy az óvodába járás miatt kialakuló tartós szorongás is. Összességében tehát a kiváltó okokat két nagy csoportra lehet bontani: a szervi okokkal kapcsolatban állókra, illetve a nem szervi okokkal kapcsolatban állókra.

A Gyermekgyógyászati Központ szakembere Dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológus, gyermek tüdőgyógyász arra hívja fel a figyelmet, hogy a rostdús étrend, a bőséges folyadékbevitel, valamint a testmozgás is elengedhetetlen a megfelelő székelési habitus kialakításához.

Gyermekkorban igen gyakori problémát jelent a székrekedés, amit ráadásul számtalan tévhit is övez - magyarázza a szakember, aki hozzáteszi, hogy valójában nem a székletürítések száma, sokkal inkább az ürítéssel kapcsolatos nehézségek és kellemetlen élmények döntik el, hogy székrekedése van-e a gyermeknek.

Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha a gyermek heti kettőnél kevesebbszer kakil, a széklet állaga kemény, száraz, az ürülés pedig csak nagy nehézségek árán megy. A székrekedést hasfájás, puffadás, teltségérzet vagy bűzös szelek kísérik, súlyosabb esetben a gyermek végbélnyílása berepedhet, ami fájdalommal jár, és tovább nehezíti a székelést.

A székrekedés okai igen szerteágazók, ám döntő többségben nem szervi okok állnak a háttérben. Többnyire az alacsony rost- és folyadékbevitel a ludas. Ilyenkor étrendi módosítással, több folyadékkal, zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával orvosolható a probléma. Hidvégi doktornő a rendszeres testmozgás jelentőségére is felhívja a figyelmet, amivel megelőzhető az emésztési problémák kialakulása.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet.

A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érintheti, csecsemőkorban általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál.

A szorulásnak több oka is lehet, de a leggyakrabban valamilyen változással köthető össze. Ilyen lehet a hozzátáplálási időszak (amikor a baba az anyatej mellett már szilárd ételeket is kap), de egy kicsit nagyobb korban a cumi elhagyása vagy az óvodába járás miatt kialakuló tartós szorongás is.

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg - mondja Dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet.”

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet. A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák. Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek.

„Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek - főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások - és a stressz is súlyosbítja.

Pszichés okok: Akkor, amikor a kisgyerek valamilyen pszichés ok miatt tartja vissza a székletet. A 2-3 éves kisgyerek számára a kakilás különösen intim dolog, sok kisgyerek ilyenkor szívesen elbújik az asztal alá, vagy a mellékhelyiségbe, nem szereti, ha zavarják.

Ha a kicsi csak pelusba szeretne kakilni, pedig pisilni már tud bilibe, nem szabad elvenni tőle a pelenkát, jobb megvárni, amíg magától elhagyja. Az állandó piszkálás, a finom „megjegyzések” csak ahhoz vezetnek, hogy még inkább ragaszkodik ehhez a szokásához. A pelenkához való ragaszkodást gyakran az okozza, hogy a kisgyerek gondolkodásában a széklete még a teste részét képezi, a saját „produktuma”, ezért nem szeretné csak úgy „kidobni”.

A háttérben állhatnak a kicsi környezetében bekövetkezett változások is. Költözés, testvér születése, óvodakezdés, de akár egy betegség, nyaralás vagy éppen óvodai szünet is, ami miatt megváltozik a kicsi megszokott napirendje.

Óvodai beszoktatásnál is előfordulhat, hogy a kicsi az óvodában nem kakil, visszatartja a székletét, otthon azonban a szokott módon bilizik, ennek az az oka, hogy nem bízik az óvodában, nem meri ott elengedni magát. Gyakran azoknál a gyerekeknél jelentkezik ez, akik már otthon is küzdöttek korábban székletvisszatartásos vagy székrekedéses problémákkal.

Organikus, szervi eltérésre akkor kell gyanakodni, ha az első széklet az ún. mekónium ürítése, már az első néhány napban elmarad, vagy nehezen megy, vagy ha a kisbaba széklete véres, nyálkás, ha hány, étvágytalan, nem hízik, hasmenés váltakozik székrekedéssel, vagy ha a has feszül, felfúvódott. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. A székrekedések többsége azonban szerencsére nem ilyen, hanem nem szervi un. funkcionális eredetű.

Három olyan periódus van a kisgyerekek életében, amikor a székrekedés különösen gyakran okoz problémát. Az első az az időszak, amikor a kizárólagos tejtáplálásról áttérnek a vegyes táplálkozásra. Mint a fentiekben már kifejtettük, puha, kenőcsös széklet esetén nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak hetente egyszer kakil a csecsemő. Ha egy kisbaba születésétől kezdve nehezen kakil, felmerül, hogy valamilyen anatómiai ok, vagy betegség okozza a székrekedést.

Milyen jelei vannak, ha a baba küzd a kakival, és hogyan lehet neki segíteni?

