Anyatej és a gyermeki egészség: Védelem a hányás és hasmenés ellen

Sok szülőt aggodalommal tölt el, ha gyermeke hány vagy hasmenése van. A hányás a legtöbb esetben 1-2 napig tarthat, míg a hasmenés hosszabb ideig, akár 10 napig is fennállhat. A hányás és hasmenés főként azért lehet veszélyes csecsemő- és kisgyermekkorban, mert a picik nagyon könnyen kiszáradhatnak.

A kiszáradás leggyakoribb tünetei a letargia, irritabilitás, kevesebb nedves pelenka (tehát kevesebb vizelet), a vizelet színe sötétsárga (koncentrált), száraz ajkak és száraz nyelv, aláárkolt szemek, a kutacsok behorpadnak, könnyek nélkül sír, bőrük könnyen ráncolható, a vérnyomás csökken, és a pulzus nő. Fontos a kiszáradás megelőzése. Gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, ugyanis mind a hányás, mind a hasmenés esetén a megszokott folyadéknál jóval többre van szüksége a szervezetnek. Ha a baba még szopik, a legjobb gyakran mellre tenni. Az anyatejet nem kell megvonni a beteg gyerektől, hiszen folyadék, táplálék, immunológiai védelem, és a nyugalom záloga is egyben. A beteg gyermekeknek több folyadékra van szükségük, ezért tegye olyan gyakran mellre a babát, amilyen gyakran csak hajlandó szopni. Az anyatej biztosítja számára a szükséges folyadékot, valamint ellenanyagokhoz juttatja őt a vírusok elleni küzdelemhez. Ha a baba túlságosan elesett ahhoz, hogy szopjon, kínálja neki a lefejt tejet pohárból, kanállal, fecskendővel vagy szemcseppentővel.

Az anyatej védő szerepe

Az anyatej összetevői védik a babát a kórokozókkal szemben és segítik saját immunrendszerének érését. Ha a baba esetleg elkapja a fertőzést, betegsége kevésbé lesz súlyos lefolyású, mint akkor, ha nem szopna. A szoptatás különösen fontos a hat hónapnál fiatalabb csecsemők számára, mivel őket még nem lehet beoltani, ezért számukra a szoptatás az egyetlen módja annak, hogy fokozzák képességüket a vírus elleni harcra. A vírus ellen a szervezetében termelődő ellenanyagok átmennek az anyatejbe, és védik a kisbabát a fertőzéstől. Mivel az influenza és sok más, hétköznapi fertőző betegség cseppfertőzés és közvetlen érintkezés útján terjed, és nem az anyatej közvetítésével, a csecsemő a fertőzés kockázatának akkor is ki lenne téve, ha nem szopna - csak ebben az esetben az anyatejben lévő védőanyagokat nem kapná meg. Ezért mindenképpen javasolt a szoptatás folytatása. A láz nem ok a szoptatás abbahagyására, az anya láza nem veszélyes a szoptatott babára akkor sem, ha magas. A szervezet a láz segítségével küzd a vírusok ellen, ezért nem célszerű mindenáron lenyomni. A láz csillapítására szoptatás alatt az ibuprofen tartalmú gyógyszereket tartják a legbiztonságosabbnak, de paracetamol tartalmú tabletta is bevehető.

Az anyatej segít a gyermekeknek, hogy szervezetük megküzdjön a kórokozókkal és csökkenti a fertőzések kialakulásának kockázatát. Fertőzésmegelőző tulajdonságok: Különböző kórokozók ellenanyagai, amelyek segítenek megelőzni az enyhe és súlyos fertőzéseket is, csak az anyatejben fordulnak elő. Az anyatejben található antitestek közvetlen védelmet nyújtanak a fertőzések ellen. Átlagban a szoptatott kisbabák kevesebb fertőzést kapnak el korai életszakaszukban. Főként kevesebb hányás-hasmenés, mellkasi fertőzés és fülészeti fertőzés éri őket, mint a nem szoptatott kisbabákat. Ennek a fő oka, hogy az antitetesteket és más fehérjéket az anya szervezete az anyatejen keresztül a kisbabának továbbítja. Az anyatejnek olyan tulajdonsága is van, amely segíti, hogy a kisbabák saját immunrendszere a lehető legjobban működjön. Fejlett országokban, úgy mint az Egyesült Királyság, a fertőzés kockázatának csökkentése jelentős lehet ily módon. Fejlődő országokban, mint bizonyos afrikai országokban pedig a fertőzések kockázatának csökkenése ezáltal egyenesen drámainak mondható. Fertőzésekkel szembeni jobb ellenálló képesség. A fejlődő országokban a hasmenés a vezető halálok a csecsemők körében. A nem szoptatott, 2 hónapnál fiatalabb babák 25x nagyobb eséllyel halnak meg hasmenés következtében, mint a kizárólag szoptatott csecsemők. Hasmenéses megbetegedés és lázas állapot fennállása esetén, amikor a gyermek más ételt nem szívesen fogyaszt, javasolt a szoptatás folytatása. Az anyatejjel táplált gyermekeknél kevesebbszer fordul elő hasmenés és bélrendszert érintő fertőzés.

