A kiskorú lányok terhessége és szülése: kihívások és támogatás

A testileg és lelkileg még éretlen leányok, tinik esetében a valódi megoldás az lenne, ha nem létesítenének idő előtt szexuális kapcsolatot. Ha pedig mégis belesodródnak a meggondolatlan testi kapcsolatba, védekezniük kellene. A szülőknek hatalmas a felelőssége gyermekeik testi, lelki, érzelmi fejlődése, valamint mindennapi viselkedése, szocializációja terén. A kiskorú lányok terhessége és szülése összetett társadalmi és egészségügyi probléma, amely mélyrehatóan érinti a fiatal anyák és gyermekeik életét.

A kiskorúak terhességének okai és következményei

Sajnos az egyetemistáknál fiatalabbak többsége felelősséget sem érez, ha szexuális kapcsolatot létesít, olykor már 12-13 évesen. Nagyon sok olyan 12-13 éves, korán érő lánnyal találkozunk, akik felelőtlenül, a hormonjaik „táncára” fekszenek össze éretlen, ifjú barátjukkal, és nem számolnak azzal, hogy a menstruáló lány és a szexuális együttlétre képes, spermiumot kibocsájtó fiú termékeny, illetve nemzőképes. Ezeket a meggondolatlan, felelőtlen együttléteket a kulturális, szociális háttér és az iskolázatlan családi légkör nagyban befolyásolja.

Elkeserítő tendencia hazánkban is, hogy éretlen, de a testi kapcsolatra már magát „alkalmasnak” érző gyermekek egy része alig éri el a 11-12 éves életkort, és felelőtlenül, meggondolatlanul, vagányságból testi kapcsolatot kezd hasonlóan éretlen barátjával, barátnőjével. Vannak lányok, akik zsenge koruk ellenére, két tábla csokiért vagy olcsó kölniért „eladják” a testüket a náluk sokkal idősebb férfiaknak. Ha egy idősebb férfi kihasználja a gyereklány hiszékenységét, gyengeségét, kíváncsiságát, akkor azt a rendőrségnek azonnal jelenteni kell. A kiskorúak megrontása súlyos bűncselekmény.

Arról nem is beszélve, hogy a gyakori partnercserék miatt a kiskorúak nagyon könnyen megfertőződhetnek, súlyos, gyulladásos fertőzéseket, HPV-fertőzést, olykor visszafordíthatatlan nőgyógyászati betegséget kaphatnak el, traumát, operációt kell elszenvedniük.

Egészségügyi kockázatok

Dr. Shershah Syed nőgyógyász álláspontja ez: „Normális élettani körülmények között egy 10 éves gyerek nem lehet terhes! Ő még gyerek, s így nem hozhat világra gyereket! Szervezete nem áll erre készen! Mentális szenvedése is felmérhetetlen!” A serdülő szervezetre brutálisan hat a terhesség kihordása, a szülés - tapasztalják az ilyen esetekkel foglalkozó orvosok. Az a legkritikusabb tény, hogy egy gyerek medencéje az egész apró magzat átjutásához is túl szűk - magyarázza dr. Ashok Dyalchand, aki 40 éven át gondozott terhes serdülőket India szegénynegyedeiben. „Nagyon hosszan vajúdnak, a magzat elakad, megnyomja a hólyagot, húgycsövet”. Medencegyulladás lép fel, átszakad a gát, a hüvely-hólyag-végbél közötti szövetrészek sérülnek, sorolja a súlyos következményeket az egészségügyi segélyszervezet vezetője. „Szívet tépő a helyzet, főként a 15 alattiaknál, itt a komplikáció, a haláleset jóval több, mint későbbi életkorban."

A túl fiatalon bekövetkező terhesség megakasztja a fizikai, igen gyakran a szellemi fejlődést is, hiszen a lányok kimaradnak az iskolából, elvesztik a mindennapi kapcsolatot kortársaikkal. „Akár 3-4-5 napig is vajúdnak, végül a baba holtan jön világra, mert csak aztán tudott kibújni, hogy feje összepréselődött” - mondja dr. Syed. Szól arról, hogy szinte minden fiatalnál lesz hólyag-hüvely sipoly. Az esetek negyedében az elnyúló vajúdás a végbél irányában is létrehoz hasadékot.

