Magyarország népszokásairól, hagyományairól messze földön híres, ezt talán annak köszönhetjük, hogy számtalan nép fordult meg a Kárpát-medence bölcsőjében, mindig hozzáadva valamit hazánk kultúrájához. Ma már nehezen elképzelhető, de voltak olyan idők, amikor az emberek tudtak élni a modern technika vívmányai nélkül. A hagyományok és népszokások szorosan kapcsolódtak az évszakok változásához, az emberek életéhez és a közösségi ünnepekhez.
Őszi hagyományok: Emlékezés és jóslatok
November elseje mindenszentek ünnepe, november másodika pedig halottak napja a keresztény világban. Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, melyeken gyertyát gyújtanak a halottakért. Magyarország egyes vidékein harangoztatnak a család halottaiért, máshol régebben ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartják, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítenek, és minden helyiségben lámpát gyújtanak, hogy eligazodjanak a házban. Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. A Csallóközben is tilos volt mosni, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte kötelező. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, amely kezd teret nyerni Magyarországon is. Elnevezése az angol ’All Hallows Eve’ kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik a „cukrot vagy csínyt!” kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt” azaz játékos fenyegetést választani, de nem jellemző.
Márton-napi libalakoma és időjóslás
A Márton-napi hagyományok maradéktalanul élnek ma is. November 11-én falun és városban egyaránt lakomákat rendeznek, hogy aztán egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Ilyenkor kötelező libát vágni, ugyanis „ki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A liba csontjából pedig az időjárásra jósolnak: ha az fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. A magyarországi libatermékek, köztük a libamáj világszerte keresettek. Az utóbbi években azonban heves vita volt az állatvédők és a libatenyésztők között. „Az állatok mája a normálisnál lényegesen nagyobbra van felhizlalva, ami kimondhatatlanul nagy kínokat jelent az állatoknak” - állították az állatvédők. A Szent István Egyetem munkatársai viszont bebizonyították, hogy a hízlalás nem állatkínzás. Ráadásul, a tömés nem jár „kóros” elváltozással sem szervezetükben. Ezek az állatok eredetileg olyan vándormadarak, melyeknek a mája a hosszú útra való tápanyagtartalékokat zsír formájában tárolja. Ennek megfelelően a hízott libamáj a hízlalás befejeztével rövid időn belül visszafejlődik, és sem a májban, sem pedig egyéb szövetekben kóros elváltozások nem tapasztalhatóak.
Katalin- és András-napi jóslások
Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. Ilyenkor szoktak vízbe tenni gyümölcságat (ún. katalinágat), s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Katalin egy fontos, női dologtiltó nap is. A jóslások fő ideje a lányok számára az András-nap volt, a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni: a párna alá férfiruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek. A közös jóslások többnyire a fonóban történtek - ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve.
A fonó és a tollfosztás közösségi élménye
A fonó a női társasmunka legfontosabb helyszíne volt, sokfelé bizonyos munkák, például a kukoricaszedés befejezéséhez kötötték, s csak ezután kezdhettek neki. A fonóknak különböző fajtái voltak: asszonyfonók, asszony- és lányfonók vegyesen, és külön lányfonók. A fonóbeli ételeket, a világításhoz szükséges petróleumot, a fűtéshez a fát a fonóba járók közösen adták össze. A téli szórakozás és játék fő színtere is volt ez: helye volt a mesemondásnak, balladák, históriás énekek előadásának, dalok éneklésének, találós kérdéseknek, s főként a játékoknak. Ezeket részben a lányok maguk között játszották, de jó néhányat a legényekkel együtt. A fonónak rendkívül nagy jelentősége volt a fiatalok társas élete, az udvarlás, párválasztás szempontjából. A fonóba járás kötelező volt, az elmaradókat felkeresték, kikolompolták, taligán húzták el a fonóba. A tollfosztás az asszonyok, lányok másik társas munkája volt a téli időszakban. Néhol még ma is eleven hagyománya van. Bérelt vagy meghívásra látogatott házaknál fosztottak.
