A babaláz és gyermekláz: Mikor veszélyes, és hogyan kezeljük?

A láz a szervezet jelzése: arra figyelmeztet, hogy éppen egy fertőzéssel küzd. Cikkünkben a legfontosabb kérdések megválaszolásával járjuk körbe a babaláz és a gyermekláz tudnivalóit.

A láz a szervezet fontos védekező válaszreakciója a kórokozókkal szemben. A láz mindig egy betegség kísérő tünete, sok esetben egy akut megbetegedés. A lázas megbetegedések az őszi, téli hónapokban a leggyakoribbak, hátterükben 80 százalékban vírusfertőzés húzódik.

Hazánkban sokakban boszorkányüldözéses, alaptalan tévhitek és félelmek élnek a lázzal kapcsolatban.

Mi számít láznak, és mikor kell aggódni?

Hogy megtudd, beteg-e a gyermeked vagy sem, viszonyítsd az aktuális helyzetet a megszokott, egészséges állapotához! Ha a kisbaba szemmel láthatóan jókedvű, elégedett és úgy eszik, mint szokott, valószínűleg nem áll fenn semmilyen probléma. A csecsemő lázának mérésekor az a legfontosabb, hogy pontosan tudd, mikortól számít lázasnak a baba.

Szerencsére túl sok plusz információt nem kell megjegyezni, ugyanis minden pont úgy zajlik, ahogyan a felnőtteknél: a baba és a gyermek is akkor lázas, ha a hőmérő 38°C fölötti értéket mutat. Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 37 és 37,9 °C között van.

A Sydney Children’s Hospital (Sydney-i Gyermekkórház) állítása szerint a csecsemő testhőmérsékletének 36,5 és 37,5 Celsius fok között kell lennie. Három hónaposnál fiatalabb csecsemőnél a 38,0 Celsius fok vagy annál magasabb hőmérsékletet, az idősebb kisgyermekeknél pedig a 38,5 Celsius fok vagy annál magasabb hőmérsékletet tekintik jelentősen magasnak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Lázas állapot esetén célszerű a láz okának megállapítása érdekében a gyermekorvost felkeresni.

Mindenképpen kórházi kivizsgálás szükséges, ha:

• az 1-3 hónapos csecsemő testhőmérséklete eléri a 38 °C-ot;
• a 3-6 hónapos csecsemő láza meghaladja a 39 °C-ot.

Azonnali ellátás javasolt továbbá, ha gyermeke:

• bágyadt, aluszékony;
• görcsrohamai vannak;
• a kiszáradás jeleit mutatja;
• pontszerű bevérzéseket észlel a testén;
• a láz több mint 3 napja tart.

Figyelem! A felsorolt tünetek észlelése esetén keresse fel a sürgősségi ambulanciát, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Az 1 hónapnál fiatalabb csecsemő lázas állapota esetén azonnal jelentkezni kell a sürgősségi osztályon! Az első három hónapban ritkább a lázas megbetegedés, mint azt követően. Az újszülötteknél, 1 hónap alatti csecsemők esetében a lázat - de már a hőemelkedést is! - megkülönböztetett figyelemmel kell értékelnünk. Ebben az életkorban részben az immunrendszer éretlensége, részben a szülés során elszenvedett lehetséges bakteriális infekciók miatt a láz hátterében sokszor komoly, az egész szervezetet érintő fertőzés is állhat. Krónikus alapbetegségben, fokozott kockázatú betegségben szenvedőknél a lázas megbetegedés nagy körültekintést igényel.

A láz okai gyermekkorban

Gyermekkorban a láz leggyakoribb oka vírus vagy baktérium okozta fertőzés. A kórokozók többek között torokgyulladást, fülgyulladást, húgyúti fertőzést válthatnak ki. A lázat gyakran náthás fertőzés okozza, de ha annak tünetei nem jelentkeznek, érdemes jobban odafigyelni! Néha csak úgynevezett „háromnapos lázról” van szó, ami teljesen veszélytelen, de fertőző. A látszólag ok nélkül jelentkező lázat más infekció (például húgyúti- vagy fülfertőzés) is okozhatja, ami gyakran gyógyszeres kezelést igényel.

