Egy rendben lezajló várandósság esetén a 40. terhességi hét után világra jön a kisbaba. Az esetek 7-8 százalékában viszont a tervezettnél korábban indul be a folyamat, Magyarországon ez az arány évek óta 8% körüli. Egy kisbabát akkor tekintünk koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt jön világra. Szerencsére az esetek többségében (körülbelül 60 százalékban) mindössze 1-2 héttel korábban, a 34-36. hét között érkeznek a babák.
A koraszülés világnapja november 17-én van, melyet a lila szín szimbolizál, ami a reményt, hitet és eltökéltséget jeleníti meg. Ezen a napon lilába borul az ország, felhívva a figyelmet arra, hogy egy koraszülött is lehet egészséges felnőtt, és élhet teljes életet.
A koraszülés típusai és a túlélés esélyei
Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra, de ezekben az esetekben még nagyon nagy a valószínűsége, hogy maradandó károsodást szenved el. Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik.
- „Enyhén” koraszülöttnek tekintendők a 32-36. hét között világra jött apróságok.
- A 28-31. hét között érkezők alacsony gesztációs korúaknak számítanak.
- A 23-27. hét között születettek extrém éretlenek.
A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. héttől pedig 80-90%-ra nő. A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik - 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota.
Dr. Kocsis István PhD szerint a koraszülöttek legnagyobb hányada a 34-36. várandóssági hét körül születik, ők sokszor jól tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez, de rájuk is fokozottabb figyelem kell, hogy összpontosuljon. A túlélés mellett azonban kulcsfontosságú, hogy a súlyos szövődmény nélküli túlélésük is biztosított legyen.
A 24. hét körül születettek akár több mint 50%-ánál is előfordulhatnak súlyos maradványtünetek (például tüdőfejlődési eltérés, agyvérzés, idegrendszeri károsodás, későbbi magatartászavar), míg a 28-29. hét körül születettek már - ha nincs egyéb társuló betegségük - jó eséllyel súlyos, maradandó szövődmények nélkül élhetik le az életük. Enyhébb eltérések azonban sok koraszülöttnél előfordulhatnak.
A koraszülés előjelei és kockázati tényezői
A koraszülés előjele lehet, ha hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonlító fájdalom, rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) jelentkezik. Ezek a tünetek azonnali orvosi figyelmet igényelnek.
Rizikófaktorok:
A koraszülésnek számos oka lehet, melyek anyai, magzati vagy méhlepény-eredetűek, illetve sokszor ismeretlen hátterűek lehetnek. A felsorolt tényezők nem minden esetben vezetnek koraszüléshez, viszont nagymértékben hozzájárulhatnak a kialakulásához.
- Anyai tényezők:
- Nagyon fiatal (18 év alatti) vagy idősebb anyai életkor.
- Rendszertelen életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás.
- Rossz szociális helyzet.
- Anyai fertőzés.
- Terhesség alatt kialakuló vérnyomás- vagy cukoreltérés.
- Korábbi koraszülés(ek) vagy vetélés(ek).
- Ikerterhesség.
- Méhfejlődési rendellenesség, korábbi méhszájműtétek (konizáció).
- Bizonyos anyagcsere és kötőszöveti betegségek, praeclampsia, diabetes.
- Policisztás ovarium szindróma (PCOS), metabolikus szindróma, endometriozis.
- Alacsony antimüllerian hormon szintek a terhesség előtt.
- Túl alacsony vagy túl magas BMI.
- Amniocentézisen átesettek.
- Irritábilis bél szindróma.
- Életmódbeli tényezők:
- Alacsony halfogyasztás, kevés Omega 3 zsírbevitel.
- Egyéb tényezők:
- Genetikai betegségek.
- Rassz (cigányság és fekete afrikai páciensek veszélyeztetettebbek).
- Myoma.
- IVF-en átesettek.
- Endokrin okok.
- Fiú magzatok esetén a koraszülés szám magasabb.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
Bár a koraszülések egy része nem előzhető meg, sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatot. Már a babatervezés időszakában is elkezdhetjük felkészíteni a szervezetet, és a terhesség alatt is számos egyszerű, mindennapi döntés támogatja az egészséges fejlődést.
Tudatos családtervezés és életmód:
- Egészséges életvitel: Fokozottan oda kell figyelni az egészséges életvitel kialakítására már a magzat fogantatása előtt.
- Vitamin- és ásványianyag-feltöltés: A tudatos családtervezés fontos része a szervezet vitamin- és ásványianyag-raktárainak feltöltése.