Disznótorok: Húsfeldolgozás és mulatság
Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok, vagyis a disznóölést követő lakomák. A disznóvágás egy összetett és rituális esemény volt a paraszti életben. Kolesár-Szundy László városi fiúként már többször részt vett családi disznóvágásokon. „Pár éve vettem részt először egy családi disznóvágáson. Már előző nap leutaztunk az apósomékhoz, hogy segítsünk másnap reggel a jószág levágásában. Viszont öt percet késtünk, ezért nélkülünk szúrták le a disznót. Szerintem a legfontosabb kellékek: koránkelés, pálinka, egy éles kés, pálinka, egy lábas a vérnek, pálinka, egy húsdaráló, és még egy kicsi pálinka. Nagyon korán kell kezdened a munkát és végig fázni fogsz - ezt jó előre tudnod. A malac már előző este nem kapott enni; hallod halk röfögését, ő pedig érzi már a vesztét. Amint megindulnak érte, a röfögés erősödik, és amint hozzányúlnak, elkezd visítani.A szájába akasztanak egy hurkot, azzal húzzák ki az ólból. Egy hurok kerül a hátsó lábára is, és amikor a böllér jelt ad, kirántják a lábát, hogy oldalára feküdjön. A mai „humánusabb” disznóvágásnál azonban ezt megelőzi a „fejbelövés”. Nem puskával, hanem egy kis szerkezettel, amit odatartanak a homlokcsonthoz és elsütik. Ez néhány centire beüt egy szeghez hasonló, vékony fém rudat a koponyájába. Ilyenkor azonban nagy ritkán előfordulhat, (ha nem volt fejlövés, és rosszul szúrták meg a malacot), hogy a malac feláll, és elindul! A rokonok és a barátok pedig rohanhatnak a malac után... Ha viszont már tényleg meghalt a jószág, megperzseljük, kaparókésekkel levakarjuk a szőrét és a felső hámréteget, hogy az élősködőktől megszabaduljunk. Közben locsolgatjuk, hogy ne repedjen meg a bőre. Ezek után a böllér feldarabolja, és kezdődik a feldolgozás, darálás, hurkatöltés stb.”
„Én már kiskorom óta járok disznóvágásokra, nevezhetjük családi hagyománynak is. Apu, anyu testvéreihez is szoktunk menni, mert apu szokott lenni mindenhol a böllér. A szárma (töltött káposzta) készítésében, meg bélkaparásban szoktam leginkább segíteni. A bélkaparásban az kicsit undorító, hogy utána fel is kell fújni, hogy lássam, hogy tiszta-e, de közben vicces is. A reggeli sült hús a kedvencem jó kis sült vöröshagymával. A kolbász, hurka töltésénél mindig ott szoktam lenni, szeretem nézni. Nagyszüleimnél minden évben van disznóvágás, ezért mindig megyünk segíteni. Én általában a hurka- és kolbászhúsgyúrásban, illetve a kolbásztöltésben segítek. A szagokat és a vér látványát még mindig nem tudtam megszokni. Állítólag akkor elég tiszta a bél, hogy ha feldobod a falra, akkor odaragad. Ezért én mindig percenként ellenőriztem kisebb koromban, hogy elég tiszta-e már. Ezt persze annyira nem díjazta a család. Az állat leszúrásánál én sosem vagyok ott, már csak a feldarabolt húst és a belsőségeket látom. Azért voltam már többször disznóvágáson, mert én is eszem sertéshúst. Mindenben segítettem, kivéve az állat leszúrását, mert nem vagyok szakképzett böllér. A disznóvágás nem undorító, feltéve, ha jól csinálják, vagyis tiszta kézzel, tiszta eszközökkel, szabályosan. Hozzáteszem, hogy parasztcsaládból származom, bonctant tanultam és állattenyésztési iskolát végeztem, úgyhogy számomra egy disznóvágás a vidéki élet létező legtermészetesebb része. Ha hozzáértő, az állatot tisztelő és szerető, a húsáért hálás, a higiéniára ügyelő és hagyománytisztelő, derűs emberek végzik, akkor nagyon jó látni, hogy mennyi minden hasznosítható egy nagy gonddal felnevelt állatból. Még most, 2012-ben is megvannak a disznóölés hagyományai. Összegyűlik a család, még azok is, akik ma már elszakadtak a falusi portától, hívnak barátokat, ha kell szakembereket is, és az egész napot ennek a néphagyománynak szentelik.