Az újszülött kisbabák kakilása néha kihívást jelenthet. Ha azt látod, hogy a baba erőlködik, nyomkodja a hasát, vörösödik az arca, sír, vagy napokig nincs széklete, és mindeközben feszült, akkor valószínűleg nehezen kakil. A kemény, száraz széklet is székrekedésre utal. Ne téveszd össze az erőlködést a fájdalommal! A babák gyakran erőlködnek kakilás közben, de ha utána megkönnyebbülnek és vidámak, akkor nincs gond. Ha azonban tartósan feszült, sír, és a széklete is kemény, akkor itt az ideje, hogy segíts neki.

Ahogyan arról már szó esett, a baba székrekedése esetén a legárulkodóbb jel mindig az, hogy a kicsi a megszokottnál ritkábban és rendszertelenebbül kakil. Egy-egy szorulás alkalmával a kicsi intenzív fájdalmakat él át, ezért nem akarja a székletét üríteni, vagy ha meg is próbálja, guggolva sírdogál. Egy idő után az a megoldás részéről, hogy elkezdi tartogatni, amitől azonban a hasa puffadt és feszes lesz. Az erőlködés következtében jellemző az is, hogy a végbélnyílás körül apró, vérző, fájó repedések jelentkeznek.

Ellentmondásosnak tűnhet ugyan, de a csecsemő szorulásának tünete lehet a híg széklet szivárogtatása is. Ilyenkor ugyanis arról van szó, hogy a végbélben felgyülemlett kemény székletrög mellett kifolyik egy kevés kaka - ezt más néven szorulásos hasmenésnek nevezik.

A fájdalmas, kellemetlen székeléstől való félelem a kisbabákban különös reakciókat válthat ki: ív alakban megfeszülnek, összeszorítják a combjukat, sírnak. Nagyobb gyerekek ide-oda hintáznak, lábujjhegyre állnak, tekergőznek, izegnek-mozognak, elbújnak egy sarokban vagy furcsa testhelyzeteket vehetnek fel. Mindez nem arra utal, hogy kakilni akarnak, hanem ellenkezőleg, visszaszorítják a székletet.

A székelés visszatartásának oka lehet, hogy a székelés fájdalmat okoz (kemény széklet, a végbél berepedt - orvosi szóval fissura alakult ki), az, hogy nincs olyan hely, amely alkalmas a székelésre, vagy egyszerűen a gyerek nem akarja tudomásul venni az ingert, mert mással (pl. játékkal) van elfoglalva.

Természetes segítő módszerek:

• Masszázs: Gyengéd, körkörös mozdulatokkal masszírozd a baba hasát, az óramutató járásával megegyező irányban.
• "Bicikliztetés": Fektesd a babát a hátára, és óvatosan mozgasd a lábait, mintha biciklizne. Úgy is segíthetsz a gyermekeden, hogyha függőlegesen megtartod (vagy a hátára fekteted), és a behajlított térdeit néhányszor gyengéden feltolod a mellkasához.
• Meleg fürdő: Készíts egy meleg fürdőt, fektesd bele a picit, majd így masszírozd a hasát!
• Székletlazító ételek (csak hozzátáplálás után!): Ha a baba már hozzátáplálódik, akkor rostban gazdag ételek (pl. őszibarack, szilva püré) segíthetnek. Fontos, hogy soha ne adj gyógyszert vagy házi praktikát a babának anélkül, hogy orvossal konzultáltál volna!
• Megfelelő folyadékfogyasztás és mozgás: A legfontosabb alapszabály egy kisbaba székrekedésekor, hogy a megfelelő folyadékfogyasztást és mozgást biztosítsd a kicsinek. A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség.
• Diéta és rostbevitel: Emellett (hogyha már javában zajlik a hozzátáplálási időszak) figyelj oda arra is, hogy minél változatosabban táplálkozzon, helyezd előtérbe a magas rosttartalmú ételeket! Csempéssz a turmix közé sok zöldséget és gyümölcsöt (pl.: érett banánt, körtét stb.), mert ezek garantáltan segítenek az emésztési nehézségeken!
• Gyümölcslevek és kompótok: Vannak „házi” módszerek, amelyek segíthetnek. Ilyen a gyümölcslevek (szilva, alma vagy körte), kompótok adása. 4-8 hónapos csecsemők napi fél-egy dl gyümölcslevet kaphatnak elosztva néhány adagban. A nagyobb, már szilárd ételeket is fogyasztó kisgyerekek esetén növelni lehet azon élelmiszerek arányát, amelyek sok rostot tartalmaznak, ilyenek általában a zöldségek (pl. bab, borsó, brokkoli, spenót) vagy a gyümölcsök (szilva, őszibarack, sárgabarack, körte).
• Tehéntej mentes diéta: Némely esetben a tehéntej adása váltja ki a székrekedést, 1-2 hetes tehéntej mentes diétát ezért érdemes kipróbálni. Ugyanakkor az erjesztett tejtermékek, a joghurt, kefir, aludttej puhítja a székletet, és így hatnak az aszalt gyümölcsök (szilva!) vagy a savanyú káposzta leve. Az alma, banán, répa, krumpli vagy éppen a csokoládé és az édességek viszont székrekedést okoznak, ezért ezeket székrekedés esetén kerülni kell.
• Jótékony mozgásformák: A bélmozgást a mozgás is segíti, felnőtteknél is gyakoribb a székrekedés, ha mozgásszegény az életük, keveset mozognak. A még nem kúszó-mászó babák egész nap csak fekszenek és ez okozhat székrekedéses problémákat. Jótékony hatású a gyurmázás is, valamint a sok sarazás, vizezés, mert a legtöbb székletvisszatartó gyerek egyidejűleg undorodik is a széklettől és minden piszoktól. Ezek a tevékenységek nem csak oldják az ezzel kapcsolatos szorongásokat, hanem általános stresszcsökkentők is egyben.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az újszülött kisbabák kakilása körüli aggodalmak teljesen természetesek, de a túlzott beavatkozás árthat. Mindig figyeld a baba általános állapotát. Ha vidám, eszik, és aktív, akkor valószínűleg nincs komoly probléma, még ha a kakilás gyakorisága vagy állaga eltér is a "tankönyvitől". Ha azonban aggódó vagy, vagy a baba rosszul van, azonnal fordulj gyermekorvoshoz!

