Hogyan neveljünk gyermeket egészséges önbizalommal?

Az egészséges önbizalom kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermekek boldog és sikeres jövőjének megalapozásában. Már kicsi kortól kezdve alakul, befolyásolja a gondolkodásmódjukat, az érzéseiket és a viselkedésüket. Az önbizalom alapköveit a szakértő szerint már kisgyermekkorban elhelyezzük, mivel mindennapi kapcsolódásokból, reakciókból épül, alakul folyamatosan. A legfontosabb alapokat a biztonságos légkör és a valódi figyelem jelentik. Azzal, ahogy reagálunk a gyermek viselkedésére, ahogy tükrözzük az érzelmeit.

Talán neked is ismerős az a helyzet, amikor a csemetéd eléd áll, és lehorgasztott fejjel elkezdi bizonygatni, hogy ő nem elég szép, ügyes vagy okos. Te persze értetlenül állsz a helyzet előtt, hiszen már most kezded felfedezni, mihez van tehetsége, és a világ egyik legtündéribb gyerekét látod benne. Hiába mondod ezt el neki is, az eset újra és újra előfordul. Valószínűleg te is tudod, hogy az egészséges önbizalomra egyszerűen szükség van ahhoz, hogy a kicsiből kiegyensúlyozott felnőtt legyen. Hogy mit hívunk önbizalomnak? Tulajdonképpen ez nem más, mint annak mértéke, mennyire hiszünk magunkban. Mivel mindez már gyermekkorban elkezd körvonalazódni, ezért a kudarcok, csalódások gátat szabhatnak a kialakulásának - különösen akkor, ha ezeket nem kezelitek a helyén. A megoldásban az egyik legfontosabb dolog, hogy ne vedd félvállról a problémáit. Minden nap szánj rá minőségi időt. Engedd, hogy meghozza a saját döntéseit. Például ő választhassa ki, mit fog felvenni vagy milyen útvonalon menjetek iskolába/óvodába. Hagyd, hogy segítsen - akkor is, ha simításokat kell utána elvégezned. Ne mondj mindenre nemet, mert a folyamatos elutasítás éket verhet a kapcsolatotokba. Legyél te is érezhetően magabiztos. Egyszerűen azért, mert a gyerekek nagyon sok viselkedésbeli mintát otthonról visznek. Ha rajtad azt látja, hogy rendszeresen ostromlod magad, akkor ezt ő is átveszi. „Gyermeked számára az elsődleges minta te magad vagy, ezért fontos, hogy mit közvetítesz számára, illetve, hogy vele hogyan viselkedsz. Nagyon fontos, hogy te magad mit gondolsz róla. Ha hiszel benne és képességeiben, ezekhez mérten alakítod felé elvárásaidat is, akkor már nagyon sokat segítettél abban, hogy ő is elhiggye: fontos, értékes, szerethető. Hiszen ahogyan tekintesz gyermekedre, amit te magad gondolsz és elhiszel róla, annak mentén is viselkedsz vele, így automatikusan ahhoz igazodva alakul az ő viselkedése is.

Az önbizalom kapcsán egyrészt nagyon nagy jelentősége van a szülők részéről adott pozitív visszajelzéseknek, a dicséretnek. Ezeken keresztül tanulja meg a gyermek, hogy mik azok a dolgok, amiben ő jó, tehetséges, és hogy egyáltalán értékesnek érezhesse magát. Jó, ha minél nagyobb a gyermekünk, annál több kontrollálási lehetőséget biztosítunk számára. Ezáltal érzi, hogy ő maga is hasznos tud lenni, másrészt, hogy van hatása arra ami vele és körülötte történik. Tapasztalatokat és újabb visszajelzéseket szerezhet. Ezek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy magabiztos felnőtté válhasson. Ahhoz, hogy érezze, értékes és hasznos a személye, érezze, hogy hatással van arra, hogyan alakítja saját életét.

