A meddőség napjaink népbetegségének számít, a gyermekvállalást tervező párok jelentős részét érinti. A modern orvostudomány és állattenyésztés eszközei révén ma már számos lehetőség áll rendelkezésre a reprodukciós problémák kezelésére. A mesterséges megtermékenyítés, más néven asszisztált reprodukció, kulcsfontosságú eljárás mind a humán medicinában, mind az állattenyésztésben.
A mesterséges megtermékenyítés fogalma és típusai
Szűkebb értelemben a mesterséges megtermékenyítés azt az eljárást jelenti, melynek keretében a petesejt és a spermium találkozása laboratóriumi körülmények között történik, majd az így létrejött embrió beültetésre kerül a méhbe. Az asszisztált reprodukcióra jellemzően akkor kerül sor, ha az egyéb módszerek (például az ovuláció hormonokkal történő indukálása) nem hoztak eredményt. Az asszisztált reprodukciós eljárások közé tartozik a gyógyszeres peteérés-serkentés (ovuláció indukció), a mesterséges ondófelhelyezés (intrauterin inszemináció - IUI), a hagyományos in vitro fertilizáció (IVF) és embriótranszfer (ET), valamint az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) és ET.
Intrauterin inszemináció (IUI)
Az intrauterin inszemináció (IUI), vagyis a méhen belüli megtermékenyítési módszer, lényege, hogy a megtermékenyítés a férfi ivarsejtjével az anya testén belül történik. Amennyiben a férj vagy élettárs ivarsejtjeit használják, úgy homológ, amennyiben a megtermékenyítés donor hímivarsejttel történik, úgy heterológ mesterséges ondóbevitelről beszélünk. Az eljárás méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt. A járóbeteg szakrendelés keretében végzett beavatkozás során, a korábban leadott és embriológiai laboratóriumban megvizsgált ondómintát a méhszájon keresztül, lágy katéter segítségével juttatják be a méh üregébe.
In vitro fertilizáció (IVF)
Az in vitro fertilizáció (IVF) - köznyelven lombikbébi-eljárás - lényege, hogy a petesejtet eltávolítják a petefészekből, majd laboratóriumi körülmények között („üvegben” - in vitro) megtermékenyítik. Az IVF kezelések többségét a petefészek működésének gyógyszeres elfojtása előzi meg a kezelés tervezhetősége érdekében, ezt követi a petefészek stimulációja, amelynek célja, hogy a kezelés végén 8-12 petesejt álljon rendelkezésre. Az eljárás végén megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót juttatnak vissza az anya szervezetébe (embriótranszfer). Felhasználhatják a házaspár saját ivarsejtjeit (homológ IVF), illetve a női petesejt vagy a férfi hímivarsejt donortól is származhat (heterológ IVF).
Natív IVF
Az egyik fajtája a natív IVF, melynek során kisebb mértékű hormonkezelés szükséges, vagy az egyes esetekben el is hagyható. Ilyenkor a nő természetes ciklusa során megérő petesejt kerül leszívásra, megtermékenyítésre, majd a nő testébe visszaültetésre. Mivel ilyenkor egyetlen petesejt használható fel, alacsonyabb a terhesség esélye, a nő szervezetére azonban jóval kisebb megterhelést jelent ez a kezelés.
Hagyományos IVF és Intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI)
A hormonkezeléssel egybekötött teljes IVF ciklus a mesterséges megtermékenyítés leghatékonyabb eszköze. Gyakori fajtája az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI), melynek során a leszívott petesejtbe egy tű segítségével közvetlenül fecskendezik be a legjobb minőségű spermiumokat. A petesejtbe adott spermium mikroinjekció alkalmazása mikromanipulációs technikát igényel, mely során 400-szoros nagyítás alatt fixálják a petesejtet, majd a mozgásában gátolt, kiválasztott spermiumot a hajszálnál tízszer vékonyabb pipettával a petesejt megfelelő részébe injektálják.
