Hasfájós babák és a kólika: okok, tünetek és hatékony segítség

A csecsemőkori hasfájás, másnéven kólika, gyakran előforduló probléma az újszülöttek életének első heteiben, hónapjaiban. Legegyszerűbben megfogalmazva az az állapot, amikor a csecsemő sokszor és vigasztalhatatlanul sír. A világon körülbelül minden negyedik babát kólikával diagnosztizálnak. A kólika kifejezést olyan esetekben használjuk, ha az egyébként egészséges baba vigasztalhatatlanul sír, zaklatott, ingerlékeny, különösen az esti órákban, életének első hónapjaiban. Kólika anyatejes és tápszeres babák között egyaránt előfordul, és a babák közel egynegyedénél jelentkezik az első 2-4 hónap során, általában az első hetekben. A tünetek 2-3 hetes korban kezdődnek, 6-8 hetes korban a legkifejezettebbek, majd 3-4 hónapos korra fokozatosan enyhülnek és megszűnnek. A csecsemők sírással kommunikálnak a környezetükkel, így adják tudtunkra, ha éhesek, melegük van, fáznak, betegek, vagy fáradtak. A szülők számára először nehéz felismerni, hogy melyik sírás mit jelent, az pedig különösen elbizonytalanító, ha a kicsi hosszú időn át, látszólag minden ok nélkül sír.

A kólika okai

A csecsemőkori hasfájás okai sokrétűek, és még nem teljesen tisztázottak. A szakemberek szerint az okok nem teljesen ismertek, de egyre valószínűbb, hogy a menetrendszerű, hosszas sírással járó „hasfájás” mögött egészen egyszerűen az idegrendszer fejletlensége bújik meg, és a baba így reagál arra, hogy túl sok stimulus éri. Mások szerint a csecsemő által tapasztalt új látnivalók és hangok iránti túlérzékenység is tényező lehet. A fejlődő, vagy fejletlen ideg- és emésztőrendszer, a szülők szorongása, amelyet érzékel a baba, a túletetés, táplálék intolerancia vagy a tápszerek gyakori váltogatása, az evés közbeni túl sok levegő nyelése is okozhat kólikát.

Bélflóra és emésztés

Egyes tudósok úgy gondolják, hogy az állapot a bélmozgás problémáival és a csecsemő éretlen gyomor-bél mikrobiómjának (vagyis a gyomrában és a bélrendszerében természetesen módon élő mikroorganizmusok) egyensúlyhiányával függ össze. A bélmozgás jelenti azon izmok összehúzódásait, amelyek felelősek az ételek lebontásáért és mozgatásáért a gyomorból a beleken át egészen a vastagbélbe, vagyis ahogyan a baba emésztőrendszere működik. Egyre több klinikai kutatás kapcsolja össze a csecsemőkori hasfájást a csecsemők bélbaktériumaival. Kimutatták, hogy a kólikában szenvedő csecsemők bélflórájában alacsonyabb a hasznos, jótékony baktériumok - főleg a lactobacillusok - száma, az emésztőrendszerükben pedig arányaiban több kártékony - főleg coliform - baktérium található, és gyulladás is előfordult. Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen steril. Megszületés után a beleknek kolonizálódni kell barátságos bélbaktériumokkal. Ezt elősegíti az anyatejes táplálás és a természetes úton szülés.

Egyéb lehetséges okok

• Tehéntej fehérje allergia: A tejfehérje molekulák és tejallergia nem csak a tejalapú tápszereket fogyasztó csecsemőknél, hanem az anyatejes babáknál is lehetnek a probléma forrásai. Társuló tünetként akár bőrtünetek, ekcéma, visszatérő hörghurutok vagy véres széklet is lehet.
• Átmeneti laktóz intolerancia (tejcukor érzékenység): A babák hasa kifejezetten puffadt, székletük híg, habos, akár zöld is lehet. Oka a bélben történő tejcukor bontási zavara, a laktáz enzim elégtelen mennyisége.
• Gyomor-bélrendszeri hormonális problémák: számos kutatás vizsgálta a ghrelin és motilin hormonszintek összefüggését a csecsemőkori kólikával. Az eredmények azt mutatják, hogy az említett hormonok 40 %-kal magasabbak hasfájós csecsemők szervezetében.
• Anya dohányzása: napi 15 szál cigarettát elszívó anyák gyermekeinél kétszeres a rizikó a hasfájás kialakulására.
• Szociális problémák, pszichológiai faktorok.
• Csecsemőkori reflux betegség. Reflux miatt is lehet hasfájós a kicsi, erre a gyakori bukások is felhívhatják a figyelmet.
• Húgyúti fertőzés: 5 %-ban húgyúti fertőzés okozza a panaszokat, így gyanú esetén ennek kizárása különösen fontos!

