Érzékenység és érzelmi hullámzások terhesség alatt: tünetek és okok

A várandósság nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.

A várandósság kísérő tünetei a várandósság felismerésében segítenek (a korai időszak „gyanújelei”), védik a megfogant babát és az anya másállapotra való odafigyelését segítik. Legtöbbjük teljesen ártalmatlan tünet, vannak, amelyek kellemetlenséget okozhatnak, de lehetnek olyanok is, amelyek megnehezítik a várandós nő napjait.

Az aggodalomra okot adó tünetek a várandósság bármely szakaszában jelentkezhetnek. Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.

A terhesség korai jelei és élettani változásai

Számos közismert tünete van a korai terhességnek, ugyanakkor ezek utalhatnak teljesen másra is. Például a hirtelen jelentkező émelygés valamilyen emésztőrendszeri fertőzés jele is lehet, a gyakori fáradtságérzet pedig a kimerültségé vagy a stresszé. Ugyanakkor minél többet tapasztal az alábbi tünetek közül egyszerre, annál nagyobb a valószínűsége a terhességnek.

A várandósság klasszikus korai tünetei

• Hányinger és hányás: A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. A „reggeli rosszullétre” inkább a hányinger, mint a hányás a jellemző, bár ez többnyire öklendezés, mivel a gyomor üres és csak kevés nyákot termel. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14. hét), van akinek félidőig, ritka esetekben a várandósság végéig fennáll.
• Fokozott szaglásérzékenység: Koraterhességben gyakran fokozódik a szagokkal szembeni érzékenység (különösen jellemző a dohányfüst, kávé, alkohol, zsíros ételek illata) és ez is kiválthatja, vagy fokozhatja a hányingert.
• Étvágytalanság és testsúlycsökkenés: A fokozott szaglásérzékenység és hányinger miatt sokszor étvágytalanság jellemző a korai várandósra és ezzel összefüggésben a testsúly is csökkenhet. Ez azonban elmúlik az első trimeszter végére és elindul a súlygyarapodás.
• Gyomorégés: Várandósságban betegségek nélkül is gyakori, a nők kb. 10%-át érinti. Tipikusan első és a harmadik trimeszter tünete lehet. Az első trimeszterben megjelenő tünet oka, hogy a várandósság alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia) ellazítja és ezáltal az amúgy is csökkent motilitású gyomor savas tartalma a nyelőcső alsó részébe bekerül.
• Fokozott nyáltermelés (ptyalismus): Ritkán előforduló terhességi tünet, mely a szövetek lazulásával, vérbőségük növekedésével és a nyálmirigyek fokozott váladéktermelésével jár. Kellemetlen ízérzéssel is együtt járhat.
• Gyakori vizelési inger: A várandósság egyik legkorábbi tünete, a középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik. Az utolsó hetekben a magzati koponya kezd a medence bemenetére illeszkedni. Ez izgatja a hólyagot, és sűrűbbé teszi a vizeletürítést.
• Fáradtság, gyengeség és bágyadtság: A korai időszak élettani tünete, ami azt jelzi, hogy a szervezetnek sok energiára van szüksége a változásokhoz. Az első három hónapban ezek a tünetek kifejezettebbek, majd a középső trimeszterben általában megszűnnek.

