Svédország szülői szabadság rendszere: egy előremutató modell

Svédország kiemelkedő szerepet játszik a szülői szabadság intézményének fejlődésében, hiszen az első ország volt a világon, amely 1974-ben bevezette az apák számára is a fizetett szülői szabadságot. Ez az intézkedés felváltotta az anyák számára biztosított szülési szabadságot, és lehetővé tette, hogy az apák is otthon maradhassanak gyerekeikkel. Ötven évvel később a svéd modell már a nagyszülők számára is lehetőséget biztosít arra, hogy fizetést kapjanak unokáik gondozásáért. Az új szülői szabadságra vonatkozó szabályok nagyobb rugalmasságot és több lehetőséget biztosítanak a szülőknek, megkönnyítve a családi és szakmai élet összeegyeztetését.

A svéd családpolitika a férfi-női egyenjogúságon alapul, és célja, hogy a szülőknek azonos jogokat biztosítva a kétkeresős családmodellt támogassa. Ennek köszönhetően a férfiak valóban aktív tagjai lehetnek a családi életnek, a nők pedig nem szenvednek hátrányt a munkaerőpiacon azért, mert gyereket vállalnak.

A svéd szülői szabadság részletei

Svédországban a szülők összesen 480 nap fizetett szülői szabadságot kapnak, amit egymás között szabadon megoszthatnak. Ebből 90 nap kifejezetten az apát illeti meg, és ez a rész nem ruházható át az anyára. Ez a rendszer nagy szabadságot biztosít a szülőknek, hiszen maguk oszthatják be, hogy ki, mikor, mennyi időt töltsön a gyermekkel. Ráadásul a két szülő akár egyszerre is otthon maradhat a gyermekkel, és a fizetett szabadnapjaikat akár negyedelhetik is, így van lehetőségük részmunkaidőben dolgozni mellette.

A 480 napos keretből 384 napot a gyermek négyéves koráig lehet felhasználni, a további 96 nap pedig a gyermek 12 éves koráig áll a szülők rendelkezésére. Az első 390 napra a fizetésük 80%-ának megfelelő juttatást kapnak a szülők, a további 90 napra pedig napi 180 korona (mintegy 6000 forint) jár. Ikergyermekek születése esetén további 180-180, azaz összesen 360 nappal bővül ez a keret. Az egyedülálló szülők is jogosultak az összes napot kivenni.

A szülői szabadságra kapott pénz feltétele, hogy a szülő a szülést megelőző évben minimum 240 napot dolgozzon és ez alatt legalább 82 300 koronás bevétele legyen. Amennyiben ez nem teljesül (esetleg a szülő még tanul), akkor az alap összegre jogosult (jelenleg 250 korona/nap).

Az apák szerepe a svéd modellben

A svéd családtámogatási rendszer arra ösztönzi a szülőket, hogy a napokat egyenlően osszák el maguk között, hiszen amelyik család így jár el, az plusz támogatásban részesül. A svéd apák előszeretettel élnek az állam által biztosított lehetőséggel, az összes szülői fizetett szabadság 30%-át ők veszik ki. Emellett a gyermek születését követően 10 nap azonnali extra szabadság jár az apukának (gyakorlatilag 2 munkahét), hogy otthon lehessen és segíthessen az első napokban.

A berögzült minták lebontása Svédországban sem egy pillanat alatt történt; negyven év kellett hozzá, hogy a gyereknevelésről való gondolkodás új megvilágításba kerüljön. A 2010-es években az összes szabadság közel 25%-át férfiak vették ki Svédországban, ami jelentős növekedés az 1970-es évek 0,5%-ához képest.

Manapság Svédországban otthon maradó apukának lenni menő, hipszter dolog: a „latte apukák” trendi kávézókba járnak kisgyermekeikkel, dizájner babakocsit tologatnak, csinosan öltözködnek és öltöztetik a kicsiket. Gyakran látni boldog kispapákat hétköznap délelőtt babakocsikat tologatni a városban, gyakorlatilag pont úgy, mint ahogy az anyukák teszik.

A svéd modell előnyei

A svéd családmodell a gazdaságnak is kifejezetten jót tett. Svédországban az anyák 86 százaléka dolgozik valamilyen formában. A nők munkába való visszatérése azért sem mellékes kérdés, mert a McKinsey 2019-es kutatása szerint a nők fokozott munkapiaci részvételével, a Közép- és Kelet-európai régió évi 146 milliárd eurót tudna hozzáadni az éves GDP-jéhez 2030-ig.

A svéd modell legnagyobb nyertese azonban a gyermek. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyermekek, akiknek az apukájuk több időt töltött velük otthon, amikor kisbabák voltak, közelebbinek érzik a kapcsolatukat, mint azok, akiknek nem. Emellett a válás kockázata is csökken, ha az apuka a gyermek születése után apasági szabadságot vesz ki. A kismamák egészségére is pozitív hatással van az apuka fokozott jelenléte az első hónapokban.

Svéd statisztikák szerint ahogy nőtt az apák otthon töltött ideje, úgy csökkent a válások száma. Míg más európai országokban az elmúlt húsz évben nőtt a válások száma, addig Svédországban csökkent. Ez az egyenlőbb gyereknevelési szerepvállalás nemcsak családharmonizációs hatásokkal jár, hanem a munkaerőpiacon is érezteti hatását. Mivel a másik fél is vállal a szülői szabadságból, az anya nem szigetelődik el hosszú időre, így kevesebb esetben jelentkezik a szülés utáni depresszió is. Az otthonmaradó apák is egészségesebbek, alacsonyabb a halálozási rátájuk, mint azoké, akik nem vették ki részüket a gyermekgondozásból.

Összehasonlítás más országokkal

A szülési és szülői (anyasági és apasági) szabadság tekintetében jelentős eltérések vannak a világ országai között. Globális szinten az USA az egyetlen fejlett ország, ahol nincs törvényileg előírt fizetett szabadság (no vacation nation), valamint nincs fizetett beteg- és szülési szabadság sem.

Összehasonlításképpen nézzük meg, hogyan alakul a szülési és szülői szabadság hossza néhány OECD országban:

Magyarországon az apa szülési szabadsága mindössze öt nap, ami 2023. január 1-jétől 10 napra emelkedett az EU-s irányelv átültetése nyomán. Azonban az apasági szabadság első 5 napjára a távolléti díj 100%-a jár, a következő 5 nap idejére már csak a távolléti díj 40 %-át kapják kézhez az igénybe vevők. Bár az apák is igényelhetnek gyermekgondozási díjat (GYED), a 2020-as KSH adatok szerint a támogatást igénybe vevőknek csak a 7%-a volt olyan férfi, aki nem dolgozott a támogatás folyósítása mellett. Ez azt jelzi, hogy a hagyományos szemlélet még mindig erős hazánkban.

Svédországban ezzel szemben a terhességet egy állapotnak, és nem pedig betegségnek tartják, ezért a fáradtság, hátfájdalmak és a terhességgel kapcsolatos egyéb apró kellemetlenségek nem jelentenek felmentést a munka alól, kivéve a veszélyeztetett terhességet. Normál esetben a szülés előtti 60. naptól kezdődhet a szülési szabadság.

tags: #svedorszag #szulesi #szabadsag