Az agrárium digitalizációja - mint ahogy a digitalizáció, az informatikai eszközök használata az élet minden területén - elkerülhetetlen. Ha manapság valaki egy új erőgépet szeretne üzemeltetni, vagy egy telepirányítási szoftvert szeretne szakszerűen alkalmazni, szükség van a képzettség és a gyakorlat együttes megszerzésére.
Mosonmagyaróváron fejlesztésekkel, beruházásokkal és piacképes szakmai képzésekkel válaszolnak a modern mezőgazdaság kihívásaira. Ezeket a folyamatokat Dr. Tóth Tamás irányításával végzik a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Dr. Tóth Tamás - aki a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnökségének is tagja - neve nem ismeretlen a hazai agráriumban.
Az óvári kar a Széchenyi István Egyetem részeként nemcsak keresi azokat a lehetőségeket, amelyek karaktert adhatnak neki, hanem határozott elképzeléssel rendelkezik az agrárképzés megújítása terén. Ezt vizsgáljuk meg Dr. Tóth Tamás, valamint Dr. Zsédely Eszter dékánhelyettes szemszögéből, hogy a hazai agrárfelsőoktatásban nagy hagyományokkal rendelkező intézmény hogyan értékeli az agráriumban keletkező kincset: az adatot.
A digitalizáció és a gyakorlatorientált oktatás fontossága
A mezőgazdaságban egyre kevesebb a megfelelő munkaerő és egyre szigorúbbak a szabályozások, ezért felértékelődnek az automatizálás folyamatai is. A mai fiatalok sokkal magasabb szinten fogják használni a digitalizált, automatizált eszközöket a teljes élelmiszerláncban, tehát a növénytermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás területén is. Sokkal jobban képesek lesznek a modern eszközök működtetésére, az adatok értelmezésére, valamint a rengeteg információból történő egyszerűsítésekre, kimutatásokra és megjelenítésekre.
Dr. Tóth Tamás szerint az agrárium digitalizációja elkerülhetetlen. Az intézménynek a legfrissebb tudást kell átadnia, és az oktatói, szakoktatói, vezetői feladatokat ellátó szakemberek ismereteinek folyamatos fejlesztésére van szükség.
A Smart Farm tangazdaság: elmélet és gyakorlat találkozása
A Pozsonyi út mellett található Smart Farm tangazdaság létrehozásakor hármas célt tűztek ki:
Az oktatás és a gyakorlat fontos része legyen. A hallgatók az ott használt eszközökről gyűjtött adatokat, információkat megkapják, így átfogó képet látnak. Ez a fontos alap segíti az oktatást, a tanulást. A tangazdaság továbbá hetesi és nyári gyakorlatok helyszíne, és akár a diplomamunkához is hozzásegíti őket.
A kutatási adatok hasznosítása. A precíziós gazdálkodás során gyűjtik és rendszerezik az információkat, amelyek egy egységes rendszerben kezelhetőek és hozzáférhetőek. Ez hallgatói részről a mester- (MSc) és a doktori (PhD) képzés résztvevőit érinti, leginkább pedig az oktató és kutató kollégák számára lényeges előny.
Az 500 hektáros tangazdaság kiszolgálása, melyet az egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő Uni-Agro-Food Kft. üzemeltet. Itt a precíziós, digitális alapú gazdálkodásban a műtrágyafelhasználás, a növényvédelem, a betegségfelismerés és több további szakterület tudását transzformálják termelési eredménnyé. Ezáltal be tudják mutatni a gazdálkodóknak, hogy milyen előnyökkel jár ez a modern működési gyakorlat.
A végső cél, hogy ezeket 5 éven belül minél inkább megvalósítsák a tangazdaságban, továbbá elérjék azt, hogy az itt megtermelt alapanyagokból élelmiszereket állítsanak elő. Többek között ezért is vették át a Tejkutató Intézet, vagyis régi nevén a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. épületét, hogy ott valósulhasson meg ez a folyamatrész. A tervezett fejlesztés középpontjában pedig az élelmiszer-ipari digitalizációs kihívásoknak megfelelő tejfeldolgozó mintaüzem és egy hiánypótló képzéseket nyújtó tejipari szakképzési központ létrehozása áll.
