A hangoknak való kitettség már az élet kezdetén is nagyon fontos, hiszen elősegíti a magzati érzékelés fejlődését. A magzat fejlődése egy olyan láthatatlan csoda, amely során napról napra újabb képességek birtokába jut a kicsi. Az egyik legizgalmasabb mérföldkő az érzékszervek, különösen a hallás kialakulása, amely kaput nyit a külvilág és a baba közé. A tudomány mai állása szerint a magzat nem csupán passzív szemlélője az anyaméhen kívüli eseményeknek, hanem aktív befogadója a hangoknak.
A magzati hallás fejlődése és a hangok hatása
A hallószerv fejlődése már a várandósság első harmadában megkezdődik, de a valódi áttörés a második trimeszterben következik be. Körülbelül a tizenhatodik hét környékén a belső fül szerkezete már felismerhető, és a huszadik hétre a baba képessé válik az első belső zajok észlelésére. Az anya szívverése, a vér áramlása és az emésztőrendszer morajlása alkotják az első „zenekart”, amellyel a kicsi találkozik. A huszonnegyedik hét környékére a magzat már érzékenyen reagál a külvilágból érkező hangokra is. A magzatok hallóképessége a várandósság második trimeszterétől kezd el fejlődni. Ekkorra a picik már képesek érzékelni az anya szívverését, légzését és a külvilágból származó hangokat. A magzat már egészen korai időszaktól képes hallani. A 24. héttől pedig már el tudja különíteni a külső és belső zajokat, jól érzékeli a beszédet.
Ám nem mindegy, milyen hanghatások érik az apróságot. Az intenzív és tartós zajok komoly következményekkel járhatnak, hatással lehetnek a magzat fejlődő ideg- és érrendszerére. A kismama hasfala és az anyaméh természetesen jelentenek némi védelmet, ugyanis kiszűrik a legmagasabb frekvenciájú hangokat és a decibelértékeket is csökkentik 20-35 dB-lel. A szakemberek azt is kiderítették, hogy a zene különösen jótékony hatással van a magzat, később pedig a baba fejlődésére. A magzatkorban történő zenehallgatás elősegíti a születendő gyermek kreativitását, csemeténk később jobb nyelvi és matematikai készségekkel rendelkezik majd, ha gyakran hallgatunk együtt zenét.
A hangos zajok nem csupán a magzat szívritmusát és az alacsony születési súly kockázatát fokozhatják, hanem kiválthatják a magzat élénkebb mozgását, halláscsökkenését, kromoszóma-rendellenességet, emelkedett kortizol szintet és csökkent laktogén szintet. A magzatot érő zajok a születés után is kifejthetik hatásukat: megnövelhetik a rendellenes szociális viselkedés, továbbá a nagyfrekvenciás hallásvesztés rizikóját is. Utóbbit olyan 4-10 éves gyerekeknél mutatták ki, akiknek az édesanyja a terhesség idején tartósan 85-95 dB foglalkozási zajnak volt kitéve. Japánban mutatták ki, hogy a rendszeres, kellemetlen és hangos hanghatások rossz hatással vannak a magzat fejlődésére.
A kismama hasánál 100 dB-es hanghatás a magzat szívverését percenként akár 10-15 ütemmel is felgyorsíthatja. Ez már a terhesség 27-28. Egy kutatásban kimutatták, hogy ha egy kismama tartósan, napi 8 órában 80 dB zajhatásnak van kitéve, akkor megnő az alacsony születési súly kockázata. Terhesség és zajterhelés Tartósan (napi több órában, pl. munkahely miatt) 90-100 decibel feletti hangterhelés valószínűleg okozhat kárt a magzatnak, elsősorban a 2. trimeszter második felétől, sőt, akár halláskárosodást is. Hasonlóan problémás lehet a nagyobb intenzitású (125-150 decibel) hanghatás rövid ideig, de ehhez pl. egy éppen induló repülőgép hajtóműve mellé kellene állni.
A zenehallgatáshoz hasonlóan jótékony hatást ér el a kismama, ha minél gyakrabban énekel a magzatának. Nem kell félni attól, hogy a hamis énekével tönkreteszi a gyerek hallását! Ezzel erősíti kettejük kapcsolatát, és jótékonyan fejleszti a baba idegrendszerét. Az énekléssel fejleszthetjük a baba idegrendszerét is. Nem mindegy azonban, hogy milyen stílust választunk. Több vizsgálat is készült arról, hogy a klasszikus zene, különösen Mozart és Bach varázslattal bírnak. A megállapítást alátámasztja, hogy a komolyzene az agyunkban alfahullámokat hoz létre, ami azt jelenti, hogy közel áll az emberi szívverés nyugalmi állapotához, teljesen kikapcsol és jótékony hatású. Ha durva rockzenét választunk, abban az esetben a baba nyugtalanná válhat, és erősebben kezd verni a szíve.
