Vörösmarty Mihály szívbemarkoló sorai - „Oh anya! meg ne sirass, hogy ezen kis sírba leszálltam: Játszani szállottam kedves öcsémhez alá.” - érzékletesen fogalmazzák meg a tragikus hirtelenséggel véget érő gyermekéletek kapcsán érzett fájdalmat. A gyermekek sérelmére elkövetett emberölések mindig is a társadalmi visszhangot és megdöbbenést kiváltó bűncselekmények közé tartoztak.
Jelen írásunk a saját gyermekük sérelmére emberölést elkövető szülők - apák és anyák - kriminológiai jellemzői köré szerveződik. Elsődleges célkitűzésünk, hogy ugyanazon tényezők mentén vizsgáljuk a nemenkénti esetleges eltéréseket, illetve hasonlóságokat a jelenség mögött húzódó okokat.
A családon belüli erőszak és az emberölés összefüggései
A kriminológia tudománya a családon belüli erőszak fogalmát különbözőképpen definiálja. A szűk értelmezés kizárólag a partnerbántalmazásra, míg a tág értelmezés valamennyi családtag, hozzátartozó, illetve a bántalmazóval egy háztartásban élő egyéb személy irányába tanúsított erőszakos cselekményt magában foglalja. A magyar büntetőjogi és kriminológiai szakirodalom egyfajta „középutas” megoldást kínál, melyet jól tükröz a kapcsolati erőszak törvényi tényállásában passzív alanyként megjelenített személyi kör (gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére).
A családon belül elkövetett emberöléseknél - az összbűnözés kapcsán is jellemző módon - férfi elkövetői többség érvényesül. A családon belül megvalósított emberölések közös jellemzője továbbá, hogy nemtől függetlenül az elkövetők elsődleges áldozati csoportja a jelenlegi vagy volt partner, majd ezt követi az elkövető vérszerinti vagy nevelt gyermeke, mint második leggyakoribb áldozati kör. Bár mind a férfiak, mind a nők ugyanazon csoportok sérelmére követnek el legnagyobb valószínűséggel élet elleni deliktumot, azonban az őket mozgató motívumok korántsem egyformák.
A partnergyilkosságok motivációi
A partner sérelmére elkövetett gyilkosságok jellemzője az azt megelőző családon belüli abúzus, amely kiegészül az elkövető oldaláról a kóros birtoklási vággyal, beteges féltékenységgel. Az áldozat halálával záruló erőszakot sok esetben megelőzi a felek szakítása és szeparációja, amelyet az abúzust tanúsító fél képtelen elfogadni, ezért partnere vagy saját maga megölésével fenyeget. A bántalmazó oldalán nem ritka a mentális betegségek jelenléte, különös tekintettel a depresszióra, valamint az alacsony szintű indulatkontrollból adódóan sok esetben az elkövetők már korábban büntetettek voltak. A partner megölése legtöbb esetben egy állandó jellegű, elhúzódó bántalmazási folyamat lezáró mozzanata.
A férfi elkövető azonban nem csupán az emberölés vonatkozásában elkövető, hanem a gyilkosságot megelőző abúzus során is ő volt az offenzív fél, aki az erőszakos cselekményeket kiprovokálta, alakította. Bruno Cormier által vizsgált feleséggyilkosságok szintén megerősítették, hogy a házastárs vagy élettárs megölését az esetek döntő többségében megelőzi a családon belüli erőszak valamely formája. Az ambivalens partnerkapcsolatot szemlélteti a Miskolci Törvényszék határozata is, amelyben az elítélt férfi korábbi feleségét - aki az elkövetés idején élettársa volt - ölte meg különös kegyetlenséggel. A bizonyítás anyaga jól mutatja ambivalens érzésekkel, vonzással-taszítással, számtalan konfliktussal terhelt, sok évig tartó, a köznyelvben úgy említett, „se veled, se nélküled” kapcsolatukat, melyet gyakran hűtlenség, kicsapongás, italozás és gyakori tettlegesség, egymás iránti agresszió, hatósági eljárásokban is többször deklarált vádlotti erőszak, brutalitás „fémjelzett”, s vezetett el ez a számos baljós előzményi esettel, büntetőüggyel, távolságtartásos eljárással stb.
