Hónapos retek termesztése hidrokultúrában és hagyományos módon

A retek, különösen a hónapos retek, az egyik legkorábban termeszthető zöldségféle, amely rövid tenyészidejének és nagy hidegtűrésének köszönhetően már kora tavasszal friss zöldséget biztosít. Bár a retket a világon többnyire hónapos retek formájában ismerik, hazánkban is ez a legkeresettebb fajta. Az elmúlt években ugyan növekedett a nagyobb testű őszi, téli és japán retek iránti kereslet, de a retek fogyasztása - ehhez igazodva pedig a termesztése is - leginkább egy néhány hetes tavaszi időszakra korlátozódik.

A ropogós, kissé csípős hónapos retek a hosszú téli hónapok után az év első friss zöldségei közé tartozik. A retek különböző fajtái színükben, alakjukban és tenyészidejükben is különböznek. Alakja lehet szabályos gömb vagy lapított-nyújtott, illetve rövidebb-hosszabb hengeres formájú is. A retek szívós, nagyon könnyen termeszthető gyökérzöldség, amelyet egy vegetációs időszakon belül többször is lehet ültetni. A hónapos retek levelei karéjosak, kissé durva szövetűek, de fiatalon ugyancsak felhasználhatóak salátaként. Legismertebb fajtái a szabályos, gömb alakú, élénk piros színű, fehér húsú fajták, mint például a Korai piros, a Korai legjobb, az Óriás vajretek és a Jégcsapretek.

A hónapos retek hazai sajátosságai

A hazai hajtatott retek sajátossága - amiben némileg eltér az áruházláncokban kapható olasz, spanyol fóliával csomagolt importtól - nagyobb, átmérője meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba. E fajtakörben domináló a félegyházi Vajretek. Lapított gömb alakú, egyszínű, skarlát vörös, vékony a héja és a gyökere - ahogy a termesztők mondják kicsi a „farkincája”. Szemben az olasz retekkel, 6-7 cm-ig is megnőve nem pudvásodik, íze nem, vagy legfeljebb enyhén csípős. Kétségtelen, hogy a magyar retek szempontjából fő szezonnak a húsvéttáji időszak mondható, de a fóliasátrak utóhasznosításából adódóan, kisebb kínálat szeptemberben és októberben is mutatkozik.

Bár számos országban sikerült a termesztését (beleértve a csomagolását is) teljes mértékben gépesíteni, nálunk az egyik legmunkaigényesebb hajtatott zöldségkultúra, különösen, ha a kézimunka szükségletét a meglehetősen rövid tenyészidőre vetítjük.

Környezeti igények

Hőmérséklet

A retek hidegtűrő növény, nappali hőmérsékleti optimuma - a fényviszonyoktól függően - 10-18 °C körül van. Februárban 10-12 °C, áprilisban 15-18 °C hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Az éjszakai hőmérsékletet 4-6 °C-kal alacsonyabb értéken tartsuk, mint a nappalit, ellenkező esetben az erős disszimiláció miatt lelassul a fejlődése. Magas hőmérséklet, különösen borús idő esetén, a lombozat erőteljes növekedését eredményezi, de ilyen esetben a gumók visszamaradnak fejlődésükben. A mag csírázása már 2-3 °C megindul, a kedvező talajhőmérséklet a csírázáshoz és a gumóképzéshez 9-13 °C között van. A hideget viszonylag jól tűri, a csíranövény -3 °C-ot, a kifejlett növény -6 °C-ot is elvisel károsodás nélkül. Azonban a hosszan tartó hideg hatására előfordulhat, hogy magszárba indul a növény. A túl nagy meleg hatására viszont (főleg a csírázás utáni időszakban) megnyúlik és eldől a retek.

Fényigény

A retek fény hiányára nagyon érzékeny, borús időben, elhasználódott, piszkos fólia alatt, vagy túl sűrű vetés esetén, vékony, megnyúlt gumókat képez. Ezért árnyékos helyre ne ültessük, mert minden energiáját a levelek növesztésére fogja fordítani a gyökérfejlődés helyett.