A zene jótékony hatásai a magzati fejlődésre
A zene életünk szerves részét képezi. Kutatások kiderítették, hogy már magzati korban érzékeljük a külvilágban szóló muzsikát, sőt reagálunk is rá. Ha az anyuka a megfelelő ritmusú zenét hallgatja, ezzel sokat segít a baba fejlődésében. A zene stimulálja a magzat agyának azon részeit, amelyek a hangfeldolgozással kapcsolatosak. Vagyis a zene segíthet a magzati agy neuronhálózatainak fejlődésében, ami hozzájárulhat az agyi folyamatok erősítéséhez, illetve azok a magzatok, akik rendszeresen hallgatnak zenét, gyakran nyugodtabbak a születésük után.
Nemcsak a baba, hanem az anya is megnyugszik a várandósság alatti zenehallgatástól. A zene segíti az ellazulást, energiával, boldogsághormonokkal (endorfin) tölti fel az anyát, magzatot egyaránt. Ha a várandósság alatt a kismama énekel a magzatnak, vagy zenét hallgatnak, akkor csökken a rúgások gyakorisága az anyaméhben. (Azért tegyük hozzá, hogy ez csak a lassabb, klasszikus zenére, altatódalokra igaz. Ha az anya metál zenét hallgat, a baba aktív rugdosással reagál, és ez nem azt jelenti, hogy élvezi a ritmust, hanem inkább szabadulni szeretne tőle.
A szakemberek azt is kiderítették, hogy a zene különösen jótékony hatással van a magzat, később pedig a baba fejlődésére. A magzatkorban történő zenehallgatás elősegíti a születendő gyermek kreativitását, csemeténk később jobb nyelvi és matematikai készségekkel rendelkezik majd, ha gyakran hallgatunk együtt zenét. Azok a babák, akik zenét hallgattak magzatként, csecsemőként nyugodtabbak voltak mint a zenét nélkülöző társaik. Ha csecsemőkorban is folytatjuk a kicsi „zenei képzését”, sokat teszünk azért, hogy gyorsabb és könnyebb legyen a beszédfejlődése. Továbbá a zene összehangolja a két agyféltekét, formálja az értelmet, az érzelmeket, tökéletesíti a mozgást, segíti a szociális érést.
Az újszülöttek képesek felismerni a magzatként hallott zenét. Ha a nyűgös kicsinek lejátsszuk a várandósság alatt hallgatott kedvenceinket, azt fogjuk tapasztalni, hogy a baba megnyugszik, mosolyog, boldogan gőgicsél az ismerős dallamokról. A vizsgálatok szerint a nyugtatásra a barokk klasszikus zeneszerzők a legalkalmasabbak: Bach, Mozart, Vivaldi, mivel zenéjük hatvan-hetven taktust tartalmaz percenként, ami közel áll az emberi szívverés nyugalmi állapotához. Az agyban alfahullámokat kelt, kikapcsol, relaxál.
A zene közös hallgatása az anya és a baba közötti kötődés erősítésére is szolgálhat. Az ismételt dallamok és ritmusok felismerése elősegítheti a magzat biztonságérzetének kialakulását. Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a magzat képes tanulni és emlékezni dolgokra már a születése előtt. Számos kísérlet bizonyította, hogy az újszülöttek előnyben részesítik azokat a dallamokat vagy akár meserészleteket, amelyeket a terhesség utolsó heteiben rendszeresen hallottak. Ez a jelenség a prenatális tanulás, amely megmutatja, milyen fejlett a magzati agy információfeldolgozó képessége. A kutatók megfigyelték, hogy a babák szívverése lelassul, amikor egy ismerős zeneművet hallanak, ami a figyelem és a felismerés jele. Ezzel szemben az ismeretlen, zavaró hangokra gyorsabb szívveréssel és fokozott mozgással reagálnak. Ez a megkülönböztető képesség alapvető fontosságú a túlélés és a későbbi tanulás szempontjából.
A zenehallgatás, énekléssel, hangszeres játékkal a gyerekek érzelmi intelligenciája magasabb lesz, empatikusabbá, érzékenyebbeké válnak, és a kreativitásuk is fejlődik, mert meg merik mutatni magukat. Egy bölcsődésekkel végzett lipcsei vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy azokban a csoportokban, ahol gyakori az együtt éneklés, ott magasabb szintű a gyerekek között az együttműködés, és a megoldandó feladatokat is sikeresebben teljesítik, mint a csupán együtt játszó társaik.
Zenehallgatás és éneklés a terhesség alatt: tippek és ajánlások
Vitathatatlan tény, hogy a magzat is érzékeli a külvilágot. Már a korai szakaszban kimutatható, hogy a megfelelő zenétől a baba és az anya is ellazul és boldogság hormonokkal töltődnek fel. A kismama minél többet énekel, annál nagyobb gyakorisággal csökkennek a fájások és a rúgások. A folyamatos kommunikációval már a korai szakaszban kapcsolatot teremtünk a pocaklakónkkal, azonban nem csak beszélhetünk, hanem énekelhetünk is a babához.