Ezalatt jártak a kántálók, akik legtöbbször cigánynak, medvének, kéményseprőnek öltözve állítottak be. A disznótorral kapcsolatos másik adománygyűjtő szokás az ún. nyársdugás. Főleg a Zselicségben, a bandába tömörült legények, fiúgyermekek többágú nyársat dugnak a kilincsre vagy az ablakba, s az egyik ágára tréfás, gyakran trágár szövegű papírlapot szúrnak. Az egész magyar nyelvterületen szokás volt a disznótori maskarázás. A kántálók, nyársdugók is többnyire valamilyen módon felismerhetetlenné igyekeztek magukat tenni. Macskaréven menyasszonynak és vőlegénynek öltöznek.
Tavaszi népszokások: Megújulás és termékenység
Régen ez a nap az iskola téli időszakának befejező napja, a tavaszi félév első napja volt, de egyben a mezőgazdasági munka egyik kezdőnapját is jelentette. Úgy tartották, hogy ezen a napon még hullhat a hó: Gergely megrázza a szakállát, ám ez után már lehet palántázni. A nap névadója, Nagy Szent Gergely bencés szerzetes, majd pápa a 6. században élt, és a középkori kultúra egyik szellemi előkészítőjeként tartják számon. Nevéhez fűződik az egyházi énekek rendszerezése, róla nevezték el a gregorián énekstílust. Mivel egyháztanító volt, a középkorban ő lett a diákok és az iskolások legkedveltebb patrónusa.
Sándor, József, Benedek és a tavaszi időjóslás
Március 18, 19, 21. A tavaszi napéjegyenlőség idejére eső napok, jelentős időjósló szereppel: Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget - tartja a népi mondás. Régi megfigyelés, hogy ezeken a napokon kezdődik a tavaszi felmelegedés. A zsákról Göcsejben úgy tartják, hogy abból ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat. Sándort és Józsefet a szegény nép ellenségeinek tekintik, mert szeleikkel szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket.
A tavaszi napéjegyenlőség és Gyümölcsoltó Boldogasszony
Március 21. - A tavaszi napéjegyenlőség napja. A csillagászati tavasz első napja, a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon kezdenek hosszabbak lenni a nappalok, mint az éjszakák a Föld északi féltekéjén, illetve ettől a naptól kezdve lesznek rövidebbek a nappalok, mint az éjszakák a déli féltekén. Március 25. Katolikus ünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ezt a napot karácsonytól, Jézus születésétől éppen kilenc hónap választja el, ezért Jézus fogantatásának a napjaként ünneplik.
Húsvét: Krisztus feltámadása és népszokások
A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között. Húsvét. A nagyhét a virágvasárnappal kezdődik. - Húsvétra zöld ágakkal díszítették a házak ajtaját, a nagykapukat; - zöldágjárás, húsvét vasárnap délutánján a falu különböző pontjain gyülekeztek a lányok, páronként kezet fogva, kezükben friss zöld ággal. Kaput tartottak, és kapus vagy hidas játékot játszottak. De fölvonulásokat is rendeztek, amikor a levágott barkaágakat közösen vitték a templomba megszentelni. A szokás lényege a falun való végigvonulás zöld ágakkal, énekszóval. A megszentelt barkának a villámlás elhárításában nagy szerepet tulajdonítottak.
Április elseje: A bolondok napja
Hugó napja a tréfálkozások és beugratások napja, ezzel is az újuló természetet köszöntötték elődeink. Mint tudjuk, a nagyon régi természeti naptárak szerint a tavasz volt az új év kezdete, illet hát vidáman fogadni. Igen gyakori volt a régebbi népeknél, hogy az új év kezdete nem január elseje volt. Legtöbbször a természeti változások határozták meg, hogy egyes népek mikor kezdték az új évet. Ilyen nap volt az április elseje is, amikor az újjászülető természetet vették alapul. Amikor viszont január elseje lett az évkezdés napja, április első napja amolyan „bolondos” újévkezdetté vált.
Sárkányölő Szent György napja: Pásztorünnep és babonák
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24-e pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A jószág ünnepélyes kihajtása a mezőre. Sárkányölő Szent György ünnepe. E napon tartották a könyörgő körmenetet. Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és naponta egy ember esett áldozatául. Szent György napja - Április 24. Sárkányölő Szent György legendás ókeresztény vértanú volt, bár a történelemtudomány nem igazolta tényleges létezését. A legenda szerint a keresztény hitre tért katonatisztnek hitéért borzalmas kínzást kellett elviselnie haláláig. A legendába csak később került be a sárkány legyőzésének motívuma. A sárkánnyal vívott küzdelem és a sárkány legyőzése azt a keresztény meggyőződést jelképezi, hogy az erős hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkor embere számára az önzetlenséget, a vitézséget, a győzelmet testesítette meg. Szent György lett a védőszentje Angliának és Grúziának. Nevezetes nap, György napja, ekkor kezdődik a tavaszi évnegyed, amit egy közismert gyerekdal úgy köszönt, hogy "Süss fel nap, Szent György nap".