- Normál testsúly és aktív életmód: A normál BMI-n belüli testsúly, illetve az aktív életmód csökkenti a terhességi komplikációk - köztük a koraszülés - kockázatát.
- Táplálkozás: A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás elengedhetetlen. A terhesség alatt a szervezet tápanyagigénye megnő. A várandósvitamin szedése már a fogantatás előtt javasolt. Kiemelten fontos a D-vitamin, a folát és a vas szintjének fenntartása.
- Dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzése: A dohányzás és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt.
- Stresszkezelés és megfelelő alvás: A kiegyensúlyozott idegrendszer és a megfelelő alvás közvetlenül hat a hormonális egyensúlyra és a várandósság biztonságára.
Orvosi szűrések és diagnosztika:
A koraszülés, vetélésre hajlamos rizikócsoportok felismerése nagyon fontos! Multietiologias (sok okkal magyarázható) kórképről van szó. Laborvizsgálatokkal és ultrahangvizsgálattal előre jelezhetők.
Főbb diagnosztikai eszközök:
- Laborvizsgálatok:
- Foetalis (magzati) fibronectin (fFN): A méhlepény és a terhes méh fala közötti "ragasztóanyag", mely fenyegető koraszülés esetén kimutatható a hüvelyváladékban. Koncentrációja emelkedik a súlyosság szerint, kimutatása a szülés vagy koraszülés beindulásának előrejelzésében jól használható. Fontos szerepe van a vetélés immunológiai okainak megakadályozásában. Negatív teszt esetén a következő 10 napban koraszülés nem várható, míg pozitív eredmény esetén egyéb paraméterekkel (CRP, hüvelyi ultrahang, méhszáj status) összevetve határozható meg a koraszülés veszélye. Sajnos egyelőre a fibronectin kimutatás nem rutinszerűen alkalmazott.
- TORCH vizsgálat: A Toxoplasma gondii, a Rubeola vírus, a Cytomegalovírus, a Herpes Simplex vírus és bizonyos esetekben a Parvovírus B19 vírus korábban lezajlott, illetve akut fertőzését ellenőrzi.
- Alap hormon vizsgálatok: FSH, Anti Müllerian, LH, Prolaktin, Oestrogen, Progeszteron vizsgálat.
- Rutinszerű hüvelyflóra szűrés: A Semmelweis Egyetem kutatói szerint a várandósok rutinszerű hüvelyflóra szűrésével jelentősen visszaszorítható a népbetegségnek számító koraszülés kockázata. Az abnormális hüvelyflóra szűrésével átlagosan 29%-kal csökkenthető a koraszülések kockázata. Kiemelten fontos a 1000 gramm alatti súllyal született babák esetében, ahol akár 67%-kal is csökkenthető a kockázat. A bakteriális vaginózis (hüvelyi baktériumflóra kóros megváltozása) felszálló fertőzésekhez, a méhszáj megrövidüléséhez, és végül koraszüléshez vezethet. A Semmelweis kutatóinak megaelemzése szerint a rutinszűrések (pl. Gram-festés módszere, pH-érték szűrés vagy kombinált), melyek egyszerűek és olcsók, csökkenthetik a koraszülés kockázatát.
- Ultrahang vizsgálatok:
- Méhszáj ultrahang vizsgálata (TVS transvaginalis vagy hüvelyi ultrahangos méhszájmérés - cervix hosszmérés): Rutinszerűen történik a 21. és 37. hetek között, különösen fontos azoknál a terheseknél, akiknek az előzményében 35. hét előtti koraszülés szerepel. Az ikerterheseknél és kontrakciókról panaszkodó terheseknél is nagyon fontos a méhszáj pontos mérése, kiegészítve a fibronectin (fFN) vizsgálattal.
- Tölcséresedés (funneling) mérése: A cervix (zárt) hosszának mérése mellett a tölcséresedés és annak mérhető paramétereit is leírják, ezzel finomítva a mérés és előjelzés pontosságát.
- Hysteroscopia (méhtükrözés): A méhüreg alaki rendellenességeinek és esetleges beágyazódást hátráltató strukturális elváltozások kimutatása.
