A terhesség alatti vércsoport-meghatározás kiemelt fontosságú a magzat és az anya egészségének védelme érdekében. A leggyakoribb és legismertebb AB0-vércsoportrendszeren túl számos más vércsoportrendszer is létezik, mint például az Rh-rendszer. Ezek ismerete elengedhetetlen a lehetséges összeférhetetlenségek kiszűréséhez és a megfelelő megelőző intézkedések megtételéhez.
Az Rh-rendszer és a terhesség
Az Rh-rendszer lényege, hogy a vörösvérsejtek hordozhatnak egy bizonyos antigént, a D-antigént. Azok a személyek, akiknek vérében ez az antigén megtalálható, RhD-pozitívnak, míg akikben nem, RhD-negatívnak minősülnek. Várandósság során kiemelt figyelmet kell fordítani az anya Rh-tulajdonságára, mivel az RhD-antigén erőteljes immunválaszt képes kiváltani.
Amennyiben az édesanya RhD-negatív, és a magzat RhD-pozitív, az anya szervezete idegenként ismerheti fel a magzat vörösvérsejtjeit, és antitesteket (ellenanyagokat) kezdhet termelni ellenük. Ez az úgynevezett Rh-összeférhetetlenség. Az első terhesség során általában nem jelentkeznek súlyos tünetek, mivel az anya immunrendszere még nem termelt elegendő ellenanyagot. Azonban a szülés során, vagy akár korábban, magzati vér kerülhet az anya keringésébe, ami kiváltja az immunreakciót. A következő terhességek során azonban már jelen lehetnek az ellenanyagok, amelyek a méhlepényen átjutva károsíthatják a magzat vörösvértestjeit.
Az Rh-összeférhetetlenség következményei
Az Rh-összeférhetetlenség legkomolyabb következménye az újszülöttkori hemolitikus betegség. Ennek során a magzat vörösvértestjei elpusztulnak, ami vérszegénységhez, sárgasághoz, súlyosabb esetben pedig szívelégtelenséghez, máj- és lépduzzanathoz, vagy akár méhen belüli elhaláshoz is vezethet.
Az RhD variáns tulajdonság egy ritka változat, melynek esetén az édesanyát RhD-negatívnak, az újszülöttet pedig RhD-pozitívnak kell tekinteni. A kialakuló ellenanyag-termelés leginkább a szüléssel kapcsolatban ismert, de a várandósság alatt is létrejöhet.
Az AB0-vércsoportrendszer és a terhesség
Az AB0-vércsoportrendszer eltérése esetén, ha az anya és a magzat vércsoportja eltér az AB0 rendszer szerint, az anya szervezetében leggyakrabban IgM típusú ellenanyag képződik. Ezek általában nem jutnak át a méhlepényen, így ritkán okoznak problémát. Nagyon ritkán fordul elő, hogy ilyenkor IgG típusú ellenanyag képződik, ami már a magzatban is megbetegedést okozhat.
Az ellenanyag-termelődés megelőzése és kezelése
A terhesség során az anyai-magzati vércsoport összeférhetetlenség megelőzése kiemelt fontosságú. Amennyiben a magzat RhD-pozitív (vagy ismeretlen RhD tulajdonságú), az RhD-negatív édesanyának 6. terhességi héttől kezdve 72 órán belül anti-D profilaxisban (injekció) kell részesülnie. Az adagolás a terhesség korától függ: 12. hétig 50 mikrogramm, utána 300 mikrogramm, szükség esetén 6 hetente ismételhető. Ikertartás esetén 600 mikrogramm szükséges.
Az anti-D oltóanyag beadásának elmaradása súlyos következményekkel járhat, mint például habituális vetélés vagy újszülöttkori hemolitikus betegség. Az anti-D injekcióban beadott ellenanyag hetekig jelen lesz az anyai vérben, megelőzve, hogy az anya szervezete ellenanyagot termeljen a magzati vérrel szemben. Ugyanakkor egy része a placentán keresztül a magzatba kerülhet, de kis mennyisége miatt nem okoz lényeges tüneteket.
Mikor kell az anti-D profilaxisra figyelmet fordítani?
Az ellenanyag-termelés megelőzésére akkor kell figyelmet fordítani, ha korábbi terhesség megszűnésekor (szülés, vetélés), vagy a jelen terhesség során történt fötomaternális transzfúzió (magzati vér kerül az anya keringésébe), illetve az alábbi esetekben:
- Vetélés, fenyegető vetélés, terhesség megszakítása
- Méhen kívüli terhesség, mola hydatidosa
- Magzat külső fordítása, amniocentézis, chorionbiopszia
- Hasi trauma terhesség során
- Terhesség során fellépő vérzés a betöltött 6. terhességi héttől
- Szülés
Amennyiben a fentiek valamelyike bekövetkezik, és magzati vörösvérsejtek kerülhettek az anya keringésébe, a kockázat felmérése és az anti-D profilaxis elvégzése elengedhetetlen.
Ellenanyagszűrés a várandósság alatt
Valamennyi kismamának szükséges a terhesség alatti vércsoport vizsgálatok elvégzése, optimális esetben legalább három alkalommal. Ha az anya véréből ellenanyagot mutatnak ki, annak vércsoport-specifikusságát meghatározzák, és bizonyos ellenanyagok esetén mennyiségi meghatározás (titrálás) is történik. Ez alapján felmérhető a kockázat, és meghatározható a kontrollvizsgálatok gyakorisága. Súlyos esetben a terhesség korábbi befejezésére vagy méhen belüli magzati transzfúzióra is sor kerülhet.
RhD-negativitás császármetszés és hüvelyi szülés után
A szülést vagy császármetszést követően 72 órán belül szükséges az anti-D injekciót beadni az RhD-negatív anyáknak, amennyiben a baba RhD-pozitív. A születés után a köldökzsinórvérből vett mintából kiderül az újszülött vércsoportja. Ha a gyermek is RhD-negatív, szükségtelen az oltás. Amennyiben az anti-D profilaxis elmarad, 72 órán túl is fontos a lehető leghamarabb pótolni.
A vércsoportok öröklődése és a teherbeesés
A vércsoport öröklődése genetikai folyamat, amely a szülők genetikai állományától függ. Az AB0 rendszer esetében a vércsoportot két allél (A, B vagy 0) határozza meg. Az Rh-faktor öröklődése is genetikai törvényszerűségek szerint zajlik, az Rh+ allél domináns az Rh− alléllel szemben.
Egyes kutatások szerint az "O" vércsoportú nőknek gyakrabban merül ki a petesejtkészletük, ami nehezítheti a teherbeesést idősebb korban. Az "A" és "AB" vércsoportúak az "A" gének miatt védettebbek lehetnek a korai petefészek kimerüléstől. Fontos azonban megjegyezni, hogy számos egyéb tényező is befolyásolja a termékenységet, mint például az életkor, a testsúly és az életmód.
Összességében a vércsoportok ismerete alapvető szerepet játszik a terhesgondozásban. A pontos vércsoportmeghatározás és az esetleges ellenanyagok szűrése, valamint a szükséges megelőző vagy kezelő intézkedések (mint az anti-D profilaxis) hozzájárulnak az egészséges terhesség és a szülés biztonságos lefolyásához.