A férfi elkövetőkben felmerülő erős birtoklási vágy és a beteges szintű féltékenység nem csupán az egyénekre specifikusan jellemző pszichológiai okokra vezethető vissza, annak történelmi, társadalmi gyökerei is vannak. A partnergyilkosságok szociológiai magyarázata a történelmi jellegű patriarchális társadalmi normák napjainkban is érzékelhető hatására világít rá. Ezek a normák azonban nemcsak a férfiak és nők közötti alá-fölé rendeltségi viszonyon keresztül mutatkoznak meg, hanem a férfiak egymás közötti agresszív versengési vágyában is. A férfiak által megvalósított partnergyilkosságok esetében, amennyiben az ölési aktus több ember sérelmére történik, akkor a második áldozat sokszor a nő új élettársa, barátja vagy esetlegesen egy fennálló szerelmi háromszög harmadik szereplője. A férfiak közötti kompetitív viselkedés nemcsak a versenytárs megölésében nyilvánulhat meg, hanem a családon belüli erőszakot tápláló agresszióforrás is lehet. Társadalmi, illetve vagyoni szempontok alapján a sikertelennek titulált férfiak az elismertségük hiányát a párkapcsolataik és családi kapcsolataik túlkontrollálása útján igyekeznek kompenzálni, ezáltal fordulva a családon belüli erőszak különböző típusaihoz, amelyek bizonyos esetben halálhoz vezetnek.
Általánosságban elmondható, hogy amíg a partnergyilkosságok kapcsán a kontrollvesztettség érzése elsősorban romantikus, szexuális töltetű, addig a családirtások kapcsán a férfi elkövető aggodalma a róla kialakult férfikép torzulásától, becsület- és státuszvesztéstől tart, amely sokkal összetettebb motívum, mint azok az emberölések, ahol az áldozat „csak” a volt házastárs, élettárs. Azonban fontos kiemelni, hogy a partnergyilkosságok és a családirtások nem határolhatók el élesen, ugyanis a több családtag sérelmére elkövetett emberölések esetén is az esetek több mint felében beszélhetünk női áldozatról.
A családon belüli erőszak nem csak nőket érint: Máté és Balázs története, amikor a férfi az áldozat
Gyermekgyilkosságok áldozatai és elkövetői
A gyermekeket tekinthetjük a párkapcsolati partner után a második legnagyobb áldozati csoportnak. A gyermekek viktimizációja szempontjából mondhatni irreleváns az áldozat neme, a fiúk és lányok szinte ugyanolyan arányban váltak a gyilkosságok áldozataivá. A gyermekeknél az életkor sokkal inkább szerepet játszik az áldozattá válás szempontjából, mint a nem. Mind a magyar, mind a nemzetközi kutatások alapján kirajzolódik, hogy a gyermekgyilkosságok áldozatai jellemzően tizennégy éven aluliak, a gyermek kora kifejezetten a bántalmazás, elhanyagolás útján megvalósuló emberölések körében kiemelkedő vulnerabilitási tényező.
A gyermekgyilkosságok kapcsán az elkövetőről alkotott laikus kép igencsak változatos lehet; a tragédiák hallatán sok esetben asszociálunk az újszülöttek kitételére, egyedül hagyására, és ezekhez a cselekményekhez leginkább női elkövetőket társítunk. A kriminálstatisztikai adatok alapján a saját gyermek sérelmére elkövetett emberölések esetén gyakorlatilag azonos arányban beszélhetünk elkövető anyáról és elkövető apáról. Bár a biológiai szülők ugyanolyan mértékben tehetők felelőssé ezen tragédiákért, azonban a nemek szerinti bontás alapján a mérleg nyelve egyértelműen a férfiak felé billen az elkövetői oldalon.
