Három hónapos körút Amerikában: történelmi távlatok és praktikus tanácsok

Az Amerikai Egyesült Államok hatalmas kiterjedésű országa, amely gazdag történelmével, sokszínű kultúrájával és lenyűgöző természeti csodáival évente turisták millióit vonzza. Egy három hónapos körút az USA-ban felejthetetlen élményt kínál, legyen szó városnézésről, történelmi helyszínek felkereséséről vagy grandiózus természeti képződmények felfedezéséről.

Az Amerikai Egyesült Államok rövid története

Az Egyesült Államok történelme két fő részre osztható: az ország területének történelme több mint 17 ezer évvel ezelőtt, a szibériai őslakosok betelepülésével kezdődött, mint államról viszont a 18. század második felétől beszélhetünk. Az indián népek számos kultúrát hoztak létre, amelyek közül sokan alkalmazták a mezőgazdaságot és több tízezres településeket alapítottak. A legnépszerűbb elmélet szerint Kelet-Ázsia lakói telepedtek át az eljegesedések során Alaszkába, amikor a lecsökkent tengerszint miatt a mai Bering-szoros térsége szárazra került, majd innen a népcsoportok délebbre vándoroltak. A betelepedés kezdetének időpontja vitatott, egyes elképzelések szerint akár már 30 ezer évvel ezelőtt megindulhattak az indiánok ősei ázsiai otthonukból. A bevándorlás a későbbiekben is folytatódott kb. 10 ezer évvel ezelőttig, amikor a jégkorszak végével a tenger elöntötte az átjárót.

A kőszerszámos stádium legkorábbi képviselője a Clovis-kultúra volt, amely nagy, hullámos élű, hornyolt dárdahegyeiről ismert és képviselői nagyvadakra vadásztak. Használati tárgyaikra először 1932-ben, az új-mexikói Clovis mellett bukkantak rá a régészek. A Clovisokat követő egyik régészeti kultúra volt a Folsom-kultúra. I. e. 8000 körül bevándorlók újabb hulláma érkezett Ázsiából Alaszkába, akik Na-Dené nyelveket beszéltek és i. e. 5000 körül érték el a mai USA csendes-óceáni partvidékét. Innen tovább vándoroltak a kontinens belsejébe, a mai Kanadába és a Nagy-síkságra. Ők voltak az atapaszka nyelveket beszélő mai népek (mint a navahók, vagy az apacsok) ősei.

Az i. e. 5500-400 között élő Oshara-kultúra már az archaikus régészeti fázishoz tartozott. Népei a mai Egyesült Államok délnyugati részén éltek. Louisianában és Floridában több olyan közép-archaikus korhoz tartozó települést tártak fel, amelyek földhalmokat emeltek. Valamikori lakóik vadászok-gyűjtögetők voltak, noha a régészek addig úgy hitték, hogy ilyen nagy és hosszú ideig fennálló falvakat csak a földművelést meghonosító kultúrák hoztak létre. Egyik szép példájuk az észak-lousianiai Watson Brake, amelynek i. e. 3500 körül emelt, tizenegy halomból álló komplexuma a legrégebbi hasonló bonyolultságú építmény egész Észak- és Dél-Amerikában és majdnem kétezer évvel előzi meg a híresebb Poverty Pointot. A késő archaikus korszakhoz tartozó Poverty Point-kultúra a Mississippi alsó folyását és a torkolat környéki tengerpartot népesítette be. A kultúra i. e. 2200 és i. e. 700 között virágzott. Mintegy száz települését tárták fel, közülük a legismertebb Poverty Point, amelyet az UNESCO felvett a világörökség listájára.