Koraszülés: jelek, tünetek, diagnózis és kezelés | CanadaQBank
Megelőzési és kezelési stratégiák:
- Tüdőérlelés (IRDS profilaxis): Amikor szteroid injekcióval a magzati tüdő érettségét elősegítjük. A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a 24 hét előtt a profilaxis csaknem hatástalan, vagy kevésbé hatásos, tehát ha nem sürgősséggel adjuk a szteroidot, akkor azt a 26 hét után adjuk be illetve, ha van rá mód, akkor a korábban beadott szteroidot emlékeztető oltással fel kell frissíteni.
- Gyulladás ellenes és antibiotikus kezelés: Bacterialis vaginosis, B csoportú Streptococcus és aszimptomás bacteriuria szűrése és kezelése.
- Életmódbeli változtatások: Fizikális terhelés, emelés és esetleg a szexuális aktivitás csökkentése, pihenés, ágyvég megemelés, bő folyadékbevitel, laza, a méhet nem irritáló ruházat. Rostban dús táplálkozás.
- Cerclage (méhszájzáró műtét): Bizonyos esetekben a méhszáj sebészi "bevarrása", bezárása. Hatásossága nem egyértelmű, sőt bizonyos esetekben kifejezetten káros is lehet. Manapság a legtöbb intézetben már kevesen és ritkán alkalmazzák, és nem tartják hatásosnak.
- Arabin pesszárium: Egy orvosi szilikon gyűrű, amivel a méhszájat meg lehet erősíteni, elkerülve a műtéti méhszájzáró műtétet. Klinikai vizsgálatok szerint hatása nem egyértelműen jobb vagy rosszabb a cerclage műtétnél.
- Gyógyszeres kezelés: Prolutex, Proluton depot injekciós kezelések. Fitoterápiás készítmények, mint például a Bryophyllum, amely a Bryophyllum daigremontiánum, valamint Bryophyllum calycinum gyógynövények leveleinek vizes kivonata. A Bryophyllum hatásmechanizmusának sajátossága, hogy a fájásoknak a méhszájra való hatása vagy megszűnik, vagy pedig lényegesen lelassul.
A koraszülött ellátás
A koraszülött-ellátásban a kis testméretek, az érzékeny, éretlen szervek miatt speciális, koraszülöttekre adaptált eszközökre, például inkubátorokra, lélegeztetőgépekre, infúziós pumpákra van szükség. Magyarországon II-es (szekunder), illetve III-as (tercier) szintű koraszülött intenzív centrumot (PIC - perinatális intenzív centrum) különböztetünk meg.
- A II-es szintű PIC általában a 34-36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukor-eltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt.
- A III-as szintű PIC-en pedig a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátását végzik.
A koraszülött ellátás speciális aspektusai:
- Anyatej szerepe: A koraszülötteknél (is) kiemelten fontos az anyatej szerepe. Koraszülésnél természetesen nem teljesen készült még fel az édesanya szervezete arra, hogy azonnal legyen anyateje, de segíteni tudják a tejelválasztást is idejében - akár a koraszülés előtt megkezdett anyatej-elválasztás serkentésével.
- Bőr-bőr kontaktus („kenguruzás”): A bőr-bőr kontaktus nagyon fontos a megszületést követően, hiszen a korai kötődés lényeges eleme. A "Aranyóra" során az édesanya csupasz mellkasára helyezzük az újszülöttet, s ezt a koraszülöttek esetében is igyekeznek megvalósítani.
- Családbarát ellátás: Mára egyre jobban elterjedt az az irányzat, hogy a szülők teljes egészében részesévé válhatnak Pici gyermekük ellátásának, akár a nap 24 órájában együtt lehetnek velük.
A koraszülés hosszú távú hatásai és költségei
Az újszülött minél kisebb súllyal születik a világra, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A 2500 gramm alatt született újszülöttek adják a születés körül (ún. perinatális) halálozás (mortalitás) 80%-át. Ha a koraszülött túléli élete első évét, nagy az esély a születés körüli megbetegedés olyan formáira, mint az agyi károsodás miatti fogyatékosság (cerebral palsy), koordinációs zavarok, tanulási nehézségek, magatartási zavarok (hyperaktivitás), érzékszervi károsodások (rövidlátás, vakság, süketség). A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelés, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak.
A koraszülés és a komplikációk kezelése az egészségügyi rendszerekre is jelentős terhet ró. Magyarországon például 2018-ban csaknem 8 milliárd forintot költöttek a koraszülöttek első hat hónapjának ellátására. A koraszülött részleg (PIC vagy NIC) intenzív osztályként működik, ahol 24 órás folyamatos munka folyik a legmagasabb szinten, speciális eszközökkel és magasan képzett személyzettel.