GYED, GYES és Táppénz: Szülőknek szóló információk és szabályok

A kisgyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások rendszere, valamint a folyamatosan bővülő családtámogatási rendszer célja a gyermeket vállaló édesanyák - és családok - jövedelmi helyzetének javítása, az egyenlőtlenségek és a szegénységi kockázatok csökkentése. A szülőket megillető pénzbeli ellátások két nagy csoportja a családtámogatási ellátások és az egészségbiztosítás alapján járó pénzbeli ellátások.

Ez a cikk azokról az anyagi támogatásokról nyújt információt, amelyek a gyereket nevelőknek járnak, mint például a CSED (csecsemőgondozási díj), GYED (gyermekgondozási díj), GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) és GYET (gyermeknevelési támogatás). Fontos megjegyezni, hogy ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után járnak, és az összegük általában csökken, ahogy a gyerek nő.

Családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások egy gyűjtőfogalom, amely a következő támogatási formákat foglalja magában: anyasági támogatás; családi pótlék (nevelési ellátás / iskoláztatási támogatás); gyermekgondozást segítő ellátás (GYES); gyermeknevelési támogatás (GYET).

A családtámogatási ügyek intézésére a következő módokon van lehetőség:

• elektronikus úton: ügyfélkapus regisztrációval a Magyar Államkincstár elektronikus ügyintézési portálján;
• postai úton: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnak címezve;
• személyesen: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos kérelmek leadhatók a Kormányablak Integrált Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával.

Családi pótlék

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás - együtt: családi pótlék - formájában.

• A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár.
• Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár, valamint a gyermek 20. életévéig, ha a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytat.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti; sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

A GYES szociális alapon mindenkinek alanyi jogon jár a gyermek születésétől a 3. életév betöltéséig, amennyiben a gyermek után biztosítási alapon nem folyósítanak más juttatást. Jogosult rá a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig; tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig).

Nem jár GYES annak a személynek, aki a félévesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el, illetve ha a gyermek féléves kora előtt keresőtevékenységet folytat.

A GYES-t a gyerekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Az örökbefogadó szülő a gyerek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyerek elmúlt már 3 vagy 10 éves. A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja.

A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10. életévének betöltéséig jár.

A GYES összege 2024-ben

A GYES havi összege gyermekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismerték. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. A GYES összege havonta fix bruttó 28.500 Ft, gyermekenként. A 10%-os nyugdíjjárulék levonása után nettó 25.650 Ft/hó.

Munkavégzés GYES mellett

Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Nagyszülő GYES mellett csak a gyermek 3 éves kora után, legfeljebb heti 30 órában folytathat keresőtevékenységet, vagy korlátlanul ha az az otthonában történik.

Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult volt-e a szülő CSED-re és GYED-re. Ha kapott CSED-et és GYED-et, akkor a GYED lejárta után kérheti a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatja még a GYED alatt.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét, és ezzel a kiskorú gyermekek száma három alá csökken.

A GYET-ben részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A GYET-re való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.

A GYET havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le.

A GYET beleszámít a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, sőt, a nők esetében a kedvezményes nyugellátás igénylésekor a 40 év szolgálati időbe is.

Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások

A gyermeket vállalók az egészségbiztosítás keretében az alábbi pénzbeli ellátásokat vehetik igénybe: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED) és gyermekápolási táppénz.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A CSED társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött havi juttatás, amely a szülési szabadság idejére jár. A szülési szabadság összesen 24 hét, amiből kettőt kötelező igénybe venni, a maradék 22 hétről szabadon dönthet az anya. A szülési szabadságból legfeljebb négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia a munkáltatónak, ha a felek nem állapodnak meg másként.

CSED-re jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke:

• a biztosítás tartama alatt születik,
• a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik,
• a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

A 365 napba beleszámít a biztosítás megszűnését követően folyósított baleseti táppénz, CSED, GYED (kivéve diplomás GYED) ideje, a rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás ideje, továbbá a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1 évnél hosszabb tanulmányok idejéből 180 nap. A két éven belüli 365 biztosított napnak nem kell folyamatosan fennállnia, hanem a biztosítási napokat összeadva számítódik.

A CSED annak is jár, aki a szülő nő halála vagy egészségi állapota miatt gondozza a gyereket (pl. örökbefogadó szülő, gyám). Ikergyermekek születése a CSED összegére nincs hatással.

A CSED maximum a gyerek születésétől számított 168. napig jár. Koraszülött gyerekek esetén azonban tovább is járhat, ha csak később tudja hazavinni a kisbabát a kórházból. Ilyenkor a szülési szabadságból fel nem használt napokat, a szülést követő egy év elteltéig igénybe lehet venni.

A CSED összege 2024-ben

A CSED az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetet veszik alapul, abban az esetben, ha a biztosítási idő folyamatos volt. Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát, ami a bevallott jövedelem. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapot képezi.

Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelem, vagy a biztosítási jogviszony a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik. Az igénylés napját megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napnyi jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a fenti 2 feltétel közül egyik sem teljesül, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében kell meghatározni a naptári napi alapot.

A CSED folyósítása esetén a bruttó fizetésből mindössze a 15%-os személyi jövedelemadót vonják le. Fontos változás, hogy amennyiben az anya érvényesítheti a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességét - ami a CSED, GYED összegére is érvényes -, úgy a bruttó bére 100%-át megtarthatja nettóban.

Ha a CSED igénylő anya nem rendelkezik a 365 napos biztosítási jogviszonnyal, méltányossági alapon is folyamodhat CSED-ért.

CSED igénylése

A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheti az anya, de ezt előre jeleznie kell a munkahelyén. CSED iránti kérelmet a foglalkoztató felé kell előterjeszteni. Ennek hiányában a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalánál nyújtható be.

Ha minden szükséges iratot beadsz, nyolc nap alatt el kell bírálni a kérelmet, de ha valamit hiányosan adtak be, a határidő 60 napra nő. Fontos, hogy ezekkel a határidőkkel számolni kell attól függően, hogy mikortól szeretné valaki kapni a CSED-et.

A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amit az Államkincstár oldalán találhatók. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. A kitöltött kérelmet a munkáltatónak kell benyújtani. Ha már a szülés előtti időszaktól igényli valaki a CSED-et, csatolnia kell a terhesállományba vételt az orvosától. Ezen található a szülés várható időpontja. Ha nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolnia.

Ha a szülés utántól igényli valaki a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozik, a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldenie munkáltatójának a kérelemhez csatolva. Társadalombiztosítási kifizetőhely az a munkahely, ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma.

Munkavégzés CSED alatt

A CSED folyósítása alatt egyáltalán nem lehet munkát végezni, hiszen a szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathat az anya, azaz nem dolgozhat munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A GYED a szülési szabadság letelte után jár (ez az időtartam 168 nap), a gyermek fél éves korától a 2. életévének betöltéséig, ikreknél pedig a gyermekek 3. életévének betöltéséig. A GYED társadalombiztosítási jogviszonyhoz, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás.

GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet. Jogosult lehet még örökbefogadó szülő, a gyám, vagy a vérszerinti apa is. 2020. január 1-jétől a GYED-et a nevelőszülő, továbbá a nagyszülő is igénybe veheti.

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, amelynek számítása során rendkívül fontos az a szabály, hogy a biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

Némiképp más a helyzet, ha apa igényli a GYED-et, ő ugyanis minden esetben legkorábban csak a szülést követő 169. naptól teheti ezt meg. Akkor is, ha anya nem volt jogosult CSED-re, és abban az esetben is, ha anyagi megfontolásból igényli apa az ellátást. Utóbbi esetben sokszor előfordul, hogy anya még otthon marad a gyermekkel, apa pedig dolgozik továbbra is GYED mellett. Ekkor anyának jeleznie kell munkáltatója felé, hogy fizetés nélküli szabadságot kér a gyermek 3 éves koráig. Ezt a munkáltatónak kötelessége biztosítani a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 128. § alapján, függetlenül attól, hogy az ellátást melyik szülő veszi igénybe.

A GYED összege 2024-ben

A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de a maximális összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Ez 2024-ben bruttó 373.520 Ft. Ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Ezek után a GYED 2024 nettója maximum 281.640 Ft lehet havonta, kedvezmény nélkül. A folyósító szerv a GYED összegéből levonja a személyi jövedelemadó-előleget és a nyugdíjjárulékot. A GYED összege után családi adókedvezmény érvényesíthető, illetve a 30 év alatt gyermeket vállaló szja-mentessége is kérhető.

Diplomás GYED

Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az ún. diplomás GYED-re lehetnek jogosultak. Ez olyankor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyermek, és az általános GYED szabályok alapján nem kaphatna támogatást. Fontos, hogy nem kaphat diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozik.

A diplomás GYED összege 2024-ben: alapképzésen résztvevő hallgatók esetében a minimálbér 70%-a után 186.760 Ft, mesterképzéses hallgatóknak pedig a garantált bérminimum 70%-a után 228.200 Ft jár havonta maximum, ez bruttó összeg.

Nevelőszülői GYED

Nevelőszülői GYED-et az a nevelőszülő kaphat nevelőszülői tevékenysége alatt, akire igazak a GYED alapfeltételei. Ha a nevelőszülőség mellett mást is dolgozott a gyerek születését követő 169. napig, akkor erre az időszakra nem jár nevelőszülői GYED.

Nagyszülői GYED

A nagyszülői GYED arra van, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyereket nem tudják bölcsődébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is. Nagyszülői GYED-et az kaphat, akinek a vér szerinti vagy örökbefogadott gyereke, esetleg gyerekének házastársa (tehát a nagyszülő veje, menye) jogosult lenne egyébként szülői GYED-re. Emellett nemcsak a saját, hanem a házastársa unokái után is igénybe veheti valaki a nagyszülői GYED-et.