Az önbizalom nem a hibátlanságból, hanem a próbálkozásból épül. Hagyjuk például, hogy hibázzon, hogy önmaga rájöjjön és javíthasson, biztosítsuk a szavainkkal és a tetteinkkel is afelől, hogy képes valamire, bízunk benne. A kudarcok kezelése kulcsfontosságú: A kutatások azt mutatják, hogy a kudarcok kezelése kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyerek mer-e próbálkozni, és hogyan látja önmagát. Amikor a gyerek hibázik, gyakran csalódott, dühös vagy szégyelli magát. Ha ilyenkor azt mondjuk: „Semmi baj”, azzal a szakértő szerint könnyen elvitatjuk az érzését. És ami még fontosabb: hibázás esetén válasszuk szét a gyermek teljesítményét és a személyiségét. „Ne az utóbbit minősítsük („buta vagy”), hanem hangsúlyozzuk azt, hogy »csalódott lehetsz.

Az önbizalom akkor lesz igazán stabil, ha belülről táplálkozik, nem abból, hogy mások mit mondanak rólunk. Erre kell törekedni. A cél nem az, hogy ne dicsérjünk, hanem az, hogy ne a dicséret legyen az egyetlen tükör. Az üres „Ügyes vagy!” jellegű dicséretek, az értékelés helyett igyekezzünk, hogy azt tükrözzük vissza, amit látunk: a folyamatot az eredmény helyett, a gyermek cselekedeteit a produktum helyett. »Láttam, hogy sokáig próbálkoztál. Büszke vagyok rád.« És tereljük a figyelmet befelé: »Te hogy érzed magad ezzel kapcsolatban?

A rutinok biztonságot adnak, a feladatok pedig kompetenciaélményt. A kiszámítható mindennapok hozzájárulnak a biztonság magas, és a szorongás alacsonyabb szintjéhez, azt éli meg ezeknek köszönhetően a gyermek, hogy »képes vagyok eligazodni a világban.« És a mindennapi apróságok is számítanak: Az apró feladatok (öltözés, terítés, egy levél feladása) lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek kompetensnek élje meg magát, azt az élményt adják: »számítok, képes vagyok rá«. És ami végig állandó: Ahogy nő a gyerek, egyre kevesebb irányításra és egyre több bizalomra van szüksége. A barátságok tükröt tartanak: a gyerek ezekben tanulja meg, hogyan hat másokra, hogy elfogadják, hogyan kell kezelni konfliktusokat, hogy milyen szerepei lehetnek a közösségekben. Szülőként itt a háttértámogatás a feladat: a szülő szerepe ilyenkor a háttérből való támogatás, nem a helyzetek megoldása.

Ha nem, irasd be gyereked egy tánciskolába, hogy megtanuljon magabiztosan bánni a testével is.

A választékos beszéd a hatékony kommunikáció egyik eszköze. A kommunikatív ember természetesen magabiztosabb benyomást kelt. Nem beszélve arról, hogy ezzel növeli gyermeke kíváncsiságát és tanulni vágyását.

A dicséret fontos. Dicsérj konkrétan, és valósan. A dicséretet általában nagyon egyszerűen szoktuk kifejezni például „Szép munka“ vagy „Ez remek volt“. A dicséretet másként, például így is tálalhatja csöppségének: „Látod, milyen gyönyörű lett a szobácskád? És mennyire tiltakoztál a kitakarítása ellen.

A gyermeked a szemed fénye, különlegesnek látod. Belegondoltál már abba, hogy ő esetleg mást akar? Tudasd vele, hogy ő miben tehetséges. Ha még nem mutatkozott meg az ő tehetsége, az se baj. Lehet, hogy a tehetsége még nem szembetűnő, vagy még nem vettétek észre. Önbizalom fejlesztés az is, amikor tudatosítjuk benne, miben tehetséges.

Az önbizalomhiány külső vélt vagy valós események hatására alakul ki. Ezek stresszt váltanak ki belőlünk. Az iskola, lecke, tanulás mellett a társakkal folytatott interakciók kimerítően hatnak a gyerekre.

Bármilyen kihívás előtt képzeltesd el vele, mi fog történni: a felkészülést, az eseményt, de a legfontosabb, hogy lássa magát, ahogy végrehajtja a feladatot, és ez sikerül neki. Élje bele magát minél többször a siker érzésébe!

A merev szigorúság, a büntetéssel nevelés, a túlzott követelések maximalistává, szorongóvá teszik a gyereked. Mindenkinek vannak tulajdonságai, amit nem szeret magában. A tinédzserek különösen sok ilyen tulajdonságtól szenvednek. Közösen válasszátok ki egy-egy olyan tulajdonságotokat, ami a másiknak kényelmetlen, ÉS amin változtatni szeretnétek. Minél kisebb lépésekkel kezditek, annál könnyebb lesz mindkét fél számára. (Pl.