Ritkán felléphet láz védőoltást követően, gyógyszerek hatására, valamint ízületi gyulladások, gyomor-bél rendszeri gyulladásos betegségek, autoimmun betegségek vagy egyes daganatos betegségek esetén is. Utóbbi okok viszont gyermekkorban jóval ritkábbak, mint a fertőzések okozta láz. A láz egyéb, nem fertőzéses eredetű állapotokban is előfordul (védőoltások után, fogzás), de csecsemő és kisgyermekkorban vírusos és bakteriális fertőzés okaként jelentkezik leggyakrabban.

A lázmérés és a lázmérő típusok

A lázmérés - az életkori sajátosságok alapján - végezhető a hónaljban vagy a végbélben. 1 éves kor alatt a végbélben, 1-3 éves kor között a végbélben vagy a hónaljban, 3 éves kor felett a hónaljban célszerű mérni. Csecsemők és kisdedek esetén a lázmérés legbiztosabb, de nem kizárólagos módja a végbélben való hőmérőzés, óvodás kortól − de jól kivitelezve akár a csecsemőnél is − a lázát hónaljban mérjük.

Hogyan végezzük a lázmérést?

• Végbélben: Kenjük be vékonyan a lázmérő végét popsikrémmel, ezután helyezzük a lázmérőt a végbélnyílásba, kb. 1,5-2 cm mélyen. A végbélben mért testhő − az ún. maghőmérséklet − 0,5 °C-kal magasabb érték, mint amit hónaljban mérünk. Érdemes kicsit síkosítani. Mivel a végbélben lassan emelkedik a testhő és a csökkenés is lassabban követi a maghőmérsékletet, így nem érdemes fél óránként hőt mérni. A mérést befolyásolja a mérés mélysége, a helyi véráramlást befolyásoló körülmények és a széklet jelenléte. Veszélyt jelenthet a végbél kilyukasztása, illetve a széklettel való fertőzések átvitele is.
• Hónaljban: Szárazra törölt területen, digitális lázmérővel történik, fontos, hogy jól illeszkedjen a hőmérő a hónalj bőréhez. 4-5 perc szükséges a hiteles méréshez.
• Szájban - nyelv alatti hőmérés: 4-5 éves kor felett elfogadott technika, digitális hőmérővel történik.
• Fülben - hallójáratban: Speciális eszközt igényel, tilos sima digitális hőmérőt a fülbe dugni (dobhártya kilyukasztásának veszélye). Fontos a megfelelő technika, a fülkagyló enyhe húzása, a hallójárat kiegyenesítése. Hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis mérési eredményt kaphatunk.

Fontos, hogy mindig mondja meg a gyermekorvosnak, hol mérte gyermeke testhőmérsékletét. A végbélben mért értékből 0,5 °C-ot le kell vonni: pl. a végbélben mért 38,2 °C a levonást követően 37,7 °C, így hőemelkedésnek tekinthető.

