Alhasi fájdalom gyermekágyban: okok, tünetek és kezelés

Az alhasi fájdalom egy nagyon gyakori panasz, ami miatt orvoshoz fordulunk. Alhasi fájdalom alatt a csípőcsontok, a köldök és az ágyék által körülhatárolt területen jelentkező fájdalmat értjük. Számtalan szerv található itt, köztük a húgyhólyag, húgycső, húgyvezeték, ivarszervek és bél bizonyos részei: a vékony- és vastagbél egy szakasza, valamint a vakbél. Ezen szervek betegsége esetén jelentkezhet alhasi fájdalom, valamint érdemes tudni, hogy más szervekből is kisugározhat erre a területre a fájdalom.

Az alhasi fájdalom lehet akut vagy krónikus és jellegét tekintve nagyon különböző lehet. Változhat a betegek között a fájdalom erősségben, lokalizációban, de a fájdalom időtartamában is. Egy egyén életében is változhat az alhasi fájdalom jellege, mely lehet tompa, görcsös, szúró, égő, fokozódó de akár kisugárzó is. Az alhasi fájdalom számos különböző okból adódhat, beleértve az emésztőrendszeri, húgyúti vagy reproduktív rendszeri problémákat. A fájdalom lehet akut vagy krónikus, enyhe vagy súlyos, és felléphetnek kísérő tünetek, mint például hányinger, hányás, hasmenés vagy láz.

A gyermekágyas időszak és a fájdalmak

A gyermekágyas időszak a méhlepény megszületése utáni hat hetet foglalja magába. Ez az időszak arra szolgál, hogy egyrészt a várandósság 9 hónapja alatti változások visszaálljanak a terhesség előtti állapotba, másrészt a tejeleválasztás beinduljon és beálljon a baba hosszú távú táplálására. A testi és a lelki változások az első tíz napban a legerőteljesebbek.

A méhlepény megszületése után a méhösszehúzódások - kisebb mértékben, de folytatódnak. Ennek a célja a vérzés csökkentése és a várandósság végére 1000gr-ra megnövekedett méhnek a gyermekágyas időszak végére 50gr-ra való visszafejlődése. A gyermekágyi vérzés a méh faláról levált méhlepény tapadási helyéről származik. Ez a felület közvetlenül a szülés után körülbelül tenyérnyi nagyságú, napról-napra kisebbedik, a harmadik hét végére már csak alig pár cm-es és a hatodik hét végére teljesen behámosodik.

Az első egy-két napban a vérzés nagyobb mennyiségű, mint a menstruáció legerősebb napján, a nagyméretű betéteket akár 3-4 óránként is ki kell cserélni. Az első napok vérzéséhez a sebgyógyuláskor keletkezett, elfolyósodott szövetdarabkák is hozzákeverednek és ezt együttesen gyermekágyi folyásnak, lochiának nevezik. Körülbelül a 10-14. naptól a folyás sárgás-fehéres színűre változik, bár időnként (főleg szoptatáskor) jelentkezhet ismét kevés véres váladék. Hosszabb ideig tartó nyugalmi helyzet, például alvás után, függőleges helyzetbe való kerüléskor a hüvelyben összegyűlt váladék a gravitáció hatására kicsúszik. Hasonlóan észlelhet a gyermekágyas kismama darabos vérzést a baba szoptatásakor, mivel a tejleadó reflexet működtető oxytocin hatására erőteljesebb méhösszehúzódás történik és ilyenkor az addig ellazultabb állapotban lévő méhből préselődik ki az alvadék.

A gyermekágyi vérzés, majd később folyás (lochia) mennyisége és időtartalma egyénenként nagyon változó. Előfordul, hogy egy nőnek a menstruációja a hatodik hét végére megérkezik (akár kizárólagos szoptatás mellett is) és akár másfél év is eltelhet, hogy a szülés után a menstruációs ciklus újra indul.

A szülés kapcsán keletkezett esetleges sérülések (méhszáj, hüvely, gát, császármetszésnél has) gyógyulása is ebben az időszakban zajlik. A gát ellátásánál ma már a legtöbb helyen felszívódó varratokat alkalmaznak, ezeket nem szükséges kivenni. Császármetszés után az úgynevezett „halasztott” varratszedés (a műtét után kb. egy héttel) történik.

Alhasi fájdalom okai gyermekágyban

A méhlepény megszületése után a leggondosabb vizsgálat mellett is előfordulhat, hogy pici darabkák mégis bent maradnak. A méhösszehúzódások hatására ezek a legtöbb esetben a gyermekágyi vérzéssel távoznak. Abban az esetben, ha ez nem történik meg a korai gyermekágyas időszakban, a következő tüneteket észlelheti a kismama: alhasi diszkomfort érzés, fájdalom, mely napról napra kellemetlenebb és fokozódhat (nem azonos a szakaszosan jelentkező és napról napra csökkenő úgynevezett gyermekágyi utófájásokkal), deréktáji fájdalom, a gyermekágyi folyás bűzössé válhat, esetenként hírtelen fellépő erőteljes vérzés, állandó hőemelkedés és/vagy láz, a tejbelövellés elmaradása, kevés tej. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán egy gyermekágyas nő, keresse fel a szülész orvost, aki ultrahangos vizsgálatot fog végezni.

