Emésztetlen hányás csecsemőknél: okok, tünetek és kezelés

A hányinger és a hányás gyakran előforduló jelenség gyermekek esetében, és számos szülőt aggodalommal tölt el, különösen, ha a baba hirtelen elhányja magát, és még ijesztőbb, ha ezt naponta többször megteszi. Fontos felismerni, hogy nem minden hányás indokolja a sürgős orvosi ellátást, de bizonyos esetekben komolyabb egészségügyi problémákra utalhat. A pontos megfigyelés, a tünetek értelmezése és a megfelelő orvosi kivizsgálás segíthet az okok feltárásában és a szövődmények megelőzésében.

Hányás vs. bukás - mi a különbség?

A szülők számára fontos felismerni, hogy a bukás és a hányás nem ugyanazt a folyamatot jelenti. A különbség segít eldönteni, mikor normális élettani jelenségről, és mikor kóros folyamatról van szó.

A bukás élettani jelenség

A bukás az egészséges csecsemőknél is gyakran megfigyelhető, fájdalommentes jelenség. A kisbabák életében mindennapos és teljesen normális történés, hogy az etetés után visszahánynak egy keveset a tejből vagy a tápszerből. Ezt a jelenséget az orvostudomány bukásnak is nevezi. A csecsemők nyelőcső és gyomor közötti záróizma ekkor még igencsak gyenge, így nem meglepő, hogy evés közben vagy után valamennyi ételtől „megszabadulnak”.

• Kis mennyiségű tej visszacsorgása etetés után: Ez a gyomorszáj éretlensége miatt történik, nem jár sírással, és általában függőleges tartás mellett csökken. Fontos a csecsemők etetése utáni függőleges pozíció biztosítása (büfiztetés), mely során a levegő probléma nélkül távozhat és nem „tolja ki” a gyomorba került táplálékot.
• A súlygyarapodásra nincs hatással: A rendszeresen bukó, de jól fejlődő gyermeknél általában nincs szükség külön vizsgálatra.
• Az életkor előrehaladtával fokozatosan megszűnik: A legtöbb esetben a bukás a gyomor záróizmainak megerősödésével 6-12 hónapos korra jelentősen csökken vagy elmúlik.
• Túletetés: Tízből kilenc baba szokott hányni túlevés miatt - ki többet, ki kevesebbet. Evés után visszabukik egy kis tej, ilyenkor a kicsi egyszerűen többet szeretett volna enni, mint amit az apró gyomra képes lett volna egyszerre megemészteni. Emellett az is gyakran előfordul, hogy a kicsi nagyon éhes, ezért mohón eszik, és mindeközben sok levegőt benyel. A felesleg mindkét esetben büfi vagy csuklás kíséretében távozik.

A hányás jellemzői: sugárszerű, tartalmas, erőlködéssel jár

A hányás aktív folyamat, amely gyakran jár testi kellemetlenséggel és kísérő tünetekkel. Hányásról akkor beszélünk, ha a gyomorba került táplálék vagy folyadék a nyelőcsövön keresztül ismét a külvilágba kerül.

• A hányás erőteljes izommozgással jár: A gyomortartalom hirtelen, gyakran nagy mennyiségben távozik a szájon keresztül, sokszor sugár formájában.
• Általában sírással és rossz közérzettel társul: A gyerek arca kipirul, a légzése felgyorsulhat, és megfigyelhető az erőlködés a törzsizmokban.
• Többféle inger is kiválthatja: Okozhatja fertőzés, ételintolerancia, mozgásbetegség vagy akár neurológiai eredetű zavar, ezért mindig figyelni kell az ismétlődésre és a kontextusra.

A bukás és a hányás közötti különbség felismerése segít megelőzni a felesleges aggodalmat, ugyanakkor elősegíti a valóban problémás esetek kiszűrését. A pontos kórtörténet és a szülői megfigyelések kulcsfontosságúak a diagnózis felállításában.