Szent György napi hiedelmek és időjóslás
„Az időjárás-jóslásokban elsősorban a béka szerepel. Az a hiedelem járja, hogy ha Szent György napja előtt megszólal a béka, akkor megint hideg idő lesz. A Szent György napi időjárásból következtetnek az elkövetkezendő időjárásra és a várható terméshozamra, ha hideg van, akkor sokáig az marad. A pásztorok a széljárásból tudták meg, milyen idő várható. Szent György éjszakáján a határban szedett gyógyfüvekről feltételezik, hogy mágikus hatással bírnak. A néphit szerint éjfélkor, amikor megszólalnak a füvek, megmondják milyen betegség ellen hatásosak, ezért a javasasszonyok ezeket a gyógynövényeket szedik le. A magyar néphagyomány szerint e nap éjszakáján gyülekeznek a boszorkányok vidéken a határbéli keresztutakon. Ezen a napon védekeznek az emberek a boszorkányok, a ragadozó állatok és a tolvajok ellen. Védelmezik házaikat, földjeiket és állataikat. Egyes helyeken Szent György nap éjszakáján az asszonyok kimennek a határba imádkozni, hogy találkozzanak halottaik szellemével. Sok helyütt kincset keresnek, vagy táncolnak, például ördögkeringőt járnak. Másutt éjszaka az asszonyok lepedővel harmatot szednek a fűről, majd a harmatos lepedőt a tehénre terítik, vagy az abrakjára csavarják, hogy több tejet adjon. A tejhozam növelésére sok helyütt az asszonyok bal kézzel három marék mágikus erejű füvet tépnek, amelyet megetetnek a tehénnel. A természetgyógyászok a Szent György nap előtt szedett piócát tartják a leghatásosabbnak. Ez a nap híres pásztorünnep. Ettől a naptól fogva hajtották ki az állatokat a legelőkre. Amikor kihajtottak őket tűzön, füstön hajtották hogy a rontást elkerüljék. A nyírfa vagy rózsaággal történő kihajtásnak is rontáselháríró magyarázata volt. Gyakran a kerítésekre, kapukra tüskés ágakat kötöttek, hogy a boszorkány el ne vigye a tejet.
Márk napja: Búzaszentelés és pacsirták
Márk a bibliai négy evangélista egyike, a hagyomány szerint az egyiptomi kopt egyház megalapítója, melynek ő volt az első püspöke. A keresztény tanokat azonban nem nézték jó szemmel, elfogták Márkot és lovakkal vonszolták végig az utcákon. Eredeti neve János volt, később kapta a kereszténység felvételekor a Márk - római alakjában Marcus - nevet, mely a marco 'kalapács' jelentésű szóból ered. Márk napján tartják a búzaszentelést, a katolikusok búzaszentelő körmenetben vesznek részt. A szertartáshoz népi hiedelmek sokasága fűződik. A keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat, a megszentelt búzának ugyanis különleges erőt tulajdonítottak. A szentelt búzából (szentelményből) koszorút fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre helyeztek, nyolc nap múlva leszedték és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Márk napján szólalnak meg a békák és pacsirták.
Nyári ünnepségek: Pünkösd és májusfa
Majális - Május 1. A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnap. A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát.
Pünkösdi király, királyné és adománygyűjtő szokások
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza. A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van.