Az ICSI eljárás jelentheti a megoldást az alábbi esetekben: a spermiumok száma vagy minősége nem megfelelő; a spermiumszám jó, de a korábbi ciklus során a megtermékenyülés nem volt megfelelő; fagyasztott vagy sebészi úton nyert spermium felhasználásakor; genetikai javallatra, bizonyos öröklődő betegségek, kromoszóma rendellenességek esetén az öröklődés megakadályozására. Ez a módszer alkalmazható továbbá olyan speciális körülmény fennállása esetén is, amely rosszabb megtermékenyítést sejtet: például 40 évnél idősebb páciens, a tüszőérlelő hormon (FSH) magas szintje, kevés petesejt, súlyos endometriózis, korábbi sikertelen megtermékenyítési kezelések.
Donor ivarsejtek felhasználása
Abban az esetben, ha a szülő képtelen saját ivarsejtet szolgáltatni a folyamathoz, vagy azzal valamilyen rendellenességet örökítene át az utódra, donor ivarsejt igénybevételére is sor kerülhet. Donor hímivarsejt használható mind testen belüli, mind testen kívüli megtermékenyítéskor, donor petesejt viszont csak a testen kívüli megtermékenyítés esetén használható.
Donor spermiumok
Donor spermium felhasználása az alábbi állapotok esetén javallott: a spermiumszám súlyos számbeli vagy alaki eltérése; spermiumok hiánya; súlyos, nem kezelhető ejakulációs zavarban - amennyiben a pár a műtéti úton történő spermiumnyerést elutasítja -, és egyéb asszisztált reprodukciós technika nem vezetett sikerre; ha több in vitro fertilizációs kezelés során ICSI kezeléssel sem sikerült a petesejtek megtermékenyítése, és ennek férfi eredete feltételezhető; Rh-összeférhetetlenség esetén, amennyiben a várandósság alatti kezelés nem lehetséges, vagy a pár ezt nem vállalja; genetikai javallatra, ha nagy valószínűséggel súlyos genetikai betegség érintené az utódot.
Donor petesejtek
Donor petesejt felhasználása az alábbi állapotok esetén javallott: a petefészkek hiánya; a petefészkek működésének beszűkülése, amely minimalizálja a sikeres terhesség esélyét; ha több in vitro fertilizációs kezelés során ICSI kezeléssel sem sikerült a petesejtek megtermékenyítése, és ennek női eredete feltételezhető; genetikai javallatra, ha nagy valószínűséggel súlyos genetikai betegség érintené az utódot.
Asszisztált reprodukció előtt végzendő vizsgálatok
Az asszisztált reprodukciót megelőzően mind a női, mind a férfi fél célzott kivizsgálása szükséges. Férfi partner vizsgálata magában foglalja az ondó laboratóriumi vizsgálatát (spermatogram), amely a spermiumok koncentrációjának, morfológiájának, mozgásának vizsgálatát jelenti. Kóros spermatogram lelet esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok elvégzése is szükséges. Kötelező a HIV-AIDS szűrése, továbbá ajánlott a hepatitis-B és hepatitis-C vizsgálata, a szifilisz szűrése és a gonococcus fertőzés kizárása. Mérlegelendő a TORCH vizsgálat elvégzése, illetve a Chlamydia és Ureaplazma fertőzés szűrése is.
Női partner vizsgálata magában foglalja a nőgyógyászati vizsgálatot (citológia, kolposzkópia, általános váladékvizsgálat). Ajánlott a Chlamydia fertőzés, illetve az egyéb gyakoribb nemi úton terjedő fertőzés szűrése, különösen gyulladásos előzmények és a petevezető elzáródása esetén. A hüvelyi ultrahang vizsgálat a méh, a petevezető, a petefészkek és a kismedence anatómiájának tisztázását, a méhnyálkahártya változásainak és a tüszők érésének megfigyelését, valamint a peteérés bizonyítását szolgálja. Az állapotfelmérés fontos részét képezik a hormonvizsgálatok. Szükséges továbbá megvizsgálni a petevezető átjárhatóságát és a méhüreget képalkotó eljárással, amely lehet hystero-salpingographia (HSG) vagy hystero-contrast-sonographia (HyCoSy). Az általános orvosi és laboratóriumi vizsgálatok kötelező HIV-AIDS-szűrést, általános laboratóriumi vizsgálatokat és EKG-t foglalnak magukban. Ajánlott továbbá a hepatitis B és hepatitis C, valamint a szifilisz szűrése és a TORCH vizsgálat elvégzése is.
