A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10 százalék körül van, amelyek körülbelül harmada diszmaturus, kétharmada pedig valódi koraszülött. Az IUGR lehet elsődleges és másodlagos.
Az IUGR típusai: arányos és aránytalan
A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne. Aránytalan IUGR esetén a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni.
Az elégtelen fejlődés okai
A növekedési retardációnak számos oka lehet, melyek mind az anyai, mind a magzati oldalról eredhetnek. Az elégtelen fejlődés leggyakoribb okai:
- Anyai tényezők:
- Dohányzás, alkoholizmus, túlzott koffeinfogyasztás, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás.
- Elégtelen táplálkozás, alultápláltság, vérszegénység.
- Terhességi toxémia (preeklampsia), terhességi cukorbetegség, vagy már meglévő diabétesz.
- Krónikus tüdő-, szív- vagy vesebetegség, lisztérzékenység.
- Mióma, kettőzött méh, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei.
- Méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció.
- Bizonyos gyógyszerek szedése.
- Magzati tényezők:
- Ikerterhesség.
- Elégtelen mennyiségű magzatvíz.
- Magzati genetikai rendellenességek.
- Méhen belüli fertőzések (pl. Toxoplasma, CMV).
Az anya terhesség előtti állapota, testsúlya is befolyásolhatja a magzat növekedésének ütemét.
Az IUGR felismerése és diagnosztizálása
A méhen belül felismert IUGR esetén a legfontosabb az ok azonosítása mind az anyánál, mind a magzatnál. Ki kell zárni minden olyan anyai betegséget, káros szenvedélyt, továbbá magzati genetikai rendellenességet, méhen belüli fertőzést, mely a fejlődés megkésését kiválthatta.
Vizsgálatok a terhesség során
A terhesség alatt a magzat folyamatosan növekszik és fejlődik, azonban előfordulhat, hogy a növekedése lelassul vagy akár teljesen meg is állhat. A rendszeres orvosi vizsgálatok során:
- Ultrahanggal folyamatosan ellenőrizhetik, követhetik a magzat fejlődési ütemét.
- Flowmetriával a méhlepény vérkeringését vizsgálják.
- NST-vel (non-stressz teszt) a magzat szívműködését monitorozzák.
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Az iGen NIPT szűrésekkel a lehető legnagyobb biztonságban tudható a születendő gyermek egészsége, ezek a tesztek 99% feletti megbízhatóságot nyújtanak. A Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.
Kismama - A magzati fejlődést nyomonkövető ultrahangvizsgálatok
Az IUGR kezelése és a megelőzés
A probléma kezelése függ természetesen annak kiváltó okától, illetve a súlyosságától is. A célzott kezelés előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá, a következő terhességnél, az IUGR megelőzésének.
Kezelési lehetőségek
- A legkevésbé súlyos esetben általában csak gyakoribb vizsgálatokra kell számítani.
- Komolyabb probléma esetén gyógyszeres kezelésre, kórházi bennfekvésre is szükség lehet.
- Fontos az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át.
- Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását.
- Megszületése után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei.
A megelőzés kulcsa: egészséges életmód
A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető. Fontos, hogy az édesanya már a terhesség előtt és alatt is tudatosan figyeljen egészségére:
- Táplálkozzunk megfelelően és változatosan, együnk vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket. Célszerű minél egészségesebben étkezni, így biztosítani a baba számára, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz jusson már élete első 1000 napjában is.
- Haladéktalanul hagyjuk abba a dohányzást, ne igyunk alkoholt és csökkentsük a koffeintartalmú italok mennyiségét is.
- Igyekezzünk minél többet pihenni, rendszeresen mozogni, és kerülni a stresszt!
- A várandósság korai szakaszában ajánlott folsavat tartalmazó étrend-kiegészítőt szedni, amely segít megelőzni olyan súlyos problémákat, mint például a spina bifida (nyitott gerinc).
A retardált gyermekekre leselkedő kockázatok
Az átlagtól elmaradó méretű, lelassult fejlődésű magzatok esetében sokkal nagyobb a különböző egészségügyi problémák veszélye:
- A retardált gyermekek körében 9-27 százalék az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja.
- A bölcsőhalál eseteinek 30 százaléka is retardált újszülötteknél fordul elő.
- Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél.
- Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak.
- Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén.
- A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb.
A csecsemő gondozása születés után
Az anyatejes táplálás természetesen IUGR esetén rendkívül fontos. A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben. Az anyatej akkor tekinthető optimális tápláléknak, ha megfelelő a kalória-, vitamin- és ásványisó-tartalma. Mindez az anya táplálkozásának függvénye is. Amennyiben a gyermek testi fejlődése elmarad a kívánttól, kiegészítő táplálásra lesz szükség. A helyes kiegészítő táplálásról az anya a családorvostól és védőnőjétől kaphat megfelelő felvilágosítást.