Terhességi rosszullétek: okok, tünetek és enyhítési módok

A terhesség az egyik legszebb időszak egy nő életében, ám a vele járó kellemetlenségekre nem mindenki készül fel. A szédülés, émelygés és hányinger szinte minden várandós nő számára ismerős. Bár a "reggeli rosszullét" kifejezés elterjedt, a tünetek a nap bármely szakaszában jelentkezhetnek, és nemcsak reggel korlátozódnak. Fontos tudni, hogy a legtöbb esetben ezek a panaszok átmenetiek, de súlyosabb formájuk, a terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum) kezelést igényelhet.

Miért alakulnak ki a terhességi rosszullétek?

A rosszullétek pontos oka nem ismert, de a legelfogadottabb magyarázat szerint a méh falába ágyazódó megtermékenyített petesejt olyan anyagokat bocsát a vérbe, amelyek a szervezetben idegen anyagként hatnak, és ezért a test hányással próbál tőlük megszabadulni. Ezek a mérgezőnek ható anyagok az éjszaka folyamán halmozódnak fel a vérben, és reggel kezdik el ingerelni az agyat. Ezért érez sok nő a reggeli órákban erős émelygést és hányingert. Ezek a kellemetlen tünetek legtöbbször néhány héten belül, de legkésőbb a terhesség harmadik hónapjában elmúlnak, mivel az anya szervezete hozzászokik fejlődő gyermeke testidegen anyagaihoz.

A szakértők feltételezik, hogy a várandós nők szervezetében bekövetkező hormonális változások is okozhatják a reggeli rosszullétet. Különösen az ösztrogénnek és a progeszteronnak, illetve a terhességi hormonnak, vagyis a HCG emelkedésének tulajdonítják a terhességre jellemző rosszullétet. A hányinger, hányás mértéke fokozódik a ß-HCG szint emelkedésével. A többes terhesség, illetve üszökterhesség esetén gyakrabban előforduló, kifejezettebb hányingert, hányást a nagyobb mennyiségben termelődő ß-HCG magyarázza. Ugyancsak a ß-HCG szerepét bizonyítja, hogy a terhességi hányinger megszűnése gyakran megfigyelhető elhalt terhességek esetén, amikor a ß-HCG termelése megszűnik, vagyis a vérben a szintje folyamatosan csökkenni kezd. Ebből következik, hogy a hányást akár pozitív jelnek is értékelhetjük, ha megjelenik az első trimeszterben.

A hormontermelésen kívül belgyógyászati betegségeknek (pajzsmirigy túlműködése, Helicobacter pylori baktérium jelenléte a gyomorban) is szerepe lehet. A várandósság alatt bélrendszeri betegségek nélkül is megváltozik az emésztésben szerepet játszó gyomor és belek működése, perisztaltikája, mely nagyban hozzájárul a terhesség alatti hányinger, hányás kialakulásához. Egyes leírások szerint a vészes terhességi hányásban szenvedők esetében a gyomor-bélrendszer jóval érzékenyebb a terhességgel összefüggő változásokra. A várandósság alatt a szaglórendszer érzékenysége is megváltozik. Bizonyos erős szagok, illatok fokozhatják a hányingert. A genetikai tényezők jelentőségét bizonyítja, hogy az egypetéjű ikrek terhességeinél nagyon hasonló lehet a hányinger, hányás alakulása. A fizikai, érzelmi vagy pszichológiai stressz is elősegítheti a terhesség alatti hányinger és hányás kialakulását.

A reggeli rosszullét valójában „terhességi rosszullét”

A terhességi hányás az utolsó menstruációtól számított ötödik héten kezdődik. A menses kimaradása esetén a reggeli hányinger megjelenését sokan a terhesség egyértelmű jelének tekintik. A várandóssággal kapcsolatban általában reggeli hányingert szokás emlegetni, ugyanakkor sok kismama nem a reggeli órákban, hanem a nap más szakában érezheti a kellemetlenséget. Egyes statisztikák szerint csak a kismamák csupán 17-20%-ánál jelentkezik reggel, felkelés után, nagy többségnél inkább egyéb napszakokban figyelhető meg.

A Warwick Egyetem kutatói szerint a gyakran használt "reggeli rosszullét" kifejezés kifejezetten félrevezető, és helyette inkább a terhességgel járó rosszullétként és hányingerként kellene emlegetni. A "reggeli rosszullét" elnevezés kissé félrevezető - gyakran reggel kezdődik és egész nap eltarthat. Egyes nők jobban érzik magukat a nap folyamán, de mások számára a tünetek este erősödnek, és a reggeli rosszullét éjszakára súlyosbodik.

