A hálapénz jelensége hosszú évtizedek óta jelen van a magyar egészségügyben, ám 2021. január 1-jétől a törvény szigorúan fellép minden formája ellen. Ez a változás alapjaiban alakította át a betegek és az egészségügyi dolgozók közötti, korábban kialakult gyakorlatot, és új jogi kereteket teremtett az átláthatóbb és tisztességesebb egészségügyi ellátás biztosítására.
A hálapénz jogi háttere és a 2021-es változások
Az egészségügy elválaszthatatlan elemévé vált hálapénz jogi szabályozása a szocializmus óta kacskaringós utat járt be. 2021. január 1-jétől életbe lépett az a törvény, amely ellehetetleníti a hálapénzt, és büntethetővé teszi azt, aki ad, kér vagy elfogadja.
A hálapénz jogi szabályozásában való tájékozódást jelentősen megnehezíti, hogy nincsen olyan jogszabály, ami egységesen szabályozná a hálapénz-kérdés minden vonatkozását. A hálapénzre vonatkozó szabályokat inkább a Büntető Törvénykönyv (Btk.) és a Munka Törvénykönyve (Mt.) tartalmazza, amelyek elemeket tartalmaznak a hálapénz eseteinek szabályozására.
A 2021-es törvénymódosítás óta a hálapénz adása és elfogadása korrupciós bűncselekménynek, azon belül is vesztegetésnek minősül. Ez magában foglalja a hivatali vesztegetést (Btk. 293. §) és a hivatali vesztegetés elfogadását (Btk. 294. §) is, súlyosabb esetekben pedig vezető beosztásban elkövetve még szigorúbb büntetést vonhat maga után.
A korábbi joggyakorlattal ellentétben - mely szerint a Kúria 2015-ös döntése alapján az utólag adott hálapénz nem számított bűncselekménynek, amennyiben nem kötelezettségszegésért kapták - a 2021-es szabályozás minden jogtalan előnyt szankcionál, függetlenül attól, hogy azt előre kérik, ígérik vagy utólag fogadják el.
A megengedett ajándékozás és annak feltételei
Az új szabályozás ellenére a jogalkotó meghagyott egy kiskaput, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy hálájukat kifejezzék az egészségügyi dolgozók felé. Nem tilos ugyanis az egészségügyi ellátást követően ajándékként olyan tárgyat adni, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát. Fontos, hogy ez az ajándék ne legyen pénzben kifejezhető előny, ne utaljon semmilyen ellenszolgáltatásra, és ne haladja meg az értékhatárt. Egy alkalommal adható, kizárólag a kezelés után, illetve tartós kórházi kezelés esetén kéthavonta egyszer. Pénzt adni semmilyen összegben nem szabad.
A hálapénz okai és társadalmi megítélése
A hálapénz, mint jelenség, nem újkeletű fogalom, gyakorlata már régóta kialakult a társadalomban, mint egyfajta kiegészítő munkadíj, tiszteletdíj. Ennek a kialakult társadalmi jelenségnek számos kiváltó oka lehetett, mint például a jobb, nagyobb odafigyelés az egészségügyi ellátás során, illetve a szülészet-nőgyógyászat területén nagyobb biztonságérzetet nyújtott a várandós nők számára, ha „választott” orvosuk volt jelen. Akik viszont beleszülettek ebbe a rendszerbe, náluk a hálapénz már egyfajta berögződésként volt jelen, amit „szokás” adni, illetve „adni kell”.
A 2021-es reformnak köszönhetően magasabb lett az egészségügyi dolgozók bére, ezt megelőzően azonban számos alkalommal adtak hangot elégedetlenségüknek a bérükkel kapcsolatban.
A lakosság jogtudatossága a hálapénzzel kapcsolatban
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Intézete egy 2018-as reprezentatív kutatásban vizsgálta a lakosság hálapénzzel kapcsolatos jogi ismereteit. Az eredmények szerint a válaszadók 72%-a tisztában volt azzal, hogy egy ingyenes beavatkozás, műtét után a hálapénz elfogadása nem számít bűncselekménynek, azonban azt már csak a résztvevők fele tudta, hogy hálapénzt előre kérni büntetendő. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a hálapénz előzetes elfogadása milyen büntetőjogi kategóriába esik, még kevesebben rendelkeztek helyes információval: csupán a mintában szereplő emberek 34%-a tudta, hogy a hatályos jogunk szerint ez az eset is bűncselekmény. A felmérés hasonló eredményeket mutat Sajó András 1977-es vizsgálatához: a válaszadók 63%-a akkor is azt állította, hogy nem számít bűncselekménynek a hálapénz előzetes elfogadása. A negyven évvel ezelőtt vizsgált állapothoz képest azonban a jog változott: 2003 óta hálapénzt előre elfogadni tilos. A “népi jogtudat” viszont ezt nem tükrözi.
A legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók nagyjából fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől (pedig büntetőjogunk ezt már több évtizede így szabályozza). A válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz (utólagos) elfogadását is büntetné, ha rajta múlna.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Az egészségügyi korrupció elleni fellépés eszközei
A 2021-es reformot követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) létrehozott egy új, kifejezetten az egészségügyi szektorral foglalkozó főosztályt, amelynek célja a hálapénz visszaszorítása és megszüntetése. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az NVSZ is egyetért azonban abban, hogy a leghatékonyabb megoldás ennek érdekében a hangsúlyt a szankció helyett a prevencióra helyezik át.