A gyermekek áldozattá válása szempontjából jelentős rizikófaktor a gyermek és a szülő szerepet betöltő személy közötti nem vérszerinti kapocs, a gyermek testi- vagy értelmi fogyatékossága, és a kisgyermek korából adódó fizikai törékenység. A halálos kimenetelű bántalmazások vizsgált eseteiben kiemelkedő szerepe volt a nevelőapáknak. Az úgynevezett Cinderella effect (Hamupipőke-hatás) azon egyértelmű összefüggésre világít rá, amikor az egy háztartásban élők esetén a nem vérszerinti kapcsolatban álló gyermek nagyobb eséllyel szenved el abúzust nevelőszülőjétől, mintha vérszerinti gyermeke lenne. A jelenséget több nemzetközi kutatás is alátámasztotta; a Daly és Wilson, illetve a Tooley és munkatársai által vizsgált esetek mind megerősítették a nevelőapák kiemelt szerepét a fatális kimenetelű bántalmazásokban. Szintén rizikófaktorként értékelhető, amennyiben a gyermek fogyatékossággal élő személy. A gyermekek sérelmére elkövetett emberölések számos esetben a látencia homályába burkolóznak. Ilyenkor a hatóságok azokat bölcsőhalálnak, vagy a nemzetközi szakirodalom által alkalmazott terminológia szerint „hirtelen csecsemőhalál szindrómaként” (Sudden Infant Death Syndrome - SIDS) ítélik meg.
Férfi elkövetők specifikus motivációi és esetek
Amíg a partnergyilkosságok kapcsán a kontrollvesztettség érzése elsősorban romantikus, szexuális töltetű, addig a családirtások kapcsán a férfi elkövető aggodalma a róla kialakult férfikép torzulásától, becsület- és státuszvesztéstől tart, amely sokkal összetettebb motívum. A „Sütemények Királynője” című Pintér Béla darab is bemutatja, ahogy egy BM-es-alkoholista-diktátor apa veri a gyermekeit, feleségét, és rettegésben tartja családját. Ez a történet, bár fiktív, reálisan ábrázolja a családon belüli erőszak és a hatalmi viszonyok dinamikáját, ahol a családfő elborult tudata az egész családot tönkreteszi.
Zákányi gyermekgyilkosság - 2024
Az egész országot megrázta a 2024 októberében napvilágot látott zákányi gyermekgyilkosság, mely során egy 37 éves férfi, D. Tibor különösen brutális módon, egy disznóölő taglóval meggyilkolta kétéves kisfiát. A gyilkosság feltételezett elkövetőjének megromlott a kapcsolata a kisfiú édesanyjával, üzleti nehézségei is lehettek, és kilátástalannak ítélhette meg helyzetét. Labilis lelkiállapotára több poszt és hozzászólás is utalt a közösségi médiában. A szörnyűség után korábbi kapcsolatából született nagyobb fiát áthívta magához pizzát enni, közben egy pokróccal takarta le a meggyilkolt féltestvért. A rokonok elmondása szerint vélhetően a gyermek édesanyjával is végzett volna, mert próbálta a házhoz hívni azzal a céllal, hogy tisztázzák a megromlott kapcsolatukat, ám addigra már megölte közös gyermeküket. Végül, miután a rendőrök a házához mentek, megpróbálta megölni magát, ám súlyos sérülésekkel kórházba szállították.
Hetesi és Vámosgyöröki esetek
A zákányi eset nem egyedi, két évvel ezelőtt Hetesen egy nyolcéves kisfiút ölt meg az édesapja a láthatáson, aki önmagával is végzett. Ugyanilyen motiváció mellett gyilkolt Vámosgyörökön egy édesapa, aki két lányát álmukban gyilkolta meg brutális módon, szintén 2022 májusában. Az apa feleségét többször megerőszakolta és a gyerekeit is rendszeresen verte. A férfi nem tudta feldolgozni, hogy felesége elvált tőle és a gyerekek az anyához kerültek. Ezért egy hétvégén elvitte magához a lányokat, s ott gyilkolta meg őket. A férfi a gyilkosságot követően vonat elé ugrott Adácsnál. Súlyos sérülései lettek, de túlélte az öngyilkossági kísérletet. Később elítélték, életfogytiglant kapott.
A békéscsabai ikergyilkosság - 2024
„Egy gyönyörű, életvidám, mindig mosolygós, pici lány vált angyallá egy apának és embernek nem nevezhető állat kezeitől. Kegyetlen módon megfosztott a kisbabámtól csak azért, mert ő nem tudott aludni és nem bírta elviselni a gyereksírást.” - ezek a szavak egy fiatal édesanya tehetetlen dühét és haragját tükrözik, akinek a férje, B. Emánuel, olyan brutálisan bántalmazta kislányukat, Ájlint, hogy az nem sokkal később az életét vesztette. A gyermekek apja a gyanúsítotti kihallgatásán elismerte, hogy bántalmazta a csecsemőt, mert nem tudta elviselni a gyereksírást. Az eset rámutat a kontrollvesztés és a gyermeknevelési stressz extrém, tragikus következményeire.