Egyéb élettani változások és kellemetlen tünetek

• Székrekedés és aranyér: A sárgatesthormon hatására a bélrendszer elernyed, a béltartalom továbbítása lelassul. A várandósság későbbi szakaszában a növekvő magzat is nehezíti a normál bélperisztaltikát. A székrekedés és az erőlködés elősegítheti az aranyér kialakulását.
• Visszér: Hormonális hatások, családi halmozódás, kötőszöveti gyengeség és a növekvő magzat is szerepet játszhatnak kialakulásában. A láb elnehezedése, teltségérzés, fájdalom jelentkezhet.
• Hüvelyi folyás: A hüvely és a méhnyak fokozott vérellátásának köszönhetően a várandósság egész ideje alatt előfordulhat, ami nyákos, színtelen vagy fehéres színű lehet. Fontos, hogy nem társul hozzá érzékenység vagy fájdalom, és nem kellemetlen szagú.
• Légszomj: A várandósság vége felé a megnövekedett méh a rekeszizmot felfelé tolja, gátolva mozgásában. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet.
• Ájulás, szédülés: Koraterhességben hormonális hatásra és a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. Későbbi időszakban a csökkenő vérnyomás és az agy csökkent vérellátása okozhatja.
• Derékfájás és medencetáji fájdalom: A sárgatest hormon az ízületekben, inakban és szalagokban is fellazulást okoz, ami a medence-övet összetartó ízületekben és a gerincoszlopot összetartó szalagokban is megjelenik. A helytelen testtartás, súlynövekedés és fizikai igénybevétel fokozhatja a fájdalmat.
• Hasfali feszülés és köldökkihelyeződés: A méh növekedésével a hasfal megnyúlik, ami feszülést és kellemetlen érzést okozhat. A köldök kisimulhat, majd kifelé fordulhat, néha érzékenységgel, fájdalommal párosulva.
• Fejfájás: A terhesség alatt - csakúgy, mint anélkül - bármikor előfordulhat. Koraterhességben gyakran társul hányingerhez.
• Bőrpigmentáció és terhességi csíkok: A festéklerakódás, pigmentáció fokozódik a terhesség alatt. Jellemző területek a mellbimbó és bimbóudvar területe, a hasfal középső vonalában megjelenő sötét vonal (linea fusca vagy nigra), az arcon a májfoltok (cloasma gravidarum). A bőr feszülése, gyors súlygyarapodás és kötőszöveti gyengeség esetén terhességi csíkok (striák) alakulhatnak ki.
• Lábikragörcs: Főleg a harmadik trimeszterben jelentkezik, oka lehet a vér kalcium és/vagy magnézium szintjének csökkenése, az alsó végtag keringésének romlása.
• Kerek méhszalag fájdalom: A méhet a medencében függesztő kerek méhszalagok feszülése okoz húzó, szúró jellegű fájdalmat a méh valamelyik oldalán, általában a 16-20. hét között.

Néhány terhességi tünetről kevesebb szó esik, pedig teljesen normálisnak tekinthetők:

• Vizeletszivárgás: Ijesztő és kellemetlen lehet, de sok terhes nő tapasztal szivárgást egész nap. Gyakori vizelés és Kegel-gyakorlatok segíthetnek.
• Orrvérzés és orrdugulás: A hormonális változások és a megnövekedett vérvolumen okozhatja. Orröblítés és párásító használata javasolt.
• Horkolás: Az orröblítés lefekvés előtt, oldalon alvás és párásító használata segíthet.
• Mellbimbók megnövekedése és sötétebb színe: A hormonok felelősek a mellbimbók „hyperpigmentációjáért”. A Montgomery-mirigyek, melyek dudorként jelennek meg, segítik a mellbimbó hidratáltságát és a szoptatást.
• Fokozott szőrnövekedés: A terhesség hónapjaiban dúsabb haj növekedhet, de kellemetlen szőrszálak is megjelenhetnek a háton, mellkason és arcon. Ezek általában maguktól eltűnnek a terhesség végén.

Érzelmi érzékenység és hangulatingadozás

A terhesség egy érzelemgazdag utazás. Annak ellenére, hogy egy kisbaba csodálatos része az életünknek, mégis tud rettenetes lenni. Mindemellett a testünkben lévő hormonok az érzéseinket is fölerősítik.

A hormonok játéka és a lelki teher

A várandós kismamáknál felbolydulnak a hormonok, amik közvetlen hatással lehetnek bizonyos lelki tényezőkre is, mint a hangulatváltozások és az ingerlékenység. Így ebben az időszakban természetesnek is tekinthető ez a két hangulatállapot megjelenése azoknál, akikre nem volt jellemző, és hirtelen előtörése, akikre jellemző volt ugyan, de nem ilyen hirtelenséggel. Ezek mellé csatlakozhat még némi agresszió, erőteljesebb érzelmesség, türelmetlenség és idegesség is. Gyakori az érzékenység is, egy kismama sokkal könnyebben elsírja magát.

Azonban nem mindenért a hormonok a felelősek. Az anyaság igen komoly lelki teher is lehet egy leendő kismama számára, és ez sokkal erőteljesebben igaz, az első gyermek megszületése előtt. A várakozás, valamint a terhességgel járó elváltozások könnyedén válthatnak ki dühöt vagy ingerlékenységet. Előfordulhat, hogy az idegesség és a hangulatingadozás egy öngerjesztő folyamattá válik, tehát attól lesz ideges a kismama, hogy eddig, számára ismeretlen módon ideges lesz olyan dolgoktól, amiktől nem szokott.