Vízigény

A hónapos retek vízigénye a fejlődési szakaszoktól függően változik, de alapvetően nagynak mondható. A csírázási időszakban sok vízre van szüksége, kikelése után egészen a gumóképződésig megelégszik kevesebbel, majd mikor elkezd kialakulni és növekedni a gumó, ismét nagy mennyiségű víz szükséges a megfelelő fejlődéshez. A gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a gyakori, kis vízadagú öntözés szükséges. Kiszáradás esetén a gumó pudvás lesz, gyorsabban felmagzik. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését váltja ki, a száraz talajon való termesztés pedig pudvásodást okozhat.

Talaj és tápanyagellátás

A retket mindenütt homokon vagy homokos vályogon hajtatják a koraiság miatt. Ezeken a talajokon egy átlagos esztendőben, már február végén (fűtés nélküli fólia) megindul a retekmag csírázása. Maga a retek nem feltétlenül igényli a humuszban gazdag talajt, de a homokon - a rosszabb vízgazdálkodás következtében - a sekélyen elhelyezkedő gyökerek hamar kiszáradnak. A retek a laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajt kedveli. A kötöttebb talaj esetében a gumók fejlődése nehézkesebb és deformálódásukkal is számolni kell.

A retek alá a talajt már ősszel megkezdjük előkészíteni, miután a főnövény (pl. paprika, paradicsom) kikerült a fóliából. Ekkor földdé érett szerves trágyát kell a talajba forgatni. A szerves anyagot nem a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem a szerkezet javítása céljából adjuk, amit a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe munkálunk be - ennél mélyebbre nem nő a retek gyökere. Bár a 10-15 kg/m2 szerves trágya hatóanyag tartalma fedezné a retek tápanyagigényét, ennek ellenére műtrágya is szükséges.

A retek rövid (1,5-2 hónapos) tenyészideje alatt a szerves trágyából nem bomlik le annyi tápanyag, ami az igényét fedezni tudná, így ősszel foszfort és káliumot is kell kiszórni. Foszfort viszonylag keveset igényel, de a káliumnak jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képesség növelésében, egyesek véleménye szerint a kálium a pudvásodás kialakulásának veszélyét is csökkenti. A tápanyagokat rövid tenyészideje miatt könnyen felvehető formában kell megkapnia. A nitrogénellátás a gumó megfelelő fejlődéséhez szükséges, túladagolása következtében viszont szétcsattanhat a retekgumó, ezért a tenyészidő második felében már ne adjunk nitrogént.

A retek hajtatásánál nagyon fontos a talaj átmosatása. Mivel a retek sóérzékeny, így azokon a helyeken, ahol a talaj EC-értéke magas, a retekmag nem fog kikelni, vagy csak lassan kel majd ki. Amennyiben a fóliasátorban már az előző évben is termesztettünk és műtrágyáztunk, úgy leginkább nitrogén-utánpótlásra van szükség (2 dkg ammónium-nitrát négyzetméterenként). Emellett - szükség esetén - tenyészidőben a kálium-nitrát kijuttatását is biztosítani kell (1 kg/1000 l víz). Ha a fóliasátrunkat frissen építettük, akkor alaptrágyaként 4 dkg nitroamofoszkát (NPK), 1 dkg ammónium-nitrátot és 1 dkg kálium-nitrátot adjunk négyzetméterenként.

A talajt ültetés előtt legalább 20 cm mélyen ássuk fel. Készítsünk gyommentes, sima felületű, apró morzsás magágyat. Ha a talaj agyagosabb, keverjünk hozzá egy kis homokot a fellazításhoz és a jobb vízelvezetéshez. A retek földjét 5-20 cm-es mélységig kell megmunkálni, amihez kiváló eszköz a rotációs kapa. A szerves trágyát célszerűbb a retek és a főnövény közé kijuttatni (10-15 kg/m2).