Az archaikus kort követő formatív korszakot már földrajzilag is több részre bontják. Az i. e. 1000 és i. sz. 1000 között a kontinens keleti részén és a Mississippi völgyében élő népeket hagyományosan a Woodland-korszakhoz sorolják, míg a kor középnyugati kultúráit az i. e. 200 és i. sz. között. Az Adena-kultúra i. e. 1000 és i. e. 200 között állt fenn a Woodland-korszak elején az Ohio folyó völgyében. A Coles Creek-kultúra a korszak végén (i. sz. 700-1200 között) virágzott a Missisippi alsó folyásánál; őket a Plaquemine-kultúra váltotta fel. A hohokam kultúra a mai USA félsivatagi délnyugati részén fejlődött ki. Korai képviselői a Gila folyó mentén telepedtek meg kis falvakban. Kukoricát, babot és tököt termesztettek. A települések gyarapodtak, épületeiket fallal körülvett csoportokba tömörítették és ők is emeltek halmokat, főleg a folyók és csatornák mentén, mert idővel komplett csatornarendszert építettek földjeik öntözésére. Az anaszázik a mai Egyesült Államok délnyugati részén, Dél-Utah, Észak-Arizona, Északnyugat-Új-Mexikó és Délnyugat-Colorado területén kiterjedten éltek. Feltételezik, hogy legalábbis részben az Oshara-kultúrából származtak. Az általuk emelt épületek a kis családi gödörházaktól a nagyobb klánépületeken keresztül a nagy pueblókomplexumokig terjedtek. A Mississippi kultúra az Ohio és Mississippi folyók völgyében élt és Mexikótól északra a legnagyobb földépítményeket produkálta. Közülük is a legnagyobb volt Cahokia. Az itteni Monks Mound alapterülete nagyobb, mint a Kheopsz-piramisé vagy a teotihuacani Nap-piramisé (bár csak 30 m magas). A várost lakói kozmológiai elvek alapján építették és több mint 100 kisebb-nagyobb földhalmot emeltek benne. Cahokiát i. sz. 950 körül kezdték el építeni, fénykorát a 13. század közepén érte el mintegy 20-30 ezer lakossal. Hanyatlása után egészen a 19. századig nem volt hozzá hasonló méretű település az Egyesült Államok területén.

Az irokéz törzsszövetség északkeleten jött létre a 15. század közepén és politikai szempontból egészen másképpen szerveződött, mint a központosított európai monarchiák. Vezetését az 50 törzsfőnök (valamennyi egy-egy klánt képviselt) tanácsára bízták. A konföderáció öt törzset egyesített, az oneidákat, a mohawkokat, az onondágákat, a kajugákat és a szenekákat. A Csendes-óceán menti Északnyugati part népei számos törzsre oszlottak, valamennyi különálló kultúrával és politikai berendezkedéssel. Mitológiájuk és hagyományaik számos hasonlóságot mutat; például központi szerepet játszik benne a lazac.

Európai gyarmatosítás és a függetlenségi háború

Miután Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikát, a nyugat-európai hatalmak felfedező utakat indítottak a kontinens partjaihoz és kolóniákat hoztak létre a számukra új földön. Az indiánok és az európaiak kölcsönösen nagy hatással voltak egymás mezőgazdaságára: az előbbiektől átvették a lovakat, szarvasmarhákat és disznókat, míg Európába átkerült a kukorica, burgonya, dohány, bab és tök. A bevándorlók azonban új betegségeket is hoztak magukkal, elsősorban a feketehimlőt és kanyarót, amelyek ellen az indiánoknak nem volt védettségük és tömegesen pusztultak el a járványok során.

A spanyolok elsőként érkeztek a mai USA területére, amikor Kolumbusz második útján, 1493. november 19-én kikötött Puerto Ricón. Floridát 1513-ban érték el először. A spanyol expedíciók sorra fedezték fel az Appalache-hegységet, a Mississippit, a Grand Canyont, a Nagy-síkságot. A 17. században létrejött Új-Hollandia (Nieuw Nederland) a mai New York területén és a Hudson-folyó völgyében. A hollandok főleg prémmel kereskedtek. Franciaország hatalmas területekre terjesztett ki befolyását Észak-Amerikában 1534 és 1763 között, melyet egyszerűen Új-Franciaországnak (Nouvelle-France) neveztek el, 1608-tól az északi Québec lett állandó fővárosa. Noha észak-déli kiterjedése jelentős volt a Mexikói-öböltől a Szent Lőrinc-folyó torkolatáig, beleértve Acadiát is, kolóniáik népessége azonban csekély maradt. Az új-franciaországi Kanadában főleg prémkereskedelemmel foglalkoztak, itteni nagyobb városaik Québec, Montréal és Acadia voltak. A franciák a Mississippi és az Illinois folyók mentén mezőgazdasági kolóniákat létesítettek és megalapították New Orleans-t, Mobile-t és Biloxit.