Tünetek és diagnózis

A panaszok 2-3 hetes korban kezdődnek, 6-8 hetes korban a legkifejezettebbek, majd 3-4 hónapos korra fokozatosan enyhülnek és megszűnnek. A fájdalmas sírás délután és az esti órákban jelentkezik, 15 és 23 óra közötti intervallumban. A csecsemő keservesen sír, lábait húzogatja, kezeit ökölbe szorítja, hasa elődomborodó, puffadt, feszes. A vigasztalás ellen tiltakozik, feszíti magát. A jelek, tünetek között szerepelhet a hirtelen jelentkező síráson kívül a nagyon nehezen nyugtathatóság, az arc kipirulása, a kézfej ökölbeszorítása, a térdek görcsös felhúzása és a hát feszítése is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Mivel a csecsemők nem tudják elmondani, hogy hol fáj, milyen tüneteik vannak, miért sírnak, ezért minden tünetet komolyan kell venni, és meg kell beszélni a gyermek orvosával. Ezt semmiképp sem szabad halogatni, ha a sokat síró gyermek elutasítja a táplálékot, túl éber, nyugtalan, vagy aluszékony, hasmenés, véres széklet, vagy hányás jelentkezik, nehezen veszi a levegőt, magas láza van. A kólikában szenvedő csecsemők egészségesek, és nem feltétlenül kell orvoshoz fordulni velük, de ha a babánál napok óta jelentkeznek a kólikára utaló tünetek, mindenképpen vigye el őt a gyermekorvoshoz!

Diagnosztikai kritériumok (Római III)

• Hirtelen, minden nyilvánvaló ok nélkül kezdődő, heves, rendre vigasztalhatatlan sírás, mely végül ugyanilyen hirtelen és látszólag ok nélkül marad abba.
• A sírás legalább egy hete fennáll, hetente legalább háromszor jelentkezik és naponta legalább három órán keresztül tart.
• Mindeközben a csecsemő szomatikus fejlődése normális.

Segítség hasfájós babáknak

Táplálási és szoptatási tanácsok

Az első lépésben meg kell győződni róla, hogy a baba az életkorának megfelelő mennyiségű ételt elfogyasztja, és nem éhes. A sírásnak más, különböző okai is lehetnek. A gyógymód az eredet függvényében változik, de néhány lépést érdemes végigzongorázni. Az alábbi lépéseket meg lehet próbálni, a feltüntetett sorrendben.

1. Büfiztetés: A hasfájás leggyakoribb oka az, hogy a baba nem produkál minden egyes etetés után egy nagy büfit. Minden újszülött sok levegőt nyel étkezés közben. Ezt etetés végén minden esetben ki kell varázsolni a babából egy nagy büfi formájában. Legalább három jól használható büfiztetési technika van. A baba mellkasa minden esetben a hasa szintje felett kell legyen, mert a levegő könnyebb, mint az anyatej. Így a gravitáció segít majd kimozdítani a légbuborékot.
   • Az első pozíció a baba szülői mellkasra/vállra fektetése, és járkálás ide-oda, a baba hátának gyengéd, ujjbeggyel történő finom ütögetésével.
   • A második a baba szülői alkarra fektetése. Itt a baba feje a könyökhajlat felé néz, és jobb keze-jobb lába az alkar egyik oldalára, bal keze-bal lába az alkar másik oldalára lóg, és így járkálnak vele.
   • A harmadik a baba üléshez hasonló helyzetben való, előre döntött megtámasztása. A baba nem ülhet, a gerincén nem lehet súly! A hát és a lábak 45 fokos szöget zárnak be. A baba előredől, és a súlya nem a gerincen, hanem a mellkasát megtámasztó kézen nyugszik. A tenyér a mellkast támasztja, a hüvelyk- és mutatóujj pedig az állkapocs csontot. Minden esetben a csontos alapot támasztjuk a babán, soha nem a lágyrészeket, nem a nyakat!
2. Probiotikumok: Császármetszéssel született és tápszerrel táplált babáknál gyakran, antibiotkum kezelés esetén mindig támogatni kell a bélflórát probiotikummal (pl. BioGaia). A probiotikum nem gyógyszer, hanem barátságos bélbaktériumokat tartalmazó készítmény. Ezek a törzsek a belekben megtelepszenek, és kiszorítják, gátolják az ártalmas baktériumtörzseket.
3. Puffadás enyhítése: Puffadáshoz sok minden vezethet, nem csak a laktózintolerancia (tejcukor érzékenység). A puffadás miatt síró babák hasa nagy és puffadt, sok bélgázt ürítenek, lábukat felhúzkodják. Első lépésben ki lehet próbálni a bélgáz kiürítését segítő szereket (Infacol, Espumisan). Ha ezek nem segítettek, akkor ki lehet próbálni a laktáz cseppeket. Ha a laktáz csepp segített, az anyatejes baba anyukájának laktóz mentes étrendre kell váltania.
4. Székrekedés kezelése: A székelésnél erőlködő baba lábát felhúzza, nyomni próbál, vöröslik az arca, de csak ritkán sikerül székletet produkálnia. A szélcső használata segíthet, ha egy-egy ilyen alkalomról van szó. Ha tápszeres a baba, van kifejezetten nehéz székletürítés esetén használható tápszer.
5. Reflux kezelése: A babák nagy részének van pár hónapos koráig refluxa (anytej visszacsorgás a gyomorból a nyelőcsőbe). Ezt a nyelőcső záróizmának lassú érése okozza. A reflux történhet tünetmentesen, de okozhat gyakori bukást, hányásokat, köhögést, sírást, hátrafeszítést is. A savas reflux fájdalommal jár.