Az érzelmi átállás és kihívások

Amikor eljön az ideje, a legtöbb nő már várja a terhességet és az anyaságot. Amikor azonban teherbe esünk, - tervezetten, vagy véletlenül, - az érzéseink megváltoznak ahhoz képest, amire számítottunk. Az érzelmi egészség becsapós lehet. Akik azelőtt féltek és tartottak a terhességtől, azok meglepően jól veszik az akadályokat. Azok pedig, akik késznek érezték magukat a kismamaságra, hirtelen elbizonytalanodnak.

Minden egyes trimeszter elteltével változnak a bennünk kavargó érzések, és minden periódus újakat hoz. Az első időszakban azzal a ténnyel próbálunk megbirkózni, hogy teherbe estünk. A másodikban arra koncentrálunk, hogy valóban gyermekünk fog születni. A harmadik trimeszterben többnyire kitágul a látókörünk, és az anyaság felelősségeit és örömeit látjuk meg: mindehhez rengeteg érzelmi átállásra lesz szükség. A terhesség a családi kapcsolatokat is megváltoztatja.

A várandósság alatt gyakran felmerülő aggodalmak:

• Aggodalom a pénzügyek, a későbbi elhelyezkedés miatt
• Aggodalom a gyermekgondozás miatt
• A függetlenség elvesztése
• A párunkkal való kapcsolatunk megváltozása
• A szülés miatti félelmek
• Aggodalom, hogy jó anyák leszünk-e vagy sem

Emellett gyakori a nappali álmodozás a születendő gyermekről.

Megoldások az érzelmek kordában tartására

Nagyon fontos, hogy van megoldás. Első lépésként a kismamának saját magában kell elrendezni a dolgokat, érdemes a célt tudatosítani és egyszerűen elfogadni, hogy a terhesség komoly változásokkal jár. Ezek után a következő lépés a környezetében élőkkel, a párjával is beszélni ezekről a problémákról, valamint számos külső segítség is rendelkezésre áll.

Annak ellenére, hogy a fent említett érzések teljesen szokványosak, tudunk segíteni azon, hogy a hangulatváltozásokat kordában tartsuk ebben a csodálatos de nehéz időszakban:

• Fizikai fittség: Étkezzünk egészségesen, mozogjunk és pihenjünk nagyokat! Ha rosszul, vagy fáradtnak érezzük magunkat, az valószínűleg a félelemtől, vagy a szomorúságtól van.
• Tájékozódás: Járjunk el szülés előkészítő tanfolyamokra és lapozgassunk könyveket a terhességről! Enyhítheti a stresszt, ha tudjuk, mire számítsunk!
• Megosztás: Osszuk meg a gondolatainkat és érzéseinket a párunkkal, barátainkkal vagy családtagjainkkal!
• Vitaminok és ásványi anyagok: Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mekkora szüksége van a szervezetnek a megfelelő vitaminokra és ásványi anyagokra. Mindenképpen ajánlott ezeknek a bevitele a szervezetbe, mert a baba és a mama egészségének megőrzése mellett hatással lehetnek hangulatra is. Az A, B-vitamin, a kalcium és a magnézium segítenek ellazulni, megnyugtatni az ideges kismamát.

Aggodalomra okot adó tünetek és szövődmények

A lehetséges szövődmények sora rendkívül hosszú - közülük a legveszélyesebbekről és a leggyakoribbakról lesz szó az alábbiakban. Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

Tünetek, amelyek a várandósság során bármikor jelentkezhetnek:

• elhúzódó vagy súlyos hányás;
• hüvelyi vérzés;
• szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás;
• súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés;
• folyamatos fogyás;
• láz vagy hidegrázás;
• fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor;
• állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés;
• ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens);
• ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.

Vérzés a várandósság alatt

A várandósság idején a vérzés viszonylag gyakori tünet, és nem minden esetben ad okot aggodalomra, ettől függetlenül minden esetben jelezni kell a kezelőorvosnak, fontos ugyanis a háttérben álló ok felderítése. A kivizsgálás általában hüvelyi vagy kismedencei vizsgálattal, ultrahang-, illetve vérvizsgálattal történik - utóbbit a hormonszintek, máj- és vesefunkciók és a teljes vérkép ellenőrzése érdekében végzik.