A mai Egyesült Államok területén a brit gyarmatok váltak dominánssá, amelyek lakossága 1770 körül már meghaladta a 2,5 milliót. A britek a hétéves háborúban elvették Franciaország kanadai gyarmatait és a közvetlen katonai fenyegetés elmúltával London új adókat vetett ki az ún. Tizenhárom gyarmatra. Az adók elleni tiltakozó megmozdulások (mint az 1773-as bostoni teadélután) London büntetőintézkedéseit vonták maguk után, ami miatt 1776-ban a gyarmatok kikiáltották függetlenségüket. A George Washington által vezetett felkelők francia segítséggel több éves harcban legyőzték a brit erőket és 1783-ra kikényszerítették függetlenségük elismerését. Az új köztársaság Washington elnökségével elfogadta alkotmányát, amely - több módosítás mellett - azóta is érvényben van. A brit domínium növekvő adói, sarcai ellen fellázadt amerikai gyarmatok, jelentős francia katonai segítséggel, új jogokat és területi követeléseket szereztek maguknak, melyeket az amerikai függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi béke szavatolt.

Területi növekedés, polgárháború és a 20. század

1803-ban a forradalmi Franciaországtól megvásárolták a ritkán lakott Louisianát, amellyel az Egyesült Államok területét kétszeresére növelték. Az ún. „nyilvánvaló elrendeltetés” elve alapján az Egyesült Államok magáénak tekintette Észak-Amerika két óceán közötti részét Kanadától délre és Mexikótól északra. Az 1846-ban kezdődő háborúban az USA elcsatolta Mexikó területének a felét. A jórészt csak indiánok lakta hatalmas területen fokozatosan tolta egyre nyugatabbra határait, bevándorlók által gyorsan növelve népességét. Míg 1790-ben csak 4 millió polgára volt, 1900-ra ez 76 millióra gyarapodott. A gazdaság hasonlóan nagy ütemben nőtt, ám eközben egyre nagyobb feszültség keletkezett az iparosodott északkeleti államok és a rabszolgamunkán alapuló ültetvényekből meggazdagodó Dél között. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző Abraham Lincolnt választották elnöknek, a déli államok gazdasági fejlődésüket és társadalmi stabilitásukat féltve elszakadtak az Uniótól. Az amerikai polgárháború öt évig tartott és az északiak győzelmével végződött. A rabszolgaságot eltörölték és a déli államokat megszállták. A háború utáni rekonstrukció végeztével azonban a déli fehérek visszanyerték politikai dominanciájukat és a fekete szavazók megfélemlítésével és szegregációs törvényekkel a másodrendű állampolgárok sorába süllyesztették a volt rabszolgákat.

A 20. század kezdetére az Egyesült Államok a világ legelső gazdasági hatalmává fejlődött a vállalkozást segítő gazdasági környezet és az olcsó munkaerőt kínáló több milliónyi európai bevándorlónak köszönhetően. A kiáltó társadalmi különbségeket a progresszív mozgalom segítségével enyhítették, illetve modernizálták az elavult politikai intézményeket; bevezették az általános jövedelmi adót és a nők választójogát. A prosperáló 1920-as évek után 1929-ben a New York-i tőzsde összeomlott és a világméretű gazdasági válság közel egy évtizedig éreztette hatását. Franklin D. Roosevelt elnök a New Deal politikájának keretei között állami beavatkozással és segélyezéssel számolta fel a válság ártalmait és indította be újra a gazdasági növekedést. A második világháború kitörésekor az Egyesült Államok ismét semleges maradt, bár hadiszállításokkal segítette Angliát, majd a Szovjetuniót. A hadbalépést Japán Pearl Harbor ellen intézett támadása provokálta ki. A brit-amerikai csapatok 1943-ban partra szálltak Olaszországban, a következő évben pedig a franciaországi Normandiában is. Németország legyőzése után a Japán elleni háború került sorra, melynek csúcspontját az újonnan kifejlesztett atombombák ledobása jelentette Hirosima és Nagaszaki városára. A második világháború után az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált az új világrend két szuperhatalmává, amelyek a nukleáris fegyverkezési verseny mellett a közvetlen összecsapást kerülő, ún. hidegháborút vívtak egymással. Az 1960-as években megerősödtek az amerikai polgárjogi mozgalmak, amelyek hatására eltörölték a feketéket sújtó szegregációs törvényeket és fokozatosan megvalósult a nők emancipációja. Az 1990-es évektől kezdődően az Egyesült Államok egyre inkább belebonyolódott a közel- és közép-keleti konfliktusokba. Az első Öbölháború után 2001. szeptember 11-én terrorista támadás érte New Yorkot és Washingtont.

