A felelős szülőt foglalkoztatja, hogy megfelelően gondoskodik-e gyermekéről. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus számos alkalommal beszélt a gyermeknevelés fontosságáról, a szülői feladatokról, és felhívta a figyelmet az elhanyagoló nevelés súlyos hatásaira, valamint a korai szexuális ébredés és a pornó veszélyeire is.
A jól irányított gyermeknevelés megalapozza a gyermekek érzelmi, erkölcsi és intellektuális fejlődését, valamint az egyéni boldogulás mellett a társadalom egészének jólétét is elősegíti. Ennek ellenére kevés szó esik arról, hogyan kell jó szülőnek lenni és boldog gyermekeket nevelni. Felmerül a kérdés, hogy ez a tudás egyáltalán tanulható-e.
A magzati élet lelki fejlődése és az intrauterin pszichológia
Az intrauterin (méhen belüli) pszichológia három részre osztja a magzati élet lelki fejlődését. Kiss Eleonóra csecsemő- és gyermekgyógyász, újszülöttgyógyász szakorvos, valamint IBC-LC laktációs szaktanácsadó segítségével Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta vezette végig a hallgatókat az anyává válás útján a Ridikül YouTube-csatornáján futó Lélekutakon Bagdy Emőkével podcast legfrissebb epizódjában. A baba nem pusztán reflexlény. Ő már a méhen belül is reagál: hall, érzékel, és átveszi az anya rezdüléseit.
Az első trimeszter: a biztonság fontossága
Az első három hónapban - mikor a magzat krokodilhoz hasonló formát ölt, és csak az agytörzs alakul ki - a territórium a legfontosabb, ezért nincs szoros kapcsolódás, kötődés az anyával. Egy dolog lényeges csupán: a biztonság. Azok az alapélmények, amik ekkor érik a magzatot, az egész életére kihatnak. Az ősbizalom is ebben az időszakban alakul ki. Akkor sérül lelkileg a magzat, ha például bántalmazzák az anyát, vagy ha el akarja vetetni a magzatot.
A második trimeszter: a vak bizalom időszaka
A második három hónapban a limbikus idegrendszer alakul ki - ekkor madár vagy növényevő emlőshöz hasonlít a magzat. Három hónapra becsukja a szemét és csak az orrával, testével, bőrével tájékozódik. Ez a vak bizalom kialakulásának az időszaka.
A várandósság alatti kapcsolattartás és a gondolat ereje
Pontosan tudjuk, hogy az intrauterin történések erősen befolyásolják a korai baba-szülő kapcsolatot. A pocaklakóval való kapcsolatfelvételben a babának küldött pozitív gondolat is örömhormon termelését indítja el az anya szervezetében, és endorfin fürdőbe helyezi a babát, aki ebben rendkívül jól érzi magát. Tudjuk, hogy van sejtmemória, a sejt mindent, ami vele és az egész organizmussal történik, magába a DNS struktúrájába foglalja, ezért minden tapasztalat, a sejtszintű is, belejátszik abba, hogy milyen lesz a magatartásunk, egészségünk, milyen folyamatok alakulnak ki a szervezetünkben. A gondolat képzetesedik, a képzet pedig megtestesül. A pszichoszomatika jól ismeri, hogyan lesz egy gondolatból testi destrukció vagy testi építmény. Minden kismamának mondja ezért Bagdy Emőke: a párjukat is bevonva a kapcsolatba áldozzanak közös időt a babára.
Amikor az anya rágondol a hasában lévő babára, endorfin szintje megemelkedik, és az öröm vagy boldogsághormon szétárad testében. Biokémiailag is igazolták ennek a folyamatát: amikor a gondolat elindul, és annak képzetesedési folyamata zajlik, akkor a pszichoszomatikus hálózaton keresztül a test minden sejtjéhez eljutó áramlásban az oxitocin odaáramlik. Ez ilyen egyszerű és csodálatos.