A hányás leggyakoribb okai kisgyermekkorban

A hányás hátterében többféle kiváltó ok is állhat, amelyek között találunk fertőzéses, táplálkozással összefüggő és neurológiai eredetű problémákat is. A hányás számos kórkép tünete lehet és nem csak a gyomor-bélrendszer betegségeit kíséri.

Fertőzéses eredet (gyomor-bél hurut, rotavírus, norovírus)

Az óvodás és bölcsődés korú gyermekeknél, de csecsemőknél is a vírusos fertőzések vezető okként szerepelnek a hányás megjelenésében. A rotavírus és norovírus gyorsan terjed közösségekben. Ezek hányással, hasmenéssel és lázzal járnak, és több napig tartó panaszokat okozhatnak. A kisgyermekek gyorsan kiszáradhatnak, mivel testük kis víztartalma miatt a gyakori hányás és hasmenés gyors folyadékvesztést eredményezhet. A fertőzés spontán gyógyulhat, de figyelni kell a tünetek erősödésére. A legtöbb esetben tüneti kezelés elegendő, de romló állapot esetén orvosi ellátás javasolt.

A hányást kísérheti hőemelkedés, láz, hasmenés, hasi fájdalom, a torok általában vérbő.

Típusos gyermekbetegségek kísérő tüneteként

Nemcsak a gyomor-bél rendszer megbetegedései okozhatnak hányást.

• Fül- és torokgyulladás esetén is megjelenhet: A gyulladás és láz mellé hányás is társulhat, különösen kisebb gyermekeknél.
• A hányás gyakran a betegség első tünete: Mielőtt a klasszikus jelek (pl. torokfájás, fülfájás) megjelennek, a hányás az egyetlen panasz lehet.
• A kiváltó fertőzés gyógyulásával a hányás is megszűnik: Ezért fontos az alapos orvosi vizsgálat, amely segít feltárni az elsődleges problémát.
• Hányinger, hányás jelentkezhet a garatot érő ingerlő hatások következtében is: mandulagyulladásban a megduzzadt mandula miatt, arcüreggyulladásban pedig a garatba hátra lefolyó váladék miatt.
• Egyéb betegségek: Alsó lebenyi tüdőgyulladás, vakbélgyulladás, bélelzáródás, agyrázkódás, pszichés betegség, agyhártyagyulladás, anyagcsere-betegség, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés és még számos betegség kapcsán is előfordulhat.

Ételallergia vagy -intolerancia

A táplálékra adott kóros reakciók gyakran vezetnek hányáshoz.

• A tejfehérje-allergia a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban: Hányás, hasfájás, puffadás és bőrtünetek is jelentkezhetnek étkezés után. A csecsemők 2%-ának van tejfehérje-allergiája, aminek a hányás a leggyakoribb tünete. Ha a baba a tápszerre vagy kására való átálláskor kezdi a rendszeres hányást, könnyen lehet, hogy allergiás a tehéntejben lévő fehérjére. (Fontos megjegyezni, hogy a tejfehérje-allergia nem egyenlő a laktózintoleranciával.)
• Az intolerancia nem immunológiai eredetű, de hasonló tüneteket okozhat: Laktózintolerancia esetén például a szervezet nem tudja lebontani a tejcukrot, ami emésztési panaszokhoz vezet.
• Az ismétlődő panaszok kizárásához gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges: Ételnapló, eliminációs diéta és allergiateszt segíthet a pontos ok megtalálásában.

Felső légutak irritációja

A váladékcsorgás és köhögés közvetett módon válthat ki hányást.

• A lenyelt nyálka ingerlő hatást gyakorol a gyomorra: Különösen alvás közben és reggel jelentkezhet emiatt hányás.
• A heves köhögési rohamok hányást idézhetnek elő: A nyomásfokozódás reflexesen üríti a gyomortartalmat.
• A panaszok a légúti tünetek enyhülésével párhuzamosan csökkennek: Antibiotikum vagy váladékoldó kezelés hatására megszűnhet a hányás is.