Lázmérő típusok

• Digitális, érintésmentes hőmérők: Használatuk egyszerű, nagyon elterjedtek, pillanatok alatt mutatják a hőmérsékletet. Gyorsan használhatók és nagyon pontosak. Az ilyen típusú hőmérőket általában a hónaljban történő mérésre használják.
• Fülhőmérő: Ez a fajta hőmérő a leggyorsabb módja a csecsemő hőmérsékletének a megmérésére, mert mindössze 1 másodperc múlva leolvasható. Azonban ez a fajta hőmérő drága, és gondosan követnie kell az utasításokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy pontos leolvasást kap.
• Higanyos lázmérők: 2009 óta a nem forgalmazhatók, de a háztartásokban még ma is előfordulnak, nyugodtan használjuk őket! Használat előtt 36 °C alá kell lerázni. Amennyiben eltörik, a higanygolyócskákat gondosan össze kell szedni. Fontos, hogy a higanyhőmérők veszélyesek lehetnek, ha eltörnek és mérgező higanyt szabadítanak fel.
• Higanymentes, analóg hőmérők: Ezekben a higannyal megegyező fizikai tulajdonsággal bíró, de nem toxikus anyag található, amelynek hőtágulása ugyanolyan, mint a higanyé. Használat előtt a higanyoshoz hasonlóan ezeket is le kell rázni, a méréshez kb. 4-5 perc szükséges.
• Szalaghőmérő: Ezek nagyon egyszerű hőmérők, amelyeket egyszerűen a csecsemő homlokára kell helyezni.

A hőmérőzés gyermekkorban mindig felügyelet mellett történjék. Figyeljünk arra is, hogy sose mérjük a gyerek hőmérsékletét intenzív mozgás, szaladgálás, meleg zuhany vagy fürdő után, hiszen ezek mind emelik a testhőt, így hamis eredményt kaphatunk.

A láz élettana és a szervezet reakciói

A hőmérséklet-érzékeny idegsejtek állandóan érzékelik a test aktuális hőmérsékletét, és összehasonlítják az alapértelmezett értékkel. Ha nő az aktuális testhőmérséklet, akkor bekapcsolódnak a hűtési folyamatok (pl. izzadás), ha pedig csökken a hőmérséklet, akkor a fűtőfolyamatok indulnak be (pl. didergés). A lázat a hőszabályozó központ lázkeltő anyagokkal való ingerlése okozza, melynek eredményeképp a testhőmérséklet szabályozottan egy magasabb alapértelmezett hőmérsékletre emelkedik. A megemelkedett alapértelmezett hőmérséklethez képest alacsonyabb a hőmérsékletünk, ezért fázunk. Termosztátunk működésbe lép: a bőrben lévő erek összehúzódnak, a bőr lúdbőrössé válik, hogy csökkenjen a hőveszteség. Mivel fázunk, melegebbre vágyunk (betakarózunk, jobban felöltözünk). Ekkor ismét egyensúlyba kerül a hőleadás és a hőtermelés, de most már a magasabb alapértelmezett hőmérsékleten. A láz tetőzik: a hőtermelés és a hőleadás egyenlővé válik. Ebben a szakaszban a hőleadás nagyobb, mint a hőtermelés.

A láz felszálló szakaszában a legjellemzőbb tünetek közé tartozik a sápadtság, márványozott bőr, borzongás, didergés, hidegrázás, valamint a végtagok hűvössége. Az ilyenkor jelentkező hidegrázás − amit a lázgörccsel szoktak összekeverni − általában csak néhány percig tart, de ijesztő lehet. A pulzusszám emelkedik (1°C hőmérséklet emelkedés kb. 10 szívverés/perc emelkedést jelent). A nagyobb hőleadás miatt verejtékezés, bőséges izzadás figyelhető meg, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár.

Lázgörcs: Mit tegyünk?

Az arra hajlamos gyerekeknél lázgörcs léphet fel, ha gyorsan lázasodnak be. Ilyenkor a test megmerevedik, a végtagokban izomrángás jelentkezik, és rövid ideig akár eszméletvesztés is bekövetkezik. Ezek a rohamok ugyan nem veszélyesek, egy-két percig tartanak csupán, de ettől még ijesztően hatnak.

Ha nyugodt tudsz maradni, a gyerek is hamarabb lehiggad, ezért azt javasoljuk, hogy mindvégig legyél a közelében, de végtagjait semmiképp ne szorítsd le! A lázgörcs általában a 6 hónapos és 6 év közötti gyermekeknél jelentkezik. Hosszú távú hatása általában nincs. Lázgörcs esetén nagyon fontos, hogy őrizze meg a nyugalmát. A gyermeket fordítsa oldalára, a veszélyes tárgyakat távolítsa el a közeléből, és mérje a lázgörcs időtartamát.