Egy kutatásba 256 terhes nőt vontak be, akiknek naplót kellett vezetniük a tüneteikről. A kutatók arra jutottak, hogy bár a hányás reggel hét és délután egy között volt a leggyakoribb, a hányinger nemcsak reggel jelentkezett, hanem szinte egész nap kitartott. Sőt, sok nő számolt be arról, hogy nem volt ritka, hogy még az esti órákban is hánytak. A hányinger leggyakoribb időpontja egyébként reggel kilenc és tíz óra között volt, ekkor a nők 82 százaléka tapasztalta a tünetet, és 29 százalékuk ilyenkor hányt is. Az is kiderült, hogy a leggyakrabban az ötödik, hatodik és hetedik hétben tapasztaltak hányingert, míg a hányás a hetedik hétben volt a leggyakoribb.

Roger Gadsby professzor, a kutatás vezetője szerint azért fontos, hogy a "reggeli rosszullét" kifejezés kikerüljön a köztudatból, és felváltsa a "terhességgel járó hányinger és rosszullét", mert azok a kismamák, akik a nap más szakaiban is rosszul érzik magukat, esetleg azt gondolhatják, hogy valamilyen probléma van a terhességükkel, ez pedig felesleges stresszel jár.

Mikor jelentkeznek és meddig tartanak a tünetek?

A terhességi hányinger és hányás általában a terhesség 5. vagy 6. hetében jelentkezik, a 9. vagy 10. héten tetőzik, majd a 11. vagy 12. hétre enyhül, vagy teljesen elmúlik. A legkellemetlenebb tünetek a 8. és 12. terhességi hét között jelentkeznek, majd a 18-20. terhességi hétre megszűnnek. Előfordulhat, hogy a terhesség közepére sem szűnik meg a hányinger; körülbelül minden 20. kismamánál az egész várandósságuk alatt jelen lehet. A legtöbb nő a második trimeszterben, a 14. és a 20. hét között érez enyhülést. Ha az émelygés enyhül - gyakran a terhesség 12. vagy 13. hetétől -, az azt jelzi, hogy a szervezet alkalmazkodott a terhességhez.

Fontos megjegyezni, hogy a hányinger, hányás hiánya, illetve megszűnése nem feltétlenül utal kóros terhességi állapotra. A terhes nők 70-80 százalékát érinti a terhesség alatti hányinger. Minden második kismama hányással is küzd. Egy 2016-os tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik terhességi hányingert tapasztalnak, 50-75%-kal ritkábban fordul elő vetélés. Természetesen ez nem jelent garanciát, de segíthet pozitívabban tekinteni a kellemetlen tünetekre.

Súlyos terhességi hányás (Hyperemesis Gravidarum)

A kórkép legsúlyosabb megnyilvánulása a vészes terhességi hányás (hyperemesis gravidarum), amely miatt a kora terhességben igen gyakran szükségessé válhat a kórházi ápolás. Amerikában évente több mint 50 000 nő szenved tőle, ugyanis súlyos és ismétlődő hányingert és hányást okoz. Számos egyéb tünete is lehet, beleértve a hirtelen testsúlycsökkenést, táplálkozási hiányt és kiszáradást.

Mi okozza a hyperemesis gravidarumot?

A terhességi vészes hányás kiváltó oka sajnos rejtély marad. Régebben azt gondolták, hogy a betegség a pszichés állapot miatt alakul ki, miszerint a nő mentálisan nem fogadja el a terhességét. Bebizonyosodott azonban, hogy nem ez a valódi ok. A lehetséges kiváltó tényezők a következők:

• a terhességi hormonok (HCG és ösztrogén) magas szintje,
• vitaminhiány vagy helytelen táplálkozás,
• a pajzsmirigy túlműködése,
• reflux betegség,
• Helicobacter Pylori fertőzés (gyomorfekélyt okozó betegség).

A terhességi hányás rizikótényezői közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések (fokozott gyomorsav túltermelés, Helicobacter pylori fertőzés esetén), az üszökterhesség (mola terhesség), valamint a többes terhesség. Gyakrabban észlelhetjük a kórképet, ha az előző terhességben vészes terhességi hányás fordult elő. Előzetes pszichiátriai kezelés után, főleg a krónikus depresszióval kezelt kismamáknál is gyakrabban fordul elő. A túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő kismamák gyakrabban panaszkodnak súlyosabb hányingerről.

