Hogyan érhető el 10% feletti garantált hozam?

A megtakarítások növekedésével sok befektető teszi fel a kérdést: mibe érdemes befektetni 5, 10 vagy akár 20 millió forintot? Ebben a cikkben áttekintjük azokat a befektetési lehetőségeket, amelyek egy 5-10-20 millió forintos megtakarítás esetén szóba jöhetnek, különös tekintettel a 10% feletti garantált hozam elérésére.

Mielőtt a különböző befektetési lehetőségeket megbeszéljük, célszerű tekintettel lenni arra, hogy 5-10-20 millió forintos összeg befektetése során figyelemmel kell lennünk a befektető kockázatvállalási hajlandóságára. Ha alacsony kockázatú, "garantált" befektetéseket keresünk, akkor értelemszerűen elvárjuk azt, hogy minimum a befektetett tőke mindenkor elérhető legyen. Ugyanakkor az alacsony kockázat, garantált befektetés együtt jár az alacsony hozammal is. Nem is érdemes a kiskapukat itt keresni, ne dőljünk be az olyan reklámoknak, ügynököknek, melyek alacsony kockázatú, garantált befektetéseket értékesítenek, és cserébe magas hozamot kaphatunk. Ha tehát 5-10-20 millió forint befektetése mellett döntünk, akkor gondoljuk át, hogy alacsony kockázat mellett a hozam is alacsony lesz.

Az alacsony kockázat és a hozam összefüggése

Alapvetően nincs probléma az alacsony hozammal addig, amíg van reálhozam. Éppen ezért a befektetési lehetőségeket mindig reálhozam formájában értékeljük. Tehát vegyük figyelembe az inflációt is. Például ha egy biztonságos bankbetét után 7 százalékos éves kamatot kapunk, és közben az infláció is évi 7% volt, akkor a reál hozamunk 0. Tehát a befektetés maximum annyira volt jó, hogy nem veszített a vásárló értékéből.

Ha a fentiekre tekintettel vagyunk, akkor az alacsony kockázatú befektetések között is fogunk találni olyan lehetőségeket, melyek reálhozamot is tudnak biztosítani.

A lakástakarékpénztár: A 10% feletti garantált hozam titka

Jelenleg egyetlen olyan megtakarítási formát találunk, amellyel kockázatvállalás nélkül, garantáltan 10%-ot is meghaladó hozamot érhetünk el, ez pedig a lakástakarékpénztár (LTP). Ez a kiemelkedő hozam úgy válik lehetővé, hogy az állam minden befizetésünket 30 százalékos támogatással toldja meg.

Lakástakarékot már havi néhány ezer forinttól indíthatunk, viszont az állami támogatás korlátját, vagyis évi 72 ezer forintot 20 ezer forintos havi befizetésnél érhetjük el. A minimális megtakarítási idő minden lakástakarékpénztárnál 4 év (viszont LTP-től függően 45-48 hónap), ami azt jelenti, hogy a maximális 20 ezer forintos befizetéssel 1,2-1,3 millió forintot gyűjthetünk össze lakáscélunkra.

Azonban arra figyelni kell, hogy minél hosszabb lakástakarékot választunk, a megtakarítással elérhető hozam annál kisebb lesz. Ez mindösszesen annak az eredménye, hogy a hosszabb futamidő miatt nagyobb szerződéses összeghez mérjük a befizetéseink után járó állami támogatást. Ugyanakkor a lakástakarékkal összegyűjthető összeget is feljebb lehet tornászni újabb szerződések kötésével. Mivel az állami támogatás egy időszakra csak egy személynek jár, úgy többszörözhető meg a megtakarítás, ha valamely közeli hozzátartozónk számára is kötünk szerződést.