Utazás Amerikába: ESTA és egyéb tudnivalók

Az Egyesült Államokba történő beutazáshoz, turista vagy üzleti célból, az esetek többségében ESTA (Electronic System for Travel Authorization) előzetes kiváltása szükséges. Az ESTA egy elektronikus belépési engedély, amely a Vízummentességi Programban részt vevő országok állampolgárai számára teszi lehetővé a belépést vízum nélkül. Fontos, hogy ez nem vízum, hanem egy elektronikus belépési engedély.

ESTA igénylés: Tippek és tudnivalók

Az ESTA online igényelhető. Sajnos nagyon sok kamu oldal létezik, akik a hivatalos ár sokszorosáért vállalják az ESTA regisztráció lebonyolítását. Az ESTA amerikai elektronikus belépési engedély ára 2024-ben 21 USD és egyszeri belépésre jogosít. 2025-től 40 USD-re emelkedett, viszont újra 2 évre és többszöri belépésre jogosít. Az igénylést az indulás előtt legalább 72 órával érdemes elindítani, ennyi ugyanis az átfutási idő.

• Nyelv és ékezetek: A kérelem kitölthető angolul, magyarul és még két tucat további nyelven, de fontos, hogy minden adatot angolul és ékezet nélkül kell kitölteni.
• Országválasztás: Az ország választásoknál Magyarország helyett Hungary-t keressük, amihez legegyszerűbben a mezőbe állva a ‘H’ betűt nyomogatva juthatunk.
• Nemzeti azonosítószám: A KÉRELMEZŐ / ÚTLEVÉL ADATAI rész alatt az útlevélszám és állampolgárság mellett van egy olyan kötelező mező, hogy Nemzeti azonosítószám. Ide a magyar személyigazolvány számát érdemes írni.
• Munkavállalói információ: A MUNKAVÁLLALÓI INFORMÁCIÓ résznél meg lehet adni akár mostani, akár korábbi munkáltatót is. Ha csak nem gyerekről van szó, ajánlott valamit beírni.
• USA kapcsolattartó információi: Az USA KAPCSOLATTARTÓ INFORMÁCIÓI résznél barátot, rokont vagy munkatársat lehet megadni, akár olyat is, akit nem tervezünk meglátogatni. Ha ilyen nincs, akkor meg lehet adni annak a helynek a nevét és címét, ahol tartozkódni fogunk, pl. a szálloda címét. Ha az sincs, akkor be lehet írni, hogy UNKNOWN (ismeretlen), a telefonszámhoz pedig nullát.
• Sürgősségi kapcsolattartó: A SÜRGŐSSÉGI KAPCSOLATTARTÓ AZ USÁBAN ÉS USÁN KÍVÜL résznél egy angolul beszélő barátot vagy rokont érdemes megadni, akivel sürgős esetben fel lehet venni a kapcsolatot.
• Jogosultsági kérdések: A JOGOSULTSÁGI KÉRDÉSEK rész minden mezőjének megválaszolása kötelező. Itt általában mindenre NEM a válasz. Bármely IGEN válasz nem jelent azonnali elutasítást, de nagyban befolyásolhatja a kérvény pozitív elbírálását.
• Cím ellenőrzése: Érvénytelen utcanév hiba nagyon gyakori a magyarországi címek megadása esetén. Ezt bejelölve újból a TOVÁBB gombra kattintva már tovább tudsz lépni.
• Fizetési hiba: előfordulhat, hogy nem lehet a gombra kattintani, nem irányít át a fizetési oldalra, vagy kidob a böngésző. Ilyenkor érdemes próbálkozni újra.

A díj beérkezése után az Amerikai Kormány 72 órán belül elbírálja a kérvényt, aminek eredményéről külön értesítést már NEM küld. Az elfogadott kérelmet érdemes kinyomtatni és a beutazásnál magunknál tartani.

Három hónapos körút az Egyesült Államokban: Útvonalajánlat

Egy három hónapos utazás során rengeteg látnivalót és élményt zsúfolhatunk az utazásba. Íme egy lehetséges útvonalterv, amely a keleti part városaitól a természeti csodákig sok mindent lefed.

