Az újszülöttek világra jövetele számos kérdést vet fel a szülőkben, a baba súlyától és méretétől kezdve az egészségügyi állapot felméréséig. Ebben az összefoglalóban részletesen tárgyaljuk a normál újszülött paramétereit, az Apgar-érték jelentőségét, a növekedési ütemet, valamint egy ritka, de annál figyelemfelkeltőbb jelenséget, a harlequin jelet.
A terhesgondozás során számos adat alapján becsülik meg a születendő gyermek paramétereit. Ugyanakkor a fejlett ultrahang technika és szakmai hozzáértés ellenére valós képet a születést követően kapunk a gyermekről, mely gyakran érdekes meglepetéseket tartogat.
Az újszülött fogalma és súly szerinti csoportosítása
A születés a magzat világra jövetele, melynek méhen belüli eltöltött korát az utolsó menstruációtól számítjuk és gesztációs hetekben számoljuk. Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik. Hazánkban az újszülöttek 8-10%-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik. Másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása a következő:
- Alacsony születési súlyú, azaz 2500 g alatti
- Igen kis születési súlyú, azaz 1500 g alatti
- Extrém kis születési súlyú, azaz 1000 g alatti
A kisebb újszülöttek (az irodalomban IUGR = intrauterin növekedési retardál - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette az SGA = gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van. Ennek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi. Ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.

A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség). 10-20%-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél.
Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában. A túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egy részről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés összeomlást is okozhat.
A genetikai adottságok is nagyban befolyásolják az újszülött születési paramétereit, tehát továbbra is az egyik legfontosabb, hogy mielőtt a gyermek paramétereiből messzemenő következtetéseket vonnánk le, nézzük meg a szüleit.
Az Apgar-érték: Az újszülött állapotának felmérése
A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún. Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.
Apgar-értékek táblázata
| Paraméter | 0 pont | 1 pont | 2 pont |
|---|---|---|---|
| Szívverés | Nincs | Lassú (kevesebb mint 100/perc) | Gyors (több mint 100/perc) |
| Légzés | Nincs | Lassú, szabálytalan, gyenge sírás | Jó sírás |
| Izomtónus | Petyhüdt | Végtagok enyhén behajlítva | Aktív mozgás |
| Reflexingerlékenység | Nincs válasz | Válasz az ingerre (pl. grimasz) | Köhögés, tüsszentés, erős sírás |
| Bőrszín | Kék, sápadt | Test rózsaszín, végtagok kék | Egész test rózsaszín |

Növekedési ütem és percentilis táblázatok
A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú. A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3%-a ért el, vagy haladott meg.
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. Az a szabály is egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk.
A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető. A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza. Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.

A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben. A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).
Hogyan kell mérni a csecsemőket?
Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük. A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva. A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.

Harlequin jel újszülötteknél
A harlekin jel arra az állapotra utal, amikor a test egyik oldala, jellemzően az arc vagy a törzs kipirosodik, míg a másik oldal sápadt vagy normális marad. Ez a szokatlan színezési mintázat riasztó lehet, de gyakran bizonyos egészségügyi állapotokkal vagy eseményekkel jár, különösen újszülötteknél.
A harlekin jel egy ritka, de észrevehető állapot, amelyben a test egyik oldalán a bőr kipirosodik vagy kipirul, míg a másik oldal sápadt vagy színtelen marad. Ez a jelenség jellemzően csecsemőknél, különösen újszülötteknél figyelhető meg, de bizonyos körülmények között előfordulhat idősebb gyermekeknél és felnőtteknél is. A harlekin jel több okból is előfordulhat, a jóindulatú állapotoktól a súlyosabb háttérproblémákig.
Okok és tünetek
- Harlekin színváltozás újszülötteknél: A harlekin jel leggyakrabban újszülötteknél fordul elő, különösen életük első napjaiban. Az állapotnak ez a formája jóindulatú, és gyakran akkor fordul elő, amikor a baba az oldalán fekszik, és átmeneti változásokat okoz a bőr véráramlásában.
- Az autonóm idegrendszer egyensúlyhiánya: Egyes esetekben a Harlequin jel az autonóm idegrendszer egyensúlyhiányának eredménye lehet, amely szabályozza az önkéntelen testi funkciókat, beleértve a véráramlást is.
- Neurológiai rendellenességek: Az olyan állapotok, mint az agysérülés, a szélütés vagy a gerincvelő-sérülés, Harlekin jelet okozhatnak.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, különösen azok, amelyek befolyásolják az idegrendszert vagy a véráramlást, mellékhatásként Harlequin jelet okozhatnak.
- Veleszületett rendellenességek: Egyes esetekben a Harlequin jel veleszületett rendellenességekkel járhat, amelyek a bőrt vagy az ereket érintik.
A harlekin jel önmagában is látható megnyilvánulás, de gyakran más tünetekkel is társul, a kiváltó októl függően. A harlekin jelet általában a klinikai kép és a jellegzetes bőrelváltozások megfigyelése alapján diagnosztizálják. Az egészségügyi szolgáltató fizikális vizsgálatot végez, és részletes kórtörténetet vesz fel, hogy felmérje a lehetséges kiváltó okokat.