A WHO globális adatai szerint a 15-19 évesek körében a legfőbb halálok a terhességi szövődmény, a szülési komplikáció. Dr. Willibald Zeck, az ENSZ egyik részlegénél az anyai, újszülöttkori egészség szakértője, gyakran segítette világra fiatalkorúak babáit Tanzániában. Míg egy Ohióban élő 10 éves terhesgondozáshoz, császármetszéshez juthat, ami elakadt vajúdásánál megoldást hoz, de a terhessége megélése, végső soron itt is megegyezik az Indiában tapasztalattal, mondja dr. Dyalchand. „A lányokra ugyanazok a komplikációk várnak. Annyi a különbség, hogy jobb ellátás esetén talán nem következik be a szörnyű végkifejlet."

A várandósság nem betegség, egy természetes állapot, de minden kiskorú veszélyeztetett terhesnek minősül, mutatott rá Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvos. A gyermek nem egy kis méretű, vagy fiatalabb felnőtt, egészségügyi és élettani szempontból is más igényei vannak, így sajátos ellátást igényelnek a várandós kiskorúak.

Pszichológiai és társadalmi kihívások

„Serdülőkorban hatalmas felelősség nehezedik a vállukra, belecsöppennek az anyaszerepbe, ami nehezen összeegyeztethető mindennapi feladataikkal. Ebben a korban a lányok még bulizni szeretnének, eljárni ide-oda, viszont nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy már egy új élet van a kezükben” - vázolja a helyzetet Kloknicer Anna gyermekpszichológus. Egy tizenöt-tizenhat éves lánynak természetes, hogy a saját feje után megy, ráadásul a jó megjelenés, tökéletes alak - különösen a pólóból kivillanó lapos has - bizony legtöbbször mindennél előbbrevaló számára.

„Személyiségfüggő, hogy valaki tizenöt-tizenhat éves korában hogyan tudja összeegyeztetni a dolgokat. Van, akiben egyáltalán nincs felelősségtudat. Fontos, hogy a fiatal kismamák megtapasztalják, mi az anya szerepe a gyermek életében.”

A kamaszkori várandósság számos buktatót rejt: nemcsak azzal a traumával kell megbirkóznia a tizenéves anyának, hogy testében új élet növekszik, akiért felelősséggel tartozik, túl kell tennie magát azon is, hogy addigi élete gyökeresen megváltozik: a babáé lesz a főszerep. Az iskolát -ha nem hagyja abba - egy ideig magántanulóként végezheti, emellett szembe kell néznie társai gúnyolódásával.

Probléma akkor van, ha a serdülő kismamában esetleg hónapokig föl sem merül, hogy teherbe eshetett, az ezzel járó felelősség és a szülői szerepvállalás kérdésére csak legyint, ráadásul nincs stabil családi háttere, amely arra ösztönözné, hogy ha döntési helyzetbe kerül - megtartsa a babát vagy sem - ne csak a saját érdekeit nézze.

Statisztikai adatok és trendek

Magyarországon továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyermekszülés statisztikái. Itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli - mondta Husz Ildikó demográfus, szociológus. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. Ez a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma. Csakhogy egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.

Husz Ildikó azt mondta, a kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévő nők, lányokról van szó.

A KSH adatai szerint a fiatalkorú várandósok 20 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, 67 százalékuk pedig legfeljebb nyolc osztályt végzett. Kilenc százalékuk szakmunkás végzettségű, míg az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5 százalék. Az érintett fiatalok zöme soha nem dolgozott (79%), azok a 17-19 évesek, akik vállaltak már munkát, többségük betanított, segéd- vagy alkalmi fizikai munkásként helyezkedett el. Mindehhez hozzátartozik, hogy a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.

A gyermeket vállaló anyák közül csak alig több mint minden tizedik nő él házasságban. Több mint háromnegyed részük hajadonként hozza világra újszülött gyermekét. Meglepő, és a bizonytalanság érzését, helyzetét nyomatékosítja, hogy a babák mintegy 45 százalékának születésekor az apák nem kerülnek megnevezésre, kilétük ismeretlen marad. A kiskorú, tini lányok esetében ez az arány eléri a 98 százalékot. Ennek legfőbb oka még napjainkban is az, hogy a lányok nem is tudják, ki a gyermekük apja.

