A szoptatás nem csupán a csecsemő optimális fejlődését és egészségét szolgálja, hanem az édesanya számára is számos rövid és hosszú távú előnnyel jár, amelyek messze túlmutatnak a csecsemő táplálásán. Ez a természetes folyamat a terhesség „negyedik trimeszterének” is nevezhető, mivel a szülést követően segíti az anya testének regenerálódását és számos betegség kockázatát csökkenti.
Rövid távú előnyök: azonnali támogatás a szülés után
A méh összehúzódása és a vérzés csökkentése
Az egyik legközvetlenebb és legfontosabb előny az oxitocin nevű hormon felszabadulása. Ez a „szeretethormon” felelős a tejleadó reflexért, és emellett hatékonyan segíti a méh összehúzódását a szülés után. A szülés utáni azonnali vagy mielőbbi gyakori szoptatás hatékonyan elősegíti a méhlepény megszületését, a méh visszaalakulását, csökkenti a vérzést, és így feleslegessé teszi a mesterséges méhösszehúzók adását. Amikor egy anya szoptat, a méhe sokkal gyorsabban húzódik vissza, mint annak, aki nem szoptat.
Testsúlycsökkenés és energiafelhasználás
A szoptatás egy rendkívül energiaigényes folyamat. Egy átlagos édesanya napi 500 kalóriát is elégethet a tejtermelés során, ami körülbelül annyi, mint egy órás kerékpározás. Ez segíthet a terhesség alatt felszedett súlyfelesleg fokozatos és egészséges leadásában. A szoptató nők, úgy tűnik, jobban mozgósítják a terhesség során felhalmozódott zsírraktárakat, beleértve a szervek körül elhelyezkedő zsigeri zsírt is, amelynek csökkentése hozzájárul a szívbetegségek kockázatának mérsékléséhez.
Lelki stabilitás és kötődés
A szoptatás során felszabaduló hormonok, az oxitocin és a prolaktin, nyugtató hatással bírnak, segítve az anyát az ellazulásban és az éjszakai ébredések utáni gyorsabb visszaalvásban. Az oxitocin emellett antidepresszáns hatással is bír; kutatások kimutatták, hogy a magasabb oxitocinszinttel rendelkező anyáknál kevesebb szorongásos és depressziós tünet jelentkezett. A szoptatás erősíti és fenntartja a védelmező szülői viselkedést, elősegíti a kötődés létrejöttét, és megerősíti az anyát abban, hogy képes valami megismételhetetlent, egyedit és életfontosságút adni gyermekének. Egyértelműen látszik, hogy a szoptatás csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát, amennyiben nincsenek szoptatási nehézségek.
Milyen előnyei vannak a szoptatásnak mind az anya, mind a baba számára?
Természetes fogamzásgátlás és a menstruáció szünetelése
A szoptatás gátolja az ovulációt is, így a menstruáció szünetel, ami sok anyának önmagában előny. „Nem is olyan régen valószínűleg több terhességet előzött meg a szoptatás, mint bármely más fogamzásgátló módszer. És ez ma is így van egyes fejlődő országokban” - mondta Peter Hartmann professzor.
Praktikus és gazdasági előnyök
Az anyatej ingyen van, mindig kéznél van, és mindig a megfelelő hőmérsékletű. Nincs szükség cumisüvegekre, tápszerre, sterilezésre vagy hűtésre. Családi költségvetési szempontból is jelentős tételről van szó, hiszen a minőségi tápszerek ára magas. Az Egyesült Államokban például egy év alatt jellemzően 1200-1500 USD-t takarítanak meg a családok a kizárólagos szoptatással.
Hosszú távú egészségügyi előnyök
Csökkent mellrák- és petefészekrák-kockázat
A szoptatás talán legismertebb hosszú távú hatása az anyai szervezetre, hogy drasztikusan csökkenti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. Kimutatták, hogy minden egyes szoptatással töltött év (összesítve a gyermekek között) jelentősen mérsékli a mellrák és a petefészekrák kialakulásának esélyét. Egy új kutatási eredmény szerint minden szoptatással töltött egy év 4,3%-kal csökkenti a mellrák kockázatát, azoknál a nőknél pedig, akiknek a családjában öröklődik a betegségre való hajlam, a szoptatás 60%-kal csökkenti a kockázatot. A petefészekrák 18 hónapnyi szoptatás után másfélszer kevesebbszer fordul elő, mint azoknál, akik nem szoptattak. A szoptatás védő hatása a betegséggel szemben még erősebb, ha az anya a legutolsó gyermekét is szoptatta.
Cukorbetegség kockázatának csökkentése
A kutatások szerint minél többet szoptat egy nő a termékeny évei alatt, annál kevésbé valószínű, hogy 2-es típusú diabéteszben szenvedjen később. Különösen igaz ez a terhességi cukorbetegségben szenvedő nőkre: azoknál, akik legalább 9 hónapig szoptatnak, ez a megnövekedett kockázat jelentősen csökken.
Szív- és érrendszeri egészség
A szoptatás hozzájárul a kardiovaszkuláris rendszer egészségéhez is. Posztmenopauzális nők vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik korábban több mint 12 hónapon át szoptattak, 10%-kal kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A stroke, szívinfarktus és egyéb kardiovaszkuláris problémák kockázata jelentősen magasabb azoknál, akik nem szoptattak, mint azoknál, akik legalább 3 hónapon át anyatejjel táplálták gyermeküket. A szoptató kismamáknak emellett magasabb a HDL, az úgynevezett jó koleszterin szintjük a szoptatás alatt. Kutatók szerint a posztmenopauzális magas vérnyomásos esetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a nők legalább 12 hónapon át szoptatnának a termékeny éveik alatt.