ABZ Drone - Drónból a traktorba - precíziós mezőgazdaság
Az agrárképzés megújítása és fejlesztési irányai
Dr. Zsédely Eszter kiemelte, hogy szeretnék kibővíteni a duális képzéseket, és látják, hogy a cégek részéről is van erre igény. Emellett a nemzetköziesítés is fontos cél, hogy egyre több külföldi hallgató megismerhesse az itteni jó gyakorlatokat. Az oktatásfejlesztésben az egyetem sok módszertani képzést biztosít a kollégák számára, igyekeznek alkalmazkodni a mostani generációk megváltozott igényeihez a tudásátadásban is.
Dr. Tóth Tamás hozzátette, hogy tervek között szerepel egy rövidebb MSc-képzés kialakítása is Óváron. Meg kell határozni, hogy mi az a terület, ahol időt lehet rövidíteni a mesterképzés során, továbbá célkitűzés, hogy speciálisabb tudást szerezzenek a résztvevők. Ennek a hajtóereje, hogy növelni szeretnék a PhD-hallgatók számát, mivel a diákok a minimum 3 + 2 éves képzési időt, az 5 évet hosszúnak érzik.
A pandémiás helyzet megmutatta, hogy online könnyedén be lehet kapcsolni a képzésre a hazai és külföldi szakembereket. Ezt a lehetőséget használják és tovább bővítik. Szintén más tudományterületeken bevett gyakorlat, hogy egy tantárgyat vagy szakvizsgát projektmunka megvalósításával lehet teljesíteni. Olyannal, aminek gyakorlati relevanciája is van, egy cég szakemberével, oktatóval vagy kutatóval közösen dolgozva.
Ez a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésnél már megvalósult és bevált: önálló szakvizsga helyett két hallgató dolgozik együtt, egymást kiegészítve és erősítve a projektmunkákon.
Hallgatói innováció és szakirányú továbbképzések
Dr. Zsédely Eszter szerint az egyetemen léteznek olyan, különböző tudományterületről érkező és egy valós problémán dolgozó hallgatói innovációs projektek és csapatmunka lehetőségek, amelyekbe eddig az itteni hallgatók kevésbé kapcsolódtak be, ezen is változtatni szeretnének. Továbbá a gyakorlati szakemberek számára igyekeznek frissen tartani a szakirányú továbbképzéseket és újabbakkal megjelenni a felvetődő igényekre válaszként. Sok cég piaci igénye, hogy a kereskedelmi és értékesítési területekre tudjanak agrár végzettségű, speciális tudással rendelkező kollégát helyezni.
A precíziós állattenyésztés oktatása
A 2024 februárjában Magyarországon első alkalommal induló képzésen az a szándék, hogy minden, hazánkban jelentős haszonállattal foglalkozzanak, ehhez kapcsolódva pedig a legfrissebb tenyésztési, takarmányozási és technológiai ismereteket adják át a beiratkozóknak. Tervezik, hogy haszonállatfajtánként kiemelnek egy-egy területet, amire nagyobb fókuszt helyeznek, például a keltetésre vagy az automatizált takarmányozásra. Ugyanakkor meghagyták a rugalmasságot a tantervben, hogy az érintett témákat a beérkező hallgatók igényeihez lehessen igazítani, és a számukra hangsúlyosabb ismeretekkel bővítsék a tudásukat.
Dr. Tóth Tamás elmondta, hogy bemutatják a precíziós állattenyésztés komplex vállalatirányítási rendszereit és megoldásait, az állategészségügyi problémák előrejelzését segítő technológiákat, illetve a termelési eredmények nyomon követését szolgáló rendszereket is. Ezek kezelésével felügyelhetőek és átláthatóak a telepirányítási folyamatok. Igyekeznek gyártótól függetlenül sok rendszert megismertetni velük. Foglalkoznak a fontos környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel, hogy az állatjólét a korábbiaknál hangsúlyosabban megjelenjen a telepeken.