Mozgásbetegség (autóban, hajón)

Utazás során jelentkező hányás gyakori panasz óvodáskorú gyermekeknél.

• Az egyensúlyi rendszer ingerlése okozza a tüneteket: Autózás közben a szem és a belső fül ellentétes információkat érzékel.
• A gyermek sápadt, nyugtalan, fokozott nyáltermelés figyelhető meg: Ezek a tünetek gyakran megelőzik a hányást.
• Friss levegő, pihenő és utazás előtti gyógyszeres megelőzés segíthet: Különösen hosszabb utazások előtt ajánlott megbeszélni a háziorvossal.

Migrén gyermekkorban

A migrén nemcsak fejfájással, hanem gyomortünetekkel is járhat gyermekkorban.

• A hasi migrén hányással, sápadtsággal és elesettséggel jelentkezik: Ezek a rohamok rendszeres időközönként ismétlődhetnek, akár fejfájás nélkül is.
• A kivizsgálás során neurológiai konzílium is indokolt lehet: A kórtörténet és a rohamok jellege alapján lehet diagnosztizálni.
• A migrén provokáló tényezőit (stressz, alváshiány) is érdemes figyelni: Étrendváltoztatás és gyógyszeres profilaxis segíthet a tünetek megelőzésében.

Pylorus stenosis

Az úgynevezett pylorus stenosis általában 2-4 hetes csecsemőknél jelentkezik, főleg fiúknál. A betegséget a gyomor pylorus nevű izmának megnagyobbodása eredményezi: külső átmérője ennek következtében nagyobb a normálisnál, míg a belső átmérője túl szűk, így a táplálék nem tud rajta áthaladni. Minden étkezést hányás követ, a hányadék sugárhányás formájában távozik. A kicsi hányás után szívesen eszik, majd újból hány. A baba nyugtalan, éhes, sír. Súlya először stagnál, majd fogyás következik be. Elhanyagolt esetben mire orvoshoz kerül már lesoványodott, arca öreges, gondterhelt. A betegség ma már rutineljárásnak számító műtéttel orvosolható, és utána a kicsi szépen fejlődik.

Mikor kell orvoshoz fordulni hányás esetén?

Nem minden hányás indokolja a sürgős orvosi ellátást, de vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek esetén haladéktalanul gyermekorvoshoz kell fordulni. Az időben történő beavatkozás segíthet megelőzni a kiszáradást és egyéb súlyos szövődményeket.

Visszatérő, napokig fennálló hányás

Ha a hányás több napon át fennáll, ismétlődik, vagy fokozódik, az kóros állapotra utalhat.

• A gyakori vagy napi rendszerességgel visszatérő hányás kivizsgálást igényel: Lehet szó fertőzésről, anyagcserezavarról vagy emésztőrendszeri rendellenességről.
• A huzamosabb ideig fennálló hányás testsúlycsökkenést és alultápláltságot okozhat: Ez hosszú távon veszélyezteti a gyermek fejlődését.

Folyadék nem marad meg

Amikor a gyermek minden elfogyasztott folyadékot kihány, gyorsan felléphet dehidráció. A szervezet folyadék- és sóháztartásának megbomlása akár órák alatt is kialakulhat. A kisgyermekek érzékenyebbek a folyadékvesztésre, mint a felnőttek. A hányással járó kiszáradás jelei közé tartozik a száraz száj, besüppedt kutacs és a ritka vizeletürítés. Ilyen esetekben infúziós pótlás is szükségessé válhat.

Mely tünetek utalhatnak kiszáradásra? Beesett kutacs, csökkent vizeletürítés (nincs elegendő pisis pelus), száraz ajak, acetonos lehelet, száraz nyelv, aláárkolt szemek, könnyezés hiánya, ráncolható bőr, bágyadtság, aluszékonyság, hűvös végtagok.

Véres vagy zöldes hányadék

Bizonyos hányásformák súlyosabb belgyógyászati vagy sebészeti problémára utalhatnak.

