A magzati fejlődés a terhesség kilenc hónapja alatt szinte felfoghatatlan mértékű. Egyetlen sejtből indulva intenzív ütemben növekszik, sejtjei, majd szervei és testrészei alakulnak ki. A magzat az újszülött teljes mozgáskészletével bír, sőt, mozgásosságában egyéni különbségek is felfedezhetők, mely mintázat a teljes terhesség alatt jellemző és megmarad. A 18-20. héttől az édesanya is érezheti a baba mozgását, ami fontos a várandósság tudatosulásában és az anya gyermekéhez való kötődésének kialakulásában. Mára már biztosan állítható, hogy a második trimeszterre minden érzékszerve működik, és a babák nemcsak hallják, látják, tapintják és szagolják a külvilágot, de már ízlelik is.
Az érzékszervek fejlődése és a magzat reakciói
Tapintás
A tapintás talán a magzat legfontosabb érzékelési lehetősége, hiszen már a 7. héten megfigyelhető a tapintási reflexe. Először az arc, majd az ujjak és a lábak, a törzs, végül a 30-32. hétre szinte az egész teste képes érzékelni hideget, meleget, nyomást, fájdalmat és érintést. Már az első trimeszterben megfigyelhető, hogy ha megérinti valami az arcát, elfordítja a fejét, oda nyújtja a kezét, hogy hárítsa. A terhesség során a baba mindig tapint valamit, hiszen hozzáér a magzatvíz, érzékeli a méh falát, odabújik a méhlepényhez, megérinti a köldökzsinórt vagy a saját arcát, sőt, szopja az ujját is. Az ikrek egymást is megérintik, simogatják az anyaméhben.
Hallás
A baba füle már a 8. héten elkezd formálódni, de idő kell ahhoz, hogy a megfelelő helyre kerüljön és megfelelően funkcionáljon is. A 18-20. héttől mind a belső, mind a külső hallószervek kialakulnak. A 22. terhességi hétre a babák egyértelműen beazonosítják édesanyjuk szívműködését. A baba eleinte csak tompa zajokat hall, főleg az anyuka szervezetének hangjait, mint az emésztését, a szívverését, a levegővételét. Egy kutatás során aprócska mikrofont juttattak be az anya méhébe, közvetlenül a baba fejéhez. Kiderült, a baba nemcsak az anya szervei által adott hangokat hallja, hanem az anya testén kívülről érkező hangokat is, és képes ezeket megkülönböztetni. A 24. terhességi hétre a baba hallása teljesen kialakul, ekkor már a külvilág zajai is eljutnak hozzá - habár az őt körülvevő közeg nagyban tompítja ezeket. A terhesség harmadik trimeszterében már kezdi megkülönböztetni a hangokat, a zajokat az emberi beszédtől, és a vége felé már a szülei hangját is el tudja különíteni mások beszédétől. Éppen ezért az újszülött felismeri az anyja és az apja hangját, és nyugtatóan hat rá a közelségük. Az újszülött már egy-két nap után felismeri az addig megszokott zajokat, hangokat, például ha a terhesség alatt az anyuka egy dalt sokszor hallgatott vagy énekelt, az megnyugtatja a picit.
A 24. terhességi héttől a magzat már a külvilág hangjait is hallja. Erős zaj élénk magzatmozgást, nyugtalan állapotot eredményez. Ultrahangvizsgálattal az arc vonásait tanulmányozva egyértelmű változást lehet látni. Az anyák tapasztalhatják, hogy kisbabájuk összerándul, ugrik egyet, ha bekapcsolják a porszívót, a mixert, vagy becsapják az ajtót. Kellemes hangingerekkel kedveskedhetnek, ha énekelnek vagy komolyzenét játszanak neki.
Ízek és illatok
Az ízlelőbimbó és a szaglóhám kialakulásának köszönhetően 15 hetesen ízeket és szagokat érez. A magzat már a 10. héttől lenyeli a magzatvizet, azonban ízlelőbimbói csak a 15. héten alakulnak ki teljesen. Ekkortól már érzékeli a víz ízét, sőt, egyes ízeket jobban szeret, mint másokat: ha édeskés a víz, többet nyel, ha sós vagy keserű, akkor abbahagyja. A magzatvíz ízét az anyuka által megevett ételek ízei is befolyásolják, éppen ezért a baba későbbi ízlésvilága már a terhesség alatt kialakul.
