Hagyatéki teher és öröklési illeték a NAV szemszögéből

Az öröklés során nem csupán vagyontárgyakat, hanem az elhunyt tartozásait is örökölhetjük. Ezeket a tartozásokat hagyatéki tehernek vagy hagyatéki tartozásnak nevezzük, amelyek rendezése az örökösök felelőssége. Fontos tudni, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek.

Mi a hagyatéki teher és milyen típusai vannak?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a hagyatéki terhek vagy tartozások a következők:

• Az örökhagyó illő eltemettetésének költségei.
• A hagyatéki eljárás költségei (pl. közjegyzői díj, értékbecslői díj).
• Az örökhagyó tartozásai (pl. fennálló bankkölcsön-tartozás értéke).
• A kötelesrész.
• A hagyomány és a meghagyás.

Például, ha valaki egy 100 egység értékű vagyont örököl, de 2 egység a temetési költség, 1 egység az eljárási költség és 23 egység az örökhagyó tartozása, akkor az örökösnek ezeket a tartozásokat rendeznie kell. Azonban az örökös csak az örökölt vagyon erejéig felelős a hagyatéki tartozások kiegyenlítéséért.

Felelősség az örökölt tartozásokért

Az örökösök az általuk örökölt hagyaték erejéig helytállni tartoznak az örökhagyó tartozásáért. Amennyiben a hagyatékot több örökös örökli meg, a hagyatéki hitelezői igények teljesítése az örököstársakat az örökölt hagyaték arányában egyetemlegesen terheli. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik örökös többet örököl, a tartozásokért is nagyobb arányban felel, mint az a másik örökös, aki kevesebbet kapott.

Ugyanakkor az egyetemlegesség miatt a hagyatéki hitelezők bármelyik örököstől követelhetik az egész tartozás kielégítését. Ha valamelyik örököstárs a hitelezőnek teljesített, a többi örököstársával szemben megtérítési követelése keletkezik.

A hagyatéki eljárás és a tartozások kezelése

Hagyatéki leltár és hitelezői igények

A hagyatéki leltárt az önkormányzati jegyző készíti, aki tájékoztatja az örökösöket, hogy már ebben a leltározási szakaszban lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel nyilatkozatokat benyújtani. Érdemes minél előbb egyeztetni a hitelezőkkel, ezzel jobban fel lehet mérni a hagyatéki tartozások összegét.

Hagyatéki hitelezőnek hívjuk azt, aki az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban szabályszerűen előterjeszti, vagy egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra (például egy ingatlanra vagy autóra) a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt. A hagyatéki hitelező követelése ugyanis nem csak pénz lehet.

A közjegyző nyilatkozattételre felhívja azokat a hagyatéki hitelezőket, akik jelentkeztek az igényükkel. Fontos tudni, hogy a hagyatéki tartozások alapesetben öt év után elévülnek. Ennélfogva az elévülési időn belül érdemes felelősen gazdálkodni az örökséggel, mert annak értékéig az örökös a saját vagyonával is felel. Ennek elkerülése érdekében, ha okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is felmerülhetnek, bármelyik örökös kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt.

Az adósságok rendezésének sorrendje

Mindig az előrébb álló csoportokba tartozó adósságokat kell előbb rendezni, a többit csak akkor, ha azokat is fedezi az örökség értéke. A temetési költségek például megelőzik a hitelek rendezését. Amennyiben egy csoportban több tartozás is van, de valamennyi követelés teljes kielégítésére nincs lehetőség, akkor az adósságokat a követelés arányában fizetik ki.

Az öröklési illeték és a NAV

Ha valaki elhunyt hozzátartozója után örököl, a hagyaték után öröklési illetéket kell fizetnie. A hagyaték lehet ingatlan, ingó vagyontárgy (pl. festmény, autó), vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog).

Mikor kell és mikor nem kell illetéket fizetni?

Mikor kell fizetni:

• Alapvetően minden örökölt vagyon után, ha nem áll fenn mentesség.
• Külföldön lévő ingóság vagy vagyoni értékű jog után Magyarországon csak akkor, ha abban az államban nem kell az öröklési illetéknek megfelelő adót vagy illetéket fizetni.

Mikor nem kell fizetni (illetékmentesség):

• Az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadást is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész után.
• Ha valaki az örökségről ingyenesen lemond.
• Ha az örökös az örökséget visszautasítja.
• Ha az örökös az örökséget vagy annak egy részét más örökösnek ingyen átengedi.
• Ha a hagyatékot vagy annak egy részét - az azt terhelő adósság fejében - az örökhagyó hitelezője veszi át (ez esetben a hitelező visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet).

Az öröklési illeték mértéke:

Az öröklési illeték befizetésének folyamata

1. A haláleset után az önkormányzat meghallgatja az örököst és hagyatéki leltárt készít.
2. Ha a hagyatékban ingatlan is van, a közjegyző a hagyatékátadó végzését megküldi a NAV-nak.
3. A NAV a hagyatékátadó végzés alapján számítja ki az öröklési illetéket, és fizetési meghagyást küld az örökösnek.
4. Az illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
5. Ha a vagyonszerző az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, hanem a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel.

Bejelentési kötelezettség, ha nem indul hagyatéki eljárás

Ha nem indul hagyatéki eljárás, minden örökös külön-külön köteles bejelentést tenni az örökölt ingóságokról a HK jelű, Hagyatéki kimutatás elnevezésű adatlapon, amelyet a NAV-hoz kell benyújtani. Ezt az örökhagyó halálától számított 90 napon belül kell megtenni az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóságnál.

Vámmentes behozatal öröklés útján szerzett személyes vagyontárgyak esetében

A harmadik országból öröklés útján szerzett személyes vagyontárgyak (személyes használatra szolgáló, vagy háztartási szükségletet kielégítő áruk) az öröklés végleges rendezése napjától számított legfeljebb két éven belül vámmentesen behozhatók. Ezen időtartamon belül a szállítmányok több elkülönített szállítmányban is beérkezhetnek, illetve az előírt határidő különleges esetben a vámhatóság által meghosszabbítható.

A mentesség nem adható meg az alábbi termékek tekintetében:

• Alkoholtartalmú termékek.
• Dohány és dohánytermékek.
• Kereskedelmi szállítóeszközök.
• Foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használható cikkek, kivéve az iparművészet vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközöket, amelyek az elhalálozott foglalkozása vagy hivatása gyakorlásához voltak szükségesek.
• Nyersanyagok, kész vagy félkész termékek készlete.
• A szokásos családi szükségletet meghaladó állatállomány és mezőgazdasági termékek készlete.

tags: #hagyateki #teher #nav