Sajnos a lázgörcs elnevezése is megtévesztő, jobb volna fertőzés által provokált görcsnek nevezni, hiszen a háttérben működő bonyolult biokémiai és élettani folyamatok okozzák a görcsöt, nem a gyorsan felszökő láz vagy magas testhőmérséklet - a „láz”görcs akár már 37 foknál bekövetkezhet. Minden tankönyv, orvosi szervezet és szaktekintély egyetért abban, amit rengeteg vizsgálat is igazolt: a lázcsillapító semmilyen hatással nincs a „láz”görcsre, sem megelőzni, sem megszüntetni nem lehet vele.

Hívja a 112-t, és kérjen mentőt, ha:

• a lázgörcs 5 percnél tovább tart;
• a gyermek szája elkékül;
• a gyermeknek nehézlégzése van a roham után;
• a gyermek fejsérülést szenvedett!

Lázcsillapítás: Mikor és hogyan?

A láz önmagában nem veszélyes - hiszen ahogyan már említettük -, a szervezet ilyenkor küzdi le a fertőzéseket. Ebből következik, hogy nem minden esetben van értelme a lázcsillapításnak, pláne nem akkor, hogyha a gyerek elég folyadékot iszik, energikus, és általában jól érzi magát. Egészségügyi vonatkozásban gyakran beszélünk általános közérzetről, ami egész egyszerűen az egészségi állapot minőségét összegzi. Különösen akkor fontos figyelni rá, amikor a kicsi még nem tudja kifejezni, hogy hogyan érzi magát.

2011 óta hazánkban is az a szakmai irányelv: lázat nem kell csillapítani, csak lehet és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz - de sajnos ez sokakhoz még nem jutott el. A hivatalos, holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes tájékoztatójában ezt olvashatjuk: „A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog. Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, adhat paracetamolt.” Lázat csillapítani tehát nem kell, hanem lehet nagyon rossz közérzet esetén - ez óriási különbség. A szakirodalomban, orvosszakmai társaságok ajánlásaiban kihangsúlyozzák: alaptalanok azok a félelmek, miszerint a 40 fok feletti láz károsítaná az agyat vagy bármilyen kárt okozna. Szintén légből kapott tévhit, hogy a magas láz károsítja a szerveket, szívet, 40 fok felett pedig „kicsapódnak a fehérjék”, és halál következik be.

2011-ben a magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium is kiadta új irányelvét, ajánlását, amely felzárkózva a fejlett országokhoz jelentős változást hozott magával. Teljesen mindegy, hány fokot mutat a hőmérő, 38,2 vagy 40,2 Celsius fok - akkor lehet, ajánlott lázcsillapítót adni 38 fok felett, ha a gyermek közérzete rossz, fájdalomra panaszkodik, nagyon nyűgös, rosszul van. Vannak, akiknek ez alapján már 38,1 foknál javasolt lázcsillapító adása, de a tapasztalatok szerint (amit sok szülő is megerősít) a gyermekek sokkal jobban tolerálják a lázas állapotot, sokuk még 39,5 fokos lázzal sincsenek különösebben rosszul, játszanak vagy pihennek - ezért náluk indokolatlan lázcsillapító használata. A feleslegesen adott gyógyszer terheli a vesét, májat és esetenként súlyos mellékhatása is lehet. Alvó gyereket soha ne ébresszünk fel és ne méregessük a lázát, hagyjuk pihenni!

A lázcsillapítás célja tehát nem a gyógyítás, hanem a közérzetjavítás.

