Magyarország csodái: Utazás a múlt rejtélyeibe

A história - csakúgy, mint a mindenkori jelen - mindig titokzatos és rejtélyes. De legalábbis ködös. És ahol nem látunk tisztán, ott a logika, a fantázia, még inkább a megérzés, az intuíció segíthet. Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekekről és szellemi értékekről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak.

A könyvben kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, igazgyöngy, drágakő. Valaha kincs volt a levéltár is. Kincs a ritka kelme, az ismeretlen fűszer, a holdkőzet, az ősidők dinoszauruszainak megkövült csontváza. Épület is lehet kincs. Kinccsé lehet festmény, kehely, pásztorbot vagy ereklyetartó, egyetlen bélyeg. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang kristálytiszta levegője.

Száraz Miklós György nem tudós, nem kutató. A szépíró - akit eddig inkább regényei kapcsán ismertünk - csak szereti…, s tegyük hozzá, érzi is a történelmet. Azt állítja, hogy semmi újat nem mond ebben a könyvben, csak mesélget, morfondírozik. Régmúlt dolgokon. Ami őt leginkább érdekli.

A könyv világosan, olvasmányosan szól a történelemről, olykor drámai feszültséget keltve, máskor költőien, de mindig érdekfeszítően. Legnagyobb erénye mégsem ez, hanem inkább abban rejlik, hogy ezeknek a kincses csodáknak ürügyén szinte feltámasztja, lakóival együtt idézi elibénk a régmúlt világát.

„Ezek a csodák - mondja a szerző - csak darabkák. Maradékok. Nehány faragott kő, egy-egy színes cserép az elsüllyedt katedrálisból, a Szepességtől az erdélyi Királyföldéig, Máramaros havasaitól az Adria partjáig elterülő, középkori Magyarországból."

A kincsek sokszínűsége

A könyvnek az is lehetett volna a címe, hogy Magyar Kincsestár. Mert valóban kincseink soroltatnak elő benne. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, elefántcsont, igazgyöngy, drágakő. Valaha kincs volt a levéltár is. Uralkodók, nemesi famíliák kincstárukban őrizték irataikat, birtok- és címeradományozásról, leszármazásról, nagy birtokperekről szóló okleveleiket. Kincs a ritka kelme, az ismeretlen fűszer, a holdkőzet, az ősidők dinoszauruszainak megkövült csontváza.

Épület is lehet kincs. Kastély, udvarház, öreg templom, ősi parasztporta. Kinccsé lehet festmény, kehely, pásztorbot vagy ereklyetartó, egyetlen bélyeg. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang köve, csillogó tava, kristálytiszta levegője. Nagy kincs az utolsó pár élő veréb, az első csapat visszatért kárókatona, az ezer esztendős, haldokló, vén fa.

Minden külföld csodaföld, de a saját földünk is az.

A múlt titkai és a csoda keresése

A múlt tele van titokkal, talán ezért is érdekel olyan sokunkat. A jövő kétes, a jelennek pedig egyetlen pillanata is olyan tágas, hogy felfoghatatlan. Ezzel szemben ott a biztos múlt. Ami lezárult. Ahol minden tiszta. Mert nem csak a jelent értékeljük ezer módon, de a múltat is sokféleképpen rakjuk össze. Magyarázzuk, szépítjük, ferdítjük. Minden nép átesik létezésének azon a korszakán, amikor isteni eredetet, vízözönnél ősibb múltat, büszke királyokat, legyőzhetetlen hősöket, napkelettől napnyugatig terjedő birodalmat vizionál magának. A jövő elérhetetlen, a jelen tényei kikerülhetetlenek, ám a múlt kedvünkre alakítható.

Balázs D. Szepesi Attila írja egy tanulmányában, hogy a modern, tudományos szemlélet legfőbb hiányossága, hogy száműzi a teremtett világból a csodát. Nem látja meg egy fűszálban és felhőben, mohos fában, rühes kóbor kutyában vagy épp egy üszkös arcú csavargóban az egyszerit, az összetéveszthetetlent.

A szerző és a könyv

Száraz Miklós György ebben az esszészerű, lírai képeskönyvben a felsorolt, s még számtalan más, a régi Magyarországról ránk hagyományozódott csodálatos kincs - iparművészeti vagy építészeti remek, természeti tünemény - eredetét, történetét firtatja.

A könyv világosan, olvasmányosan szól a történelemről, olykor drámai feszültséget keltve, máskor költőien, de mindig érdekfeszítően. Legnagyobb erénye mégsem ez, hanem inkább abban rejlik, hogy ezeknek a kincses csodáknak ürügyén szinte feltámasztja, lakóival együtt idézi elibénk a régmúlt világát.

A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.

A könyvben kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, igazgyöngy, drágakő. Valaha kincs volt a levéltár is. Kincs a ritka kelme, az ismeretlen fűszer, a holdkőzet, az ősidők dinoszauruszainak megkövült csontváza. Épület is lehet kincs. Kinccsé lehet festmény, kehely, pásztorbot vagy ereklyetartó, egyetlen bélyeg. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang kristálytiszta levegője.

A história - csakúgy, mint a mindenkori jelen - mindig titokzatos és rejtélyes. De legalábbis ködös. És ahol nem látunk tisztán, ott a logika, a fantázia, még inkább a megérzés, az intuíció segíthet.

tags: #gyorgy #miklos #gy #magyarorszag #csodai