Az anyatejes táplálás az egyik legfontosabb alapja egy újszülött egészséges fejlődésének, de sok szülőben felmerül a kérdés: meddig van rá szükség, és mi történik, ha valamilyen okból nem elegendő? Vajon nem vagyok elég jó anya akkor, ha nekem tápszert kap a babám? Lesz bármilyen hátránya a későbbiekben azért, mert tápszert kellett neki adnom? Először is tisztázzuk mindjárt itt a legelején: NEM, semmi baja nem lesz a babánknak és minden a legnagyobb rendben lesz vele!
A tápszer bevezetése esetén nagyon sok családban felmerülnek kérdések - jogosan, hiszen honnan is tudhatnánk, hogy pontosan mi a megfelelő adagolás és hogy egyáltalán mennyit kell adnunk neki? A WHO ajánlása szerint a csecsemőknek az első hat hónapban kizárólag anyatejre van szükségük. Az anyatej minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a baba növekedéséhez és immunrendszerének fejlődéséhez szükség van. Nemcsak a megfelelő fehérje-, zsír- és szénhidráttartalom miatt ideális, hanem az anyatejben található antitestek is segítenek megvédeni a babát a fertőzésektől és betegségektől. Ezen kívül az anyatej könnyen emészthető, így a baba szervezete optimálisan tudja hasznosítani a benne lévő tápanyagokat.
Mi írhatja ezt felül? Rengeteg olyan dolog felmerülhet, ami miatt úgy alakul, hogy nem sikerül az anyatejes táplálás. Ez soha nem fekete vagy fehér (de ha igen, valójában az is az édesanya döntése), a cél mégis mindenkinek egy: hogy a babát táplálni tudja. Egész egyszerűen vannak olyan helyzetek, amikor az anyatej nem elég, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Például, ha az anya nem tud szoptatni egészségügyi okok miatt, ha nem elegendő a tejtermelése, vagy ha a baba valamilyen anyagcsere-betegségben szenved, amely speciális táplálást igényel. Ha egy baba kizárólag anyatejet kap, akkor általában hat hónapos kor után kerülhet sor a hozzátáplálásra, de ha a tejmennyiség nem elég, vagy az orvos indokoltnak látja, akkor korábban is szükség lehet a tápszerre.
Fontos, hogy mindig a baba szükségletei határozzák meg az adagolást, és ha kétségünk merül fel, érdemes szakember véleményét kikérni. Egész egyszerűen megtörténhet az is, hogy már az első pillanattól kezdve, születése után tápszert fog kapni a pici, mert az édesanyának olyan egészségügyi problémái vannak, hogy nem tudja anyatejjel ellátni a babát. Mi azt javasoljuk, hogy ne magunktól kísérletezzünk, hanem kérjük ki a gyermekorvos és a védőnő tanácsát is.
Ha valamihez, hát akkor a tápszerrel való tápláláshoz tényleg sok minden kell. Ezért sokkal macerásabb, körülményesebb: és ezért mondják, hogy mennyivel egyszerűbb, amikor az anyai mell táplálja a gyermeket. A tápszer hőmérséklete ideálisan testhőmérsékletű, vagyis kb. 37 °C. Ezt legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük, hogy néhány cseppet a csuklónk belső oldalára cseppentünk - ha langyosnak érezzük, akkor megfelelő.
Az első hónapokban a babák általában három óránként esznek, ami napi hat-nyolc etetést jelenthet. Az adagolás a baba súlyától és korától is függ, illetve nyilván igény szerint érdemes etetni őket, hiszen pontosan tudják, hogy mennyi ételre van szükségük. Alapvetően hat hónapos kortól kezdődik a hozzátáplálás és a tápszeres etetés fokozatosan csökken ezzel arányosan. Mivel a baba egyre több szilárd ételt fogyaszt, egyre kevesebb tápszerre lesz majd szüksége. Ez a folyamat fokozatosan zajlik, hiszen minden baba más tempóban szokik hozzá az új ételekhez. A szilárd táplálék mennyiségének növekedésével a tápszer szerepe egyre inkább kiegészítővé válik. Az esti vagy reggeli tápszeres etetés sok családban hosszabb ideig megmarad, mivel a baba számára biztonságérzetet adhat és valahol megszokássá is válik. Fontos, hogy mint minden másban, ebben is figyeljük a baba igényeit!