Anyai étrendi megfontolások

Amit az édesanya elfogyaszt, az az anyatejben is megjelenik. Érdemes kerülni a puffasztó ételeket (hüvelyesek: bab, borsó, lencse, káposzta vagy vastag héjas gyümölcsök: pl. szőlő), illetve mértéket tartani ezek fogyasztása során. A magas allergén aktivitású fehérjék (tej, tojás, hal) mennyiségének korlátozása vagy elhagyása is szükséges lehet. Ha a szoptató édesanya tejmentes diétát kezd, 2 héten keresztül érdemes folytatni. Kevés klinikai evidencia van az édesanya tejmentes diétájának hatásosságáról kólikázó csecsemők esetén, azonban az „élet” gyakran rácáfol erre és a csecsemők panaszai szignifikánsan enyhülnek.

Egyéb praktikák a baba megnyugtatására

A síró csecsemő megnyugtatására több praktika is létezik, érdemes mindegyiket kipróbálni, majd váltogatni őket, mert lehet, hogy ami az egyik héten nem működött, az a következő alkalommal fog.

• Fektessük a hátára, és húzzuk fel a térdeit a hasához lassan, majd kifelé kis kört leírva eresszük vissza!
• A hasfájás, puffadás enyhíthető, ha az óramutató járásával megegyezően gyengéden simogatjuk a hasát.
• Sok csecsemőt az édesanya közelsége nyugtat meg, ilyenkor érdemes például hordozókendőt beszerezni.
• Egy jól eltalált pozícióval is lecsendesíthetjük: üljünk le, fektessük a karunkra, vagy a lábunkra a hátára, vagy hasra.
• Vannak babák, akiket a babakocsiban tett séta, a szabad levegő nyugtat meg, vagy az autóban ülve, a hordozóban csendesednek el.
• A „puma tartás”, amikor a szülő a hason fekvő babát az alkarjára fekteti, mint amikor egy puma egy faágon fekszik, szintén segíthet.
• A fehér zajok (pl. hajszárító, porszívó hangja) szinte lekapcsolják a külvilágot a baba számára, és nagyon sok „hasfájós” baba abbahagyja a sírást - ami szintén alátámasztja azt a teóriát, hogy a sírás mögött az idegrendszer fejletlensége áll a háttérben.

Gyógyszeres terápiák

• Szimetikon: élettanilag és kémiailag teljesen közömbös anyag, hatását közvetlenül a bélcsatornában fejti ki, onnan nem szívódik fel, a szervezetből változatlan formában ürül. Hatását oly módon fejti ki, hogy a bélcsatornában felhalmozódott levegő, légbuborékok felületi feszültségét csökkenti, lehetőséget adva a bélgázok felszívódására, illetve ürülésére. Fontos, hogy a megfelelő dózist kapja meg a csecsemő a szerből, különben hatástalan lesz.
• Probiotikumok: több munkacsoport igazolta a Lactobacillus reuteri adagolásának fájdalomcsökkentő, valamint sírási időt rövidítő hatását.
• Görcsoldók, nyugtatók: ezek a szerek simaizom relaxációt idéznek elő, azonban fokozott körültekintést igényel alkalmazásuk.
• Édeskömény teák és teakeverékek: szignifikánsan nem csökkentik a hasfájást, azonban a mellékhatásokra érdemes figyelni: hányinger, hányás, álmatlanság, székrekedés, étvágycsökkenés.

tags: #hasfajos #babak #tapszere