Csontsűrűség és kalcium-anyagcsere
A közhiedelemmel ellentétben a szoptatás nem „szívja ki” a kalciumot az anya csontjaiból és fogaiból. Bár a terhesség és a szoptatás alatti ásványianyag-veszteség ideiglenes, a hosszan tartó szoptatás során (a tizennyolcadik hónap körül) a kalcium visszaépül a csontokba, és végül magasabb értékeket ér el, mint a várandósság előtti időszakban. A vér kalcium- és foszforszintje szoptató nőkben magasabb, ráadásul ebben az időszakban a kalcium hasznosulási foka is lényegesen javul a nem szoptató nőkéhez képest.
Agyi teljesítmény
„Egyszerűen fogalmazva, a szoptatás javítja az anya IQ-ját” - mondta Hartmann professzor. Ez az állítás arra utal, hogy a szoptatás során fellépő hormonális változások és az anyai agyban zajló adaptációk hosszú távon pozitívan befolyásolhatják az anya kognitív funkcióit.
Gyakori tévhitek és félreértések a szoptatással kapcsolatban
Sok kismamát riasztanak el a szoptatástól különböző tévhitek és alaptalan aggodalmak. Fontos tisztázni ezeket a félreértéseket a sikeres szoptatás érdekében.
A mell mérete és a tej mennyisége
Az egyik leggyakoribb mítosz, hogy a mell mérete meghatározza a tej mennyiségét. Ez tudományosan teljesen megalapozatlan. A mell méretét elsősorban a zsírszövet mennyisége határozza meg, míg a tejtermelésért a mirigyes állomány felelős. Minden édesanya - legyen bármilyen mellmérete is - képes elegendő tejet termelni a babája számára.
Fájdalmas-e a szoptatás?
Bár sokan azt hiszik, hogy a fájdalom a szoptatás velejárója, ez nem igaz. A szoptatás alapvetően fájdalommentes folyamat kellene, hogy legyen. Az első napokban jelentkezhet némi érzékenység, de az éles fájdalom, sebesedés vagy vérzés általában a nem megfelelő mellrehelyezés jele. A helyes technika elsajátítása, ahol a baba a bimbóudvar nagy részét a szájába veszi, megoldja ezeket a problémákat.
„Vizes” vagy „híg” anyatej
Szinte minden anyuka hallotta már az aggódó rokontól vagy szomszédtól, hogy a teje biztosan „túl híg” vagy „vizes”, és azért sír a baba. Fontos leszögezni: nincs rossz minőségű anyatej. Az emberi tej összetétele evolúciósan úgy alakult ki, hogy a legmagasabb szinten szolgálja ki a csecsemő igényeit. A szoptatás elején ürülő tej valóban hígabb és magasabb a laktóztartalma, hogy csillapítsa a baba szomját. Ahogy a szoptatás halad előre, a tej zsírtartalma fokozatosan emelkedik. Ez a sűrűbb, zsírosabb rész felelős a baba jóllakottságáért és a súlygyarapodásért.
Anyai étrend és a baba hasfájása
A puffasztó ételek (mint a bab vagy a káposzta) rostjai és gázai az anya bélrendszerében maradnak, nem jutnak át a véráramba, így az anyatejbe sem. A baba hasfájását (kólikáját) általában az éretlen emésztőrendszer vagy a szopizás közben nyelt levegő okozza, nem pedig az anya ebédje.
Koffein és alkohol fogyasztása szoptatás alatt
A koffein és az alkohol kérdése már óvatosságot igényel, de itt sem kell a végletekre gondolni. Napi egy-két csésze kávé általában semmilyen hatással nincs a csecsemőre. Az alkohol esetében a mértékletesség és az időzítés a kulcs; a véralkoholszinttel párhuzamosan változik az anyatej alkoholszintje is.
Éjszakai szoptatás és alvásminőség
Bár sokan azt hiszik, hogy a tápszertől a baba átalussza az éjszakát, ez nem feltétlenül igaz. A kisbabák gyomra kicsi, az anyatej pedig könnyen és gyorsan emészthető, ezért természetes, hogy éjszaka is többször megéheznek. Érdekes módon az éjszakai szoptatás az anya alvásminőségét is támogatja. Az ilyenkor felszabaduló hormonok segítik az anyát, hogy az ébredések után gyorsan visszaessen a mélyalvási fázisba. Az éjszakai tej összetétele is eltér a nappalitól: több benne a melatonin és a triptofán, amelyek segítik a baba cirkadián ritmusának kialakulását és az elalvást.
A stressz és a tejmennyiség
Fontos tisztázni: a stressz nem állítja meg a tejtermelést, de ideiglenesen gátolhatja a tejleadó reflexet. Az oxitocin hormon, ami a tej kilövelléséért felelős, rendkívül érzékeny az anya lelkiállapotára. Ilyenkor a megoldás nem a pótlás, hanem a megnyugvás és a bőr-bőr kontaktus. A baba közelsége, az érintése, az illata segít újraindítani a hormonális folyamatokat.