Folytatva az előző gondolatmenetet, azt tudjuk elmondani, hogy a legtöbb baba egyéves korára elhagyja a tápszert, és áttérhet a tehéntejre vagy más, alternatív tejitalokra. Fontos, hogy ez egyéni fejlődéstől is függ és mindig érdemes a gyermekorvossal konzultálni a megfelelő átmenetről.
A tápszeres táplálás természetesen rengeteg kérdést vethet fel, de a lényeg, hogy a baba egészséges fejlődése legyen a középpontban. A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk.
Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka- lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével.
Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.
Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett “anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények “HA“, illetve “1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. “követő” vagy “elválasztó” tápszerek (a “2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún.
A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.
Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítéskor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el.
Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt. A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól.
Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.
Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.
Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.
A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.
A szoptatás témájáról szinte mindenkinek van véleménye. Nem szabad, hogy a szoptatási nehézségek negatívan befolyásolják az édesanya lelkiállapotát, hiszen van megoldás már a kezdetektől is. A csecsemőtápszereknek szigorúan szabályozott az összetétele és az 1-es, valamint HA jelzéssel jelölik őket a gyógyszergyártók. Az egyes gyógyszergyártók termékei között épp a szigorú szabályozások miatt nincs lényegi különbség, ám mégis előfordul, hogy a baba nem fogadja el az egyik típust, míg a másikat zokszó nélkül megissza.
Ahogy a szoptatásról, úgy az igény szerinti etetésről és altatásról is eltérnek a vélemények. A szoptatott kisbabákhoz hasonlóan a tápszert is lehet igény szerint adagolni, hisz egyénfüggő, hogy melyik csecsemőnek mire van szüksége és igénye. A napi 150 gramm tápszert kell elosztanunk a napi étkezések számával, hogy megkapjuk az egyszeri szükséges adagot. Egy 4-5 kg-os babát például 6 hetes koráig kb. 3 óránként érdemes megetetni 60-140 ml tápszerrel.
6 hónapos kortól már megkezdődik a hozzátáplálás és a gyümölcs-, zöldségpépek elkezdenek kiváltani egy-egy étkezést. A szoptatós babák étkezését is gyakran tápszerrel egészítik ki. Az anyatej-kiegészítő tápszereket 2-es számmal jelölik és ezek tartalmazzák azokat az értékes tápanyagokat, amire a baba egészséges fejlődéséhez szükség van. A gyerekek akik szívesen fogyasztanak tápszert 1 éves kortól fogyaszthatnak junior tejitalt is. Természetesen a junior tejitalok már kedv szerint választhatóak, hisz a vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett már nincsen feltétlenül szüksége a gyermek szervezetének tápszerre. Ez a típus allergiára hajlamos gyerekeknek ajánlott az orvos javaslatára.
Nem kell rögtön megrémülnünk, ha a babánknak olykor fáj a hasa. A babák 10-20 százalékát érinti a csecsemőkori hasfájás jelensége függetlenül attól, hogy anyatejjel vagy tápszerrel táplálják őket. 2 hónaposan a baba már igazi társas lény, rengeteget mosolyog, kedveli maga körül az embereket, szívesen nézelődik. Nagy különbségek vannak ebben a korban a babák között. A hasfájós időszak mostanra többnyire elmúlik, és általában a hízás is nagyobb tempóra vált (ha eddig nem tette volna).