Különbségek a hányás és a bukás között

A legkisebbeknél néha elég nehéz eldönteni, hogy hányásról vagy bukásról, hasmenésről, vagy egy hígabb babakakiról van-e szó. Ha bizonytalan, hívja orvosunkat. A kisbabáknál gyakran előfordul, hogy egy kis anyatej vagy tápszer „visszajön”, böfi kíséretében vagy a nélkül. A bukás akár rendszeres is lehet, szinte minden szoptatás után. Addig nem jelent egészségi problémát, amíg szépen gyarapszik a baba rendszeres bukás mellett is. Ha a baba bukik, egyszerűen böffen egyet, és kiadja magából a „fölösleget”. Hányás esetén látszik, hogy a babát igénybe veszi a dolog, öklendezik, és sugárban távozik belőle nagy mennyiségű tej vagy tápszer. Fél éves kor előtt, ha a baba sugárban hány, mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot orvossal. A hányást nyáron többnyire bakteriális, télen általában vírusfertőzés okozza. Ha a családból többen egyszerre betegszenek meg, akik ugyanazt az ételt fogyasztották, valószínű, hogy ételmérgezésről van szó. Ha fejfájás, szédülés társul a hányáshoz, vagy feszes, fájdalmas a has, hívjunk orvost.

A széklet változásai és a hasmenés

A babák széklete az első félévben biztosan hígabb, mint a nagyoké. Az anyatejes babák általában sárgás széklete mustár állagú, vagy kicsit hígabb, és fehér rizsszemnyi kis „darabkák” vannak benne. Anyatejes babánál könnyen előfordulhat, hogy szinte minden pelusban van kaki, de hat hetes kortól az is lehetséges, hogy akár egy hét-tíz nap is eltelik kakilás nélkül. A tápszeres vagy vegyesen táplált babák általában naponta egyszer kakilnak, kicsit szilárdabb a székletük, és barnás. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a kaki nagyon híg, szinte beissza a pelus, és egy nap alatt három-négy, vagy több alkalommal is találunk ilyen székletet. Ha a baba széklete véres, vagy a hasmenés elhúzódó, napokig tart, hívjunk orvost. Lehet, hogy laktózintolerancia, vagy táplálékallergia okozza a problémát.

1 és 5 éves kor között a gyermekek széklete gyakran bűzös, laza, melyben emésztetlen ételdarabkák (pl. répa, borsó) is fellelhetők teljesen egészséges gyermekek esetén is. Hasmenésről laza, híg széklet és/vagy napi több mint 3 székletürítés esetén beszélünk. A széklet színe is változó lehet a barnától egészen a zöld színig. Társulhat hasi görccsel, illetve fájdalommal, lázzal, puffadással és hányingerrel is.

Mikor forduljon orvoshoz?

6 hónapnál fiatalabb csecsemő hányása, hasmenése esetén mindenképp keresse fel a gyermek háziorvosát! Nagyobb gyermek esetén az alábbi esetekben érdemes orvoshoz fordulni: ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot; ha a hányás 1-2 nap után, a hasmenés pedig 5-7 nap után sem szűnik; ha olyan mértékű a hányás, hogy szájon át nem képes pótolni a folyadékot; ha a megfelelő folyadékterápia ellenére is fennállnak a kiszáradás tünetei; erős hasi fájdalom társul a hányáshoz vagy hasmenéshez; ha véres a széklet; ha a hányadék zöld; 39°C vagy magasabb láz esetén; ha a gyermeke általános állapota aggasztó; súlyos alapbetegség esetén (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség, bélrendszeri társbetegségek) minden esetben orvoshoz kell fordulni. Hét napnál tovább fennálló hasmenés, rosszabbodó állapot, egy újszülött/csecsemő jelentős hasmenése esetén mielőbb forduljon orvoshoz!

