A hazai életstílus-kutatások kezdete a hetvenes és nyolcvanas évekre tehető, korábban a társadalmi berendezkedés nem legitimálta az életstílus-kutatásokat, idegenként kezelték a témát, azt feltételezve, hogy jólét uralkodik a társadalomban, nincs mit kutatni (Hankiss-Manchin 1976; Szántó 1978).
Ezt követően jelentek meg az életmód egy-egy szeletét vizsgáló (S. Nagy 1976; S. Nagy 1978), majd későbbi életstílus-kutatások (Losonczi 1977; Utasi 1982; Andorka 1978), melyek az antropológia, a néprajz, a kultúrakutatás és a szociológia eszközrendszerét egyaránt használták (Hoppál-Szecskő 1984).
Ezek az első kutatások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon Magyarországon is az életstílus-kutatás. Eleinte a kutatások az életstílus egy-egy területére irányultak.
S. Nagy Katalin (S. Nagy 1976; S. Nagy 1978; S. Nagy 1987) a lakberendezési szokásokat, a lakások dekorációját, szimbolikus tárgyait, a lakások minőségére utaló komfortfokozatokat vizsgálta. Ezek a kutatások rávilágítottak arra, hogy alkalmasak az egyes társadalmi státuszcsoportok azonosítására és a köztük lévő különbségek feltárására.
Elemzésében foglalkozott az ízlésbeli különbségeket tükröző képek, festmények, fotók, falvédők, televízió és könyvek stb. szimbolikus szerepével és státuszcsoportonként eltérő reprezentációjával.
Másik aspektusa az életstílusnak a kulturális fogyasztás volt, melynek korai kutatásai a felnőtt lakosság általi kulturális intézmények látogatottságát és hetilapolvasási szokásait vizsgálta (Róbert-Tóth 1977; Róbert-Tóth 1979). A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a társadalmi-demográfiai változók erősen hatnak a kultúrafogyasztásra (Róbert-Tóth 1979: 38-39).
Napjaink válságokkal teli világában a fogyasztás és a fogyasztói társadalom értelmezése ellentmondásokkal terhelt. Formádi Katalin könyve vállalja a kihívást, és a fogyasztásszociológia megszokott témái (életstílus, értékek, fogyasztói élmény stb.) mellett egyenrangúan szól a fenntartható és tudatos fogyasztásról, a nem fogyasztás jelenségéről és a fogyasztásetika kérdéseiről.
A kötet alapos történeti áttekintést is nyújt a témáról, és a fogyasztás kutatását elméleti és empirikus eredmények, valamint gyakorlati példák segítségével mutatja be.
Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.
Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyődésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához.
Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.
Tudatos fogyasztás és fogyasztói társadalom – Fenntarthatóság érettségi felkészítő, 9. rész
tags: #hetesi #erzsebet #a #fogyasztas #szociologiaja