Madarakról énekelünk és játszunk
Madarakról is énekelhetünk, mint a tavasz hírnökeiről, főként a cinegéket, a fecskéket, a gólyákat és a rigókat idézzük meg - sípokat is megszólaltatok madárhangon. Megvitatjuk, hogy mit énekelnek a cinkék: nyitnikék vagy kiscipő? „Nyitni kék már a tavasz ajtaját! (Nyitni kellene.) Tícső, tícső - ezt is énekelik a széncinegék. A kékcinegehímek éneke magas, csengő „trüi-titi, trüi-titi” - így védik területüket. Mi is utánozzuk az énekeiket. A Négy vándor jár körbe-körbe (Bárdos - G. Előzetes ismeretre van szükség: a kakukk az a madár, amelyik nem rak fészket. Énekes madarak fészkébe csempészi tojását, és a mit sem sejtő madárka nemcsak kikölti, de eteti is a fiókákat. A játékosok tetszőlegesen helyet foglalnak a játszótéren, ők az énekes madarak, és kört rajzolnak maguk köré. A kijelölt (kiszámolt) játékosnak nincs "fészke", ő a körön kívül áll, adott pillanatban elkiáltja: "kakukk", erre a madarak kirepülnek a fészekből, igyekeznek más kört elfoglalni. A kakukk is beáll egy körbe. A játéktérre minél nagyobb kört rajzolunk. A kör közepén áll a békákra vadászó gólya. Békahúst? Közben a békák bemerészkednek a tóba, vagyis át-átfutnak a körön. A gyerekek kézen fogva körbe állnak, ők a kakasok. Középen áll a kakaskergető. Az utolsó szó kimondása után a kör megszakad, a gyerekek szétszaladnak. Az udvarra, a lehető legtávolabbra egymástól, két kört rajzolunk, ezek a gyümölcsöskertek. A két kör között állnak a pásztorok (két-három gyerek). A kertben szökdécselve is kétszer-háromszor elismétlik a mondókát, majd ugyancsak két lábon átugrálnak a másik kertbe.
Népdalok és gyermekjátékok
Táncoljunk! 5. Füzetbe másoljátok le a kottát és ott írjátok a hangok alá a szolmizációs neveket. hogy ki hogyan oldotta meg a feladatot. lejátszhatók, a kijelölt elemek pedig javíthatók, ha rákattintunk. szórakozást kívánok! dalokkal, pörgessetek! Tk. 54. Mf. 50. oldal 3. 4. Tudod, hogy a dó helye több helyen is lehet. Ehhez képest máshová kerül a többi hang is. Most a 4. feladatban a dó helye az 1. vonalközben van, ezért a ré a 2. vonalon lesz, a mi a 2. vonalközben, a szó a 3. vonalközben. Énekeljétek a felvétellel - amelyik nektek tetszik - tanuljátok meg szöveggel. Szolmizálni szorgalmi, mert csak a zeneiskolások ismerik az alsó szó hangot, de aki szeretné, nyugodtan énekelheti. Ügyesek vagytok! A népdalokat az emberek régen egymástól tanulták (nem iskolában), ezért előfordul, hogy kicsit változtattak a szövegen vagy a dallamon. Ezért hallhatod majd kicsit máshogy is mint ahogy te tanultad, vagy ahogy a szüleid tanulták. Ecc pecc, kimehetsz ÉNÓ 14. Ecem, pecem ÉNÓ 15. A játék rövid leírása: Az Almafa egy nagyon egyszerű játék. A termés nélküli fán vannak számok 1-től 6-ig. A játékosok választanak maguknak egy-egy színt és magukhoz veszik az összes almát, ami a választott színben pompázik. A játékot a legfiatalabb játékos kezdi. Dob a dobókockával, majd a dobott számmal megegyező számmal ellátott korongra egyet az almái közül, majd a következő játékoson a sor. A Tüsi a sündisznó egy létező társasjáték saját kezű megvalósítása. Sokáig kerestem boltokban a Mecki & Co. (magyarul Mecki süni és társai) társasjátékot. A játék rövid leírása: Minden játékos választ magának egy sünit. A soron következő játékos dob egyet a dobókockával. Ahányat dobott, annyi tüskét tehet a süni hátára. Az alma sudoku egy internetről letöltött és kinyomtatott játék. A játék rövid ismertetése: A játék szabálya ugyanaz, mint a számokkal játszott szudoku. Minden sorban, oszlopban és kis négyzetben minden féle alma csak egyszer szerepelhet. Ez megtalálható lejjebb is, de megturbóztam linkekkel, és talán kevesebbet kell keresgélni!!!! Ezeket a dalokat az idén tanultuk. Ihol jönnek a gyerekek, Laci, Feri, Sára. mint a hív pásztorok magasztaljuk. Aztán persze hallgatunk zenét is. Legyen itt minden, amit mostanság hallgattunk, no meg egy-két kép, mivel voltunk látogatóban a zeneiskolában, ahol fantasztikus koncertet láttunk: Saint-saens Állatok farsangját hallgattuk, láttuk a zenekart, balettoztak is nekünk. És így néztük! AZ ÁLLATOK FARSANGJA!!!