A baba megszületése után a hasüregben hírtelen nagy hely lesz. A belek nyomása megszűnik, s amíg eredeti helyüket megtalálják, gyakorta előfordul puffadás vagy székrekedés. A húgyhólyagnak is „szokatlan” az új helyzet. A várandósság végén már kis telődésnél is erős vizelési inger volt. Szülés után előfordul, hogy csak nagymértékű telődésnél érez az anya ingert és akkor sem tudja teljesen kiüríteni a hólyagját. Az üres hólyag segíti a méh összehúzódását. Közvetlenül szülés után előfordulhat vizeletürítési nehézség.

Hüvelyi szülés során a magzat a medence üregén halad keresztül a környező izmokat, ereket, idegeket és a szemérem csont mögött elhelyezkedő húgycsövet is nyomva. Szülés után pár órán belül a legtöbb anya spontán tud vizeletet üríteni. Abban az esetben, ha nem tudja spontán a hólyagot kiüríteni a kismama, steril katéterrel a vizeletet le kell engedni. Alapvetően két ok állhat ennek az átmeneti problémának a hátterében: az egyik, hogy a húgycsövet belülről bélelő nyálkahártya felduzzad, beödémásodik. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor náthásak vagyunk, az orrunk bedugul a felduzzadt nyálkahártya miatt, de nem tudjuk kifújni. Ez a duzzanat legtöbbször az első katéterezéssel átjárhatóvá válik, ritkán ismételni kell. A másik, amikor a hólyagalap és a húgycső beidegzése átmenetileg zavart szenved és rövidebb-hosszabb ideig vagy egyáltalában nem tud vizeletet üríteni a kismama, vagy nem tudja teljesen kiüríteni a hólyagját, de az is előfordulhat, hogy átmenetileg vizelet tartási panaszai vannak. Ennek oka, hogy a baba áthaladásakor az ereket nyomva csökken a vérátáramlás az adott területen, az idegek is kevesebb oxigéndús vért kapnak, illetve maguk is nyomás alá kerülnek. Hajlamosító tényező lehet a hosszú kitolási szak, a hosszan tartó erőltetett nyomatás, szülésbefejező hüvelyi műtétek, az epidurális fájdalomcsillapítás.

További lehetséges okok

A gyermekágyas időszakban egyéb tényezők is okozhatnak alhasi fájdalmat vagy diszkomfort érzést:

• Aranyér: Az aranyér kellemetlen tüneteit minden negyedik kismama megtapasztalja. A szülés után az aranyeres panaszok sok esetben néhány hét alatt elmúlnak. Műtéti megoldásra szerencsére ritkán van szükség, kenőccsel, kúppal vagy langyos ülőfürdővel általában jól kezelhető a probléma.
• Inkontinencia: Amikor a kismama a terhesség alatt vagy a baba megszületése után köhögéskor, tüsszentéskor, emeléskor vagy kocogás közben vizeletcsepegést tapasztal, a panaszokat stressz inkontinencia okozza. Kialakulásának oka, hogy a medencefenék izomzata meggyengül, ami kötőszöveti gyengeséggel párosulva megváltozott anatómiai állapotot eredményez.
• Méhsüllyedés: A medencefenéki izmok és szalagok terhelés vagy kötőszöveti gyengeség miatti megnyúlása süllyedéses panaszokat is okozhat. Méhsüllyedésről akkor beszélünk, amikor a méh előre csúszik a hüvelybe, lejjebb kerül, ezáltal idegentest-érzést okoz.
• Hasfali izomzat és bőr: Szülés után a méhizomzat viszonylag gyorsan összehúzódik és a hatodik hét végére majdnem akkora lesz, mint a fogantatás előtt. A hasfali izomzat és a bőr azonban nem képes ezt a gyors visszarendeződést mutatni. Normál testalkat, szülés előtti jó fizikális állapot esetén a harmadik hónapban már csak egy „kis gömbölyűség” látszik a köldök alatti területen és általában a hatodik hónapra lehet olyan a has, mint a várandósság előtt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül annyi idő kell a visszaalakuláshoz, mint a kialakuláshoz. Természetesen vannak befolyásoló tényezők: olyan esetekben, amikor extrém módon kinyúlik a hasfali izomzat pl. ikervárandósság, nagy magzat esetén, több szülés, főleg, ha ezek rövid idővel egymás után történnek, ha az egyenes hasizmok szétnyílnak és így nem tartják tökéletesen a belső szerveket, nagymértékű hízás. A bőr rugalmassága szintén egyedi tulajdonság. A hasizom visszarendeződését a gyermekágyas időszak után erősítő gyakorlatokkal gyorsíthatjuk. És persze az is előfordulhat, hogy már soha többet nem lesz olyan feszes hasunk, mint a baba születése előtt.
• Gyermekágyi depresszió: Gyakori szülés utáni probléma a gyermekágyi depresszió, mely a nők 10%-át érinti. A szülés és a baba körüli teendők az első hetekben természetesen kimerítőek. Szerencsére ez manapság már nem számít tabu témának, sok segítő csoport és fórum áll a kismamák rendelkezésére, ahol megoszthatják gondolataikat, nehézségeit más anyukákkal.