James Allen - GONDOLAT ÁLTAL / A Gondolat Hatása A Körülményekre
Az apa szerepe a várandósság alatt
Ha a férfi jelen van, a várandósság harmonikusabb mindenki számára, ráadásul így az apa is részese lehet annak az időszaknak, amikor már kapcsolatba léphet a babával. Miért reagál a baba az apja hangjára, már akkor, amikor kibújik a pocakból? Sőt, már akkor is, amikor még odabent van. Azért, mert ha elég közelről beszél hozzá az apja, akkor a baba azt a hangot néhány decibel eltéréssel észleli. A bőrünkkel is hallunk, mert felveszi a hangrezgéseket. Ez alapvetően nem tudatos, megmarad a jobb agyféltekei folyamatok rendszerében. De azért néha tudatosul, például amikor borsózik a hátunk egy szép vagy ijesztő zenétől.
A születés utáni időszak: kötődés és korai kontaktus
Amikor megszületik a baba, akkor is nagyon meghatározó, hogy az első találkozáskor van-e bőrkontaktus, vagy sincs. Hogy a baba rögtön a mamára kerül-e, mert akkor egy olyan idegrendszeri imprinting keletkezik, ami segít abban, hogy az anyának az úgynevezett anyai ösztöne kialakuljon. Ugyanis a baba a kulcsingere az anyai ösztönnek. A babának jó az, hogy hallja az anya szívritmusát, az anyának, hogy érzi a baba illatát. A kötődő kultúra azt mondja, hogy elő kell segítenünk a gyermek egészséges kötődését.
A kötődő nevelés szent hármasa
Három tényező nagyon fontos, és ezt nevezzük a kötődő nevelés szent hármasának: a hordozás, az együttalvás, és az igény szerinti szoptatás. Ez az intrauterin kapcsolatfelvétellel kezdődik, olyan gondolatok küldésével, amelyek érzelemmolekulákat indítanak el. Ezért az anya stresszkerülő életmódja fontos azért, hogy nem küldjön stresszhormonokat, és a baba éppen kialakulóban lévő idegrendszerét ne károsítsa. A stresszel telített életben élő, a kilenc hónapot végigdolgozó, anya olyan módon küldi az alapingereket, mintha ez volna a természetes, ezt mintázza a gyerek idegrendszere is. Nekünk felelősségünk van már az intrauterin kapcsolatért is.
A Károli Gáspár Református Egyetemen folytatott vizsgálatok is megerősítik, hogy különösen az első életévben a napi három óra hordozásnak az idegrendszeri fejlődés szempontjából, a baba-szülő közötti kapcsolat szempontjából nagyon jótékony hatása van. A kicsinek szüksége van arra, hogy érezze, szeretik, testen van, védelemben van. Megéli, hogy fontos vagyok, gondoskodnak rólam. A testi izomzatunkhoz hasonlóan lelki izomzatunknak is ki kell fejlődnie, és azt ilyen élmények edzik. Testkontaktusban lenni, minden pillanatban érezni, hogy számíthatok valakire, tapasztalni, hogy nem vagyok egyedül a világban.
| A kötődő nevelés elemei | Jelentősége a fejlődésben |
|---|---|
| Hordozás | Növeli a baba-szülő közötti kapcsolatot, segíti az idegrendszeri fejlődést, biztonságérzetet ad. |
| Igény szerinti szoptatás | Táplálék, szeretet, megnyugvás és biztonság forrása, "virtuális köldökzsinór". |
| Együttalvás | Mély és nyugodt alvást biztosít, növeli a biztonságérzetet, támogatja a fejlődést. |
A szoptatás mint "virtuális köldökzsinór"
A szoptatás nemcsak táplálék. Ez egy virtuális köldökzsinór, amelyen keresztül szeretet, megnyugvás és biztonság áramlik - reagált Bagdy Emőke. Hozzátette, a zéró szeparáció, az édesanya és a baba születés utáni első, közösen eltöltött órája (aranyóra), az együtt alvás és a hordozás mind azt a célt szolgálják, hogy a baba a lehető legkevesebb stresszel, a legnagyobb biztonságban induljon el az életben. A felnőttkori boldogság gyökerei a kezdeti időszakból erednek.