1. hét: Washington D.C. és Philadelphia

1. Budapestről Washingtonba: Repülés Budapestről európai átszállással az USA fővárosába, Washingtonba. Privát transzferbuszunk a szállodánkhoz szállít minket, ahol a következő 2 éjszakát töltjük.
2. Washington D.C. felfedezése: Reggelit követően a National Mall felfedezésére indulunk. Ez a Capitolium, a Fehér Ház és a Lincoln-emlékmű közt elterülő hatalmas park. A Fehér Ház lefényképezése után a vietnámi és a koreai háborúk emlékművei közt haladva érjük el Lincoln elnök grandiózus szobrát. Innen előre tekintve a hatalmas tűként magasodó Washington emlékmű felé mesés a látvány, és eszünkbe juthat a Forrest Gump film ikonikus jelenete is. Ezt követően ellátogatunk a Pentagon mellett található Arlingtoni Temetőbe, itt található J. F. Kennedy sírja is. Délután több érdekes múzeum közül választhatunk, pl. Smithsonian Nemzeti Múzeum, a repülést és az űrrepülést bemutató Air & Space Múzeum, vagy a National Gallery.
3. Amish farm látogatás és Philadelphia: Reggel észak felé vesszük az irányt, és alig egy óra buszozást követően meglátogatunk egy Amish farmot, mely kiváló alkalom arra, hogy közelebbről megismerjük az amish közösség életét és történetét. Az Amish-ok a XVIII. században vándoroltak ki az USA-ba, és kultúrájuk, szokásaik azóta is változatlanok maradtak: kerülik az elektromos áram és a modern eszközök használatát, teljes mértékben a természethez és a hagyományokhoz igazodnak. A farmon való látogatás során megfigyelhetjük, hogyan élik mindennapjaikat a XXI. században is XVIII. századi körülmények között, szinte teljesen elszigetelve a modern világtól. Az Amish Múzeum további érdekes információkat kínál a közösség múltjáról és hagyományaikról, így a látogatás izgalmas és mélyebb betekintést nyújt e különleges kultúrába. Programunk után Philadelphiába utazunk, ahol érkezést követően lehetőség nyílik egy hangulatos közös sétára az idegenvezető kíséretében, amely során a város történelmi központjának különleges atmoszféráját ismerhetik meg.
4. Philadelphia történelmi kincsei: Reggelit követően a Baráti Szeretet Városával, Philadelphiával folytatjuk az ismerkedést. A város történelmi jelentősége nem kisebb, mint hogy itt írták alá 1776. július 4-én a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely egyben a megalakuló Amerikai Egyesült Államok első fővárosává is tette Philadelphiát. A belváros olyan történelmi épületeknek ad otthont, mint a Szabadság Harang (Liberty Bell), az Independence Hall (ahol a Nyilatkozatot aláírták a honatyák) vagy az első amerikai Nemzeti Bank. A függetlenségi háborúhoz kötődő épületeket belülről is megtekintjük, miközben idegenvezetőnk megannyi különös történetet mesél az ország létrejöttéről.