A családon belüli erőszak nem csak nőket érint: Máté és Balázs története, amikor a férfi az áldozat
Nagydorogi csecsemőgyilkosság - 2025
2025 augusztus 20-án reggel érkezett a bejelentés a rendőrségre Nagydorogról, hogy eltűnt egy kéthetes csecsemő. A holttestet végül egy kukoricás mellett találták meg. Az igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy idegenkezűség okozta a halált. A rendőrség a kisbaba édesanyját, Viktóriát gyanúsította meg a gyilkossággal és őrizetbe vették. Attila, a gyászoló apuka, bár eleinte teljesen kitartott volt jegyese mellett, Viktória iránti bizonytalansága miatt felbontotta a jegyességet, a jegygyűrűt pedig a folyóba dobta. A férfi elmondta, hogy hazalátogatni csak akkor fog, ha a nyomozás vagy a tárgyalás ezt megköveteli. Szeretne ugyanis Viktória szemébe nézni, mert kíváncsi rá, hogy a nő legalább megbánta-e tettét, ha valóban ő oltotta ki a kisbaba életét. Attila, a gyászoló apja, ideiglenesen Németországban él, távol a fájdalmas emlékektől.
Kiterjesztett öngyilkosság és bosszúvágy
A pszichiátria meghatározása szerint kiterjesztett öngyilkosságról akkor beszélünk, ha egy személy más személyt vagy személyeket, azok tudta és beleegyezése nélkül „bevon” az öngyilkosságba. Fontos kritérium, hogy az elkövetésétől számított meghatározott időn belül - amely legtöbbször 24 órát jelent - az elkövető öngyilkosságot követ el. Hogy képes valaki ilyet tenni a gyermekével? Ép ésszel felfoghatatlan az a fájdalom, amit egy fiatal édesanyának át kell most élnie. A jog a kiterjesztett öngyilkosságot az emberölés speciális alakzatának tekinti, amely büntetendő cselekmény.
A nemzetközi pszichiátriai szakirodalom a kiterjesztett öngyilkosságot önálló fogalomként tartja számon. A magyar pszichiátria tudománya is hasonlóképpen vélekedik: bár az öngyilkosságok között tárgyalja e cselekményt, nem sorolja sem a pszichotikus, sem a nem pszichotikus öngyilkosságokhoz, hanem külön kategóriaként kezeli.
Megelőzés és jogi háttér
A gyermekéleteket követelő tragédiák megelőzése kapcsán kiemelten fontos az elkövetők kriminológiai jellemzőinek vizsgálata, ezek közül is kiemelve az elkövetőkre jellemző lélektani kórképeket. Mindkét nem esetén jelentős rizikófaktorként jelennek meg a kezeletlen mentális betegségek, azonban a férfi elkövetővé válás megelőzése szempontjából kifejezetten hasznos lenne, ha a férfiak számára is megjelennének az ingyenesen igénybe vehető, diszkrét segítőszervezetek. A családon belül elkövetett emberölések kapcsán a büntetőjog megelőző jellege kevésbé bír relevanciával, a hatékony bűnmegelőzés és az ezt segítő jogszabályi háttér az emberölést megelőző, a családon belüli erőszak fogalmába olvasztható erőszakos magatartások kapcsán jelentős.
A családon belüli abúzus alacsonyabb fokán megrekedt erőszakos magatartások pönalizálása kapcsán 2019 óta láthatunk pozitív irányú elmozdulásokat jogalkotói oldalon, amely közül mindenképp említésre méltó a 2020. évi CVIII. törvény, amely a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében rendelkezik egyes törvények módosításáról. Továbbá üdvözlendő változásokat láthatunk mind a kiskorú veszélyeztetése, mind a kapcsolati erőszak törvényi tényállása kapcsán kialakult bírói gyakorlatban. A hasonló tragédiák elkerülése szempontjából elsődlegesen az emberölés előtt elkövetett deliktumok ellen történő hatékony fellépésre kellene fektetni a hangsúlyt. Valamint arra, hogy a sokszor maguk is lelkileg instabil helyzetben lévő elkövetők segítséghez jussanak, mielőtt a megoldatlan belső konfliktusaikból eredő agressziójukat hozzátartozóikon vezetnék le.
tags: #csecsemo #es #gyerekgyilkos #apak