• A zöldes hányadék epét tartalmaz, amely bélelzáródás vagy erős gyomorirritáció jele lehet: Ez sürgősségi állapot, különösen, ha más panasz is társul.
• A véres hányás nyelőcsősérülésre, gyomorvérzésre vagy más súlyos állapotra utalhat: Már egyszeri előfordulása is azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Csecsemők esetében mindig

A 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében minden hányást komolyan kell venni. A csecsemők gyorsan kiszáradnak, és tüneteik nehezebben értelmezhetők. Már néhány alkalom után is jelentős elektrolitvesztés alakulhat ki. Egy év alatti csecsemő esetén már 1-2 etetés kimaradása/hányás is életveszélyes folyadékveszteséget eredményezhet! Náluk különös körültekintéssel kell a kiszáradást mérlegelni, és idejekorán orvoshoz fordulni! A gyakori bukás és hányás elkülönítése is orvosi feladat lehet. A biztos diagnózis érdekében javasolt a szakorvosi konzultáció.

Az alábbi esetekben feltétlenül forduljunk orvoshoz:

• Ha a combokon, lábszáron kiütés, apró pontszerű vagy foltos bevérzés jelentkezik, ez az agyhártyagyulladás egyik tünete.
• Ha a hányással egy időben hőemelkedés, láz vagy hasmenés is fellép, azonnal irány az orvosi rendelő!
• Ha a hányás mellett egyéb tüneteket és rendellenességeket is tapasztalunk (a kicsi nehezen kakil, lefogyott, fáradékonyabbá vált stb.).
• Ha a babahányásnak csak speciális esetben kell jelentőséget tulajdonítani, de ha megállás nélkül aggódunk, akkor az lesz a legjobb, hogyha azonnal szakmai véleményt kérünk.
• Ha a hányás több napon keresztül, reggeli, ébredés után jelentkezik, a gyermeknek nincs egyéb tünete, orvosi vizsgálat szükséges esetleges agyi térfoglaló folyamat kizárása miatt!
• Ha a hányással láz, fénykerülés, fejfájás, rossz közérzet társul, apró bevérzések, pöttyök vannak a gyermeken, ugyancsak haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
• Fejsérülést követően kialakuló hányás életveszélyes állapotra utalhat, azonnali orvosi vizsgálat szükséges!
• Ha a hányás kapcsán jelentős fájdalmat észlel a gyermek a hasában vagy a heretájon - herecsavarodás vagy hashártyát érintő gyulladásos megbetegedések (pl. vakbélgyulladás) merülnek fel!
• Amennyiben a kis csecsemőnek a hányás mellett láza is van, elesett, vesemedence gyulladás is felmerülhet, orvosi vizsgálat és vizelet mintavétel szükséges!
• Ha a gyermek sokat iszik, sokat pisil, fogyott az elmúlt időszakban, hányása jelentkezik, akár I-es típusú cukorbetegség is állhat a háttérben, ami sürgősségi ellátást tehet szükségessé!
• A sápadt-bágyadt, aláárkolt, beesett szemű, száraz nyelvű, acetonos leheletű gyermek, aki 15 percenként hány biztosan kórházi felvételre kerül vénás folyadékpótlás céljából!

A megfelelő időben történő orvosi vizsgálat kulcsszerepet játszik a gyermek állapotromlásának megelőzésében. A szülői megfigyelések és a gyors reakció gyakran életet menthet.

Lehetséges szövődmények

A hányás önmagában is megterheli a gyermek szervezetét, de elhúzódó fennállása vagy nem megfelelő kezelése további szövődményekhez vezethet. Ezek a következmények akár tartós egészségkárosodást is okozhatnak, ha nem kezelik időben.

Dehidráció, sóvesztés

A kisgyermekek folyadékvesztése már rövid idő alatt kritikus állapothoz vezethet. A nagyfokú folyadékvesztés, illetve a folyadékfogyasztási képtelenség miatt a gyermek kiszáradhat, szeme aláárkolt, nyelve lepedékes, bágyadt, a csecsemők kutacsa beesett lesz.