Alacsony kockázatú befektetések: Állampapírok és pénzpiaci eszközök

Ha nem kifejezetten lakáscélra gyűjtünk, de továbbra is alacsony kockázatú befektetést keresünk, akkor a kötvénypiacon kell keresnünk a befektetési lehetőségeket. Az aktuális kamatok/hozamok itt tekinthetők meg: allampapir.hu. A hosszabb futamidővel, lejárati idővel rendelkező állampapír vásárlásával általában nagyobb kamatot lehet elérni, azonban ezeknek az állampapíroknak az árfolyama érzékenyebben reagál a piaci kamatok változására.

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kifejezetten egy olyan alacsony kockázatú befektetési forma, mellyel van esélyünk arra, hogy az alacsony kockázat ellenére reálhozamunk legyen. Mivel 5-10-20 millió forint befektetése esetén már a kötvények diverzifikációja is szóba jöhet, illetve azért hogy elkerüljük a "home country bias" befektetői hibát, nyitottak lehetünk a külföldi államkötvények piacára is, melyek ETF alapok segítségével érhetők el.

Rövid távú befektetések (1 éven belül):

• Pénzpiaci eszközök és bankbetétek: Magasabb kamatozású megtakarítási számlák vagy rövid lekötések. Jelenleg (2025. április) forintban kb. 4-5% éves kamatot kínálnak, ami magasabb a korábbi évekhez képest. Előnyük, hogy napi kamatozás van, nem kell lekötni a pénzt és könnyen hozzáférhetők. Hátrányuk, hogy nem kiemelkedő az elérhető hozam, főleg ha hozzávesszük, hogy ezekből még lejön 28% adó is (15% szja, 13% szochó).
• Rövid lejáratú állampapírok (pl. Diszkont Kincstárjegy - DKJ): Néhány hónapos vagy egyéves futamidejű, biztonságos, fix hozamú papírok. Magyarországon a kamatuk adómentes, ami nagy előny a bankbetétekkel szemben. 2025. április 25-én a DKJ ~5,91-6,03% körüli hozamot biztosított. Állami garancia mellett gyakorlatilag kockázatmentesek.
• Pénzpiaci alapok: A befektetések kockázatát értékelő 1-7-es skálán az első, vagyis legkevésbé kockázatos szinten vannak, tehát nyilván van kockázatuk, de ugyanazon a szinten vannak, ahol pl. az állampapírok is. Rövid lejáratú, alacsony kockázatú eszközökbe (állampapírok, betétek) fektetnek. Kényelmes megoldást nyújtanak azoknak, akik a bankbetéteknél, megtakarítási számláknál jobb hozamot szeretnének minimális kockázat mellett.

Közepes kockázatú befektetések

Az 1-5 éves időtáv már nagyobb rugalmasságot enged, van idő kivárni kisebb piaci hullámvölgyeket. Az ingatlanpiaci befektetéseket is a közepes kockázatú befektetési lehetőségek közé sorolhatjuk. Számtalan lehetőségünk van 5-10-20 millió forinttal az ingatlanpiacon.

• Középlejáratú kötvények: Az 1-5 éves futamidejű állami vagy vállalati kötvények jellemzően magasabb kamatot fizetnek, mint a rövid lejáratúak. Fontos tudni, hogy ezek között is vannak fix, valamint változó kamatozású konstrukciók. Pl. fix kamatozású a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) és a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), változó kamatozású a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) és a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP).
• Mérsékelt részvénykitettség: 3-5 éves távon már megfontolandó a részvények vagy ETF-ek bevonása az alapvetően kötvényalapú portfóliónkba. Egy globálisan diverzifikált vegyes alap, vagy stabil, osztalékot fizető cégek részvényeit tartalmazó ETF csökkentheti a kockázatot. Fontos: ha konkrét célra (pl. lakás önerő) gyűjtünk, a célhoz közeledve fokozatosan helyezzük át a pénzt biztonságosabb eszközökbe!
• Ingatlanalapok és REIT-ek: Középtávon jó alternatívát jelenthetnek. Ötvözik az ingatlanpiac előnyeit (bérleti díj, potenciális értéknövekedés) a tőzsdei termékek likviditásával. A 2024-es magas kamatok visszafogták az ingatlanpiacot, de 2025-ben a kamatcsökkenések élénkülést hozhatnak, különösen Európában, ahol egyes elemzők alulértékeltnek látják az ingatlanszektort. Ez potenciális felértékelődést jelenthet az ingatlanalapok számára.