Kockázati tényezők és tünetek

Annak ellenére, hogy az állapotos nők mindössze 0,5-2%-a érintett, minden terhes nőt veszélyeztet a betegség. A következő tényezők növelik a betegség kialakulásának kockázatát:

• túlsúly,
• fiatal az anya,
• ikerterhesség.

Azok a nők is veszélyeztetettek, akik még először estek teherbe. A terhességi vészes hányás tipikusan a terhesség 8. hetében kezdődik, és a 20. hetében múlik el. A betegségben szenvedő nők 10-20 százaléka azonban végig a terhesség során tapasztalják a tüneteket. A leggyakoribb tünetek:

• ismétlődő hányás,
• epehányás,
• vérhányás,
• kiszáradás,
• hirtelen testsúlycsökkenés,
• kimerültség,
• túlzott nyálképződés,
• vitamin- és ásványianyag-hiány.

Komplikációk és kezelés

A betegség sokkal súlyosabbá válhat, ha nem kezelik. A nők életminősége ebben az esetben teljesen veszélybe kerülhet, képtelenek lesznek dolgozni, a társadalomba beilleszkedni, vagy akár az egyszerű házimunkákat elvégezni. A folyamatos tünetek okozhatnak gyomorfekélyt, májkárosodást, túlzott fogyást, depressziót, epehólyag betegséget. A terhességi vészes hányás ritkán veszélyezteti a születendő gyerek egészségi állapotát, hacsak nem a testsúlycsökkenés a második trimeszterben is folytatódik. Néhány tanulmány szerint a betegségben szenvedő nők gyermeke nagyobb valószínűséggel jön világra alacsony születési súllyal. A betegség koraszülést is okozhat.

Nagyon fontos a gyors kezelés. A kórházi kezelés is szükségessé válik, hogy minél hamarabb pótolják a folyadék-, valamint a vitamin- és ásványianyag-hiányt, és rendezzék az elektrolit háztartást. Az orvos írhat fel gyógyszereket a hányinger enyhítésére. Néhány gyógyszer szedhető a terhesség folyamán is, azonban vannak olyan készítmények is, amelyek növelhetik a születési rendellenesség kockázatát. Szükséges megbeszélni az orvossal, hogy a gyógyszerek milyen mellékhatásokat okozhatnak. A leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak az antihisztaminok (mint például Diclectin és Dramamine), akárcsak a szerotonin-agonista Zofran és Aloxi.

Hogyan enyhíthetők a terhességi rosszullétek?

Mindenki számára hatékony, univerzális megoldás ugyanakkor nem létezik, hiszen minden terhesség egyedi. Az, hogy mit lehet tenni a reggeli rosszullétek ellen, egyénenként eltér. A legjobb módja annak, hogy kiderítse, Önnél mi működik a legjobban, ha kísérletezik. Íme néhány bevált tipp:

Étkezési szokások és folyadékpótlás

• Gyakori, kis étkezések: Egyen inkább többször, de keveset. A falatokat jó alaposan rágja meg. Az üres gyomor az esetek egy részében indukálhatja a hányingert, illetve súlyosbíthatja a tüneteket. A reggeli hányingerrel küszködő kismamáknak érdemes néhány szem kekszet az ágy mellé készíteni, és elfogyasztani az ágyból való felkelés előtt.
• Kerülje a nehéz ételeket: Fogyasszon inkább könnyű, kevésbé lédús ételeket, mint például a rizs, a krumpli, a jól átsült hús. Kerülje a fűszeres, zsíros, nehéz ételeket. Ne keverje a különböző ételfajtákat.
• Fehérjebevitel: Adjon több fehérjét az étrendjéhez. A fehérje hosszabb ideig telítettségérzést biztosít, ami segíthet elkerülni a hányingert.
• Hidratálás: Maradjon hidratált. A szervezete sok vizet igényel a terhesség alatt. Könnyen kiszáradhat, ami súlyosbíthatja a hányingert. Célja legyen napi legalább 8 pohár víz, de akár 12 pohár is. Folyadék bevitele - a megfelelő folyadékegyensúly rendkívül fontos nemcsak a várandós kismamáknál, hanem minden hányingertől és hányástól szenvedő beteg esetében.
• Evés közben lehetőleg ne igyon, vagy csak nagyon keveset.

Pihenés és stresszkezelés

• Aludjon eleget: Aludjon legalább kilenc órát naponta! Ha úgy érzi, hogy álmos vagy fáradt, dőljön le pihenni, hiszen a kimerültség érzése erősíti a rosszullét tüneteit. Ne erőltesse az ébrenlétet.
• Kerülje a stresszt: A terhesség alatti hányinger és hányás kialakulását a fizikai, érzelmi vagy pszichológiai stressz is elősegítheti. Igyekezzen tehát a lehető legnyugodtabbá tenni a mindennapokat.