Tápanyagigény (100 g termésben)

A retek táplálkozási értékét az egyébként jó beltartalmi értékénél is jelentősebb koraisága adja, hiszen az első friss zöldségek között jelenik meg. Rövid tenyészideje ellenére tápanyagigényes növény. Tápanyagigénye tulajdonképpen csak alacsonyabb termésmennyisége arányában kisebb a többi gyökérzöldségénél. Kálium igénye a legnagyobb, mely a minőséget leginkább meghatározza. A nitrogén túladagolással a szín, szöveti szerkezetre és gumóméretre szinte minden fajta érzékenyen reagál.

Vetés és ültetés

A retek vetése nagyon korai időpontra tehető. Hideghajtatásban ez akár február elején-közepén is megtörténhet, enyhe fűtés esetén január 20. A fóliás termesztésben nagyon fontos növény, mivel rövid a tenyészideje és nagy a hidegtűrése. Elsősorban előveteményként, fedett termesztőberendezésekben - fóliában, vagy üvegházban -, illetve talajtakarással is termesztik. Fóliában fűtés nélküli feltételek között a vetés ajánlott időpontja február 15-28, enyhe fűtéssel már január 20-30-a között vethető.

A hónapos retket márciustól április közepéig vethetjük. Vetés előtt a talajt legalább 20 cm mélyen ássuk fel. Készítsünk gyommentes, sima felületű, apró morzsás magágyat. A vetés mélysége 1,5-2 cm. Kisebb területen kézzel, nagyobb területen géppel vetjük a magokat. A kézi vetéshez lyuggatódeszkával vagy -henger segítségével készítik elő a lyukakat. Mindig osztályozott magvakat vessünk, mert nagyobb magvak esetén gyorsabb a kelés, és egyenletesebb a növény fejlődése. Jó minőség, egyenletes gumóméret és szabályos alak csak kalibrált, átrostált, azonos nagyságú magból, szabályos elrendezésben vetett állományból várható.

Fajtától, piac igényétől függően 6×6, 7×7, gépi vetés esetén 8×6, esetleg 8×8 cm-es távolságra a legeredményesebb vetni, majd egész sekélyen és óvatosan a vetés felett a talajt seprővel elegyengetni. A kisebb gumójú fajták esetében 5x5, esetleg 6x6 cm, a nagyobb gumójú fajtáknál 8x5 cm a tenyészterület. Az egyes sorok között legalább 30 centiméternyi távolságot hagyjunk. Tavaszi vetés esetén 4-6 héttel az utolsó fagy várható ideje előtt kell elvetni a retekmagokat, vagyis körülbelül március középső két hetében. Tervezhetünk őszi ültetést is, ehhez a retekmagokat késő nyáron vagy kora ősszel kell elültetnünk, és még így is betakaríthatjuk őket a hideg idő beállta előtt. A retekmagok meglehetősen hosszan eltarthatók, így ne féljünk az akár ötéves retekmagok elültetésétől.

A retek ládában is termeszthető. Ügyeljünk rá, hogy a láda, amibe a retket termeszteni szeretnénk, legalább 14 centiméter mélységű legyen. A növényeket kerek cserepekbe koncentrikus körökben is ültethetjük. A vetést szükséges a továbbiakban ritkítani, folyamatosan öntözni, gyom mentesíteni. A retkeket egyhetes korukban ritkítsuk meg annyira, hogy körülbelül 5 centiméterenként maradjon meg egy-egy növény. Ha zsúfoltak a növények, akkor nem nőnek jól.

Gondozás és növényvédelem

Öntözés

A tenyészidő folyamán rendszeresen kell öntözni. Az öntözési norma kicsi, egy-egy alkalommal 5-10 mm. Kezdetben heti egyszeri, később a gumóképzés idején heti háromszori öntözést igényel. Törekedjünk arra, hogy a lombozat gyorsan felszáradjon a locsolás után. A csepegtető öntözőrendszer remek módszer a folyamatos, egyenletes öntözés elérésére.