Gondolok itt a különböző ingatlan értékpapírokra, mint például az ingatlanokat hasznosító társaságok részvényeinek (REIT) megvásárlása, vagy REIT ETF-ek, esetleg ingatlan kezelő befektetési alapok, de léteznek ingatlan fejlesztő befektetési alapok. A különböző működési formák és tevékenységek azonban eltérő kockázatú befektetést jelentenek, így az ingatlanpiaci befektetés előtt nem árt, ha tájékozódunk a fenti témákban.

Az 5-10-20 millió forintos tőkeösszeg már azt is lehetővé teszi, hogy közvetlenül fektessünk az ingatlanpiacba, azaz befektetési célból vásároljunk egy ingatlant. Ennek a befektetési lehetőségnek is több formája létezik, például vásárolhatunk garázst, vagy lakást, de felújításra szoruló ingatlant is vásárolhatunk. A kockázati besorolása eltérő ezeknek a befektetéseknek, illetve arra is legyünk tekintettel, hogy az ingatlan értékpapíroktól eltérően ezek a befektetési lehetőségek aktív részvételt kívánnak.

Magas kockázatú, de potenciálisan magas hozamú befektetések

Végezetül elérkeztünk a magasabb hozamot hozó befektetési lehetőségek közé, ahol ugyanúgy érvényes a kockázat-hozam törvényszerűsége, azaz magas hozamért, nagyobb kockázatot kell vállalnunk. A részvények vásárlásával tehát növelhetjük a befektetésünk hozamát, de a kockázat is növekszik.

Öt éven túli időtáv esetén már érdemes lehet kihasználni a hosszú távú trendeket és a kamatos kamat erejét.

• Részvények és részvényalapok/ETF-ek: Történelmileg hosszú távon a részvények és ETF-ek biztosították az egyik legmagasabb reálhozamot. Egy globálisan diverzifikált portfólió (pl. széles piaci ETF-ek, mint az MSCI World vagy S&P 500 követők) a legjobb választás lehet a vagyonépítésre. Ezek alacsony költséggel biztosítanak széles körű piaci kitettséget. Fontos a diverzifikáció: ne csak egy régióra vagy szektorra koncentráljunk.
• Egyedi részvények: Egyetlen cég részvényének birtoklása sokkal kockázatosabb, mint egy diverzifikált alapé. Egy rossz hír, és az árfolyam összeomolhat (még nagy cégeknél is láttunk már óriási eséseket). Különösen igaz ez a kis, feltörekvő vagy technológiai cégekre.
• Kriptovaluták (pl. Bitcoin, Ethereum): Hírhedten volatilisek. Hatalmas emelkedéseket és brutális összeomlásokat is láthattunk már. 2024-ben a Bitcoin ETF-ek engedélyezése és a "felezés" optimizmust hozott, sokan 2025-re újabb felfutást várnak a múltbeli mintázatok alapján. Azonban a szabályozási és gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. Extrém kockázatú eszközosztály, csak kis arányban, hosszú távra, és erős idegzetűeknek ajánlott.
• Startupok, magántőke, saját vállalkozás: A kockázati skála csúcsa. A startupok többsége elbukik, de a sikeresek megtérülése óriási lehet. Befektetni nehéz, általában nagy tőkét és kapcsolatokat igényel, bár közösségi finanszírozási platformokon keresztül kisebb összegekkel is lehetséges. Hosszú távú, illikvid befektetés.