Az asszisztált reprodukció lehetséges szövődményei
Többes terhesség: in vitro fertilizációt és embriótranszfert, gyógyszeres peteérés-serkentést és inszeminációt követően is előfordulhat ikerterhesség, több embrió fejlődésnek indulása. Hasűri vérzés: az ultrahanggal vezérelt petesejtleszívást követően ritkán előfordulhat, és azonnali sebészi beavatkozást igényel. Egyéb sérülések és gyulladásos szövődmények a külső, eszközös beavatkozás miatt szintén ritkán fordulnak elő. Az in vitro fertilizációt követő első 12 hétben igen ritkán kialakulhat a petefészekciszta kocsánycsavarodása, amely sebészi beavatkozást igényel. A petefészkek túlzott válaszreakciójának következményeként ún. ovarium hyperstimulációs szindróma jelentkezhet. A betegség súlyos formájában életveszélyes állapotot is okozhat, ha stroke vagy végtagkeringési elégtelenség alakul ki. A mesterséges megtermékenyítés céljából alkalmazott reprodukciós technikákkal járó kockázatról mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától!
Mesterséges megtermékenyítés az állattenyésztésben
A mesterséges termékenyítés az állattenyésztésben is elterjedt eljárás, melynek célja a tenyésztési hatékonyság növelése és a genetikai minőség javítása. A módszer terjedését azonban nem mindig segíti az állami támogatási rendszer. A termékenyítésre használt sperma lehet friss vagy mélyhűtött. A friss spermával való termékenyítés során a méntől levett spermát, a megfelelő vizsgálatok után, kihígítják és tartósítják. A mélyhűtött spermával való termékenyítés nagy szakértelmet, folyamatos állatorvosi vizsgálatot és komoly műszerparkot igényel.
A mesterséges termékenyítés során mentesülünk a fedeztetéssel járó állategészségügyi kockázatoktól és egyéb (balesetekből adódó) veszélyektől. Előnye még ennek a módszernek, hogy a távolság nem befolyásolja a mén kiválasztását, a kanca és a mén szinte bármilyen messze lehet egymástól. A méntartó számára is kedvező ez az eljárás, mert így egy-egy nagy tenyészértékű méntől sokkal több utód nyerhető. Fontos, hogy nem esnek ki a tenyésztésből pl. sérült vagy idős állatok sem. Az egyik legfontosabb előny az, hogy a jól végrehajtott mesterséges termékenyítés eredményesebb lehet, mint a természetes fedeztetés.
Megtermékenyülés, embrió beágyazódása
A sperma minőségét számos tényező befolyásolhatja, mint például a mén genetikai tulajdonságai, a mén kihasználtsága, a spermavétel gyakorisága, tartási és takarmányozási körülményei. Ezek mellett a spermavétel módja és a spermakezelés (tartósítás) technikája is igen meghatározó. Nagyon fontos - talán a leglényegesebb - a termékenyítés időpontjának minél pontosabb meghatározása, mert a méhben a levált (ovulált) tüsző a leválást követően mindössze 6-12 óráig életképes.
Jogszabályi háttér és támogatások
Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés (inszemináció, lombikbébi eljárás is) 45 éves korig teljesen ingyenesen elérhető a nőknek. Ez az út mára már több tízezer párnak segített a családdá válásban! Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását. Érdemes még azt is tudni, hogy öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett.
Az állattenyésztésben a mesterséges termékenyítésre vonatkozóan külön jogszabályok és rendeletek szabályozzák az eljárásokat, az engedélyezést és a sperma forgalmazását. Ezek biztosítják a tenyésztési céloknak megfelelő minőséget és a szakszerűséget.
Sikerráták
A mesterséges megtermékenyítés ára, feltételei és folyamata mellett a leggyakoribb kérdések közé tartozik az is, hogy mekkora a sikeres kezelés esélye. Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%. A sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja: életkor, petesejt, spermium és embrió minősége, meddőség oka, korábbi próbálkozások, stimulációs protokoll, valamint életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz.
tags: #megtermekenyules #megtermekenyites #allattan