A vérzés a terhesség alatt sokféle lehet. Előfordulhat pecsételő vérzés - ez a terhesség korai szakaszában jelentkező enyhe, barnás vérzés, ami általában csak a megtermékenyült petesejt méhfalba történő beágyazódását jelzi.

Szövődmények a várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt):

A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség - ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a várandósság korai szakaszában:

• tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
• erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
• hüvelyi vérzést tapasztal.

Vetélés

A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. Sor kerülhet rá a terhesség egészen korai szakaszában, ilyenkor a nők többségének még nincs is tudomása arról, hogy gyermeket várt.

A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza. A már megkezdődött vetélés nem megállítható, ugyanakkor az azon átesett nő az esetek többségében újabb, egészséges terhességet hordhat ki.

A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést!

Szövődmények a várandósság későbbi szakaszában (a 20. hét után):

A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:

• látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek;
• hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon;
• erős bőrviszketés;
• ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog);
• májtáji fájdalom;
• bevérzések jelentkezése a bőrön;
• vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése;
• hüvelyi vérzés.

Méhlepény-leválás

Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely - ahogy a neve is utal rá - azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés.

Krónikus lepényi elégtelenség

Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésben való visszamaradását, vagy koraszülést, a szülés során fellépő oxigénhiányt, alacsony vércukor- vagy kalciumszintet az újszülött vérében, de halva születést is okozhat.

Placenta praevia (Előlfekvő méhlepény)

Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. A méhszájtól való távolság alapján soroljuk őket kategóriákba, legrosszabb esetben a méhlepény a méhszáj fölött helyezkedik el. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében.

Placenta accreta

A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz. Olyankor alakul ki, amikor a méhlepény túl mélyen ágyazódik be a méh falába (esetleg a méhszájba), de előfordulhat, hogy a méh külső oldalán is megjelenik.

Hegszétválás

Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a várandósság során a hegszétválás veszélye fennáll. Ennek gyakorisága igen alacsony, azonban nyilalló, fájdalmas hegvonal, terhesség alatti vérzés, a méh (és a has) alakjának a hirtelen változása esetén gondolni kell rá.

Preeklampszia (Terhességi toxémia)

A preeklampszia a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet, általában a terhességi rutinvizsgálatok során derül rá fény. Csökkent véráramlás következtében alakul ki az anya szervezetéből a méhlepény felé, melynek eredménye a magzat nem megfelelő oxigén- és tápanyagellátása. Jellemzőbb tünetek: magas vérnyomás; végtag- és arcödéma; erős fejfájás; látászavarok, szikralátás; fájdalom közvetlenül a bordák alatt.

Vérszegénység a várandósság alatt

A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. A várandósság alatti vérszegénység enyhébb fokozatát a legtöbb anya a fáradékonyság formájában megtapasztalja, de a probléma jól kezelhető megfelelő táplálkozással vagy étrendkiegészítők szedésével.

Terhességi cukorbetegség

A várandósság idején jelentkező cukorbetegség (a normálisnál magasabb vércukorszint) általában átmeneti állapot: a terhesség második felében jelentkezik, és a gyermek születése után legtöbb esetben megszűnik. A terhességi diabétesz leggyakoribb következménye lehet az átlagosnál nagyobb magzat, ami bizonyos esetekben császármetszést tehet indokolttá.

Vészes terhességi hányás (Hyperemesis gravidarum)

A hányinger és a hányás sok nő esetében a terhesség velejárója. Amikor ez az állapot túlzott mértéket ölt - a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben - vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet.

Koraszülés

Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. A koraszülésre figyelmeztető jelek: tompa, „mély” hátfájás; nyomásérzés a medencében; végtag- vagy arcödéma; óránként négynél többször jelentkező összehúzódások; hányinger, hányás vagy hasmenés; homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok; menstruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök; a baba mozgása lelassul vagy megszűnik; folyadék vagy vér távozik a hüvelyből.

A szövődmények megelőzése

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.

Az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait.

A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:

• az alkohol és a drogfogyasztástól;
• a dohányzástól (a passzív dohányzástól is);
• a nehéz fizikai megterheléstől;
• a stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint).

tags: #erzekenyseg #terhesseg #alatt