Munkavégzés GYED mellett

Igen, a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabért és a GYED-et is megkapja a szülő. A GYED folyósításában a munkába állás nem okoz változást, a kismamának csak a munkáltatóját kell tájékoztatnia arról, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül.

Fontos megjegyezni, hogy a GYED folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (nem lehet pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat vagy nappali képzésen tanul.

Nagyszülői GYED esetében a gyermeket szintén otthon kell nevelni, feltétele, hogy a nagyszülő ezalatt nem folytathat kereső tevékenységet. Kivéve, ha azt kizárólag saját háztartásában végzi.

Ha a munkáltató is szívesen alkalmazna és a szülőnek is lenne kedve visszatérni dolgozni a gyermek gondozása alatti első 3 évében, akkor ez is megoldható kedvező adózási feltételek mellett a kisgyermekes szülők számára újra dolgozni. Szövetkezeten keresztül a munkába visszaálló szülőt csak a 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A munkáltatót pedig semmilyen munkáltatói teher nem sújtja a kisgyermekesek foglalkoztatása során, ebben a formában.

GYED igénylése

A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor le lehet adni az igényt, amikor a CSED-et igényli a szülő. Ez megkönnyíti az ügyintézést. A GYED iránti kérelmet írásban, a foglalkoztatónál kell benyújtani. A kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán található.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest vármegye esetében Budapest Főváros Kormányhivatalához, elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét.

Gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Megállapítható az apa részére a gyermekápolási táppénz abban az esetben, ha mindkét szülő ugyanannál a cégnél áll biztosítási jogviszonyban. A keresőképtelenség abban az esetben áll fenn jogilag, ha biztosítottnak fennáll a munkavégzési kötelezettsége az orvos által igazolt keresőképtelenség napjain, munkát nem végez, munkabérben nem részesül. Míg a biztosított fizetés nélküli szabadságon van, munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn, táppénzre sem szerezhet jogosultságot.

GYED és GYES egyidejű folyósítása

Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (GYED), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) kerül folyósításra. Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján a szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg GYES-re, GYET-re, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, CSED-re, illetve GYED-re is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe.

Ha az édesanya kapja a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a kisebbik gyermeknél is az édesanya kaphatja a gyermekgondozási díjat, ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Kedvezmény szabály a GYED számításánál

A következő gyermek GYED-énél a részmunkaidős díjazást kéne alapul venni, ami alacsonyabb ellátást eredményezhet. Erre tekintettel került bevezetésre az ún. kedvezmény szabály, azaz az általános szabálytól eltérő más számítás is alkalmazható a kisebbik gyermekre járó gyermekgondozási díj kapcsán, ha:

• a kicsi a nagyobbik gyermekre járó gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és
• nagyobbik jogán megállapított CSED naptári napi alapja - ugyanabban a jogviszonyban - magasabb összegű volt, mint az általános szabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja.

Azaz, ha a gyermekek között nincs nagy korkülönbség, és az ellátás jogosult szülő jogviszonya ugyanaz mind a két gyermek esetén - vagyis ugyanabban a jogviszonyban áll a második gyermek születésekor, mint az első gyermek születésekor -, akkor a második gyermek kapcsán megállapított gyermekgondozási díjnál azt a keresetet lehet alapul venni, mint amit a nagyobbik gyermeknél figyelembe vettek, ha ez magasabb összegű, mint az általános szabály szerint kiszámolt gyermekgondozási díj.

Vállalkozókra vonatkozó szabályok

Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség - az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:

• 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
• 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Ha azonban a GYED folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve a társas vállalkozóként, akkor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz ez esetben is a tényleges jövedelem, és nem a minimálbér alapján kell a tb közterheket megfizetni.

Munkába való visszatérés és fizetés nélküli szabadság

A gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevételéhez munkaviszonyának fennállása alatt fizetés nélküli szabadságot kell kérelmeznie a szülőnek, melyre való jogosultságát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény biztosítja. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezen túlmenően a gyermek 10. életéve betöltéséig a munkavállalót ugyancsak megilleti a fizetés nélküli szabadság a gyermek személyes gondozása érdekében igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt [Mt. 128. § és 130. §].

Ha azonban már megigényelte és tölti a fizetés nélküli szabadságot az anyuka, azonban ezt szeretné megszakítani és visszatérni az aktív munkavállalók közé, azt jelezni kell. Ezt a szándékot írásban kell közölni a munkáltató felé 30 nappal a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének napja előtt (MT.133 § (2)). A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg [133. § (2) bek.].

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt [Mt. 65. § (3) bek.]. Felmondásra akkor kerülhet sor, ha ilyen munkakör nincs, vagy azt a munkavállaló elutasítja [Mt. 66. § (1) bek.].

2023-tól az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló T/1845. számú törvényjavaslat alapján változik a munka törvénykönyve. Az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét. Emellett a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását. Valamint távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.

tags: #gyes #gyed #mellet #tappenz #a #stuloknek