Roma közösségekben

Románia évek óta vezeti az Európai uniós statisztikát a 15 évesnél fiatalabb kismamák számát tekintve. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2021-ben 687 újszülött édesanyja 15 évesnél fiatalabb volt. Szász Katalin, a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese szerint ezek a lányok beleszületnek egy ilyen körforgásba: a nagymamájuk, az édesanyjuk is 18 évesnél fiatalabb korában szülte első gyerekét, azt látják, hogy a rokonságban, a közösségben is nagyon fiatalon szülnek a lányok. „Nem jó kifejezés erre, hogy hagyomány, mert a hagyományőrzésnek pozitív kicsengése van, de tény, hogy vannak olyan közösségek, ahol elfogadott, hogy a kiskorú lányok gyereket szülnek, annak ellenére, hogy a büntetőtörvénykönyv és az általános társadalmi normák szerint sem megengedett, hogy 13-14 éves kislányok édesanyává váljanak, nem beszélve arról, hogy a túl fiatalon vállalt várandósságnak egészségügyi kockázatai is vannak az anyára és a babára nézve is” - részletezte az igazgatóhelyettes.

Husz Ildikó azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy mindez azonban nem roma kérdés. Mint mondta, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem romának. A népszámlálásokból az is látszik, hogy a roma lányok túlnyomó többségének ma már nem tizenévesen születik az első gyereke. Tehát nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között.

Jogi és etikai dilemmák

Ha tizennyolc éves kor előtt esik teherbe egy leánygyermek, akkor a szülő vagy a gyám dönt a magzat sorsáról. Napjainkban is létezik gondolkodási idő, de olyan abortusz bizottságok nincsenek, mint például harminc éve, amikor egy bizottság elé kellett járulniuk a művi vetélésre váróknak. Ezek gyakorta megalázó, kényelmetlen szituációk voltak különösen a fiatal lányok esetében, akiket a szülőnek el kellett kísérnie, de a több gyerekes anyákat sem kímélték a „kérdezők”.

A kiskorú anya gyermekét gyámság alá helyezik. Törvényes gyám lehet az édesanya egyik szülője, hozzátartozója, a gyermek édesapja (amennyiben nagykorú és megfelel bizonyos törvényi feltételeknek) vagy bárki, akit a hivatalos szerv kirendel. Amint az anya betölti tizennyolcadik életévét, nevére veheti a kicsit.

Ha abortuszra kerül sor, azt csak a szülő vagy a gyám beleegyezésével lehet megtenni a 18 évesnél fiatalabbak esetében. A nem kívánatos babák többsége csecsemőotthonokba kerül. Amikor az anya alkalmatlan gyermeke nevelésére, gondozására, akkor a törvény szerint a gyermek oda kerül, ahol testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődése a legstabilabban megteremthető.

Megelőzés és segítségnyújtás

A nem kívánt terhességek leghatékonyabb elkerülési formája csakis a megelőzés, a precíz, körültekintő védekezés. Ez persze elsősorban a szülők, a család felelőssége, akiknek sajnos egyre kevesebb idejük, figyelmük jut gyermekeikre. A szülők nyitottsága, az anya-lánya közvetlenebb kapcsolata jó esetben, az iskolai prevenciós, szakemberek által tartott felvilágosító órák, a lányka szakrendelések léte az egészségügyi intézményekben mind segíti a bajba jutott lányokat és az aggódó szüleiket.

A társadalom és az iskola sem vonhatja ki magát a prevenciós teendőkből. Marcsó-Horváth Kata pszichológus véleménye szerint közös társadalmi felelősség, hogy a serdülők egy jól átgondolt pedagógiai program keretében jussanak fontos ismeretekhez.

Kik segíthetnek?

• Iskolapszichológusok, szociális munkások: Az iskolákban segítséget nyújtanak, ha a bajba jutott lány hozzájuk fordul.
• Családvédelmi Szolgálatok: A szakemberek ide irányítják a leányokat, ahol a várandóssal együtt keresnek pszichés, orvosi és szociális segítséget a tragédiák elkerülése érdekében.
• Tinédzserambulancia, lánykaszakrendelés: Felkereshetik a lakóhelyük szerinti rendelőket, ahol szakorvos fogadja a bajba jutott, vagy a félelmei közt tipródó kiskorú lányokat.
• Anyaotthonok: Céljuk nemcsak a szállás megteremtése, hanem a leányanyák, anyák életminőségének javítása is. Támogatást adnak a tanulásban, a biztonságos lét megteremtésében a baba és a mama számára.
• LEA Otthon (Leány, Anya, Gyerek Alapítvány): Az ő vállalt feladatuk az abortusz megelőzése, illetve a leányanyák támogatása, és szakemberek bevonásával felkészítésük a terhesség viselésére, a terhesgondozás nyomon követése, s felkészítés az anyaságra.
• Nevelőszülők: A leányanya mindenképpen jobban jár, ha nevelőszülő fogadja be őket, mert így együtt maradhat a picivel, és a gyerekneveléshez szülői segítséget kap.