Kezelés és fontos tudnivalók
A Harlequin jel kezelése a kiváltó októl függ. Újszülötteknél a harlekin jel gyakran önkorlátozó, és magától megoldódik. A legtöbb esetben a Harlequin jel újszülötteknél nem káros, és magától megoldódik. A harlekin jel olyan állapot, amely aggodalomra ad okot, de sok esetben jóindulatú és magától elmúlik, különösen újszülötteknél. Ha az állapotot egy mögöttes probléma okozza, a korai diagnózis és a kezelés elengedhetetlen a szövődmények megelőzéséhez.
Újszülött táplálása
Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is. Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez! Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő.

Újszülött iratai: TAJ- és adószám
Az újszülötteknek a NAV az adóazonosító jelet külön kérelem nélkül állapítja meg, és elküldi az adóigazolványt a szülőknek. Az adóazonosító jel a családi kedvezmény igénybevételéhez is szükséges. Az adóazonosító jel a családi kedvezmény igénybevételéhez is szükséges. A jó hír az, hogy a legtöbb mindent már a kórházban elindíthatjuk. A mamacsomag része eleve a szülők személyes iratainak a fénymásolata (személyi igazolvány, lakcímkártya), a házassági anyakönyvi kivonat másolata. Ha nem házasok a szülők, akkor apasági nyilatkozat szükséges, amennyiben azt szeretnénk, hogy az apa nevére kerüljön a gyermek. Ezt kormányhivatalban előre személyesen kell elintézni. Mindezekkel az iratokkal keressük fel a szükséges irodát a kórházban, és helyben ki kell tölteni 2 több oldalas nyomtatványt.
A papírok kitöltésével és leadásával elindítják a gyermek lakcímkártyájának, TAJ-kártyájának és adókártyájának a legyártását. Kb. 1 hét elteltével elkészül a lakcímkártya, amiért vagy visszamész a kórházba, vagy esetleg ha adnak rá lehetőséget, postáznak. Megkapod a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a lakcímkártyát, a TAJ-kártyát és az adókártyát pedig postázza majd az adott illetékes szerv. A TAJ-kártya 1-2 héten belül megérkezik, ami fontos, hiszen szükséges minden ellátás megigényléséhez. Az adókártya hosszabb idő, sokak tapasztalata szerint akár fél év is, de akár 1 hónap alatt is megérkezhet. Hamarabb (2-4 hét) alatt azonban jellemzően mindenki kap egy babakötvényes levelet, amiben szerepel a baba adószáma, így ha kell a családi adókedvezmény igényléséhez, akkor innen kinézhető, ha adókártyánk még nincs. Telefonon a NAV nem ad erről ki információt, személyesen lehet bemenni NAV ügyfélszolgálatra, ha gyorsabban kell az adat.
Az újszülötteknek a NAV az adóazonosító jelet külön kérelem nélkül állapítja meg, és 15 napon belül elküldi az adóigazolványt a szülőknek. Az adóazonosító jel a családi kedvezmény igénybevételéhez is szükséges. A szülők (mint törvényes képviselők) kérhetnek hatósági igazolást a gyermekük adóazonosító jeléről, még mielőtt megkapnák az adókártyát. A kiadott igazolás az adóigazolvány kézhez vételéig érvényes és használható. Az igazolás kérhető személyesen az ügyfélszolgálatokon, ilyenkor elegendő a születési anyakönyvi kivonat bemutatása. A kérelem postán is benyújtható az illetékes NAV-igazgatósághoz, illetve ügyfélkapu-regisztrációval e-Papíron is beküldhető a NAV-hoz, ezekben az esetekben a szükséges okiratok másolatát csatolni kell.
Az adóazonosító jel képzése és az erről szóló hatósági igazolvány első alkalommal történő kiadása díjmentes, illetve hivatalból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képzi és készítteti el az újszülött gyerekek adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát. Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (jelenleg 4 000 forint), ha valaki elveszítette az adóigazolványát, vagy ellopták, illetve megsemmisült, megrongálódott, és ezért igényel új dokumentumot.