2. hét: New York és a Niagara-vízesés

5. New York: Szabadság-szobor, Ellis-sziget és Wall Street: A történelmi múltnak adózva New York megismerését mi is azzal a látványossággal kezdjük, melyet elsőként pillantottak meg a hajóval ide érkező európaiak, ez a Szabadság-szobor. Komppal érjük el a külön kis szigeten álló hatalmas alkotást. A körüljárását követően, a bevándorlókhoz hasonlóan, a szomszédos Elis-szigetre látogatunk, ahol egy interaktív kiállítás keretében mutatják be, hogy miként fogadták a több millió (köztük több tízezer magyar) bevándorlót az USA-ban. Kora délután érünk vissza Dél-Manhattanbe, ahol a modernkori pénzügyi világ központját, a Wall Street-i tőzsdét kapjuk lencsevégre. Innen csupán néhány saroknyira álltak egykor a World Trade Center ikertornyai. A tragikus események helyszínén ma egy megható emlékmű, és egy földalatti kiállítás található. Szabadprogramot követően egy újabb világhírű épület zárja a napunkat: az Empire State Building, melynek 86. emeletéről csodaszép kilátásban lehet részünk. Lefekvés előtt még ellátogathatunk a Times Square-re, mely ilyenkor este mutatja meg igazán látványos arcát a fényreklámokkal.
6. New York: Hajókirándulás és Intrepid Múzeum: Reggelit követően egy hangulatos hajókiránduláson veszünk részt, mely a Hudson folyóról indulva megkerüli Manhattant. Elhaladunk a Brooklyn- és a Manhattan Híd alatt is, és lefényképezhetjük a „Nagy Alma” szinte összes látványosságát a folyóról. Kikötést követően az Intrepid anyahajóhoz sétálunk el. Azon túl, hogy bemutatja egy ilyen hatalmas úszó város működését, olyan kuriózumokat is tárlatában tudhat, mint az Enterprise, a NASA első űrrepülőgépe vagy az egyik utolsó megmaradt Concorde. Délután először New York legizgalmasabb új attrakciójához, a The Edge toronyházhoz látogatunk el, amely a nyugati félteke legmagasabb nyitott kilátója, magasan a Hudson Yards felett helyezkedik el.
7. New York: Rockefeller Center és Central Park: A mai délelőtt során a Rockefeller Centert látogatjuk meg, melynek tetőkilátóteraszáról (Top of the Rock) a város látképén túl a csillogó Chrysler épületet és az Empire State Buildinget is láthatjuk. Kora délután a híres Central Parkot vesszük célba, a körülötte lévő páratlan múzeumokkal. Az egykoron a város szélén létrehozott zöldterületet mára körbenőtte a metropolisz, így igazi zöld központja lett New Yorknak. Ezt követően egyénileg múzeumlátogatás.
8. Utazás a Niagara-vízeséshez: Ma éles váltással egy természeti kincshez látogatunk el, a Niagara-vízeséshez. New Yorkból egy teljes napnyi buszozással lehetne elérni a zuhatagot, mi azonban a kényelmesebb, vonattal történő utazást választjuk, és a Maple Leaf (Juharlevél) Express kényelmes szerelvényével, tesszük meg az utat. Kora reggel, még a nagy forgalom előtt hagyjuk el New Yorkot. A Penn Station állomásra privát autóbusszal megyünk. Ott felszállunk vonatra, mely közvetlenül a Niagarához visz bennünket. A 180 km/órás sebességre is képes vonatunk közel 250 km-en át közvetlenül a festői Hudson folyó mentén halad. A szerelvényen mosdó, büfékocsi és ingyenes wifi is található. A busszal ellentétben itt fel lehet állni, sétálgatni lehet, így sokkal kényelmesebb az utazás. Délután érkezünk meg a határ amerikai oldalához. Leszállunk a vonatról, privát autóbuszunk már vár bennünket. A Niagara vízesés amerikai oldalára megyünk. Ekkor egészen közel tudunk kerülni a vízesés pereméhez. Kora este, a határellenőrzést követően érkezünk meg a kanadai Niagara Falls településhez, ahol aznapi szállásunk lesz. Este, aki szeretne elsétálhat a vízeséshez (mely csupán néhány percre található szállásunktól).
9. A Niagara-vízesés csodái és utazás Torontóba: A napot a lenyűgöző zuhatagnál töltjük. Testközelből élvezhetjük a grandiózus vízesést. A bátrabbak bemehetnek a zuhatag „mögé”, a sziklába vájt alagutakon keresztül. Hihetetlen érzés, amikor az ember a mellkasán érzi a dübörgés hangját. Délután fakultatív programként lehetőség van rá, hogy egy speciális hajóval egészen közel menjünk a vízeséshez, melynél „lentről”, a vízesés lábától élvezhetjük a Niagara lenyűgöző patkóalakját (jelentkezés, fizetés a helyszínen, vízélló kabát javasolt). Késő délután hagyjuk el a térséget, és Torontóba, szállodánkhoz, visz a privát buszunk. Elfoglaljuk szállásunkat, majd szabadprogram. A kora esti órákban tömegközlekedéssel, be lehet menni a belvárosba, sétálni, nézelődni.
10. Torontó felfedezése és hazautazás: Reggeli, majd egy kb. egyórás fakultatív hajókiránduláson lehet részt venni, mely során a legjobb helyről, az Ontario-tó felől készíthetjük el fényképeinket, Toronto látképéről és három ikonikus épületéről, a helyi Toronto Maple Leafs hokicsapatának stadionjáról, a Rogers Centerről és a CN Towerről. (Fakultatív hajókirándulásra jelentkezés, befizetés a helyszínen.) A déli órákban találkozó a szállodában, csomagjainkat elhelyezzük az autóbuszban, majd egy közös városnézésre indulunk Kanada legnépesebb városába. Belvárosi, buszos városnézésünk során megtekintjük Ontario állam Parlamentjét, bepillantunk a színes China Townba, és aki akar, az ebédelhet az Eaton Center óriási plázájának éttermeiben. Programunk végén autóbuszunk kivisz bennünket a repülőtérre, és felejthetetlen élményekkel telve Európa felé vesszük az irányt.

