A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) kulcsfontosságú szerepet játszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásában Magyarországon. Ez a jogszabály nemcsak definiálja ezeket a kategóriákat, hanem számos intézkedést és kedvezményt is biztosít számukra, a társadalmi felzárkózás elősegítése érdekében.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet definíciója
A Gyvt. 2013. szeptember 1-jétől szabályozza a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek (illetve fiatal felnőtt) fogalmát. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy szélesebb körben nyíljon lehetőség a gyermekkori hátrányok feltárására és mielőbbi leküzdésére, ami kulcsfontosságú a későbbi boldogulás szempontjából.
Hátrányos helyzetű (HH) gyermek
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek vagy fiatal felnőtt, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
- a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik.
- a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottságú.
- a gyermek elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él.
Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek
Halmozottan hátrányos helyzetű az, aki esetében a HH-ként meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, továbbá a családjából kiemelt, szakellátást nyújtó intézményekben elhelyezett, nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
Purga - Halmozottan hátrányos helyzet
A minősítés megállapításának eljárása és feltételei
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása 0-24 éves kor között igényelhető a települési önkormányzatok jegyzőitől. Az elbírálás alapjául továbbra is az RGYK-ra való jogosultság számít. A jogosultságot 1 (egy) évre a települési önkormányzat jegyzője mint gyámhatóság kérelemre állapítja meg.
A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során - az ügyfél erre irányuló kérelme esetén - megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozattal egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
Alkalmazott jogszabályok
- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.).
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).
- A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.).
- A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
Előnyök és kedvezmények
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szabályok szerinti meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek - függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű - továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, valamint egyéb, jogszabályban meghatározott vagy a települési önkormányzat által biztosítható kedvezményekre.
Étkeztetés
Diósjenő Község Önkormányzata a Gyvt. 21.C. § (1) bekezdése alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére a nyári szünidő idejére is biztosítja a déli meleg főétkezést. Az étkeztetésre azon 5 hónapos és 18 év közötti, diósjenői bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek jogosult, akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét a jegyző megállapította.
A nyári szünidei étkezés igénybevétele előzetes igénybejelentéshez kötött. Az ételt az EBM Trade Kft. főzőkonyhája biztosítja (2643 Diósjenő, Kossuth Lajos út 21.), elvitel formájában, házhoz szállítást nem tudnak biztosítani. A meleg ételt a nyilatkozatban megjelölt napokon 12:00-13:30 között lehet átvenni, amelyhez tiszta, ép, 4 részes ételhordót kell biztosítani.
Egyéb kedvezmények
- Tankönyvellátás: Az iskolai tankönyvrendelkezésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulóknak.
- Szakképzés: Szakiskolában - nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek.
- Iskolaválasztás: A körzetes általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket/tanulót.
- Útravaló ösztöndíjprogram: Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el.
- Út a középiskolába: Az általános iskola 7. és 8. évfolyamán tanuló, hátrányos helyzetű diákok kedvezményesen juthatnak be középiskolákba, ahol mentor segíti őket tanulmányaik során.
Statisztikai adatok a hátrányos helyzetről
A jegyzői megállapítás 2013-as indulását követő első évben, 2014-ben volt a legmagasabb a HH és HHH minősítést kapott gyermekek és fiatal felnőttek száma, ekkor a 0-24 éves korosztályból 230 ezer fő volt érintett.
| Év | HH és HHH minősítettek száma (0-24 év) | HHH aránya a HH-hoz képest |
|---|---|---|
| 2014 | 230 000 | Kb. kétszeres |
| 2016 | ~230 000 | Negyedével több |
| 2020 | Csökkent | Közel kiegyenlítődött |
2020 végén a hátrányos helyzetű minősítést kapott gyermekek és fiatal felnőttek 86%-ánál a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, 8,9%-uknál azok alacsony foglalkoztatottsága, 4,7%-uknál pedig az elégtelen lakáskörülmények játszottak szerepet a minősítés megállapítása során.
A HHH minősítéssel rendelkező gyermekek és fiatal felnőttek esetében legnagyobb arányban (46%) a szülő alacsony iskolai végzettsége és az elégtelen lakáskörülmények voltak jellemzőek, ezt követte az alacsony foglalkoztatottsággal párosuló alacsony iskolázottság (42%).
A HH vagy a HHH minősítéssel rendelkező gyermekek és fiatal felnőttek ezer azonos korú lakosra vetített aránya összességében 76,6 fő volt 2020-ban, az országon belül azonban jelentősek a területi különbségek. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagnál majdnem háromszor több gyermek és fiatal felnőtt él olyan szülők gondozásában, akik alacsony iskolai végzettségük, foglalkoztatottságuk, illetve rossz lakókörnyezetük miatt nem tudnak megfelelő életminőséget biztosítani gyermekük számára.