A túlféltett gyerekek könnyen válnak anyámasszony katonáivá. A túlfélett gyerekek nem kapnak teret arra, hogy kipróbálják magukat. Akkor jönnek a problémák, ha szülőként félteni, sajnálni kezded a gyereked. Ilyenkor könnyű rágörcsölni a helyzetre. „Pistike ne bújj el, nézz már a bácsi szemébe!”. Ebből gyerekként nem olyan egyszerű kitörni. Ezzel elvesszük a tapasztalatgyűjtés lehetőségét.

A gyerekek jól elvannak otthon, és hajlamosak arra, hogy maguktól ne jusson eszükbe, hogy jó lenne segíteni. Mutass ebben példát, és vond be őket is. Ehhez hozzátartozik a munka. Másokért tenni nemcsak jó érzés, de nagy segítség is. Az ilyen tettek erősítik a gyerekben, hogy ő jó ember.

A türelmetlenség, a sürgetés azt ülteti el a gyerekben, hogy nem tud neked megfelelni. Menjetek uszodába azzal a céllal, ki mennyit bír úszni. Nem az a lényeg, hogy a gyerek kikészüljön a fáradtságtól, csak az, hogy feszegessétek a határaitokat (az ő határait). Ennek akkor lesz jelentősége, ha kudarc éri.

A múlandóságtól, öregedéstől, betegségtől való félelem alapjaiban ássa alá a gyerek önbizalmát. Mekkora a Te félelmed? Hajlamosak vagytok szidni a közlekedést, a politikusokat, másokat az eldobált szemét miatt? A negatív hozzáállás csökkenti az életkedvet.

A hála kifejezése, megélése erősíti a pozitív gondolkodást. Adok a másiknak figyelmet, szeretetet, ha kell, adok a koldusnak pénzt, és nem kérem számon, hogy mire költi. Hajlamosak vagyunk arra, hogy belefeledkezzünk a mindennapokba.

Ki vagyok én? Ez még felnőttnek sem magától értetődő, és nem szokott olyan könnyen menni, mint amilyennek kimondva tűnik. Profi tipp: rögzítsetek egy spéci, saját mozdulatot is a zenéhez.

Aki nem mer nemet mondani, az fél a szeretet elvesztésétől. Hogyan kell nemet mondani? Tanítsd meg a gyerekednek, hogy hallgasson a szívére. Aztán fogadd el azt is, amikor neked mond nemet valamire. Ezeken a tevékenységeken keresztül megtanulja kezelni, és tisztelni a veszélyt.

Próbáljatok meg pl. tudtok gyufa nélkül tüzet gyújtani? Hogyan lehet ivóvizet, élelmet találni az erdőben? Tájékozódni? Itt megint a komfortzónák tágításáról van szó. Például: Menjetek hernyólépésben végig egy idegen város főterén!

Kérd meg a gyereked, hogy görnyedjen össze, és vegyen egy levegőt, majd ugyanezt tegye meg egyenes tartásban. Igényes külső, igényes belsőt jelent. Emellett a mozgás stresszcsökkentő, és endorfin (boldogsághormon) termelő, ami megváltoztatja a kisugárzást.

Vannak olyan osztálytársak, akik abból nyernek energiát, hogy a másikat kritizálják, értéktelennek állítják be. Soha nem az a baj, hogy mi történik velünk, hanem az, hogyan kezeljük az adott eseményt.

Egy átlagos gyerek nehezen fejezi ki az érzéseit. Az érzelmek kifejezése önmagában csökkenti a stresszt, megkönnyebbülsz. Ennek legegyszerűbb módja, ha te is tudsz az érzéseidről beszélni. „Rendben, értem a problémád, de hogyan fogjuk most ezt megoldani?

Mások története, hite, kitartása, bátorsága inspirálóan hat ránk is. Jelentkezz ITT Felnőtt vagy Gyerek EFT tanácsadásra a hatékony stresszkezeléshez!