• A gyakori hányás miatt a szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő víz- és elektrolitegyensúlyt: Ez különösen veszélyes csecsemőknél és kisgyermekeknél.
• A kiszáradás tünetei közé tartozik az álmosság, száraz száj, sápadtság és ritka vizeletürítés: Ha ezek megjelennek, azonnali orvosi segítség szükséges.

Testsúlycsökkenés, kóros állapotok elfedése

A tartós hányás gátolhatja a normál növekedést és fejlődést.

• A gyermek nem tud megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni, ha folyamatosan kihányja a táplálékot: Ez súlyvesztéshez és alultápláltsághoz vezethet.
• Bizonyos szervi vagy anyagcsere-betegségek hosszabb ideig is hányással jelentkezhetnek, és a tünetek elnyomhatják a fő diagnózis jeleit: Ezért fontos a tünetek mögötti ok célzott kivizsgálása.

A szövődmények megelőzése érdekében a hányás nem kezelhető kizárólag tünetként. A háttérok tisztázása minden esetben szükséges a megfelelő terápia beállításához.

Diagnosztikai lépések gyakori hányás esetén

A gyakori vagy visszatérő hányás kivizsgálása mindig átfogó orvosi szemléletet igényel. A cél nem csupán a tünet enyhítése, hanem a kiváltó ok pontos azonosítása, hogy célzott és hatékony kezelés indulhasson el.

Anamnézis

Az orvosi kikérdezés az első lépés, amely során a szülő elmondja a gyermek panaszait, valamint a tünetek időbeli és környezeti jellemzőit. A gyermekorvos ilyenkor rákérdez a hányás kezdetére, gyakoriságára, időpontjaira, tartalmára (pl. epés, véres, emésztetlen étel), illetve a kísérő tünetekre, mint a láz, hasmenés vagy hasi fájdalom. Az anamnézis során feltérképezik a gyermek étrendjét, ismert allergiáit, gyógyszerszedését, közösségbe járását és egyéb környezeti tényezőket. Ezek az információk alapvetően befolyásolják, milyen irányba indul tovább a kivizsgálás.

Fizikális vizsgálat

A gyermek személyes vizsgálata során az orvos megfigyeli a küllemi jeleket, mint például a bőrszín, az aluszékonyság, a testhőmérséklet vagy a kiszáradás jelei. A has tapintása során kiderülhet, van-e érzékenység, puffadás, vagy esetleg kóros rezisztencia, amely például bélelzáródásra utalhat. A vizsgálat kiterjed a nyálkahártyák, nyirokcsomók, légzés és keringés állapotára is, különösen csecsemőknél, ahol a panaszok még kevésbé specifikusak. A fizikális vizsgálat alapján az orvos eldönti, hogy szükséges-e azonnali labor vagy képalkotó vizsgálat.

Hasi ultrahang

Ez a gyors és fájdalommentes vizsgálat rendkívül hasznos eszköz a hasüregi szervek állapotának felmérésében. Segítségével kimutatható a gyomorürülési zavar, gyulladás, szervi rendellenesség, folyadékgyülem vagy akár bélelzáródás. Gyermekkorban különösen előnyös a használata, mert nem jár sugárterheléssel, és már a rendelőben elvégezhető. A hasi ultrahang gyakran már első vizsgálatként is pontos információt nyújt, különösen, ha a gyermek nem tudja még szavakkal megfogalmazni, mit érez.

Laborvizsgálat, székletvizsgálat

A vérkép és a gyulladásos paraméterek (CRP, süllyedés, fehérvérsejtszám) segítenek eldönteni, hogy fertőzés, kiszáradás vagy egyéb belgyógyászati eltérés áll-e a háttérben. Az elektrolitszintek megmutatják, hogy a hányás milyen mértékben borította fel a szervezet folyadék- és sóháztartását. A székletvizsgálat során kórokozók, vírusok, baktériumok, paraziták vagy emésztetlen ételmaradványok kereshetők, amelyek szintén hasznosak a diagnózis felállításában. Kiegészítésként lehetőség van kalprotektin- vagy emésztőenzim-vizsgálatra is, amelyek segítenek az irritábilis bél, gyulladásos bélbetegség vagy enzimpótlás szükségességének megállapításában.