Az ügyesebb babák már a tárgyak után nyúlnak, ezt ösztönözhetjük, ha az ébrenléti időszakban játszószőnyegre fektetjük őket és föléjük lógatunk játékokat, amiket lökdöshetnek, ez a játék hosszú időre lekötheti a kicsi figyelmét. Játszószőnyeg híján a kiságy vagy a járóka fölé kifeszített madzagra is lehet élénk színű játékokat függeszteni. Ha később szeretnénk járókát használni, érdemes ebben a korban megkezdeni a használatát, mert most még könnyen megszokja a baba. A fejét egyre szebben és egyre hosszabb ideig tartja. Ha nem szeret hason feküdni, úgy ösztönözheted gyakorlásra, ha a hátadat megtámasztva lefekszel, a kicsit a hasadra fekteted és rámosolyogsz, ilyenkor ő emeli a fejét és viszonozza a mosolyt.
Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket.
Anyukájuk és Apukájuk arcát már jóval élesebben látják, de hangjukról is könnyedén felismerik már a közeli rokonokat is. A 2 hónapos babád már sokat gügyög, és hangokat formáz, a tárgyakat pedig követi a tekintetével. Az újszülöttkort a negyedik héttől felváltja a csecsemőkor, ami egy fantasztikus időszak a gyermek és a szülő számára egyaránt. Ebben az időszakban az anya-baba páros egyre tudatosabban kezd össze hangolódni, a 2 hónapos baba fejlődése pedig rohamos léptekben halad. Jogosan érezheted azt, hogy kisbabád szinte minden nap tud valami új dolgot mutatni. Innentől a kicsik képesek lesznek a tudatos hangadásra, így tudják jelezni sírással hangulatukat, szükségleteiket, vagy akár azt, hogy úgy érzik, egy kis plusz figyelemre van szükségük.
Általában az anyukák intenzívebb súlygyarapodást észlelhetnek a két hónapos babájuknál, mint amit az első hónapban tapasztalhattak. A nyolchetes babák súlya általában 5,1-5,6 kilogramm körül mozog. Anyatejes babák esetében körülbelül a 6. hét környékén észlelhetjük azt, hogy mintha nem lenne elég neki a tej, gyakrabban szeretne szopizni, mint korábban. Ettől nem kell megijedni, teljesen normális jelenség, és nem azt jelenti, hogy az anyukának kezd elapadni a teje, egyszerűen növekedési ugrásról van szó, ami az anyatejes kisbabák esetében jellemzően többször jelentkezik. Fontos tudni, hogy az anyatej mennyisége minden nap a kisbaba igényéhez igazodik.
Ebben a korban nagyjából 2,5-3 óránként esznek a babák. Anyatejes kisbabák körülbelül 90-150 ml-t, míg a tápszeres babák ebben a korban 110-160 ml tápszert szoktak egy étkezésre elfogyasztani.
Valószínűleg te is tapasztaltad már, hogy a babák az első hónapokban eszméletlen ütemben fejlődnek. Megeshet, hogy pár hét alatt olyan hossznövekedésen esnek át, hogy azt tapasztaljuk: minden ruha rövid lett. Éppen emiatt a tapasztaltabb anyukák már előre 1 mérettel nagyobb ruhákat szoktak vásárolni, hogy azokat a babák egy kicsivel tovább tudják hordani. Pelenkaméreteknél a baba súlyát kell elsősorban nézni. Az eltérő márkák különböző méretrendszert használnak, de a pelenka csomagolásán mindig fel van tüntetve az, hogy az adott pelus hány kilogrammos kisbabára jó. 2 hónapos korban a kisbabák számára jó választás lehet a 2-es méretű pelenka, hiszen ez a legtöbb gyártónál 3-8 kg között használható. Akinek azonban kicsit nagyobb a babája, az inkább a 3-as méretet válassza, hiszen az valószínűleg kényelmesebb lesz számára, ez 5-11 kg között használható.
2 hónapos korban a baba napirendjébe még nincsenek komoly szabályok, de jellemzően egyre többször kezdenek hasonlóan alakulni a nappalok, és az esték is. A rendszert természetesen ilyenkor még nagyon sok minden meg tudja borítani, ezért nem is kell görcsösen ragaszkodni hozzá. Ebben a korban az alvások száma is kezd szépen, fokozatosan lecsökkenni, 2 hónaposan a babák jellemzően már csak háromszor alszanak. Mivel napközben egyre többet van ébren a kicsi, értelemszerűen egyre aktívabban lehet ezt az időt eltölteni.