Az önbizalom hiánya, a túlzott önkritika és maximalizmus, az önmagunkba vetett hit hiánya sérülékennyé tesz bennünket. Az önbizalom természetesen nem egyenlő a felszínes beképzeltséggel. Az önbizalom egy erőforrás, védőpajzs. Képesség arra, hogy felismerjük, mi az, ami számukra jó és elérhető, és mi az, ami méltatlan, vagy például bántalmazásnak minősül.

Cyberbullying, internetes veszélyek: az önbizalomhiány, a szeretetéhség, a visszajelzésekre való igény oda vezethet, hogy a gyerek bármibe belemegy, csak azért, hogy legmélyebb vágyát - hogy mások elfogadják és szeressék - megélhesse. Ugyanis ha ezt a tapasztalatot gyermekkorban nem kapja meg (vagy nem jól), akkor ki van téve annak, hogy a környezetétől függ majd, és kényszeresen onnan akarja majd megszerezni az elismerést.

Bántalmazottnak lenni - bullying: A bántalmazottá bárki válhat, akivel szemben egy másik ember (gyerek) erőfölényt tud mutatni. A stabil belső „jelzőrendszer” a gyerek védelmére lesz egy ilyen szituációban: képes lesz anélkül reagálni, hogy a bántás a mélybe taszítaná, ellenállóbb lesz, nem okoz majd gondot a számára kiállni magáért, és segítséget kérni.

A gyerekek már óvodában dobálóznak szexuális tartalmú kifejezésekkel. A teljes tiltás csak ellenállást generál. Tanítsd meg neki, hogy teljesen természetes, hogy nem lehet az ember állandóan jó passzban.

A gyereknevelési trendek, könyvek, tanácsadók jönnek-mennek, módszerek változnak, de egy dolog állandó. Az önbizalom talán a legfontosabb belső erőforrás, amire gyereknek és felnőttnek egyaránt szüksége van. A stabil érzés, hogy értékes vagyok, képes vagyok a legkülönfélébb dolgokra, és rendben vagyok úgy, ahogy vagyok, megalapozza, hogy nyissunk a világ felé. Ugyanakkor ez a belső biztonság törékeny. Különösen a gyerekkorban, amikor a személyiség még formálódik, néhány odavetett, bántó mondat mély sebeket ejthet. És éppen ezért van hatalmas ereje a másik oldalnak is. Szavaink mellett tetteink is üzenetek. Ha valóban szeretnénk erősíteni a gyerek önbizalmát, akkor nemcsak beszélnünk kell róla, de következetesen cselekednünk is. Hagyjuk például dönteni az életkorának megfelelően, és fogadjuk el a döntést. Adjunk neki feladatokat, amelyekben kipróbálhatja magát, és amikor sikerrel jár, ne siessük el az elismerést. Fontos az is, hogy legyen tere hibázni, próbálkozni, akár újrakezdeni, anélkül, hogy rögtön kijavítanánk vagy átvállalnánk tőle a megoldást.

Az egészséges önbizalom pedig alapvető fontosságú a boldog és sikeres felnőtté váláshoz. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen elvek mentén tudsz magabiztos, sikeres, önbizalommal teli gyermeket nevelni. Miért fontos, hogy a gyermeknek megfelelő önbizalma legyen? Az önbizalom kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermekek boldog és sikeres jövőjének megalapozásában. Már kicsi kortól kezdve alakul, befolyásolja a gondolkodásmódjukat, az érzéseiket és a viselkedésüket. De hogy miért is fontos, hogy a gyermekeknek már egészen kicsiként elegendő önbizalma legyen? Nos, mutatjuk is, milyen előnyökkel jár, ha a gyermeknek már kicsi korától nagy önbizalma van: Jobban bírják a stresszt és a kudarcokat, nem félnek a kihívásoktól, és hajlandóak kitartani a céljaikért. Pozitívabbak és optimistábbak. Jót látnak magukban és nem félnek a jövőtől. Erősebb a szociális készségük, könnyebben barátkoznak, és jól kommunikálnak másokkal. Jobban teljesítenek az iskolában, magabiztosak a tudásukban, és hajlandóak részt venni az órán. Egészségesebb életmódot folytatnak. Jobban odafigyelnek a testi és lelki egészségükre. Ezekből a tulajdonságokból, jellemzőkből is látszik, hogy mennyire fontos az, hogy a gyermek már egészen kicsiként is magabiztos legyen.