Diverzifikáció és kockázatkezelés

A fentieken túl különböző portfólió kialakítási szempontokkal is csökkenthető a kockázat. Kezdve azzal, hogy a portfólióban nem csak részvényeket tartunk, hanem nagyobb arányban kötvényeket is. Minél alacsonyabb a kockázat vállalási hajlandóságunk, annál nagyobb lesz a kötvény aránya a portfóliónak.

A diverzifikáció a befektetési kockázat csökkentésének egy olyan stratégiája, amely a választék és a kínálat bővítésén keresztül valósul meg. A fogalom lényege, hogy a befektetéseket nem egyetlen termékbe vagy eszközbe koncentráljuk, hanem több, különböző befektetési lehetőség (pl. részvények, kötvények, ingatlanok, árucikkek) között osztjuk meg. Minél szélesebb a befektetési paletta, annál kevésbé függ a teljes befektetés az egyik elem teljesítményétől.

A fentiek mellett léteznek különböző portfólió kialakítási technikák, melyek segítségével úgy fektethetünk be 10-20 millió forintot, hogy a kockázatot a kívánt mértékűre csökkentjük. Csoda természetesen itt sincs, azaz a kockázat csökkenésével végül a hozam is csökken.

Adózási szempontok

Attól függ, milyen befektetésről van szó. Az szja-törvény szerint az olyan nyilvánosan forgalmazott értékpapírok esetében, mint a vállalati kötvények és befektetési jegyek, a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett bevétel kamatjövedelemnek minősül, ezért kamatadót kell fizetni utána. Éppen ezért a 2023. július 1-től befektetett megtakarítások után 13% szochót is kell fizetni.

Az értékpapírok közé tartoznak a tőzsdei részvények is, ám az új szocho-rendelet a részvények adózásán nem változtatott. A magyar részvények eladásán elért hozamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, és így nem számít kamatjövedelemnek, azaz nem kell rá kamatadót fizetni, emiatt szochót sem. Ugyanakkor 15 százalékos árfolyamnyereség-adót eddig is és ezután is kell fizetni utána. A külföldi részvényekre ugyanez igaz, viszont a nem EGT-tagállamok (pl. USA) tőzsdéjén jegyzett értékpapírok osztaléka után szochót is kell fizetni, ám ez eddig is így volt.

Fontos alapelvek befektetés előtt

A fentiek elolvasása után valószínűleg körvonalazódik a befektető számára, hogy 5-10-20 millió forint befektetéséhez célszerű megfelelően informálódni. Nem biztos, hogy az interneten olvasható tuti befektetési tippek, vagy a biztosítási ügynök ajánlataira kell hallgatnunk, mivel vannak olyan törvényszerűségek a befektetések területén, melyet nem lehet felülírni. Gondolok itt a kockázat és a hozam összefüggésére, amely alapján belátható, hogy ha nem akarunk nagyobb kockázatot vállalni, akkor be kell érnünk az alacsony hozammal.

Ugyanakkor ha csak rövid időre szeretnénk befektetni 5-10-20 millió forintot, szintén csak alacsony kockázatú befektetések jöhetnek szóba tekintettel arra, hogy a részvények hosszútávú tartása is csökkentheti a befektetés kockázatát. A múltbeli adatokon 30 éves befektetési időtáv esetén az esetek 12,1 százalékában (tízből egy esetben) negatív reálhozama lett a befektetőnek, azaz 30 éves időszak végére kisebb lett a befektetésének vásárlóértéke, mint az időszak elején.

Összességében elmondható, hogy 5-10-20 millió forint befektetése esetén már többféle befektetési lehetőség közül választhatunk, azonban a döntés során mindig figyelembe kell venni a kockázatvállalási hajlandóságot, a befektetési időtávot és az infláció hatását. Fontos ugyanakkor, hogy nem létezik alacsony kockázatú, garantált és egyben magas hozamú befektetés, ezért minden döntés előtt érdemes alaposan tájékozódni és több befektetési lehetőséget is összehasonlítani.

tags: #gy #tudsz #magadnak #10 #feletti #garantalt