A szülői szerepek és a társadalmi elvárások
Az anya és a munka dilemma
A társadalmi értékrenddel van baj, én ezt nagyon sokszor elmondtam, és nem győzöm hangsúlyozni, a nembeli értéket kell hangsúlyozni és értékelni férfinél és nőnél egyaránt. A nőnek a nembeli lényege, amiben páratlan, hogy egy új életet tud kihordani, táplálni. Mert ma kettős követelményrendszerben élünk, ebből jön, hogy a nő nem találja a helyét a világban. Az anya visszakívánkozik a baba mellől oda, ahol őt értékelik, és a babát, akinek az egészsége, boldogsága, a mamán és a családon múlik, otthagyja és visszamegy idejekorán dolgozni. A két szerepnek pedig nem lehet egyszerre megfelelni. Akkor már egy ingadozó ember lesz, beleépül a konfliktus, hogy a gyerekem vagy a munkám, és ebben a helyzetben a gyerek jár rosszul.
A nagyszülők szerepe a gyermeknevelésben
A nagyszülői feladatot Bagdy Emőke egy csodálatos szolgálatnak tekinti. A gyerekkel töltött időt ő nem is minőségi időnek, hanem megszentelt időnek hívja. Ebből minden szülőnek kevés van, ezért tud kiemelt fontosságú lenni a nagyszülők szerepe. Az ő „szolgálati” feladatuk kettős: egyrészt a szülői korlátok betartása, másrészt a feltétel nélküli szeretet. A nagyapa feladata az apa által szabott korlátok megerősítése, a gyermek apja szerepének a felemelése. A jó nagyapa ráerősít arra, amit a fia vagy veje apaként szeretne. A nagymama feladata pótolni a feltétlen szeretetet, az etető-szerető gondoskodást a gyermek anyja távollétében. A jó nagymama ezzel megakadályozhatja, hogy a gyermek traumatizálódjon az anya hiányától. Amikor viszont jelen van az anya is, akkor a nagymamának el kell fogadnia, hogy immár nem az ő bölcsessége, nevelési receptje, tapasztalata a mérvadó. Ő azzal szeret és segít a legjobban, ha megkérdezni a lányától vagy menyétől: Mit kívánsz, miben segíthetek neked? Ha nem ez történik, akkor előbb-utóbb feszültség lesz a családtagok között, ami senkinek sem jó.
A gyermek személyiségfejlődése és az agyféltekék szerepe
A gyermek személyiségfejlődésében nagy szerepe van a genetikának és a környezetnek. „A bal agyfélteke az úgynevezett tudós agy, míg a jobb agyféltekét érzelmi agynak is nevezik, a harmonikus személyiségfejlődéshez pedig elengedhetetlen, hogy a két agyfélteke egyensúlyban legyen, és a köztük lévő átjárhatóság és kölcsönviszony se ütközzön akadályokba” - kezdi a beszélgetést dr. Bagdy Emőke. A bal agyfélteke (sok egyéb mellett) az írás, az olvasás, a számolás és a beszéd központja, éber és tudatos, racionális és logikus, s a jobb agyféltekével szemben tisztában van az idő és a tér fogalmával is. A jobb agyfélteke kiemelt fejlődési fázisa 3-5 éves korra tehető, ebben az időszakban edződik leginkább az érzelmi tudat, 6 éves korra pedig - a gyermeki időtlenségből és gazdag fantáziavilágból kilépve - a bal agyfélteke is megérik arra, hogy elvontabb ismereteket fogadjon be.
