Az alábbi szócikk az abortuszok történetét tekinti át Magyarországon a középkortól kezdve napjainkig. Mivel a művi terhességmegszakítások tömeges engedélyezése csak a 20. század közepétől terjedt el hazánkban, a cikk foglalkozik az előzményekkel, az illegális magzatelhajtásokkal is. A várandósság megszakítása a 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt. Az 1950-1970‑es évek során a törvények szinte valamennyi iparosodott országban, valamint sok más államban lazultak és megengedőbbé váltak. A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban országonként eltérő.
Az Abortusz Megítélése és Etikai Kérdései
A terhességmegszakítás megítélése vitatott: a legális abortusz hívei szerint a kismamák csak a saját testük felett hoznak döntést, ha a művi abortuszt választják, melyhez szerintük joguk van a várandós nőknek. Ezt a vélekedést az életpártiak nem gondolják fontosabbnak az embrió vagy magzat életre való potenciáljánál; úgy vélik, hogy az élet a fogantatással kezdődik, emiatt nem csak a saját testük felett hoznak döntést, ezért szerintük az abortusz gyilkosság.
Úgy vélik, hogy a hippokratészi eskü tiltja a terhességmegszakítást, e részlet miatt: "...nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.”. Ezzel ellenben a választáspártiak azzal érvelnek, hogy az eredeti görög szövegben nem szerepel sem az "abortusz", sem a "magzat" szó, valamint a hippokratészi eskü több más részét nem veszik egyáltalán figyelembe az orvosok, mint például a vágások elkerülése, vagy a díjmentes tanítás.
Az abortuszt általában a művi terhességmegszakításokra értik (latinul: abortus arteficialis). Megkülönböztetik ettől a spontán vetéléseket (latinul: abortus spontaneus), illetve a jogi szempontból tilalom alá eső magzatelhajtásokat.
Az Abortusz Története Magyarországon
Középkor és Újkor
A középkori közgondolkodást jellemzően a római katolikus egyház megközelítése alakította, amely elítélően nyilatkozott a terhességmegszakításról. Ez azonban nem akadályozta meg az illegális magzatelhajtásokat. Az újkori Magyarországon nem sokat változhatott a kép a középkori állapotokhoz képest. Írásos dokumentumok elsősorban boszorkányperekkel kapcsolatban említik a magzatelhajtás vádját.
Modern Polgári Törvényalkotás és a Csemegi-kódex
Magyarországon a modern polgári törvényalkotás 1878-ban hozta az első rendelkezéseket az abortusszal kapcsolatban (Csemegi-kódex néven ismert 1878. évi V. törvény). Ez, az abortuszt lényegében emberölésnek minősítve, erkölcsi alapon tiltotta, és 2-8 évig terjedő börtönbüntetést helyezett kilátásba az elkövetőknek.
„A magyar btkv a méhmagzat elpusztítását eszközlő cselekményt illetőleg különbséget tesz a méhmagzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között. Amaz a méhmagzatnak az anyaméhben megölését tételezi fel, emez idő előtti szülésnek előidézését, amely a magzat halálát okozza. A büntetésre nézve a két eset között nincs különbség. A büntettnek alanya lehet maga a teherben levő nő vagy egy harmadik személy. Az első esetben a nőnek büntetése 3, illetve 2 évig terjedhető börtön, aszerint, amint házasságban vagy házasságon kívül esett teherbe. A harmadik személy a büntettel a nőnek beleegyezésével vagy beleegyezése nélkül követheti el. Az első esetben a tettes büntetése a nő büntetésével egyenlő, de 5 évig terjedhető börtön a büntetés, ha a cselekményt nyereségvágyból követte el. A másik esetben a büntetés 5 évig, ha pedig a cselekmény a nőnek is halálát okozta, 10-15 évig terjedhető fegyház. A törvény nem emeli ki különösen, de önmagától értetik, hogy a magzatelhajtásnak, hogy büntethető legyen, jogtalannak kell lenni."