A baba lakcíme az anya állandó lakcíme lesz, amely a lakcímkártyán is szerepel. Később azonban ezt meg lehet változtatni. Minden magyar állampolgár köteles egy érvényes személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezni, ez a csecsemőkre is igaz, így kötelező a személyi igazolvány (14 éves korig az útlevél is elegendő). Bármelyik kormányhivatalnál el tudjuk intézni, viszont fontos, hogy mindkét szülő személyes jelenléte szükséges az elkészítéshez.
Babakelengye lista újszülötteknek
A várandós nők többsége szívesen vásárol a babának. A sok imádnivaló rugdalózó, body, csúcsminőségű babakocsi, színes mintás ágynemű, a különböző nyugtató cumik és cumisüvegek között az első gyermeküket váró szülők könnyen elvesznek. Egy ellenőrző lista a legfontosabb dolgokról nagy segítség lehet a bevásárlás során. Először is egy ötlet: lehetőleg legyen minden babafelszerelés bekészítve, és inkább várjon 4-5 hetet a baba érkezése előtt. Így nem kell röviddel a szülés előtt is a bevásárlóközpontokat vagy a bababoltokat járnod, vagy még az utolsó pillanatban is kiszállításra várnod.
1. Babaruhák (méret: 0-3 hónap)
- 2-3 rugdalózó: A rugdalózó egy alapvető, általában ujjatlan többfunkciós darab. A lábfejes rugdalózók praktikusak hűvösebb helyeken vagy hűvös időszakban, mivel melegen tartják a baba apró lábfejét. Fontos, hogy a rugdalózó patentos legyen (például a lábak között), hogy egyszerűbben tudj pelenkát cserélni - ez sok stresszt megspórol neked és a babának is.
- 3-5 body: A body a baba ruházatának alsó részét képezi. A lábak között általában patentos, lehet ujjatlan, rövid vagy hosszú ujjú és különböző anyagokból készülhet. Javasoljuk, hogy mindig természetes anyagokból, mint például pamutból készült darabokat vásárolj. Gyapjúból is készülhet - ám ezeket a bodykat nehezebb mosni, és nem minden baba viseli el a gyapjút a bőrén.
- 3 bebújós hosszú ujjú felső vagy könnyű pulóver. Hogy könnyebb legyen az öltözködés, a nyaknál gombos pulóvereket ajánljuk.
- 2-4 db harisnya és 2-3 pár zokni (pamut vagy gyapjú)
- 1 sapka (vastag vagy vékony régiótól és évszaktól függően)
- 1 kardigán, 1 gyapjú sapka, 1 téli dzseki vagy meleg bundazsák, illetve kötött babatakaró, ha olyan helyen laktok, ahol hideg van.
2. Alváshoz
- Baba hálózsák - nagyon figyelj a méretre, hogy a baba ne tudjon belecsúszni!
- Babaágy: bölcső vagy babaöböl, amelyet közvetlenül a szülők ágya mellé lehet helyezni.
- Karosszék vagy kényelmes szék a kiságy mellett szoptatáshoz/cumisüvegből való tápláláshoz.
3. A baba szobájába
- Pelenkázó vagy egyéb pelenkacseréhez használható lap, amelyet például a kádra vagy a mosógépre tudsz helyezni.
- Pelenkázó alátét
- Babamonitor, zenélő doboz, forgó
4. Fürdetéshez és higiéniához
- Nedves törlőkendő, mosdókesztyű
- Babakád vagy babafürdető vödör a biztonságos fürdetéshez. Fontos: addig ne fürdesd a babát, amíg a köldöke teljesen be nem gyógyult!
- Kapucnis babatörölköző
- Lázmérő és vízhőmérő
- Lekerekített végű baba körömvágó olló: az első hetekben a körmök még mindig nagyon puhák és gyakran maguktól letörnek. Vigyázz, hogy ne vágd túl rövidre a körmöket, nehogy megsértsd az érzékeny bőrt.
- Popsikrém és/vagy hintőpor
- Babaolaj a gyengéd bőrápoláshoz
5. A szabadban való tartózkodáshoz
- Babakocsi és/vagy kenguru vagy egyéb babahordozó eszköz
- Takaró, nap- és esővédő a babakocsira
- Életkornak megfelelő autós ülés és napellenző az autóba
- Pelenkázó táska vagy egy nagy táska a pelenkacseréhez szükséges holmiknak
6. Egyéb
- Újszülötteknek való pici nyugtató cumi
- Kicsi babáknak való forgó, csörgő vagy hasonló játékok
Ötlet: a nagyobb kiadások (babakocsi, babaágy, pelenkázó stb.) esetében nézz utána használt termékeknek. Mindig találhatsz olyan dolgokat, amelyek szinte teljesen újak és alig használták őket. Sokan ajándékoznak babaruhát az újszülöttnek - lehet, hogy jobban jársz, ha elsőre csak néhány darabot vásárolsz és később meglátod, mi hiányzik. Egyes üzletekben kínálnak babakelengye listát, hogy a rokonok és családtagok pontosan tudják, mire van szüksége a családnak.