Hosszútávú túrázás Amerikában: A Pacific Crest Trail

Az amerikai kontinens egyik legkeményebb túraútvonala a Pacific Crest Trail (PCT), amely Kanadától Mexikóig, több mint négyezer kilométer hosszan húzódik. Ez az extrém túra magashegységeket, erdővidéki vadonokat és sivatagot is átszel, komoly felkészülést és kitartást igényelve.

A PCT kihívásai

A PCT önmagában is nehéz vállalkozás, amit eddig mindössze maroknyi magyar teljesített. A túra során hóra, erdőtűzre és sivatagra is készülni kell. A PCT különlegessége a táj sokszínűségében rejlik: vannak rajta négyezres hegyek, sivatag, vulkanikus tájak, erdők, síkságok, magashegyek, gyakorlatilag minden a-tól z-ig. A komplexitása tetszett, hogy ha felszerelésben, fejben, meg testben is fel tudunk készülni a 45 fokos sivatagtól a mínuszokig mindenre, akkor kb. bármire képesek vagyunk.

Északról délre (sobo) vagy délről északra (nobu)?

A PCT népszerűsége miatt a délről északra tartó (nobu) irányban iszonyú mennyiségű ember próbálja teljesíteni. A teljesítők 90%-a állítólag észak felé halad. Azonban az északról délre (sobo) haladó útvonalnak is vannak előnyei. Körülbelül ugyanannyi érv van mindkét irány mellett.

Mentális kihívások és felkészülés

A hosszútávú túrázás során a fizikai felkészülés mellett a mentális erő is kulcsfontosságú. Nem szabad belegondolni abba, hogy milyen hosszú az út. Az ember agyát nagyon meg tudja nyomni az elején, hogy még hátravan 3000 km. Mentálisan inkább az a nehéz, hogy mivel lehet ezen felülkerekedni. Kis részcélokat érdemes lőni, például felkelni aznap, és el kell jutni addig a folyóig. Fontos, hogy az ember az elején ne sérüljön meg. Az első 2-3 hétben ott vagy egy teljesen új helyzetben, új környezetben, szeretnél teljesíteni, érzed, hogy mész, mert nagyon jól felkészültél, de aztán nem biztos, hogy ezekben a hetekben jön ki a probléma. Ha túltolod azt a bizonyos biciklit, akkor annak lehet, hogy 2-3 hét múlva vagy jóval később lesz meg a böjtje egy akármilyen sérülés formájában.

Vannak olyan napok a hosszútávú túrázásban, amikor minden szar, semmi nem jön össze. Nem jól aludtál, elszakadt egy felszerelésed, elvesztettél valamit, szomjas vagy, éhes vagy, jön a gyomorsavad, belemegy valami a szemedbe, elfogyott a vized, mert elnéztél valamit. És ez halmozódik: ha ez egy napon vagy héten sokszor előjön, akkor elkezdesz mentálisan lecsúszni. Ilyenkor érdemes arra gondolni, mennyivel rosszabb lenne otthon ülni, és teperni a mókuskerékben, minden nap ugyanazt csinálni. Nem állítom, hogy mindig rögtön kihúz, de ha arra gondolok, hogy olyan dolgot csinálok, amit én szeretnék, és azért szenvedek, akkor kicsit könnyebb elfogadni az egészet.

A "Never quit on a bad day" elv, vagyis "soha ne hagyd abba egy rossz napon", általánosan elfogadott hosszútávú túrákon. Mindig az átlagot kell nézni: ha huzamosabb ideje azt érzed, hogy nincs itt a helyed ezen a túrán, akkor érdemes elgondolkozni a befejezésen. Fontos tudni fejben, hogy miért csináljuk: ha nem sérülés, hanem valami belső ok miatt hagynánk abba, akkor nagyon nagy teher lenne a hátralévő életünkben, hogy így döntöttünk. A mai világban a legnagyobb luxus, hogy magával tölthessen az ember öt hónapot, mindenből kiszakadva.

tags: #harom #honapos #korut #amerikaban