A Két Világháború Közötti Időszak és az Illegális Abortuszok
A két világháború közötti időben tovább éltek a korábbi tiltó intézkedések, de az illegális abortuszok is. Zborovszky Ferenc A keresztény család című, 1929-ben megjelent könyvében a következőt állítja: „szakértők becslése szerint Budapesten évente 25-30 000 ártatlan gyermekéletet oltanak így ki.” A kérdést vizsgálta az 1929-ben megjelent A modern bűnözés című könyv is. Ez utóbbi mű becslése szerint az esetek alig 2-3%-a derül ki. Példaként említ egy tanulatlan gyümölcsárusnőt, akiről bizonyítást nyert, hogy 300-nál több magzatot hajtott el pusztán egy 10 cm hosszú drótszeggel. Arról is beszél, hogy Budapesten több olyan lakásokban berendezett, illegális magánklinika működik, ahol a „műtétek” után az érintett gyógyulásig maradhat.
„A magzatelhajtás tipikusan mai bűncselekmény. Soha, semmilyen korban nem bűnöztek annyit e téren, mint napjainkban.”
Egy 1933-as kúriai döntvény - bár az 1878 óta tartó tilalmat nem szüntette meg - néhány kivétel számára utat engedett. Rámutatott, hogy amennyiben bűncselekmény következményeként történt a fogantatás, az anya életének megóvása érdekében vagy más egészségügyi okból (örökletes szervi bajok, nem várható egészséges magzat stb.) engedélyezett a legális terhességmegszakítás. Régebbi források szerint a törvénymódosítás nem határozta meg egyértelműen az okokat, a döntést csupán az orvos lelkiismeretére bízta. Ez egyes megfogalmazások szerint „a maga korában páratlanul »szabados« joggyakorlatot tett lehetővé”. Büntetőperek is zajlottak a visszaélések kapcsán, de ezekben általában enyhe, sokszor felfüggesztett ítéleteket hoztak.
A legális-félig legális abortuszok mellett természetesen nem szűntek meg az illegális magzatelhajtások sem. Magzatelhajtásairól hírhedt területnek számított a Sárköz, és különösen az Ormánság, amellyel sok közéleti személyiség foglalkozott az időszakban.
A szociológia bölcsessége: Sam Richards a TEDxLacadoron
A Rákosi-kor és az 1956-os Fordulat
A Rákosi-kor sem engedélyezte az abortusz gyakorlatát. A második világháború alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el szexuális erőszakot magyar nőkkel szemben. A kormány 1950 és 1953 között Ratkó Anna egészségügyi miniszter intézkedéseinek köszönhetően kifejezetten a nagyobb gyermekáldási törekvéseket támogatta. Magyarországon 1956 óta legális bizonyos körülmények között a művi abortusz, azelőtt az ilyen tevékenység minden formája magzatelhajtásnak számított. 1956-ban „az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a terhességek művi megszakítását.”
Az abortuszok száma kezdettől fogva igen magas volt, az 1960-as évek végére elérte az évi 200 000-et is. A számítások szerint a létrejött terhességek 52%-át nem kívánt terhességként tartották számon. 1973-tól szigorították az abortusztörvényt, az 1040/1973. számú minisztertanácsi határozat (1973. október 18.) alapján úgynevezett „abortuszbizottságokat” állítottak fel. Ennek hatására az abortuszok száma 169 650-ről (1973) 102 022-re (1974) csökkent, azaz 67 628-cal kevesebb abortuszt hajtottak végre.
Az 1973-as szigorítás ellenére az abortuszok száma továbbra is magas maradt.
Rendszerváltás Utáni Időszak: Az 1992-es Törvény
A rendszerváltást követően, az 1992-ben hozott és azóta hatályos LXXIX. A törvény a magzati élet védelméről szabályozza a terhességmegszakítás alapvető szabályait. A törvény megalkotása előtt az abortuszszabályozással kapcsolatban heves viták folytak a parlamenti pártok között. A Szabad Demokraták Szövetsége a támogatás mellett volt, bár a párt soraiban is akadtak olyanok, nem értettek egyet vele (például: Mécs Imre). Több híresség, közéleti személyiség is megszólalt az ügyben.
Balczó András olimpiai bajnok sportoló pedig még a Nemzet Sportolója cím átadására sem ment el tiltakozásul, mert mint fogalmazott: „Az Antall-kormány minden addiginál liberálisabb abortuszpolitikát fogadott el, a többi pedig lényegében meghagyta. Az egymást váltó kormányok között ebből a szempontból nem tudok különbséget tenni. Márpedig számomra az abortuszhoz való viszony a kormányok átvilágítása.”