Emellett a baba székrekedésekor számos olyan eset van, amikor elkerülhetetlen az orvosi vizsgálat: a hányás, a váladékos/véres széklet, a lázzal együtt járó erős hasfájás mind-mind olyan szimptóma, ami indokolttá teszi a gyermekorvos azonnali felkeresését. Súlyosabb helyzet esetén gyógyszeres kezelés és műtéti beavatkozás is szóba jöhet, de szerencsére ez nagyon ritka.

Amennyiben a székrekedés több napon át húzódik és nem tudunk vele mit tenni, a kicsinek puffad és fáj a hasa, mindenképpen forduljunk orvoshoz!

A szobatisztaságra nevelés és a székrekedés

A szobatisztaságra nevelés időszakában gyakran fordul elő, hogy székrekedés alakul ki. Első szabály, hogy ezzel csak akkor kell kísérletezni, ha a kisgyerek már maga is jelzi, hogy kész erre. Székelési inger esetén ültessük a kisgyereket a bilire, WC-re (de csak akkor, ha lábát meg tudja támasztani) és még akkor is dicsérjük meg, ha nem sikerül székletet produkálni. Soha ne sietessük vagy büntessük a gyereket, próbáljunk egy rutint kialakítani.

Sok gyerek idegen helyen visszatartja a székletet, nem megy ki a WC-re, így alakul ki a székrekedés. Próbáljuk meg a gyereket arra szoktatni, hogy még otthon, a közösségbe indulás előtt intézze el a dolgát, és persze emellett figyeljünk az étkezési szokásokra, diétára is. Minden reggel az étkezés után fél órán belül hagyjunk 5-10 percet arra, hogy nyugodtan leülhessen a WC-re. A reggeli étkezés után normálisan mindig megindul a bél perisztaltikája, ezért ez a legalkalmasabb időpont (persze ehhez reggelizni is kell!). Amennyiben ez reggel nem oldható meg, a déli vagy esti étkezés utáni időpont is megfelelhet.

Gyógyszeres kezelés és hashajtók

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, de ezek alkalmazását mindig beszélje meg előbb a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Krónikus székrekedés esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Erre különböző hashajtók állnak rendelkezésre.

A krónikus székrekedés kezelése előtt jól ki kell üríteni a belet (hashajtóval, beöntéssel, kúppal) majd heteken, hónapokon keresztül annyi hashajtót kell adni, hogy napi egyszeri, puha székletet ürítsen a gyerek. Az effektív és kevés mellékhatással járó hashajtók közé az ásványi olajok (paraffin), sorbitol, lactulose, bisacodyl, poliethilén glycol, senna és a különböző magnézium tartalmú hashajtók tartoznak.

Természetesen ezek mindegyikének vannak mellékhatásai, de ha a kezelési utasításnak megfelelően használjuk őket, akkor némelyik nyugodtan alkalmazható akár éveken keresztül is. Ha egyszer elkezdtünk hashajtót használni, ne hagyjuk abba hamar, mert a visszaesés ilyenkor szinte biztos. Csak akkor érdemes óvatosan és lassan elhagyni a hashajtót, ha már legalább fél éven keresztül normális a székletürítés. Sajnos a székrekedés ennek ellenére sokszor újra megjelenik, mert a gyermek visszatér régi szokásaihoz, elhagyja a diétát, nem ül rendszeres időpontban a WC-re, vagy éppen a körülmények nem alkalmasak a székletürítésre.

tags: #hosszantarto #kakilas #csecsemoknel