Gyógyszeres lázcsillapítás

Lázcsillapítót csak akkor adjunk a gyermeknek, ha rossz a közérzete! Egyszerre csak egyféle hatóanyag-tartalmú lázcsillapító gyógyszert adjunk a gyermeknek! Ha ez nem hat, akkor később kaphat másik fajtát. Ugyanaz a hatóanyag-tartalmú gyógyszer sokféle fantázianéven kapható. Magas láz esetén lázcsillapító adásától a láz 1-2 °C-os csökkenése várható, tehát 39-40 °C-os láz lázcsillapító hatására 1-2 óra múlva kb. 38-38,5 °C-ra csökken.

A lázcsillapítóknak többféle formája létezik: csepp, kúp, szirup, tabletta. Néhány kedvelt készítménynek mindegyik formátumból különböző hatáserősségű verziója is rendelkezésre áll. Ezt sokszor csak a doboz színe jelzi, más esetben a baby, junior elnevezés utal rá. Figyeljünk az adagolási előírás megválasztására: csak a megfelelő dózis alkalmazása biztosítja a kívánt kedvező hatást. A tablettákat 5-6 éves gyerekek is le tudják nyelni, de szét is törhetők. A kanalas lázcsillapítókat beadás előtt rázzuk fel!

Ma már számtalan lázcsillapító van forgalomban, ezek nagy része recept nélkül kapható. Ki kell tapasztalnunk, hogy gyermeküknek melyik hatóanyag-tartalmú gyógyszer, melyik készítmény viszi le legkönnyebben a lázát, illetve melyiket fogadja el leginkább. A gyermekek lázcsillapítására ötféle hatóanyag-tartalmú gyógyszert alkalmazhatunk.

Lázcsillapító hatóanyagok

1. Aminofenazon tartalmú gyógyszerek: Ide tartoznak a klasszikus, régóta ismert lázcsillapítók. Magyarországon az amidazophen 1934-ben került a gyógyszerkönyvbe, tehát az elmúlt közel 100 év egyik legismertebb, leggyakrabban alkalmazott lázcsillapítója. A kombinált aminofenazon+fenobarbital hatóanyag-tartalmú termékek az egyik legnépszerűbb csecsemőkorban használt lázcsillapítók még napjainkban is. Fenobarbitál összetevőjük miatt azonban láz esetén nem tekinthetőek korszerűnek, mivel nyugtató, altató hatásuk a gyermek általános állapotának, tudatának megítélését zavarja. Megszoktuk ezeket a már több generációt is kiszolgáló gyógyszereket, de tudomásul kell vennünk, hogy eljárt felettük az idő.
2. Paracetamoltartalmú gyógyszerek: Nagyon felkapott készítmények. Vény nélkül kaphatóak, különböző gyógyszerformájú (szirup, tabletta), eltérő hatáserősségben és kiszerelésben. Fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek. Két hónapos kor alatt nem adhatóak. A Nurofen 60 mg végbélkúp gyermekeknek 3 hónapos kortól csökkenti a védőoltások, megfázás és influenza következtében kialakuló lázat, fogzási fájdalmat.
3. Ibuprofen tartalmú gyógyszerek: Láz- és fájdalomcsillapító hatásuk a paracetamolénál erőteljesebb, gyorsabban beáll és tovább tart. Emellett gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Kizárólag lázcsillapításra nem alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket, kifejezett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk viszont kihasználható.
4. Diclofenac tartalmú gyógyszerek: Hasonlóan az ibuprofenhez, ezek is erőteljesebb láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatással bírnak.
5. Szalicilát tartalmú gyógyszerek (pl. Aspirin): Régi, bevált láz- és fájdalomcsillapítók, 10 éves kor alatt nem adhatók. Bizonyos vírusfertőzések esetén súlyos májelégtelenséget okozhatnak. Fontos kiemelni, hogy szaliciláttartalmú lázcsillapító nem alkalmazható 12 éves kor alatt.