A hasmenés és hányás lehetséges okai és kezelése

A hasmenés önmagában nem betegség, hanem egy háttérben meghúzódó problémát jelző tünet. A hasmenést számos tényező előidézheti: vírusok (pl. rotavírus), baktériumok, paraziták, gyógyszerek mellékhatása (pl. antibiotikumok), édesítőszerek, ételmérgezés, irritábilis bél szindróma (IBS), cöliákia, reflux, emésztőrendszeri műtétet követően, ételallergia, vakbélgyulladás, egyes esetekben tüdőgyulladás mellékhatásaként. Hányás lehetséges okai: vírusfertőzések; baktériális fertőzés; ételmérgezés; reflux.

A legfontosabb feladat a kiszáradás megelőzése. Ha a baba még szopik, a legjobb gyakran mellre tenni. Az anyatejet nem kell megvonni a beteg gyerektől, hiszen folyadék, táplálék, immunológiai védelem, és a nyugalom záloga is egyben. A már nem, vagy keveset szopizó babának adjunk kanalanként jó hideg vizet, ez valószínű, hogy megmarad benne. Tartós folyadékvesztésnél a legjobb, ha rehidráló oldatot (is) kap, ennek alapját gyógyszertárban megvásárolhatjuk. A klasszikus húsleves, cukros tea, üdítő, kóla stb. nagyfokú itatása legtöbbször RONT a helyzeten, fokozhatja a hasmenést, nem pótolja megfelelő mértékben az ionokat, ezért használatuk egyértelműen NEM AJÁNLOTT. Legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok igazolják: speciális, ionokat meghatározott mennyiségben tartalmazó oldattal kell pótolni a gyermek folyadékigényét, ez az orális rehidráló folyadék (ORF), oral rehidration solution (ORS). Hazánkban a speciális rehidráló folyadékokat megvehetjük kész italként vagy ionokat, sókat tartalmazó porok formájában a gyógyszertárban, utóbbiakat vízben kell feloldani. A hiedelemmel ellentétben a gyermekek többsége megissza ezeket az enyhén sós ízű, vagy aromával ízesített rehidráló folyadékokat, én is megkóstoltam: rosszra számítottam, de egészen ihatók, kellemes ízűek. Minden szülőnek törekednie kell arra, hogy minél több rehidráló folyadékot fogyasszon el a gyermek. A porok feloldásakor a keverési arányt szigorúan be kell tartani, és nem szabad pluszban sót vagy cukrot tenni hozzá! Hasmenés esetén fontos a probiotikumok adása. Pelenkás gyermek esetén a pelenka által fedett bőrterületek ápolására érdemes fokozottan odafigyelni hasmenés esetén, hiszen ekkor sokkal könnyebben irritálódik. Nagyobb gyermek esetén is érdemes körültekintőnek lenni, hiszen a nem megfelelően eltávolított széklet a bőr irritációját idézheti elő. Ne használjunk orvosi utasítás nélkül hányáscsökkentő, vagy székletfogó szert. Ma már nem javaslunk feltétlenül hosszú ideig tartó diétát, a baba kapjon könnyű ételekből, amit szeretne, amint szeretne. Ám, ha valamit nem szeretne, azt ne erőltessük! Ritkán, de előfordulnak olyan anyai vagy egyéb okok, melyek nem teszik lehetővé a szoptatást. A fejlett országokban, ahol a tápszeres táplálás minden körülmények között biztosított, javasolt a szoptatás felfüggesztése. Ebben a vírusfertőzésben az anyatejes táplálást fel kell függeszteni. Azok az édesanyák, akiknek herpeszvírus fertőzés által okozott elváltozás van a mellükön, egészen addig nem szoptathatnak, amíg a hólyagos elváltozás meg nem gyógyul. Herpesz- vírus fertőzés esetén az újszülöttel történő direkt kontaktus során a gyermek megfertőződhet. Amennyiben a vírusfertőzés a melleket nem érinti, de egyéb bőrterületeket igen, a szigorú higiéniás szabályok betartásán kívül javasolt a fertőzéssel érintett területek letakarása és a szoptatás folytatása. Figyeljünk arra, hogy az újszülött a vírus által okozott bőrelváltozásokkal semmi esetre se érintkezzen! Azoknál az édesanyáknál, akiknél a szülést követő pár napban a bárányhimlő tünetei jelentkeznek, újszülöttjeiket nem szoptathatják. A friss tünetes édesanya újszülöttje legalább 5-7 napig az édesanyától elválasztandó. A lefejt anyatej a gyermeknek odaadható és az újszülött anyatejjel tápálható. Azon kismamák esetében, akik nem védettek bárányhimlővel szemben és feltételezhető a bárányhimlővel történő fertőzés (pl. Gümőkórban szenvedő, fertőzőképes édesanya nem szoptathat. A megkezdett gyógyszeres kezelést követően 2 héttel, miután a