Az egészségbiztosítás keretében számos alapellátási feladatot vehetünk igénybe, melyek közül kiemelkedő szerepet kap a védőnői, az iskola- és ifjúság-egészségügyi, valamint a mozgó szakorvosi szolgálatok által nyújtott ellátás. Ezek a szolgáltatások kulcsfontosságúak a lakosság egészségének megőrzésében és fejlesztésében.
Védőnői Ellátás: Feladatok és Igénybevétel
A védőnői ellátás egy összetett ellátási forma, amely gondozási és tanácsadási feladatokat is magában foglal. A védőnők a gyermekek gondozásában nyújtanak segítséget, valamint nővédelmi és családgondozási feladatokat látnak el. A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévüket be nem töltött gyermekek és fiatalok számára. Ez magában foglalja a várandós anyák gondozását, amely elsődleges megelőzésként az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére, csökkentésére irányul. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve kölcsönösen írásban tájékoztatják egymást a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről.
Ki jogosult a védőnői ellátásra és hol vehető igénybe?
A területi védőnők körzetek (ellátási terület) szerint végzik feladataikat, az ellátási területen lakóhellyel rendelkezők, illetve - írásbeli igény esetén - a körzetben életvitelszerűen tartózkodók részére. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni. Kivételt képez ez alól az, ha a nem Magyarország területén élő várandós anya és a kiskorú gondozója, törvényes képviselője írásban értesítik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt arról, hogy külföldön élnek.
Miért fontos az anya- és gyermekegészségügy?
Iskola- és Ifjúság-egészségügyi (Iskolaorvosi) Ellátás
Az iskolaorvosi ellátás olyan egészségügyi alapellátás, amelyet a diákok közvetlenül a nevelési-oktatási intézményben vehetnek igénybe. Ez a szolgáltatás a tanulók részére az óvodában, illetve iskolában személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Az iskolaorvosi ellátáshoz tartoznak a különböző közegészségügyi és járványügyi feladatok, mint például a védőoltások szervezése és a járványügyi megfigyelés.
Iskolaorvosi jelentés: hibalehetőségek és értelmezések
Az iskolai egészségügyi jelentések kitöltése során gyakran merülnek fel kérdések és hibalehetőségek. Az alábbiakban a leggyakoribb problémákat és azok megoldásait vesszük sorra:
A. tábla: Tanulók száma és gondozások
- A tanulók száma nem egyezik az névsorok összegével. Mi lehet a hiba?
A "Feladatellátási helyre beíratottak száma" cella azokat a tanulókat számolja össze, akik az adott év október 1-jén be voltak jelentkezve az iskolába. A tanulók létszáma az október 1-i dátumhoz képest módosulhatott.
B. tábla: Gondozás, balesetek és vizsgálatok
- Nem jelennek meg a szomato/mentális okok miatt gondozásba vett tanulók.
Csak akkor jelenik meg a tanuló, ha a gondozás felvételénél be lett pipálva a "fokozott" checkbox (éves jelentés kitöltési útmutatója alapján). A tanulót kiválasztva a leválogatott listából, és a "Gondozás" gombra kattintva megjelennek a gondozások. Itt ellenőrizhető, hogy "Igen" jelenik-e meg a szomatikus/mentális/szociális oszlopban, illetve a megtekintés ikonra kattintva meg lehet nézni, hogy be van-e pipálva a "fokozott" checkbox.
- Az iskolai balesetek nem jelennek meg, mi lehet az oka?
A baleset felvitelénél figyelni kell arra, hogy az "Iskolai baleset" checkbox minden olyan balesetnél, amit az éves jelentésben jelenteni szeretnénk, be legyen pipálva. Csak ezeket a baleseteket számolja az éves jelentés.
- Nem egyezik "Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók száma" és "Az összes orvosi vizsgálat száma". Mi a különbség?
Az elsőben azon tanulók számát adjuk meg, ahol az adott tanévben orvosi szűrővizsgálat történt, és az "Orvosi szűrés" négyzet ki van pipálva. Egy tanulót itt, tanévenként egyszer lehet jelenteni, akkor is, ha több vizsgálata volt. A tanulók további orvosi vizsgálatait az összes orvosi vizsgálat cellában számoljuk (akut ellátás, egyéb vizsgálatok).
- Hogyan számolja a program "A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utalt tanulók száma" cellát?
A "Szűrések" menüben, az egyes szervrendszereknél a "Szakrendelésre utalva" négyzetet figyeli. Mivel a tanulók számát kell itt megadni, ezért akkor is egy tanulót jelent, ha több szakrendelésre lett elküldve. A beutalók számát a jelentés lentebbi cellájában kell megadni, hasonlóképpen a "Szakrendelésre utalva" négyzetekből.
- Hol tudom jelölni, ha a beutalón a beküldő diagnózis igazolódott?
A "Továbbküldés" menüben, ha megnyitjuk szerkesztésre azt a beutalót, amivel korábban az adott szakrendelésre küldtük a tanulót, akkor az ablak aljára görgetve megtalálhatók a "Gyanú igazolódott/Gyanú nem igazolódott" rádió gombok. A kitöltött "Gyanú igazolódott" rádió gombokat számolja a jelentésben, a tanulók számát megadva.
- A "Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma" cellát honnan számolja a program?
A "Szűrések" menüben, az egyes szervrendszereknél a "Szakrendelésre utalva" négyzetet számolja.
- Pályaalkalmassági célból megvizsgált tanulóknál, milyen tanulók jelennek meg?