Illatok kerülése

• Kerülje az erős szagokat: Az erős szagok, illatok is kiválthatják a rosszullét tüneteit. A kényes időszak alatt nem érdemes parfümöt használni. A közvetlen környezetében élőket is megkérheti, hogy társaságában kerüljék az erős illatú arcszeszek, dezodorok használatát. Használjon illatmentes krémeket, izzadásgátlókat.

Gyógyszerek és gyógynövények

• B6 vitamin: A legjobban ismert, és a kismamáknál legtöbbször alkalmazott gyógyszer a B6 vitamin. Gyógyszertárban recept nélkül hozzáférhető, de használata előtt célszerű szülész-nőgyógyásszal konzultálni.
• Gyömbér: A gyömbér közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hat, fokozza a perisztaltikát. Kiváló hányingercsillapító hatása mellett leírták tesztoszteron receptorhoz való kötődését, illetve a fejlődő embrió szexuális differenciálódásában való szerepét. A gyógynövény irodalom nemcsak az esetleges nemek kialakulásában betöltött szerepe miatt nem javasolja a gyömbér használatát, hanem összefüggésbe hozták a vetélés esetén kialakuló erőteljesebb vérzéssel is.
• Multivitamin: A terhesség előtt legalább 6 héttel elkezdett, rendszeresen szedett multivitamin egyes leírások szerint, jelentősen csökkentheti a tüneteket. Ugyanakkor bizonyos esetekben pont a kismamáknak javasolt vitaminkészítmények fokozzák a hányingert. Ha arra van gyanú, hogy a használt vitaminkészítmény befolyásolja a panaszokat, érdemes lecserélni, illetve elhagyni. A vitamin elhagyása esetén a terhesség első trimeszterében rendkívül fontos a fólsav bevitele, amely a velőcsőzárodási rendellenességek megelőzésében jelentős szerepet játszik.

Az első 12 hétben érdemes tartózkodni a gyógyszerek többségétől. Egyes készítményekkel még nincsenek megfelelő tapasztalatok a terhesség alatti használatukról, még más gyógyszerek káros hatása egyértelműen leírt. Amennyiben az életmódváltás, folyadékbevitel, illetve a gyógyszerek, gyógynövények nem hoznak javulást, megoldást jelenthet pszichológus bevonása.

Mikor forduljon orvoshoz?

Alapvetően nincs ok aggodalomra, ha a terhesség korai szakaszában - vagy akár azon túl is - émelygést és hányást tapasztal. Aggodalomra akkor adhat okot a helyzet, ha az émelygéshez napi többszöri hányás is társul és nehézséget okoz elegendő táplálékot, folyadékot magához vennie. Ha már nem tud megfelelő mennyiségű ételt fogyasztani, az energia- és tápanyaghiányhoz vezethet, ami veszélyeztetheti mind a saját, mind a magzat egészségét. Az orvosok szerint a napi három-négy alkalommal történő hányás még a normális tartományba esik.

Ha több mint 12 órán keresztül nem tudsz folyadékot, vagy 24 órán keresztül szilárd ételt megtartani, hívd fel az orvosodat. Tájékoztassa orvosát akkor is, ha a reggeli rosszulléte a 20. hét után is tart, a terhesség 9. hónapjáig. Tartós hányás esetén azonban mindenképpen jelezni kell a tünetet a gondozó szülész-nőgyógyász felé, mert a terhességtől független megbetegedés is állhat a hátterében, melynek kivizsgálása és megfelelő kezelése fontos lehet. Ugyancsak figyelmet érdemel, ha a hányinger a 12. hét után jelentkezik. Az első három hónap után jelentkező hányinger akár fertőzés jele is lehet, amit mindenképpen kezelni szükséges.

A terhesség alatt előforduló kóros hányinger, hányás esetén, főleg, ha elhúzódó, mindenképpen ki kell zárni az esetlegesen előforduló belgyógyászati eltéréseket.

További gyakori terhességi kellemetlenségek

A hányinger és hányás mellett számos más kellemetlenség is megkeserítheti a kismamák mindennapjait. Fontos tudni, hogy ezek is gyakoriak, és a legtöbb esetben kezelhetők.

A dohányzás, azon kívül, hogy roppant káros az édesanya és leendő gyermeke egészségére, émelygést idézhet elő, ezért várandósság alatt mindenképpen kerülendő.

tags: #ha #rosszul #vagyok #terhesen #hova #menjek