Kezelés és tanácsok

Az alhasi fájdalom kezelése az októl függően eltérő lehet, és magában foglalhatja a gyógyszereket, az életmódváltozásokat, a diétát, a stresszkezelést vagy a sebészeti beavatkozást. Ha krónikus alhasi fájdalmat tapasztal, fontos, hogy konzultáljon orvosával a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. A gyermekágyas anya a szüléssel egy olyan extrém mértékű teljesítményt vitt véghez, amely fizikálisan és mentálisan is minden erőtartalékát mozgósította. Szüksége van pihenésre még akkor is, ha a baba megszületése eufórikus örömmel tölti el az első napokban, és akkor is, ha nagyon fáradt, kimerült és gyengének érzi magát. Az anya pihenése nem luxus, hanem élettani szükséglet!

A szülést követő 6 hét a regenerálódás, a gyermekágy időszaka, ezt követően a szülész-nőgyógyász ellenőrzi a gyógyulás menetét és megállapítja, hogy van-e akadálya a szexuális együttlétnek. Változó azonban, hogy a női test mikor áll készen az együttlétre. Az első időszakban az együttlét kellemetlenséget, fájdalmat okozhat, illetve van, akinek hosszabb időbe telik az édesanyai szerepkört összeegyeztetni a szex gondolatával. Amennyiben a szex során a nő a szülést követő 4-6 hónap elteltével is kellemetlenséget, vagy fájdalmat tapasztal, nőgyógyászati kivizsgálás szükséges.

Alhasi fájdalom kivizsgálása

Az alhasi fájdalom kivizsgálása során a cél a fájdalom okának azonosítása. Ez számos különböző módszerrel történhet, természetesen fontos az anamnézis pontos felvétele és a fizikális vizsgálat is. Emellett hasznos információkhoz juthatunk a laboratóriumi vizsgálatokból is, kérhető például vérvizsgálat, vizeletvizsgálat és székletvizsgálat, amelyek segíthetnek az esetleges fertőzések vagy gyulladások kimutatásában.

Az alhasi fájdalom diagnosztizálásban kiemelt szerepet kapnak a képalkotó vizsgálatok. Ilyen vizsgálatok közé tartozik az ultrahang, a CT-vizsgálat és az MRI. Ezek a vizsgálatok segíthetnek az emésztőrendszeri, nőgyógyászati vagy húgyúti rendellenességek, daganatok vagy más strukturális eltérések kimutatásában. Az ultrahangvizsgálat segíthet az alhasi fájdalom okának meghatározásában és ennek megfelelően a megfelelő kezelés kiválasztásában. Az ultrahang egy olyan vizsgálati módszer, amely segít az orvosnak láthatóvá tenni az alhasi szerveket, mint például a petefészkeket, a méhet, az epehólyagot és a vese állapotát. Az ultrahang vizsgálat segítségével az orvos pontosabb képet kap az alhasi szervek állapotáról, ami segít az ok meghatározásában. Az ultrahang használata általában fájdalommentes, nem invazív és gyors vizsgálati eljárás, amelyet általában orvosi rendelőben vagy kórházban végeznek. Az ultrahang hasznos lehet számos alhasi fájdalom hátterében álló probléma diagnosztizálásában. Segíthet a petefészek ciszták, daganatok, méhnyálkahártya rendellenességek, epe vagy vesekövek és egyéb vastagbélrendszer rendellenességek felismerésében.

Az alábbi esetekben azonnal forduljon orvoshoz, ha alhasi fájdalma van:

• Súlyos és hirtelen fellépő fájdalom, amely nem múlik el, vagy amely hirtelen romlik.
• Az alhasi fájdalom mellett magas láz, hányás, székrekedés vagy hasmenés jelentkezik.
• Vérzés tapasztalható a székletben vagy a hüvelyben.
• Fájdalom jelentkezik a vizeletürítés során vagy a vizelet vöröses színű, zavaros vagy kellemetlen szagú.
• Terhesség alatt alhasi fájdalom jelentkezik.
• Ha a fájdalom hosszabb időn keresztül fennáll, vagy ha az alhasi fájdalom rendszeresen visszatér.

tags: #gyermekagy #alhasi #fajdalom