Allergiatesztek

Amennyiben a hányás jellemzően étkezést követően jelentkezik, és rendszeres visszatér, felmerül az ételallergia vagy -intolerancia lehetősége. A tejfehérje, tojás, szója, búza vagy hal gyakori allergének, amelyek IgE-alapú vérvizsgálattal vagy bőrteszttel mutathatók ki. Fontos megkülönböztetni az allergiát az intoleranciától, mivel utóbbi nem jár immunválasszal, de ugyanúgy panaszokat okozhat. Az allergiateszt eredménye alapján szükség esetén dietetikus is bekapcsolódhat a kezelési tervbe, és eliminációs diétát javasolhat.

A diagnosztikai folyamat lépései szoros logikát követnek, az anamnézistől a célzott tesztekig. A gyors és jól szervezett kivizsgálás nemcsak a gyermek komfortérzetét javítja, hanem lehetővé teszi a szövődmények megelőzését és a hosszú távú tünetmentesség elérését.

Kezelési lehetőségek

A hányás kezelése nemcsak a tünet csillapítását jelenti, hanem a gyermek szervezetének támogatását és a kiváltó ok célzott kezelését is. A megfelelő terápiás lépések időben történő alkalmazása megelőzheti a szövődményeket és segíti a gyorsabb gyógyulást.

Folyadékpótlás szájon át vagy infúzióval

A kiszáradás megelőzése elsődleges szempont, amit enyhébb esetben rehidráló oldatokkal, súlyosabb állapotban infúziós kezeléssel biztosítanak. Az elvesztett elektrolitokat is pótolni kell, ezért a víz önmagában nem elegendő.

• A legtöbb esetben a hányást követő kb. 20 perccel kezdett itatás elegendő. Nagyon fontos, hogy már az első hányás után kezdjük el a folyadékpótlást a kiszáradás megelőzése érdekében.
• A tiszta, hideg víz kortyonkénti adagolása a legcélravezetőbb (3 korty vagy kiskanál víz után pár perc szünet!).
• A sok kicsi sokra megy elv követendő, egyszerre nem szabad sok folyadékot bevinni (csecsemők 2-3 teáskanál vagy gyógyszeradagoló fecskendőben 10-15 ml, gyermekeknek 2-3 evőkanál, vagy 30-40 ml)!
• Anyatejes babáknak a szoptatás folytatása javasolt - 1-2 óránként kínálva, de rövidebb ideig - kisebb adagok)!
• Amennyiben a gyermeknek láza is van, az tovább növeli a folyadékbeviteli igényt.

Elektrolit oldatok

Hányás során a szervezet többféle létfontosságú iont veszít (nátrium, kálium, klór). Az elektrolit oldatok pótolják ezeket az elveszített ionokat, így elősegítve a szervezet felépülését.

Ismétlődő hányások esetén rehidráló folyadékok alkalmazása javasolt: kész italok, vagy gyógyszertárban beszerezhető, vízben oldható porok formájában.

Ilyenek például:

• HIPP ORS Almás, répás: leginkább ajánlott, jó betegtolerancia: 4 hónapos kortól adható, recept nélküli.
• BioGaiai Protectis ORS: újszülött kortól, recept nélküli.
• Normolyt por: újszülött kortól, receptköteles.