A gyermek önbizalmát, magabiztosságát már a kezdetektől kezdve érdemes tudatosan növelni. A megfelelő magabiztosság a gyermekek jövőbeli boldogságának és sikerének a kulcsa. Az egészséges önbizalommal rendelkező gyerekek boldogabbak, sikeresebbek és teljesebb életet élnek. A felnőtté válás során magabiztosabban fognak állni a kihívások elé, könnyebben fognak megbirkózni a kudarcokkal, és nyitottabbak lesznek az új lehetőségekre. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a nevelési elveket, melyek segítségével magabiztos lesz a gyermeked. Mutatjuk is, melyek ezek!

A gyerekek önbizalma nem egyik napról a másikra alakul ki: apró, mindennapi élményekből, visszajelzésekből és kapcsolódásokból épül fel. Amit szülőként nap mint nap mondunk, ahogyan reagálunk, vagy amit engedünk megtapasztalni, mind mély nyomot hagy abban, hogyan tekint majd önmagára a gyermekünk. De vajon melyek azok a konkrét szokások, amelyekkel egy gyerek önbizalma valóban fejleszthető, és hogyan kerülhetjük el, hogy ne csak a külső visszajelzések alapján határozza meg magát?

Az önbizalom alapköveit a szakértő szerint már kisgyermekkorban elhelyezzük, mivel mindennapi kapcsolódásokból, reakciókból épül, alakul folyamatosan. „A legfontosabb alapokat a biztonságos légkör és a valódi figyelem jelentik. Azzal, ahogy reagálunk a gyermek viselkedésére, ahogy tükrözzük az érzelmeit.

Már egészen kicsi korban is fontos, hogy a gyerek megtapasztalja: van hatása a világra. „Az autonómia megélése már kisgyermekkorban is fontos, ezt megadhatjuk apró választási lehetőségekkel: a kék vagy a piros pólót veszed ma fel, futóbiciklivel vagy gyalog jössz a játszótérre.

Az önbizalom nem a hibátlanságból, hanem a próbálkozásból épül. „Hagyjuk például, hogy hibázzon, hogy önmaga rájöjjön és javíthasson, biztosítsuk a szavainkkal és a tetteinkkel is afelől, hogy képes valamire, bízunk benne. A kudarcok kezelése kulcsfontosságú: „A kutatások azt mutatják, hogy a kudarcok kezelése kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyerek mer-e próbálkozni, és hogyan látja önmagát. Amikor a gyerek hibázik, gyakran csalódott, dühös vagy szégyelli magát.” Ha ilyenkor azt mondjuk: „Semmi baj”, azzal a szakértő szerint könnyen elvitatjuk az érzését. És ami még fontosabb: hibázás esetén válasszuk szét a gyermek teljesítményét és a személyiségét. „Ne az utóbbit minősítsük („buta vagy”), hanem hangsúlyozzuk azt, hogy »csalódott lehetsz.

A szakértő szerint az önbizalom akkor lesz igazán stabil, ha belülről táplálkozik, nem abból, hogy mások mit mondanak rólunk. „Erre kell törekedni. A cél nem az, hogy ne dicsérjünk, hanem az, hogy ne a dicséret legyen az egyetlen tükör. Az üres Ügyes vagy! jellegű dicséretek, az értékelés helyett igyekezzünk, hogy azt tükrözzük vissza, amit látunk: a folyamatot az eredmény helyett, a gyermek cselekedeteit a produktum helyett. »Láttam, hogy sokáig próbálkoztál. Büszke vagyok rád.«” És tereljük a figyelmet befelé: »Támogathatjuk a belső élményeinek a tudatosítását, hogy a fókusz belül maradjon: »Te hogy érzed magad ezzel kapcsolatban?