Szellőztetés

A retket sokat kell szellőztetni!

Gyomirtás

A terület gyommentességét a gazdák többsége a Devrinol gyomirtó használatával éri el, melyet a beöntözés előtt juttatnak ki a területre. A gyommentesség a csiga elleni védekezésben is fontos, ezért igyekezzünk a fólia széleit gyommentesen tartani.

Betegségek és kártevők

A retek rövid tenyészideje miatt viszonylag kevés növényvédelmi eljárással termeszthető. A gazdáknak főként a retekperonoszpóra ellen kell védekezniük. A betegség során a szik- és a lomblevélen sárgászöld foltok, a fonákon pedig fehér kivirágzás jelenik meg. A gumón sötétszürke foltok, belsejében szürkésbarna elszíneződés látható. A védekezést már szikleveles korban meg kell kezdeni, és hétnaponta ismételni a lomblevelek védelme érdekében. Védekezésre alkalmas szer például az Amistar.

A fólia szélein, nedves élőhelyeken a hajtatott retek gyakori kártevője a házatlan csiga. Ellene elsősorban a gyommenteséggel védekezhetünk, valamint a csigaölő szereket (pl. Detia) a sorok közé kiszórni, de semmiféleképpen sem a retek közé. A retek legjelentősebb kártevője a gyökérlégy, de a földibolha is igen kártékony számára. A földibolha a levelek nedvét szívja ki, a leveleken megjelenő kifehéredett foltok jelzik a jelenlétét. Hideg vizes permetezéssel még gyéríthetők, ha idejében észrevesszük őket. A gyökérlégy lárvája a gumókban található meg, a járatai nyomán.

Betakarítás és tárolás

A retek akkor szedésre érett, ha a gumó elérte a fajtára jellemző méretet. Ez a kis gumójú fajtáknál 30 mm, a nagytestű vajreteknél 40-45 mm. Átlagosan 3-5 hét a beérési idő. A legtöbb fajta esetében akkor végezzük el a betakarítást, amikor a gyökerek átmérője körülbelül 2,5 centiméter a talaj felszínén. Húzzuk ki az egyiket, és ellenőrizzük le, mielőtt betakarítanánk a többi növényt is. A szedések száma 2-3.

Betakarítás után vágjuk le a növény tetejét és a vékony gyökérvéget, mossuk meg a retket és alaposan szárítsuk is meg. Ezután tárolhatjuk őket műanyag zacskóban a hűtőszekrényben. Az árut kétféleképpen is értékesíthetjük: válogatva, csomózva, majd megmosva vagy kilóra, amikor a retekgumót 20 kg-os zsákokba szedjük.

Gyakori problémák a retek termesztésében

• Megnyúlt, vékony gumó: Túl kevés fény vagy túl sűrű vetés lehet az oka.
• Keserű retek: Az egyenetlen öntözés és a hőség miatt keserűvé válhat.
• Fás, szivacsos retek: Ha túl sokáig hagyod a földben, megöregszik.
• Furatos retek (kukacosodás): A földibolhák és reteklegyek előszeretettel támadják.

A retek élettani hatásai

A retek talán nem a legnépszerűbb kerti zöldség, azonban az egyik legegészségesebb. Ezek a gyökérzöldségek tele vannak tápanyagokkal. A C-vitamin kulcsfontosságú szerepet játszik az egészséges bőrt és az ereket támogató kollagéntermelésben is. A keresztesvirágú zöldségek - mint amilyen például a retek - fogyasztása elősegítheti a rák megelőzését, mivel ezek a zöldségek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek vízzel kombinálva izotiocianátokra bomlanak. Napi néhány retek elfogyasztása elősegíti a napi rostbeviteli mennyiség elérését is. A rost segít megelőzni a székrekedést azáltal, hogy megköti a salakanyagot és ezáltal segíti annak áthaladását a belekben.

tags: #hidrokultura #honapos #retek