Az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszereket nem lehet egymással kombinálni, mert azonos hatóanyag tartalmuk miatt alkalmazásuk túladagoláshoz vezethet! A különböző hatóanyag-tartalmú gyógyszereket lehet kombinálni, ha az előző beadása után 1-1,5 órával nem csökkent a testhő, vagy a következő lehetséges beadás előtt szükséges ismét lázcsillapító adása.

Fizikális lázcsillapítás

A hazai és külföldi szakmai irányelveknek teljesen ellentmond az a sokak által napjainkban is javasolt nem korszerű, agresszív hazai lázcsillapítási gyakorlat, miszerint 38 fok felett lázcsillapító gyógyszert kell adni, 39 fok felett pedig lázcsillapító mellett meg kell kezdeni a gyermek hűtését is - ez egyértelműen téves, káros gyakorlat. A hűtőfürdőt, és főként a Priznicet (vizes borogatás) a gyermekek döntő többsége kellemetlen/rettenetes élményként éli meg a felmérések szerint - még sok felnőttben is él ez a rossz emlék. A Priznicet a nemzetközi szakirodalom egyértelműen nem javasolja. Mivel a láz semmilyen kárt nem okoz, és a lázcsillapítás egyedüli indikációja, célja a gyermek közérzetének javítása, ezért helytelen olyan módszerrel csillapítanunk a gyermek lázát, amellyel pont hogy kellemetlenséget okozunk számára. A fizikális hűtés ráadásul a gyógyszerekkel ellentétben a hőközpontra nincs hatással, így hatása sokszor csak átmeneti, ráadásul paradox módon a remegés miatt a testhőmérséklet további emelkedését eredményezheti.

Lassan, óvatosan hűtsük a vizet (31-32 °C-nál ne legyen hidegebb)! A hűtőfürdő 10-15 percnél ne tartson tovább! A testborogatást (priznicet) ma már nem alkalmazzuk. Hűtőfürdő alkalmazható (ha gyógyszeres kezelés nem lehetséges, vagy igen magas láz esetén), de a didergést el kell kerülni, mert az tovább növelheti a testhőmérsékletet. Csak akkor végezzük ezt a módszert, ha a gyermek jól viseli, nem fél tőle, semmiképp ne erőltessük. Ha mégis úgy döntünk, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, akkor nagyon kíméletesen, odafigyelve tegyük. Hűtőfürdő esetén ne hideg vízbe ültessük a gyermeket, hanem testhőmérsékletű (langyos) vízbe, azt hagyjuk fokozatosan lehűlni. A gyermek csak addig üljön benne, ameddig nem kellemetlen számára és nem kezd el dideregni. Soha ne hagyjuk egyedül a gyermeket a fürdőkádban!

Hónaljmérésnél figyeljünk arra, hogy a bőr száraz legyen, a lázmérés alatt a gyermek ne mocorogjon. A láz felszálló szakaszában, amikor a gyermek fázik, könnyű takaróval takargassuk be, a láz leszálló szakaszában, amikor a hőleadás dominál, a gyermek izzad, óvatosan takarjuk ki. Láz esetén kerülni kell a vastag, nagyon meleg ruhák és takarók használatát, mert ezek csökkentik a hőleadás képességét.

Egyéb fontos tudnivalók

Betegsége miatt a gyermek több figyelmet, személyes, szeretetteljes foglalkozást igényel, nyűgösebb lehet. A fokozott folyadékigény miatt ügyeljünk arra, hogy a gyermek sok folyadékot fogyasszon. A betegség alatt sok gyermek étvágytalanabb. A láz folyadékveszteséggel jár, ezért ügyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékpótlásra.

Figyeljen a kiszáradás jeleire, amelyek az alábbiak:

• lepedékes vagy száraz nyelv;
• aláárkolt szemek;
• könny és a vizelet mennyiségének csökkenése;
• csecsemőknél besüppedt kutacs.

Biztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli. Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni!

tags: #hany #fok #laz #veszelyes #babaknal