Czeizel Endre szülész-nőgyógyász rámutatott, hogy bár „fiatal orvosként, a János Kórházban még magam is csináltam terhességmegszakítást, de az ember érettebb fejjel rájön, hogy az élet a fogamzással kezdődik, és az egészséges magzatok megölése élet elleni bűn.” Ezzel az állítással egyetért a Központi Statisztikai Hivatal egyik tanulmánya is: „Az 1990-et követő időszakban egyébként egyetlen olyan jogszabályi változás történt, ami újraszabályozta a terhességmegszakítások engedélyezésének indítékait, de lényegét tekintve nem jelentett szigorítást a korábbi joggyakorlathoz képest. Ez az 1992. évi LXXIX törvény a magzati élet védelméről, ami 1993. január 1-jén lépett hatályba.”
Egyházak Álláspontja és Abortuszellenes Kezdeményezések
Ahogy a római katolikus egyház feje, Ferenc pápa is elítéli az abortuszokat, úgy a magyarországi egyházak is ellenzik folyamatosan. 1991-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Nyilatkozat a megfogant élet védelmében címmel részletezte a katolikus egyház álláspontját. Erdő Péter esztergomi érsek és Szabó István dunamelléki református püspök egyenesen arra kérte 2017-ben a kormányt, hogy egyházi kórházakban ne végezzenek abortuszt Magyarországon. A református egyház fenntartásában működő Bethesda Kórház főigazgatója, Velkey György „abortuszmentes” szülészeti osztályt ígért. Az ugyancsak egyházi, de római katolikus kézben lévő Budai Irgalmasrendi Kórház is abortuszmentessé kívánja tenni magát. A kezdeményezést a KDNP támogatta.
A 2000-es évek elején „abortuszmentes napok” néven már voltak a magyarországi kórházaknak hasonló, alkalmi törekvései. Az ötletet az Alfa Szövetség vetette fel, és 2004-ben például 13 kórház csatlakozott hozzá. Fontos tudni, hogy az abortuszt egyébként nem csak a katolikus és a protestáns egyházak utasítják el. Súlyos bűn ez a görögkatolikus nézetek szerint is. 2024-ben a görögkatolikus Hajdúdorogi főegyházmegye kezelésébe került Kisvárdai kórházban a főegyházmegye beszüntette az abortusz lehetőségét. 2025-ben maga Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek szólt hozzá a kérdéshez.
Jelenlegi Helyzet és Abortuszszámok Magyarországon
Az abortuszok száma az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, azonban még így is magas: 2020-ban 23 901-et tett ki. Kopp Mária pszichológus így közelítette meg a kérdést: „Annak ellenére, hogy hihetetlenül sokan, még vallásos emberek is kerülnek ilyen helyzetbe, a magyar társadalomban kialakult gyakorlat szerint az abortusz tabu téma. Aki átesett az eljáráson, általában nem beszél róla.”
A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) „Ne ess pánikba” címmel végez ismeretterjesztési kampányt az abortuszok visszaszorulásáért. Az abortuszok számának csökkentését segítik az egyes kórházak elé elhelyezett inkubátorok.
A Szabályozás Szigorodása 2022-ben
2022. szeptember 15-étől szigorodott az abortuszszabályozás, melynek értelmében minden abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját. Más országokban is létezik olyan intézkedés, amely a legális művi abortusz keretein belül kívánja csökkenteni a terhességmegszakítások számát.
Abortusz a Hetek Riport Tükrében
Les Krisztina, a Patent Egyesület képviselője szerint „Nagyon könnyű tetten érni, hogy mennyire álszent azt mondani, hogy az abortusz betiltása az életvédelemről szól. Ezek a magzatok addig érdeklik a politikusokat, amíg meg nem születnek. De hogy a születésük után milyen intézményrendszerben fogja őket körül venni, hogy milyen egészségügyi szolgáltatásokhoz fognak hozzáférni, vagy az amerikai kontextusban, hogy lelövik-e őket az iskolában, az már senkit nem érdekel. Onnantól kezdve, hogy ez a magzat megszületik, hirtelen az ő élete már kevésbé érdekli a politikusokat.”