A Pszichofitness program gyermekeknek
Húsz évvel ezelőtt jelent meg dr. Bagdy Emőke Pszichofitness című könyve, ami a felnőttek lelki erőnlétéről szól. Ennek folytatásaként látott napvilágot a tavaly karácsonykor kiadott Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek, amiből nagycsoportos kortól kezdve egészen 20 éves korukig töltekezhetnek lelkileg a gyerekek. A kisebb gyerekek mesékre, a fantázia és a képzelet szárnyalására, játékra vágynak, és szerencsés esetben ezt meg is kapják az óvodában. 6 éves koruk körül azonban szinte minden átmenet nélkül vetik bele őket a betűk és számok tengerébe, s a bal agyfélteke számára igazán komoly kiképzés veszi kezdetét.
James Allen - GONDOLAT ÁLTAL / A Gondolat Hatása A Körülményekre
Amint kezdetét veszi a logikus és racionális bal agyfélteke intenzív igénybevétele, az érzelmi agy sajnos lemarad, és egyre nagyobb hátrányba kerül. Ha az érzelmi agy nem kapja meg azt a törődést, amire az egészséges fejlődéshez szüksége van, nem alakul ki megfelelő mértékben az empátia, a megértés, a kötődés, a felelősségvállalás vagy például a megbocsátás képessége. Mint mondta, az oktatási rendszer cseppet sem kedvez a két agyfélteke harmonikus működésének. Napjainkban a hangsúly javarészt a bal agyféltekés nevelés irányába tolódik, ami egyáltalán nem kedvez a szelídségnek, a toleranciának, az altruizmusnak, vagyis sajnos azt kell mondanom, hogy a gyerekek egyre inkább érzelmi fogyatékosként nőnek fel a bal agyfélteke egyoldalú trenírozásának következtében.
Módszerek a lelki képességek fejlesztésére
A Pszichofitness program keretében számos módszer áll rendelkezésre a lelki képességek fejlesztésére, melyek közül kettő fő típust emel ki: a mozgásos és a relaxációs gyakorlatokat.
Mozgásos gyakorlatok
A nyújtások, lazítások, cammogás, nyújtózkodás, aktiváló vagy nyugtató mozdulatsorok mind segítik a kicsiket abban, hogy kiadják magukból a feszültséget, a túlpörgött gyereknek segítenek leállni, az álmos, mélázó ovisnak pedig abban, hogy kicsit jobban tudja aktivizálni magát.
Relaxációs technikák
6-10 éves korban nagy hasznot tehet az úgynevezett Jacobson-féle progresszív relaxáció. Az egész sokkal egyszerűbb dolog, mint a nevéből gondolnánk: annyi a lényege, hogy az izmok megfeszítésével majd kilazításával az idegek is megnyugszanak. Az ideges, esetleg kiabáló gyereknek mindenképpen célszerűbb az izomlazítást megtanítani, mint ráparancsolni, hogy nyugodjon már meg, hiszen pont az a baja, hogy magától nem képes még rá. A leghatásosabb módszer a meditáció. A szó hallatán ne ijedjen meg senki: a technikához nem kapcsolódik semmiféle világnézet vagy filozófia, nem kell hozzá jóga nagymesternek lenni, hogy eredményesen alkalmazhassuk. Ha például gyermekünknek a hála érzését szeretnénk megtanítani, minden este, lefekvés előtt egy bizonyos szöveget érdemes felolvasni. Kisebbeknek a rövidebb, egyszerűbb formákat használó anyag a megfelelő, kamaszok már képesek hosszabb, elvontabb szövegeket is magukévá tenni.
Ezeket a meditációs gyakorlatokat akár otthon, akár az iskolában, osztályszinten rendszeresen elvégezve észrevétlenül ültethető be a kívánatos lelki képesség a fiatalokba. Az előadás utolsó fél órája a nézői kérdéseké volt. Megtudhattuk belőle, hogy noha a gyakorlatokat ideális már óvodás korban elkezdeni, de bármikor be lehet kapcsolódni. Az egyik hallgató arról érdeklődött, Asperger-szindrómás gyermekénél használhatóak-e a gyakorlatok. Még pánikbetegség esetén is azonnali megoldást nyújthat egy-egy ilyen gyakorlat: aki ezzel küzd, és érzi, hogy jön a roham, próbálja meg öt alkalommal lassan kifújni a levegőt.