Személyes történetek

Gabriella esete

Nevezzük a most 17 esztendős leányt Gabriellának, aki általános iskolai tanulmányait magántanulóként fejezte be 16 éves korában. Gabriella kiégett, túl sok fájdalmat megélt lány volt kortársaihoz képest. A 14 éves lány pótcselekvésekhez folyamodott: cigizett, egy ideig vagdosta magát, elcsent az anyja Xanax gyógyszereiből, ami kellő bódulatot adott ahhoz, hogy délig aludjon, kimaradjon az iskolából, és némaságba burkolja bánatát, reménytelenségét, tengernyi fájdalmát. Majd jött a mindent elsöprő szerelem. Gabriella 14 évesen teherbe esett a 18 éves Róberttől, mivel nem védekeztek. A lány azt mondta, őt senki nem világosította fel, hogy mit kell tennie, ha összefekszik egy fiúval. Így jött is a nem kívánt terhesség. Érezhetően ennek örült. Vágyott a szeretetre, arra, hogy tartozzon valakihez. Az első terhességét elveszítette, azt irreális módon hosszan gyászolta. Róbert, az apajelölt, Gabriella második terhességénél tudta meg, hogy szerelme csupán 15 esztendős. Hatalmas félelmet váltott ki belőle. Összegyűjtötte az abortuszra való pénzt, és örökre elengedte a lány kezét.

Gabriella soha többé nem volt kíváncsi gyermeke apjára. Keserű, kibékíthetetlen gyűlöletet érzett iránta. A babát tisztességesen kihordta és megszülte. A 24 éves nővére lett a gyám. Számos megaláztatást élt meg a nehéz sorsú lány, de az anyai ösztönei sokkal erősebbek jelenleg is, mint amit ő valaha a saját édesanyjától megtanulhatott volna. A jogi folyamatok mindig változnak az életében, alkalmazkodik hozzájuk. Azt mondja, már csak hét hónap, és nagykorú lesz, akkor anyaóvóba megy a kicsivel, s igyekszik munkát találni, dolgozni, hatalmas szeretetben felnevelni a fiát. Olyan odaadásban, amiben neki sosem volt része.

Lina Medina esete - a legfiatalabb anya

Az extrém korai pubertás egy aránylag ritka genetikai rendellenesség. Lina Medina 1933-ban született Peruban. Az édesanyja elmondása szerint 8 hónapos korában jött meg az első menstruációja, hároméves korában már rendszeres volt a vérzése, és négyévesen már láthatóan megnőttek a mellei. Amikor ötéves korában elkezdett nőni a hasa, először azt hitték, gonosz szellem szállta meg, később tumorra gyanakodott a család. Linát a fővárosba szállították, ahol az ország legjobb orvosai vizsgálták meg, és megerősítették a terhesség tényét. Lina másfél hónappal a kórházba érkezése után, 1939. május 14-én, 5 éves, 7 hónapos és 17 napos korában császármetszéssel egészséges, 2,7 kilós fiúgyermeknek adott életet. Mindez azt jelenti, hogy a kislány még az ötödik születésnapja előtt esett teherbe. A fiú, Geraldo az egész gyerekkorát abban a tudatban töltötte, hogy Lina a nővére, csak felnőtt korában tudta meg az igazságot. Negyvenéves korában csontvelő-elégtelenségben halt meg - és sosem derült ki, ki az apja. Lina sosem beszélt a fogantatás körülményeiről, az orvosok szerint elképzelhető, hogy egyszerűen nem emlékezett rá. Lina apját letartóztatták, és megvádolták nemi erőszakkal, de később bizonyíték hiányában a vádat elvetették. Lina Medina most 83 éves, nyugdíjas, az ország fővárosában, Limában él. A második fia 1972-ben, 33 évvel az első után született. Máig ő tartja a legfiatalabban szült nő rekordját.

tags: #kiskoru #lanyok #szulese