„A rutinok biztonságot adnak, a feladatok pedig kompetenciaélményt. A kiszámítható mindennapok hozzájárulnak a biztonság magas, és a szorongás alacsonyabb szintjéhez, azt éli meg ezeknek köszönhetően a gyermek, hogy »képes vagyok eligazodni a világban.«” És a mindennapi apróságok is számítanak: „Az apró feladatok (öltözés, terítés, egy levél feladása) lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek kompetensnek élje meg magát, azt az élményt adják: »számítok, képes vagyok rá«. És ami végig állandó: „Ahogy nő a gyerek, egyre kevesebb irányításra és egyre több bizalomra van szüksége. A barátságok tükröt tartanak: a gyerek ezekben tanulja meg, hogyan hat másokra, hogy elfogadják, hogyan kell kezelni konfliktusokat, hogy milyen szerepei lehetnek a közösségekben. Szülőként itt a háttértámogatás a feladat: „a szülő szerepe ilyenkor a háttérből való támogatás, nem a helyzetek megoldása.

Ha megkérdezünk egy szülőt arról, milyennek látja gyermekét, elsősorban pozitív tulajdonságait, erősségeit kezdi el sorolni. A gyerekek azonban sokszor bizonytalanok önmagukkal kapcsolatban. Ilyenkor szülőként értetlenül állunk azelőtt, hogy a mi okos, ügyes gyermekünk miért nem hiszi el magáról, hogy képes megküzdeni egy helyzettel, feladattal. Hiszen minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke magabiztos legyen és sikerélményeket szerezzen. „Az önbizalom alapja az önismeret” - kezdi Budavári Eszter pszichológus, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője. - „Fontos, hogy a gyermek tudja, milyen képességei vannak, miben jó, miben ügyes. Mivel nekik ezt még egyedül nehéz lehet megfogalmazni, a szülő sokat segíthet ebben. Beszélgessünk vele arról, mi miben látjuk az ő erősségeit, igyekezzünk példákat is kapcsolni ezekhez. Számos olyan dolog lehet azonban, ami a gyermeknek még nem megy. Ahhoz, hogy reális képet kaphasson önmagáról, fontos lehet beszélni vele ezekről. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes képességeket azok esetleges hiányát ne hibaként könyveljük el, sokkal inkább úgy tekintsünk rájuk, mint fejleszthető tulajdonságokra és a gyermekben is ezt a felfogást, látásmódot erősítsük. A legtöbb esetben ugyanis tud változtatni, fejlődni, a szülő támogatása és segítsége ebben egy lényeges tényező. Ha sok időbe telik, vagy mégsem sikerül valamit megcsinálnia, akkor érdemes arra tanítani a gyermeket, hogy elfogadó legyen önmagával. Szintén ajánlott gyakorolni - szülőként és gyermekként egyaránt -, hogy a gyermeket mindig saját képességeihez mérjük, és ne más gyerekekéhez.

„A külső visszajelzés szintén fontos a gyermekek számára” - folytatja a pszichológus. - „A dicséret jótékonyan járul hozzá az önbizalomhoz. Persze, nem kell mindig mindenért megdicsérni a gyermeket, de ha úgy érezzük, őszintén büszkék vagyunk rá, akár egy apróság miatt is, akkor bátran alkalmazzuk! Igyekezzünk ilyenkor konkrétan kifejezni, miben látjuk akár az ő személyes fejlődését. Például: nagyon ügyes vagy, hogy észrevetted, hogy a segítségedre lenne szükségem, és elpakoltál magadtól, köszönöm. A sikerélmények szintén növelik az önbizalmat. A gyerekeknek szintén fontos a kortársaik véleménye is. Érdemes önismereti csoporton is részt venniük, mert számos előnnyel bírhat. Itt a gyerekek visszajelzéseket kaphatnak egymástól, ami nagymértékben növeli az önbizalmukat. Egy ilyen csoportban mindig támogató légkör alakul ki, amely segíti az önelfogadást is. A gyermek megtapasztalhatja, hogy nincs egyedül problémáival, mások is hasonló cipőben járnak. Az alkalmak során a gyermek a többiek segítségével találhat rá saját erősségeire. A csoport résztvevői emellett egymástól is újfajta megoldásmódokat sajátíthatnak el, ezáltal pedig bővül saját eszköztáruk is, melyet a nehézségekkel szemben alkalmazhatnak. Gyermekünk önbizalmának növeléséért tehát sokat tehetünk szülőként, és érdemes őt csoportos formában is megtámogatni. A Mindwell Pszichológiai Központ minden korosztály számára kínál ilyen csoportfoglalkozásokat nyári tábor keretein belül.

Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat. A gyerekek születésüktől fogva szédítő sebességgel sajátítanak el új készségeket, és ezekkel az új képességekkel együtt önbizalmat is szereznek ezek használatához, ami hosszú távon ugyanolyan fontos. Az önbizalomhiányos gyerek nem szeret új vagy kihívást jelentő dolgokat kipróbálni, mert fél attól, hogy elbukik vagy csalódást okoz másoknak, ami a lányokra még inkább igaz.

A tökéletesség helyett a fejlődésre koncentráljunk! - Sok gyerek érzi úgy, ha lehet a lányok még inkább, hogy tökéletesnek kell lennie a társadalom, a kultúra vagy épp a saját gondolatai miatt. De a megfogalmazás megváltoztatásával enyhíthetjük ezt a feszültséget. Ahelyett, hogy a hibátlan eredményekre összpontosítanánk, szurkoljunk a fejlődés apró lépéseinek.

Ünnepeljük a kudarcokat! - Ezek valójában nem kudarcok, hanem növekedési lehetőségek! Mutassuk meg a gyereknek, hogy milyen értékes a saját hibáinkból való tanulás, azzal, hogy megosztjuk őket. Csináljuk játékosan!

Játsszunk a szavakkal! - Ügyeljünk a nemi sztereotípiákra, amikor kreatív ötletekről beszélünk! Mindannyian beleesünk ebbe a csapdába, és tudjuk, hogy a társadalom egésze is ezt teszi - amikor a fiúkat dicsérjük „zseni”, „okos” és „bátor” szavakat használunk. Míg a „szép”, „aranyos” és „gyönyörű” szavakat nagyobb valószínűséggel használjuk a lányok esetében. Keverjük össze! Bátorítsuk arra a gyerekeket, hogy tegyenek fel kérdéseket, és vitassák meg ezeket a sztereotípiákat.

Tanítsuk meg megbirkózni a frusztrációval! - A magabiztos gyerekek, akik bíznak saját képességeikben könnyebben túllépnek a kudarcon. Találjunk ki egy szórakoztató kihívássorozatot, amely akár lehet akár egy építési kihívás is!

A fejlődés fókuszú gondolkodásmód kialakítása - Ez a szemléletmód azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy kemény munkával, ha nem adjuk fel, képesek vagyunk a fejlődésre, ahelyett, hogy azt gondolnánk, hogy bizonyos képességekkel születünk, amelyen nem tudunk változtatni.

Csökkentsük a nyomást! - Ezt legkönnyebben úgy érhetjük el, ha a képességekkel szemben az erőfeszítést dicsérjük.

Legyen a játék a szupererőnk! - Használjuk ki a játékidőt és tegyünk fel nyílt kérdéseket, amivel arra biztatjuk a gyerekeket, hogy többet osszanak meg, és bátrabbak legyenek!

Mutassunk inspiráló példaképeket! - Segítsünk gyermekeinek példaképet találni, aki felkelti az érdeklődésüket és inspirálja őket! Beszélgessünk a gyerekekkel saját példaképeinkről!

Mozduljunk ki a komfortzónánkból! - A gyerekek abból tanulnak legtöbet, ha figyelik, mit csinálnak a felnőttek. Amikor azt látják, hogy új dolgokat próbálunk ki, még akkor is, ha nehéz, ez megtanítja nekik, hogy gyakorlással idővel jobbá válhatunk a dolgokban. Szóval miért ne próbálhatnánk ki valami újat közösen? Például az akvarellfestést? Nézzünk meg közösen egy oktatóprogramot, és ha a dolgok bonyolulttá válnak, mutassuk meg, hogyan fókuszálunk a fejlődésre, például: „Még nem vagyok jó ebben.” Vagy poroljuk le a görkorcsolyánkat, és próbáljuk ki, még akkor is, ha évek óta nem volt a lábunkon.

Kövessük nyomon a fejlődést! Az önbizalom megerősítését és a kudarc megismerését támogatja most a LEGO Csoport felhívása is, amely során a gyerekek megmutathatják, ők hogyan látják a kudarcot. Ha pedig feltöltik az alkotásukat, esélyük van megnyeri áprilisban a 30 db LEGO készlet egyikét!

tags: #hogyan #neveljunk #csecsemot #egeszseges #onbizalommal