Ebben a cellában azokat a középiskolás tanulókat számolja, akiknél a "Szűrés" menüben a "Szűrés típusánál" az alábbi négyzetek legalább egyikében van pipa: Pályaalkalmassági (12. évf.), Előzetes, Időszakos, Soronkívüli alkalmassági szűrés.
- A csoportos egészségneveléseket a védőnő felvitte, de nem jelennek meg itt a B táblában. Hol kell ezeket jelenteni?
Az "egészségvédelmi előadások száma" mezőben azok az "Egészségnevelés órák" és "Csoportfoglalkozások" jelennek meg, amiket a kiválasztott orvos rögzített. Ha a védőnő rögzítette ezeket, akkor azok az F táblában jelennek meg.
- A személyes tanácsadás cellába miket számolunk?
A "Szűrés" menüben a "Személyes tanácsadás (jelentéshez)" négyzetben lévő pipák száma + "Tanulók / Tanácsadás" menüben az orvos felhasználó által felvitt tanácsadások száma + a "Gondozási tevékenységnél" az "Orvos" rádió gombbal jelölt felvételek száma.
C. tábla: Diagnózisok és eltérések
- "Az index osztályokba beíratottak száma összesen" cellákban több tanuló szerepel, mint "Az index osztályokban megvizsgált gyermekek száma összesen" cellákban, pedig minden tanulót megvizsgáltunk. Mi az eltérés oka?
"Az index osztályokba beíratottak száma összesen" cellákban a tanév során legalább egy napot az osztályba járt tanulók szerepelnek. Előfordulhatnak olyan, a tanév során kijelentkezett tanulók, akik az orvosi vizsgálat időpontjában már nem jártak az iskolába, és így nem tűnt fel, hogy nem voltak megvizsgálva.
- A C tábla soraiban szereplő diagnózisokhoz honnan számolja az értékeket a program?
Az orvosi "Szűrés" egyes szervrendszereinél lévő, legördülő listákban szerepelnek az éves jelentés C táblájában szereplő diagnózisok is. Ha ezeket kiválasztjuk a szűrés során, akkor ezek az éves jelentésben számolódni fognak. A program azoknál a soroknál, ahol BNO tartomány van megadva, ott ezeket is figyelembe veszi (a diagnózis választóból kiválasztott esetekben is).
- Melyik BNO-kódok tartoznak az éves jelentésbe?
Az adott sorban fel van tüntetve a BNO-kódok kezdete, az ehhez tartozó összes kód ide tartozik (pl.: scoliosis M.41: Scoliosis M4100-tól M4190-ig tartozik ide). A "Szűrések" menüben az egyes szervrendszereknél a legördülő listában szereplő BNO kódokat számolja ide a jelentés.
D. tábla: Gyógytestnevelés és csoportbeosztások
- Mit jelent ez összeadás egy sorban (02=03+04+05)?
Az összeadás azt jelzi, hogy az adott sorban melyik sorok jelennek meg összesítve. Jelen esetben a harmadik, negyedik, ötödik sor értékei jelennek meg összesítve a második sorban, mivel ezek rész értékek.
- Miért szürkék egyes négyzetek?
Ezekben a sorokban nem történik százalékos részeredmény számítás, így a könnyebb átláthatóság érdekében ezek a cellák minden esetben kiszürkítve jelennek meg.
- Aki többször vett részt gyógytestnevelésben, az hányszor lesz benne a jelentésben?
A gyógytestnevelésbe azokat a tanulókat számoljuk bele, akik legalább 1 napot részt vettek valamilyen kategóriájú gyógytestnevelésen. Egy tanuló többször is szerepelhet, ha többféle gyógytestnevelésbe is be volt osztva.
- Kik tartoznak az I. kategóriába?
Azok a tanulók, akiknek "Testnevelési csoportbeosztás" kategória kiválasztó értéke: "I. Könnyített testnevelési csoportba sorolt"-ra lett állítva.
- Kik tartoznak a II. kategóriába?
A II. kategóriába azok a tanulók tartoznak, akiknek "Testnevelési csoportbeosztás" kategória kiválasztó értéke "II. /A Gyógytestnevelési csoportba sorolt, aki normál testnevelési órán is részt vehet" vagy "II. /B Gyógytestnevelési csoportba sorolt", illetve az egyes ok típusok négyzet be van pipálva (Belgyógyászati, Orthopédiai, Egyéb).
- Kik tartoznak az eü tornára jár kategóriába?
Azok a tanulók, akiknek "Testnevelési csoportbeosztás" kategória kiválasztó értéke III. kategóriába esik.
Mozgó Szakorvosi Szolgálat
A mozgó szakorvosi szolgálat a finanszírozási szerződéssel rendelkező települések gyermekkorú és női lakosai részére biztosít gyermekgyógyászati, illetve nőgyógyászati szakorvosi ellátást az adott településen meghatározott orvosi rendelőben. Az ellátás igénybevételéhez szükséges a TAJ-kártya, valamint - a 14 éven felüliek esetén - a személyazonosságot igazoló okmány (például a személyazonosító igazolvány) bemutatása. Ajánlott a TAJ-kártyát akkor is magunkkal vinni, amennyiben tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal (e-kártya) rendelkezünk, mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésre álló technikai feltételektől függ. Az adott településen erre kijelölt orvosi rendelőben, az ott meghatározott rendelési időben vehető igénybe a mozgó szakorvosi ellátás.
A szolgáltatások jogi háttere
Az említett ellátások jogi kereteit számos jogszabály határozza meg, többek között:
- 49/2004. (V. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (érintett szakaszok: 20-21.)
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról (érintett szakaszok: 13-15.)
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 29.
- 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (érintett szakasz: 12/B.)