„Ha belegondolunk, egy nőt azzal lehet a legeslegkiszolgáltatottabb helyzetbe hozni, hogyha nem rendelkezhet a saját reprodukciója felett, és ha akarata ellenére ki kell hordania, és meg kell szülnie egy terhességet, amit nem szeretett volna. A magyar társadalom berendezkedésében is azt látjuk, hogy a gondoskodási munka, a háztartási munka, ezek az úgynevezett láthatatlan reproduktív munkák majdhogynem kizárólag a nőkre hárulnak. Ha tehát egy nőnek ki kell hordania egy nem kívánt terhességet, akkor utána sok esetben otthon is ragad. A gyerekek után járó ellátások pedig annyira alacsonyak ma Magyarországon, hogy abból nem lehet eltartani egy gyereket, ezért esetenként még az is előfordul, hogy a nők anyagi függőség miatt benne ragadnak egy bántalmazó, agresszív párkapcsolatban is.”
A "Lopakodó Szigor" Magyarországon
Les Krisztina szerint „kétféle dolog történik egyszerre Magyarországon. Egyrészről bármikor, amikor felmerül ez a téma, a kormány azt kommunikálja, hogy nem terveznek szigorítani az abortusztörvényen. Ezt több nyilatkozatból is hallottuk már. Másrészről viszont tetten érhető az úgynevezett lopakodó szigor, ami alatt azt értjük, hogy a kormány újra és újra ki szokta közvetetten fejezni, hogy egyébként mit is gondol ebben a kérdésben. Néhány éve például az alapító tagjává váltunk egy abortuszellenes egyezménynek, és rendszeresen rendeznek életvédő konferenciákat is Magyarországon, amelyre rendszeresen meghívást kapnak ultrakonzervatív, fundamentalista keresztény politikusok és egyházi személyek például az USA-ból vagy Lengyelországból is. Ezek mind nagyon erős üzenetek arról, hogy mit is gondol a kormány valójában az abortuszról. Mintha ez egy kivárás lenne. Előtte megpróbálnak egy olyan társadalmi légkört kialakítani, amivel meg tudnak ágyazni az abortusz betiltásának.”
Közvélemény és Támogatottság
„Valószínűleg az egyik oka annak, hogy nem szigorítanak az abortuszon, az az, hogy a nagyon friss közvélemény-kutatások eredménye szerint a magyar társadalom igenis egyetért azzal, hogy egy nőnek ne kelljen kényszerterhességet kihordania. Csúsztatás lenne azt mondani, hogy az abortusznak magas itthon a támogatottsága, inkább úgy helyes, hogy magas a támogatottsága annak, hogy egy nőre ne legyen rákényszerítve egy terhesség kihordása.”
Az Abortusz Jogi Szabályozása Magyarországon
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza. A terhesség megszakítását jogilag az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről szabályozza. A törvény leszögezi, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.
Ki veheti igénybe a terhességmegszakítást?
Jelenleg Magyarországon terhességmegszakítást igényelhetnek a magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség bejelentett lakóhellyel rendelkező polgárai. Mellettük még a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok is, illetve, akik több mint 2 hónapja tartózkodnak az ország területén érvényes tartózkodási engedéllyel. Végül a menekült státusz elismerését kérelmezők, illetve, akiket a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és azok, akik az ország területéről nem utasíthatók ki, irányíthatók vissza.
Mikor végezhető el a terhességmegszakítás?
A hatályos jogszabályok alapján a terhességmegszakítás kizárólag a 12. hétig végezhető el. Későbbi beavatkozásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a magzat életképtelen elváltozása igazolt, vagy genetikai szakvélemény támasztja alá az eljárás szükségességét. Amennyiben a megszakítás genetikai okból történik, úgy a műtét a terhesség 14. hetéig elvégezhető.
Az 1992. évi törvény alapján jelenleg Magyarországon négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni:
- Ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát.
- Ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved.
- Ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn.
- Ha a nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki, ami a törvény szerint olyan „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.
Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz, aminek határideje a 18. hétig tolódik ki, ha a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve, ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban. Ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető. Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha a terhes nő élete veszélybe kerül, illetve, ha a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenvedne.
A Terhességmegszakítást Megelőző Folyamat
A súlyos válsághelyzetre való hivatkozás esetén az abortuszt megelőző folyamat 3 lépésből áll:
- Az első lépés a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való megjelenés, ami ekkor még lehet anonim és nem igényli a terhesség igazolását. Ez egy tájékoztatást foglal magában a magzat megtartásával igényelhető lelki és anyagi támogatásokról, az örökbeadás lehetőségéről és a terhességmegszakítás veszélyeiről.
- Ezt követi az orvos felkeresése, melyen megállapítják és írásban is igazolják a terhességet.