gümőkorban szenvedő beteg már nem fertőz, a szoptatás folytatható. A gümőkór kórokozója a légúti váladékban ugyan kiválasztódik, az anyatejbe azonban nem, így a lefejt anyatej az újszülöttnek odaadható. A H1N1 influenza vírussal fertőzőtt édesanyát csak addig szükséges újszülöttjétől elválasztani, amíg a lázas állapot fennáll. A CMV átvitele az anyatejbe nem minden esetben törvényszerű, azonban az igen alacsony születési súllyal világra jött babák esetében javasolt az óvatosság. Az anyai kábítószer használat nem kategórikus ellenjavallata a szoptatásnak. A szoptatás ellenjavallt a következő szerek használata esetén: fenciklidin, kokain, kannabisz. A kutatások szerint az alkohol egyértelműen negatívan befolyásolja az újszülött motoros fejlődését. Éppen ezért a WHO a terhesség és szoptatás alatt történő anyai alkoholfogyasztás elhagyását javasolja! Az anyai dohányzás nem egyértelmű kontraindikációja a szoptatásnak, azonban a dohányzó édesanyát tájékoztatni kell arról, hogy a dohányzás növelheti a hirtelen csecsemőhalál, valamint egyéb légzési rendellenességek kockázatát. Sajnos sokszor indokolatlanul javasolják a szoptatás felfüggesztését. Ha a szoptató édesanyának kemoterápiás kezelésre van szüksége, akkor a szoptatás felfüggesztése előtt érdemes szoptatási tanácsadóval egyeztetni, ugyanis ebben az esetben sem mindig szükséges a szoptatás teljes elhagyása. A galaktozémia egy veleszületett anyagcsere betegség, mely során a tejcukor egy alkotóelemét (galaktóz) a szervezet (máj) nem tudja hasznosítani. A galaktóz felszaporodva a gyermek szervezetében súlyos mentális retardációt, valamint májműködési zavart okoz. Galaktozémia diagnózisát követően a szoptatást azonnal abba kell hagyni! Szintén veleszületett anyagcsere zavar, mely során a fenil-alanin (aminosav) felhalmozódik a gyermek szervezetében és súlyos idegrendszeri ártalmak alakulhatnak ki. Az olyan gyakori betegségek, mint például nátha, influenza, torokgyulladás, gyomor-bél fertőző megbetegedései, mellgyulladás NEM ELLENJAVALLATAI A SZOPTATÁSNAK, TEHÁT EZEKBEN AZ ESETEKBEN A SZOPTATÁS FOLYTATÁSA JAVASOLT! Ezekben a betegségekben nem ritka, hogy a gyermek már akkor találkozott a kórokozóval, mielőtt még az édesanya észlelte volna saját fertőzését! Gyomorrontás (gyomor-bélfertőzés) esetén a szoptatás felfüggesztése nem javasolt. Ha a tünetek csak a gyomor-bélrendszert érintik (hányás, hasmenés, gyomorfájdalom), akkor a szoptatást egyértelműen folytatni kell. Abban az esetben, ha az édesanya súlyos fertőzésben szenved (a fertőzés a véráramba is bekerült=szeptikémia), akkor az anyatej is fertőzötté válhat. Ebben az esetben sem javasolt a szoptatás teljes elhagyása, viszont a lehetőségeinkhez mérten olyan antibiotikus kezelést kell választanunk, mely a szoptatással kompatibilis. Az antibiotikus terápia megkezdését követően 24 órás szünet elteltével a szoptatás általában folytatható.

A hasmenés és hányás megelőzése

A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető. Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás, a felületek tisztán tartása, a cumisüveg sterilizálása, hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése, a hasmenéses beteg elkülönítése. A hányást vagy hasmenést követően 2 hétig tartózkodni kell az uszoda használatától. Köhögéskor, vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen)! Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után! Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való közvetlen kontaktust! Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. Lehetőség szerint ne vigye a kisbabát tömegbe (pl. Igen. A vírus ellen a szervezetében termelődő ellenanyagok átmennek az anyatejbe, és védik a kisbabát a fertőzéstől. Mivel az influenza és sok más, hétköznapi fertőző betegség cseppfertőzés és közvetlen érintkezés útján terjed, és nem az anyatej közvetítésével, a csecsemő a fertőzés kockázatának akkor is ki lenne téve, ha nem szopna - csak ebben az esetben az anyatejben lévő védőanyagokat nem kapná meg. Ezért mindenképpen javasolt a szoptatás folytatása.

tags: #babamat #meg #vedi #az #anyatej #a