Alkalmazásuk

Folyadékhiány pótlására 5 óra alatt 50 -100 ml/kg rehidráló folyadék. Pl. 10 kg-os gyereknek összesen 500-1000 ml elosztva egy nap alatt, tehát kb. 5x100-200 ml naponta! Esetileg kiegészítve - nagyobb mennyiségű hasmenés vagy hányás után 20 perccel további kb. 1 dl rehidráló folyadék adása javasolt. Az a folyadékpótlás hatásos, ami a gyerekben marad, tehát nem elvetendő ötlet, hogy hígított almalevet, vagy nagyobb gyermek számára elfogadott „színes” izotóniás italt alkalmazzunk kontrollált mennyiségben, melyben ugyanúgy megtalálhatóak a szükséges összetevők: cukor, só és elektrolitok (+Mg, Ca). Akkor megfelelő a folyadékpótlás, ha legalább 4-6 óránként van pisis pelusa!

Könnyen emészthető diéta bevezetése

A hányás megszűnését követően a gyermek étrendje fokozatosan bővíthető banánnal, főtt rizzsel, reszelt almával vagy sós pálcikával. Ezek az ételek nem irritálják a gyomrot, de biztosítják a szükséges energiát.

4-5 napon keresztül kerülje a tejtermékek, a sült, fűszeres, zsíros dolgok fogyasztását, a szénsavas, rostos italokat! Egyen főtt, párolt könnyű ételeket, igyon teát, szénsavmentes vizet, szűrt levet!

Probiotikumok alkalmazása

A bélflóra regenerálása különösen fontos fertőzéses eredetű hányás után, mert a bélben zajló gyulladás elhúzódó panaszokat okozhat. A megfelelő probiotikumok csökkentik az emésztési panaszokat és erősítik az immunrendszert. Mivel a hányást gyakran követi hasmenés, probiotikus készítmények adása is javasolható. Ez könnyen kivitelezhető a patikákban recept nélkül kapható különböző probiotikumkészítményekkel. Általában íztelenek, így könnyen beadható gyermekünknek anélkül, hogy azt észrevennék. Meleg italba azonban ne tegyük, mert hatása semlegesítődik.

Emésztőenzimek pótlása szükség esetén

Étkezés utáni visszatérő hányás esetén felmerülhet a nem megfelelő emésztés lehetősége, amelyet célzott enzimterápiával kezelnek. Ezek a készítmények segítenek a tápanyagok lebontásában és csökkentik a panaszokat.

Szükség esetén gyógyszeres kiegészítés

Hányáscsillapítókat csak orvosi utasításra lehet alkalmazni, főként nagyobb gyermekeknél. Alkalmazásuk csak indokolt esetben történik, mivel elfedhetik a súlyosabb betegségek jeleit.

Hányáscsillapító gyógyszerek és adagolásuk

A B6 vitamin adása felesleges, nincs hatással a gyermekkori fertőzéses eredetű hányásra (egyedül terhességben mutattak ki pozitív eredményeket). Amennyiben a hányás ismétlődik, nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, a kiszáradás megelőzése érdekében kórházi felvétel és vénás folyadékpótlás szükséges!

Mit tehetünk még hányás ellen?

• Ha szoptatsz, etetés előtt fejjél le egy kis tejet!
• Ha a gyereknél éjszakai hányást tapasztalsz, lehet, hogy kevesebbet kell ennie.
• A megbetegedések elkerülése érdekében, figyelj oda a higiénia állandó fenntartására is, például a szappannal történő gyakori kézmosásra. Ennek jelentőségére azoknak is hívd fel a figyelmét, akik sokszor találkoznak és érintkeznek a kisbabáddal.
• A beteg gyermek maradjon az otthonában, ne menjen közösségbe.
• Pelenkás gyermek esetén a pelenka által fedett bőrterületek ápolására érdemes fokozottan odafigyelni hasmenés esetén, hiszen ekkor sokkal könnyebben irritálódik. Nagyobb gyermek esetén is érdemes körültekintőnek lenni, hiszen a nem megfelelően eltávolított széklet a bőr irritációját idézheti elő.
• A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető. Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás, a felületek tisztán tartása, a cumisüveg sterilizálása, hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése, a hasmenéses beteg elkülönítése.
• A hányást vagy hasmenést követően 2 hétig tartózkodni kell az uszoda használatától.

tags: #hanyas #csecsemoknel #emesztetlen