Nagy-Britanniában nemrégiben végeztek egy kutatást, amelyből született egy tanulmány. A kutatók száz kismamát vizsgáltak ultrahanggal, akik a 32-36. hétben jártak a várandósságukban. A kismamák porított zöldségeket fogyasztottak kapszula formájában. Az eredmény megdöbbentő volt: a kel nem váltott ki nagy sikereket a babáknál, legtöbben fintorogtak a hatására. A sárgarépát fogyasztott kismamák babái mosolyogtak, míg azok a babák, akiknek anyukájuk nem fogyasztott semmit, nem mutattak különösebb reakciót.
Hogyan tapasztalják meg a babák az ízeket az anyaméhben? Magzati fejlődés és ízlelés
A kutatók úgy vélik, hogy a méhben észlelt reakciók nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket a felnőttek vagy a gyerekek arcán látni. Tény, hogy a magzatok az édes ízre reagálnak pozitívan, ennek pedig evolúciós okai lehetnek. A tanulmány ahhoz járult hozzá szervesen, hogy jobban megértsük, hogyan hat a magzati korban tapasztalt ízérzékelés a további életünkben jellemző táplálkozási szokásainkra.
Látás
Habár az anyaméhben nem túl sok látnivaló akad, azért van, amit mégis érzékel a magzat. Ugyan a baba szeme már a 9. héten kialakul, csak a 23-24. héten nyitja ki. Ekkor már érzékeli a hozzá beszűrődő fényt, melyet vöröses árnyalatúnak érzékel. A 26. héttől már a szemét is tudja nyitni, a fény észlelésekor szívritmusa csökken, mozogni kezd. Vizuális élménye az anya hasfalán keresztül áthaladó fények esetében hasonló, mint amikor kezünkkel eltakarjuk a villanó lámpa fényét. A 7 hónapos magzat szívesen nézeget, a szemét nyitva tartja, különböző irányokba tekintget.
A magzat és az érzelmek
Az ultrahangos vizsgálatok alkalmával jellegzetes arckifejezéseket és gesztusokat figyelhetünk meg. A vizsgálatok során mosolygást, undort, szomorúságot, fáradtságot, búskomorságot véltek felfedezni a kutatók. Mosolyt és sírást már az 5. terhességi hónapban detektáltak a kutatók. Emellett félelemre utaló jelzések is megjelenhetnek. Erre példa, amikor magzatvízvizsgálat alkalmával a magzatburokba hatoló tűre a baba mozdulatlanná válik, ledermed, szívritmusa megváltozik. Ijedtség, félelem megélésekor a baba az anya szíve irányába törekszik húzódni, a szívverés hangja nyugtatólag hat rá, biztonságot jelent számára. A 23-24. hétre kialakulnak a fájdalomingert szállító idegpályák, így a magzat arcán már a fájdalom megélése is tükröződhet.
Ikerkutatások során a kutatók nemcsak egymást megsimogató vagy egymással civakodó, de puszilkodó magzati viselkedést is leírtak. Egyéb kutatások alátámasztják, hogy a baba osztozik az édesanya érzelmi állapotában. A magzat minden új ingerre felfigyel. Az ismeretlen ingerre mozdulatlanná válik, szívritmusa csökkenni kezd, az inger irányába fordul. Ha az inger hosszabban fennmarad, a baba megszokja, megbarátkozik vele, a reakció intenzitása csökken, végül eltűnik.
Az anya-magzat kommunikáció és a korai élmények
A magzat az ingereket komplex módon fogja fel. Egyszerre észleli a szagot, ízt, látványt, hangot, rezgést, majd mindezt sűrítve őrzi meg. Ezen élményekhez olyan jellegű információkat is képes társítani, hogy azok kellemesek vagy kellemetlenek voltak számára. Például egy orvosi vizsgálat során a műszertől megijedt és elhúzódott, vagy az anya simítása jólesett neki, és közelebb bújt a simogató kézhez. Tehát elraktározza, milyen viselkedési válasszal reagált rájuk.
A terhesség alatti táplálkozás és életmód, valamint az anya érzelmi állapota jelentősen befolyásolja a magzat fejlődését és későbbi szokásait. Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a csecsemő születésekor veleszületett reflexekkel és tanult ismeretekkel, képességekkel is rendelkezik, melyeket az anyaméhben sajátított el és gyakorolt be. Az anyai szívhang a magzatra bevésődő erővel bír. Vizsgálatokban, melyek során anyai szívhangot imitáltak újszülöttek számára, a babák kevesebbet sírtak, többet aludtak, mélyebben lélegeztek, kevésbé küzdöttek emésztési nehézségekkel, valamint ritkábban betegedtek meg.
A méhben szerzett tapasztalatai, korai élményei és magatartása befolyásolja az alkalmazkodást, a környezetével való kapcsolatát, az anya-gyermek egymásra hangolódást, ami a későbbi kapcsolatainak is mintájául szolgál.