- A harmadik lépésben ezzel az igazolással kell visszamenni a családvédelmi szolgálathoz, ahol már az anonimitás lehetősége nem áll fenn és a témája konkrétan a terhesség megszakítására való jogosultság, az eljárás folyamata, a későbbi potenciálisan igénybevehető segítség. Ezt követően 8 napon belül fel kell keresni a kiválasztott egészségügyi intézményt, ahol egy újabb vizsgálatot követően - ha nem találnak kizáró okot - elvégzik a beavatkozást.
A terhességmegszakítás esetén a nőgyógyászati vizsgálaton minden esetben dokumentálni kell a magzati életjelenségeket, amelyeket a pácienssel is ismertetni kell. Ide tartozik a szívhang meghallgatása is. Ezt követően a páciens a kapott lelettel a családvédelmi szolgálathoz fordul, ahol két alkalommal kötelező megjelennie konzultáción. A két találkozó között legalább három napnak kell eltelnie. A második alkalommal a védőnő egy érvényes jegyzőkönyvet állít ki, amelynek birtokában elvégezhető a terhességmegszakítás a terhesség 12. hetéig.
A PATENT Egyesület 2014 tavaszán kutatást folytatott a terhességmegszakítás előfeltételeként törvényileg előírt védőnői tanácsadásokról, az annak során tapasztalt méltóságot vagy érzelmi állapotot veszélyeztető, sértő megnyilvánulások, jogsértések előfordulásáról. A tanulmány alapján kirajzolódott, hogy a nők abortusszal kapcsolatos döntését ezek a kötelező találkozások az esetek döntő többségében nem befolyásolják, ugyanakkor a családsegítő részéről nyílt vagy bújtatott formában érkező hibáztatás komoly traumákhoz vezethet. Emellett már önmagában a tanácsadás szükségessége magában hordozza a nők döntésének és annak legitimitásának megkérdőjelezését. A vizsgálatban résztvevők fele nem kapta meg az előírásokban lefektetett szükséges információkat ugyanakkor 13%-uk hibáztatást, érzelmi nyomásgyakorlást tapasztalt. A szervezet hangsúlyozza, hogy ezek a számok feltételezhetően jelentősen magasabbak, azonban a nők sokszor ezeket a jogsértéseket “jogosnak” vagy “megérdemeltnek” veszik, illetve érzelmileg kiszolgáltatott helyzetük miatt nem nagyon beszélnek azokról.
A szociológia bölcsessége: Sam Richards a TEDxLacadoron
Előzetes Vizsgálatok és Műtéti Eljárás
A műtétet megelőzően fontos a vércsoport meghatározása, mivel negatív vércsoport esetén a páciensnek a műtét után anti-D injekciót kell kapnia. Ez a későbbi terhességek szempontjából kiemelt jelentőségű, mert csökkenti a vetélés kockázatát. Ezen kívül az altatás előtti kivizsgálás részeként szükséges laborvizsgálatokat elvégezni. Fiatal, egészséges életmódot folytató pácienseknél a mellkasröntgen és az EKG nem feltétlenül szükséges, azonban orvosi indikáció alapján ezek elvégzése is indokolt lehet.
A műtét egynapos sebészeti eljárásként zajlik, így a páciens aznap, a műtétet követően 5-6 óra megfigyelés után távozhat az intézményből. A beavatkozást megelőzően feltétlenül szükséges a méhszáj előkészítése, tágítása. Erre ma már gyógyszeres előtágítás is rendelkezésre áll, amelyet a beavatkozás előtt 2-3 órával kell alkalmazni. Ez csökkenti a műtéti komplikációk kockázatát és megőrzi a későbbi családtervezési lehetőségeket. A beavatkozást vénás altatásban végezzük. A méhszáj feltágítását követően vákuumos eljárással (vákuum aspirációval) történik meg az embrió és a méhlepény eltávolítása, majd a szakorvos ellenőrzi, hogy minden lepényi és magzati szövet eltávolításra került-e. A beavatkozás után két héttel kontrollvizsgálatra van szükség. Addig a szexuális érintkezést és az ülőfürdőt kerülni kell. Ha a kontroll során mindent rendben találnak, a páciens visszatérhet korábbi életviteléhez.
Gyógyszeres Abortusz Magyarországon
Magyarországon csak a műtéti abortusz elérhető. A gyógyszeres terhességmegszakítás a műtéti változat alternatívája, mely Magyarországon nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer. A módszert 2012-ben ugyan regisztrálták Magyarországon, és két évvel később kiderült, hogy Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) döntése szerint is biztonságos, mégis az államtitkárság közleménye szerint "a kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik", emiatt nem alkalmazható Magyarországon.
Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba, ahol az esetek 50-70-ában választják ezt a megoldást. A magyar szabályozás miatt az abortusztabletta így csak azok számára érhető el, akik nemcsak az útiköltséget (és az ezzel járó munkahelyi kiesést) tudják kifizetni, hanem magát az eljárási díjat is, ami jelenleg a terhesség 10. hetéig általában 560 euró, hozzávetőleg 223 ezer forint.
Szövődmények és Hosszú Táú Hatások
A vákuumos eljárás alkalmazásával az abortusz hosszú távú hatásai minimálisra csökkentek, és jellemzően nem befolyásolják negatívan a későbbi teherbeesést, terhességet. Ennek ellenére minden orvosi beavatkozásnak lehetnek szövődményei. A leggyakoribb kockázatok közé tartozik a vérzési rendellenesség vagy a méh sérülése, amelyek már a műtét során vagy közvetlenül utána észlelhetők és kezelhetők.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a műtéti abortusz befolyásolhatja a jövőbeni teherbeesés esélyeit, emellett néhány esetben kimutatható volt a kapcsolat a korábbi műtéti terhességmegszakítás és a koraszülés között. A több ízben végrehajtott, nem vákuumos műtéti abortusz következménye lehet a méhfal belső felületének hegesedése, mely a későbbi teherbeesést nagyban megnehezítheti.
Költségek és Támogatások
A terhességmegszakítás térítési díja 2024-ben 45 312 forint. Ahhoz, hogy elvégezzék a beavatkozást, be kell mutatnod egy igazolást arról, hogy befizetted ezt az összeget. A megszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára. 2022-ben ennek maximális összege 41 667 forint volt. Az összeg nagysága azonban a kérelmező anyagi helyzetétől is függ, illetve attól, hogy milyen szociális juttatásokban részesül.
Kedvezmény igénybevétele esetén be kell mutatni a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve a jövedelemigazolást.
Apai Beleegyezés
A terhességmegszakításnak nem feltétele az apa beleegyezése, és tájékoztatni sem kell őt erről. A terhességmegszakítás a terhes nő döntésén múlik.
Titoktartás
Jogod van ahhoz, hogy a terhességmegszakítás titokban maradjon, és csak azok tudjanak róla, akik az eljárásban részt vesznek, vagyis a családvédelmi szolgálat és az egészségügyi dolgozók.
Abortusz statisztikák és tévhitek
Az elmúlt 20 évben felére csökkent a regisztrált abortuszoknak a száma. 2020-ban 23 901 terhességmegszakítást regisztráltak, 2000-ben 56 ezret. Abszolút látszik egy csökkenő tendencia a regisztrált abortuszokban, ami alapvetően jónak mondható, de azért azt is tudni kell, hogy ma már sokkal több információ áll a nők rendelkezésére arról, hogy milyen más módszerek léteznek a terhességmegszakításra. Ha valaki megengedheti magának, akkor most már viszonylag könnyű nem magyarországi körülmények között biztonságos abortuszhoz hozzáférni. Ha valaki egy kicsit utánanéz, akkor találhat az interneten más alternatívákat is. Pont 10 évvel ezelőtt beszéltem egy bécsi abortuszklinika igazgatójával, aki elmondta, hogy heti rendszerességgel járnak ki hozzájuk magyar nők gyógyszeres abortuszra. Akkor kezdett beindulni az úgynevezett abortuszturizmus.
2016-os KSH-statisztikák kimutatták, hogy az abortuszoknak egy nagyon-nagyon jelentős részét, több mint háromnegyedét olyan nők veszik igénybe, akiknek már van egy, kettő vagy három - vagy több - gyereke. Tehát tévhit, hogy felelőtlen kamaszlányok rohangálnak abortuszra fogamzásgátlás helyett. Döntő többségben olyan nők döntenek az abortusz mellett, akik pontosan tudják, hogy mit jelent kihordani egy terhességet, felnevelni egy gyereket. Annak érdekében pedig, hogy minél inkább elkerüljük a tini abortuszokat, hangsúlyt kellene fektetni a szexedukációra, vagy éppen mindenki számára elérhetővé tenni a fogamzásgátlást.