A Havas László, Németh György és Szabó Edit által szerkesztett "Római történeti kézikönyv" egyedülálló kiadvány, amely átfogóan dolgozza fel az ókori Róma történelmét lexikonszerűen, magyar nyelven.
A könyv felépítése és tartalma
A vaskos kézikönyv a Római Birodalom históriájára vonatkozó valamennyi fontos adatot, tényt és fogalmat közli, éspedig négy nagy fejezetben.
1. Fogalomtár
Az első rész, a Fogalomtár voltaképp hagyományos, alfabetikus rendű lexikon, amelynek magyar és latin címszavai - illetve ezek adatgazdag kifejtései - nem csupán a fogalmak magyarázatait adják meg, de rendre utalnak a kapcsolódó fogalmakra és a vonatkozó szakirodalomra is. A római élet minden mozzanatára, részletére kitérnek a szerkesztők: az acta diurna című hivatalos (kézzel másolt) közlönytől a hadköteles férfit jelentő evocatuson át a ziláig, aki az etruszk városok legfőbb tisztségviselője volt. A Fogalomtár, Havas László, Németh György, Szabó Edit munkája, a kötet kétharmadát teszi ki. Kezelését megkönnyíti a fejezet elején lévő rövidítésjegyzék, valamint a kiemelések, utalások rendszere. Óriási előnye, hogy a címszavakat történeti fejlődésükben mutatja be. Nagyon sok kifejezés jelentős változáson ment keresztül az idők folyamán (censor, legio, libertas stb.), ezt pontokba szedve - köztársaság, császárság kora, késő antikvitás - külön tárgyalja. A címszavak végén nem csupán a szerző monogramját kapjuk meg, hanem a legfontosabb források jegyzékét is. Egy-egy címszóhoz sokszor kisebb tanulmány tartozik (cohors, donatizmus, fasti, keresztényüldözések, municipium, provincia, villa stb.), a szerzők nem elégedtek meg a nehezebb, tartalmi változáson átment kifejezések szűkszavú magyarázatával, olykor több oldalon keresztül világítják meg a fogalmak jelentését. Ez a kézikönyv tulajdonképpen egyszerűen ábécésorrendben hozza a Róma történetére vonatkozó fontos történeti fogalmakat, a királyság korától a császárság végéig.
2. A római kronológia
A kronológia - ahol lehetséges - hónapról hónapra pontosan beszámol a birodalom alakulásának, fénykorának és hanyatlásának eseményeiről, a város alapításának hagyományos dátumától, Kr.e. 753-tól Nagy Theoderich haláláig, Kr.u. 526-ig. A kronológiában természetesen nem csak Itália, de a provinciák történései is megjelennek, kiemelten Pannoniáé. Hangsúlyozottan szerepelnek a császárok uralkodásának kezdő- és végpontjai, nemkülönben a művelődéstörténet fontos dátumai (pl. az ókereszténység alapvető adatai). A Római kronológia (Németh György) fejezet csak a legszükségesebb rövidítésekkel él. A Bevezetésben a szerkesztő felhívja a kézikönyvet használók figyelmét, hogy valóban megbízható évszámokkal csak a pyrrhosi háborúk után számolhatunk. A kronológia frissességére jellemző, hogy még 1996-os forrásokban szereplő adatokat is - ahol kell - javít, pontosít. A kronológiában a dőlt betűvel szedett kifejezések megtalálhatók a Fogalomtárban, ez újfent megkönnyíti a felhasználók dolgát. A neveknél, helyneveknél több változat szerepel, ha erre szükség van (eredeti és magyaros használat; görög és római változat; stb.). A kronológiában a szerző figyelmet fordít arra, hogy a pannoniai események is képben legyenek. A Kronológia a római történelem eseményeit foglalja össze, megkülönböztetett figyelmet szentelve Pannoniának.
3. A római történelem forrásai magyarul
A harmadik fejezetben "A római történelem forrásai magyarul" cím alatt, tematikus és időrendi csoportosításban soroltatik föl a birodalom életére vonatkozó valamennyi magyar fordításban megjelent forráskiadás, ezek között chrestomathiák éppen úgy vannak, mint ókori történetírók vagy szépírók munkái. Mindazonáltal utókori földolgozás nem szerepel az összeállításban. A harmadik fejezet, A római történelem forrásai azok számára készült, akik nem tudnak latinul és görögül. Időrendben, tematika szerint szedi sorba a forrásokat. A diákok és a római történelem iránt érdeklődő olvasók számára időrendi sorrendben, tematikai csoportosításban közli azoknak a forrásoknak a bibliográfiáját, amelyek az adott történeti vagy kultúrtörténeti témakörből magyarul hozzáférhetők, de gyakran kevéssé ismertek. Ezt a fejezetet a rövidítések jegyzéke és az idézett szöveggyűjtemények felsorolása teszi könnyen használhatóvá. Például azt, hogy a 19. században Lucanusnak a Pharsalia című eposzát, amely a pharsalosi csatáról szól, kétszer is lefordították magyarra. De hol találja meg ezt szegény érdeklődő, ha nem tudja, hogy ez le volt fordítva - esetleg eszébe sem jut az embernek, hogy ez vagy az a mű hozzáférhető magyarul, még ha nehezen is. Így legalább keresni tudja.
4. A római császári dinasztiák
A római császári dinasztiák genealógiai táblázatai zárják a minden fejezete élén rövidítésjegyzéket és szakirodalmi jegyzéket közlő lexikont, amely - ez utóbbi révén - szakbibliográfia funkcióját is betölti. A római császári dinasztiák fejezete zárja a kötetet. Ebben a leszármazási táblák segítenek eligazodni az uralkodócsaládok rokoni fokozataiban.
A teljes Római Birodalom idővonalának magyarázata
Kinek ajánlott a kézikönyv?
Roppant színvonalas, felhasználóbarát, az érdeklődőket a lehető legjobban kiszolgáló kézikönyvet ismertem meg. A laikus olvasóktól kezdve a tévékvízjátékosokig sokan fogják fogatni e könyvet. Az azonban nem biztos, hogy a vizsga előtt állók mindig örömmel veszik kézbe. Az időszerűség. Egyedülálló könyvet tart a kezében az olvasó. Szerzői a Debreceni Egyetem kutatói, akik elsőként készítettek magyar nyelven olyan kézikönyvet, amely az ókori Róma történetét lexikonszerűen dolgozza fel. A kézikönyv betekintést nyújt a magyar és idegen nyelvű szakirodalomba is.
A könyv jelentősége
Már nagyon időszerű volt, hogy friss, lexikonjellegű római történeti kötet szülessen. Magam nemcsak emiatt kezdtem lázasan lapozgatni a könyvet, személyes érintettség gyanánt is. Az egyik szerzőnél szigorlatoztam Rómából, s akkor nagyon elkelt volna a hónom alá egy ilyen mankó, segédeszköz, amilyet most a kezemben tartok. A könyv fő fejezet a Fogalomtár, mely a latin és a görög történelmi fogalmak jelentését történeti fejlődésükben adja meg, s tartalmazza a legújabb szakirodalomra való hivatkozásokat is.