A hallgatók nyitottsága és a kar projektjei
Sok motivált hallgató van, közülük sokan érkeznek saját gazdaságból, akik tevékenyen részt vesznek a gyakorlatban is. Nem szabad és nem szerencsés generációkat összehasonlítani, most egy felgyorsult, digitalizált világ kihívásaira kell jó válaszokat adni. Óvárra mindig jellemző volt a hagyományok szeretete, tisztelete és megélése, eközben pedig törekedtek arra, hogy gyakorlatközeli folyamatokat valósítsanak meg. A most itt lévő hallgatók nagyon nyitottak arra, hogy minél több gyakorlati ismeretanyagot sajátítsanak el.
Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a hallgatókban van nyitottság és szándék arra, hogy bekapcsolódjanak a karon folyó projektekbe, nagyon jól lehet velük együtt dolgozni. Be tudnak kapcsolódni például a dróncsoport fejlesztéseibe, a Smart Farm gyakorlatába, a talaj, a növény, az állat és az élelmiszer témakörökben is. A technológiai laboratóriumokban a tejtermékek gyártása és a gyümölcsfeldolgozás területén szerezhetnek fontos tapasztalatokat.
A jövő agrármérnöke: adatok értelmezése és nemzetközi együttműködés
A fiatalok ma már másként akarnak tanulni, az interaktív, a figyelmet fenntartó oktatást részesítik előnyben. Mivel az egyetemen már eleve nemzetközi közegben tanulnak, ez megmaradhat a munkájukban is, ezáltal nagyobb nyitottságuk lesz a nemzetközi projektekben való részvételre, a technológiák használatára és a külföldi megoldások megismerésére. Ezért van nagy jelentősége a projektmunkáknak és a csapatban történő együttműködéseknek. Ezeket a képességeket a jövő agrármérnöke használni is fogja.
A nemzetköziesedést támogatja a szaknyelv kötelező elsajátítása is. Ezen kívül a hallgatók sokkal inkább látják, hogy rá lesznek utalva az élethosszig tartó tanulásra. Ha ugyanis a fejlődés és a változás ilyen ütemű marad, az ismeretek bővítése hiányában a tudásuk hamar elavulhat.
Az agrárképzés erősítése és a kutatási projektek
Az elmúlt időszakban Palkovics László Amand, Tossenberger János, Tőzsér János professzorok, valamint Dr. Húth Balázs egyetemi docens érkezésével jelentősen erősödött Mosonmagyaróvár agrárképzése. Az Állattudományi Tanszék fiatal, jó csapatát bővítették ki az állattenyésztés és a takarmányozástan területén tapasztalt, sokat látott professzorokkal. Olyan vezető oktatók érkeztek, akik a képzés, a kutatás és a vállalati együttműködések terén is komoly erősítést jelentenek. Jó hír, hogy a Növénytudományi Tanszék munkájában vesz részt Palkovics László Amand és Kontschán Jenő professzor is.
A fő feladat, hogy összehangolják a Széchenyi István Egyetemen lévő tudáscsoportokat, ami az ő érkezésükkel azt jelenti, hogy az állattenyésztés, a takarmányozás, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés és a növénytermesztés szakterületein összekapcsolják a kutatóközpontok tudását az agrárképzéssel. A jövőben szeretnének az informatikai, a járműipari és a digitalizációs részterületekre nagyobb hangsúlyt helyezni, továbbá az állattenyésztés modern vizsgálati felületeit intenzíven fejleszteni. A terv, hogy a sertés, a baromfi és a kérődző esetében is olyan kutatóhelyük legyen, ahol tesztelhetőek a precíziós gazdálkodási eszközök.
Minden, ami a meglévő adatok minél jobb hasznosíthatóságát, a gyakorlat számára könnyebb átadását segíti, fókuszterület. Ezért is nagyon örülnek, hogy a kar az Európai Unió 7 éves tudományos kutatási kezdeményezése, a „Horizon Europe” projektjei közül ötben is aktívan részt vesz Dr. Vér András tudományos főmunkatárs közreműködésével és szervezésében. Ezek a Climate Smart Advisor, a Trans4num, a Climate Farm Demo, a Codecs és az I2Connect nevű projektek.
A kiindulási alap, hogy a kar több élelmiszer-feldolgozó technológiai laborral is rendelkezik. Ezek az oktatásnál és a kutatásnál is jól használhatóak. Az óvári képzés és a kutatás főleg a tejtermék feldolgozásra fókuszál.
tags: #hetesi #naplo #novenytermesztesi #gyakorlat