Jó, ha be tudunk iktatni minden nap egy frissítő sétát, ez a baba, és az anyukája számára egyaránt fontos lehet. Nincs probléma azzal sem, ha a délutáni séta közben elalszik a kisbaba, nem kell ilyenkor hazarohanni vele, hogy a kiságyába aludjon. A friss levegőn egyébként is nyugodtabban, és mélyebben tudnak aludni a kicsik. Ha egy kisbaba eleget alszik, akkor jókedvűen ébred, és aktív az alvás után. Ha eleget aludt a kicsi, akkor jellemzően érdeklődően fogja eltölteni az időt a következő alvásig. Ha azonban a baba nem aludta ki magát, akkor ébredés után és később is nyűgös lesz. Ilyenkor alig lehet megvigasztalni, vagy a figyelmét elterelni. Az álmosság jele lehet az ingerlékenység, a sírás, a fül- vagy orrdörzsölés.
A kicsik mozgásfejlődése egy igen összetett folyamat, mely egymásra épülő szakaszokból áll. A különböző mozgásformák elsajátításához pedig nem csak a testi, hanem neurológiai fejlődés is szükséges. Az első hónaphoz viszonyítva a kisbabád valószínűleg egyre aktívabb. Ilyenkor már hason és háton fekve is elkezdi forgatni a fejét mindkét irányba, és hason fekve már ügyesen fel is emelgeti a fejét rövid időre. Kis kezeit egyre többet nyitogatja, a kezdeti görcsösséget is kezdi elhagyni. A baba 6-8 hetes korában már képes a fejét 45 fokos szögben megemelni. Az eddig igen kedvelt háton fekvés mellett ebben a korban a kisbabák már elfogadják a hason fekvést is. A 2 hónapos kisbaba karjait általában behajlítva tartja. Bár ebben a korban még a magzati póz hajlított testtartása jellemző, egy 2 hónapos kisbabánál egyre jobban megjelenik a tudatos irányítás a mozgásaiban.
Egy kisgyermek betegsége a szülő számára rettentően ijesztő tud lenni, pici korban főleg, hiszen ilyenkor a kicsik még nem tudják elmondani nekünk, hogy mi fáj, csupán a tünetekből, illetve a megváltozott viselkedésből tudunk következtetni arra, hogy valami nincs rendben kisbabánk körül. Ha köhög, ha folyik az orra, érdemes párásítani a lakás levegőjét, főleg a kicsi szobájában. Sajnos ebben a korban a csecsemőkori hasfájás még könnyen lehet, hogy megnehezíti a mindennapjainkat. Jó tudni, hogy a kólika az anyatejes, és a tápszeres kisbabáknál is előfordul, az első 2-4 hónap között a hasfájás a kisbabák közel egynegyedénél jelentkezik. Szerencsére a tünetek körülbelül 4, legkésőbb 6 hónapos korra teljesen megszűnnek. Sajnos a reflux sem ritka a kisbabáknál. Amíg a baba nyelőcsöve nem fejlődik ki teljesen, addig etetés után megeshet, hogy hirtelen visszaáramlik a gyomortartalom. Sajnos a reflux fájdalommal, sőt, még gyakori hányással is járhat. Tévhit az, hogy a reflux tünetei azonnal, szülés után észlelhetőek, könnyen lehet, hogy több hét múlva jelentkeznek csak.
A külvilág elkezd egyre érdekesebb, és izgalmasabb lenni számára, egy 2 hónapos baba egyre jobban érzékeli azt, ami körülötte történik. Könnyedén megkülönbözteti már a családtagjait az idegen emberektől. Gőgicséléssel próbálgatja a saját hangját, ha beszélünk hozzá, már visszaválaszol. Ebben az időszakban rengeteg ingerre van szüksége a kicsinek ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön. Koordinációs készsége is egyre jobban fejlődik a 2-3 hónapos korban, megfigyelhető, hogy ilyenkor már egyre finomabb a „moro reflex” is.
Hogyan büfiztesd meg a kisbabádat? – Tippek szoptatás és tápszer után