Az NVSZ megbízhatósági vizsgálatai
Az NVSZ a hálapénzes ügyek felderítésére és megelőzésére több módszert alkalmaz, amelyek közül a legfontosabb a megbízhatósági vizsgálat. Ez a módszer lehetőséget biztosít arra, hogy az NVSZ mesterséges helyzetet teremtsen, például egy fedett nyomozó révén, aki pénzt ajánl fel egy egészségügyi dolgozónak. Ha az orvos elfogadja az ajánlatot, az bűncselekménynek minősül, és az NVSZ feljelentést tesz a nyomozóhatóságnál vagy ügyészségnél, amely jogosult a büntetőeljárás lefolytatására.
A megbízhatósági vizsgálat maga gyakorlatilag egy integritásteszt, melynek során a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, melyben a hatósághoz forduló ügyfél vagy egy egészségügyi dolgozót megvesztegetni próbáló beteg (a beteg hozzátartozója) szerepét játsszák el. Az integritástesztről kép- és hangfelvétel is készíthető, ami nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa ellenőrizhető a teszt jogszerűsége is.
Fontos tudni, hogy megbízhatósági vizsgálat évente három alkalommal rendelhető el egy személy ellen, időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatnak.
Leplezett eszközök alkalmazása a bűnfelderítésben
A modern büntető igazságszolgáltatás egyik legösszetettebb és legérzékenyebb területe a leplezett eszközök alkalmazása, melyek célja a bűncselekmények felderítésének hatékonyabbá tétele olyan helyzetekben, ahol a hagyományos bizonyítási módszerek nem vezetnek eredményre. A nyomozóhatóság leplezett eszközöket alkalmazhat a korrupciós jellegű bűncselekmények felderítése érdekében, melyek közül a leggyakrabban alkalmazott módszer a fedett nyomozó bevetése.
Ebben az esetben a nyomozó - páciensnek álcázva magát - egészségügyi ellátásra jelentkezik, majd egyértelmű vagy burkolt módon jogellenes előnyt, jellemzően pénzt ajánl fel az orvosnak, például a kezelés előbbre hozása vagy jobb ellátás reményében. E titkos kapcsolatfelvétel során gyakran alkalmaznak technikai eszközöket, például hangrögzítést vagy képfelvételt, amelyek a későbbi eljárás során bizonyítékként is felhasználhatók. A Be. 219. § értelmében fedett nyomozó alkalmazásának feltétele a bírói engedély, amely akkor adható meg, ha a hagyományos nyomozási eszközök nem elegendőek a bűncselekmény felderítésére.
A kétoldalú megfigyelés is a titkos adatgyűjtési eszközök egyik fontos módszere, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóságok nyomon követhessék a bűncselekmények előkészítését és elkövetését anélkül, hogy a célzott személyek tudomást szereznének a nyomozásról.
A Btk. 290. §-a értelmében a hivatali vesztegetés bűncselekmény, és az orvosok közszolgáltatóként a törvény hatálya alá tartoznak. Ennek következményeként a Be. lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóságok fedett nyomozókat alkalmazzanak az orvosokkal kapcsolatos vesztegetési ügyek felderítésére.
Panaszbejelentési lehetőségek és jogorvoslat
Amennyiben egy egészségügyi dolgozó az ellátást megelőzően fogadja el a hálapénzt, kiköti, hogy mekkora összegre tart igényt az ingyenes ellátásért cserébe, vagy eltérő, kedvezőbb bánásmódban részesíti a beteget hálapénzért cserébe, bűncselekményt követ el. Ilyen esetben az ellátásban résztvevők különböző szinteken próbálhatnak meg jogorvoslatot kérni.
Panaszt tehetnek az adott intézmény vezetőjénél, fenntartójánál fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében. Fordulhatnak az illetékes betegjogi képviselőhöz, akinek az elérhetősége minden egészségügyi intézményben ki van függesztve, illetve az intézmény honlapján is elérhető. A betegjogi képviselők nagyon ritkán, évente 1-2 alkalommal kapnak kifejezetten hálapénzzel kapcsolatos sérelmeket. Azonban gyakori, hogy a betegek vagy hozzátartozóik más jellegű panasz kapcsán említik, hogy „pedig még hálapénzt is fizettünk”. Előfordult már, hogy hálapénzt sikerült visszakérni és visszakapni, illetve olyan is, hogy sikerült kiharcolni azt az extra szolgáltatást, amiben a beteg megállapodott az egészségügyi dolgozóval, de mégsem kapta meg.
Lehet panaszt tenni a Magyar Orvosi Kamara vagy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara területi szervezeténél is, attól függően, hogy orvosról vagy szakdolgozóról van szó. Rendőrségi feljelentésre is van lehetőség, melynek előnye, hogy világosak az eljárás szabályai. Ombudsmani vizsgálat indítása is opció lehet, hiszen az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely közszolgáltatást végző szerv tevékenysége vagy mulasztása az alapvető jogát sérti. Indokolt esetben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is lehetséges eljárást indítani, ha a hálapénzzel kapcsolatos visszaélés megkülönböztetéssel járt.
tags: #halapenz #szuleskor #aneszteziologusnak