A szakemberek azt is kiderítették, hogy a zene különösen jótékony hatással van a magzat, később pedig a baba fejlődésére. A magzatkorban történő zenehallgatás elősegíti a születendő gyermek kreativitását, csemeténk később jobb nyelvi és matematikai készségekkel rendelkezik majd, ha gyakran hallgatunk együtt zenét. Azok a babák, akik zenét hallgattak magzatként, csecsemőként nyugodtabbak voltak mint a zenét nélkülöző társaik.
A zeneharmóniát sugároz, és ha módjával használjuk fel a magzat fejlesztésének céljára, csodálatos eredményeket érhetünk el. Teremtsünk kapcsolatot a magzattal, már a terhesség korai szakaszában, és szánjunk időt a zeneterápiára! A várakozás kilenc hónapja alatt minden édesanya fejében megfordul a gondolat, vajon mi történik odabent, a méh biztonságos falai között. A zenehallgatás ebben az időszakban nem csupán egy kellemes kikapcsolódás a kismama számára, hanem az első tudatos kapcsolódási pont is lehet.
A zenehallgatáshoz hasonlóan jótékony hatást ér el a kismama, ha minél gyakrabban énekel a magzatának. Nem kell félni attól, hogy a hamis énekével tönkreteszi a gyerek hallását! Ezzel erősíti kettejük kapcsolatát, és jótékonyan fejleszti a baba idegrendszerét. A magzatok hallóképessége a várandósság második trimeszterétől kezd el fejlődni. Ekkorra a picik már képesek érzékelni az anya szívverését, légzését és a külvilágból származó hangokat.
A tapasztalatok szerint, ha a szülés alatt halk dallam szól, akkor jelentősen csökken a szülő nő félelme, és kevesebb fájdalomcsillapítóra lesz szüksége, ugyanis az endorfin termelés itt is beindul, ami természetes fájdalomcsillapítóként funkcionál. A zenehallgatáshoz hasonlóan jótékony hatást ér el a kismama, ha minél gyakrabban énekel a magzatának. Nem kell félni attól, hogy a hamis énekével tönkreteszi a gyerek hallását! Ezzel erősíti kettejük kapcsolatát, és jótékonyan fejleszti a baba idegrendszerét.
A hangszóróból szóló zenénél jobban hat azonban a gyerekekre, ha a szüleik énekelnek nekik. Sokan vonakodnak ettől, mert nem tartják szépnek a hangjukat, vagy félnek, hogy hamis lesz a dal. Asztalos Kata szerint viszont ennek nincs jelentősége, hiszen úgyis az a fontos, hogy az éneklés személyessége, érzelmi telítettsége már a legkisebbeknek is azt sugallja: “figyelek rád, boldog vagyok veled”. Az énekléssel olyan meghitt légkör alakul ki, ami szorosabb kötődést biztosít a szülő és a gyerek között, és arra ösztönzi a kicsit, hogy aktív befogadóvá, később aktív közreműködővé váljon: ő is elkezd gőgicsélni, dúdolni, majd amikor már képes rá, énekelni. Az éneklés pedig rendkívüli módon fejleszt, mert egyszerre mozgatja meg az agy számos területét, köztük a halló, látó, motoros és beszédközpontot is, segít begyakorolni az artikulációt, és élesíti a fület.
Ne feledkezzünk meg az apukákról sem! Bár az édesapa hangja kívülről érkezik, a mélyebb tónusok gyakran jobban áthatolnak a hasfalon. Ha az apa rendszeresen beszél vagy énekel a pocakhoz, a baba felismeri és megjegyzi a hangját. Ez segít abban, hogy a születés után az édesapa is képes legyen megnyugtatni a kicsit, hiszen a hangja már ismerős és biztonságos lesz a számára.
A hangkibocsátó eszközöket - rádiót, CD és MP3 lejátszót, de még a fejhallgatót sem szabad a hashoz közvetlenül odatenni. A magzatvíz kiváló hangvezető, ám a méh fala és a hasfal némi tompítást is biztosít a magasabb frekvenciák számára. A magzati hallás kialakulása egy rendkívül precízen megtervezett folyamat, amely során a sejtek és idegpályák bonyolult hálózata jön létre. A kutatások rávilágítottak arra, hogy a magzat agya képes megkülönböztetni a különböző hangmagasságokat és hangszíneket már a harmadik trimeszter elején. Amikor egy kismama zenét hallgat, a hanghullámok rezgésbe hozzák a magzatvizet, amit a baba a bőrén keresztül és a fülével is érzékel. Ez a komplex szenzoros élmény stimulálja az idegrendszert, és elősegíti az új szinapszisok, azaz az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását.
A vizsgálatok szerint a nyugtatásra a barokk klasszikus zeneszerzők a legalkalmasabbak: Bach, Mozart, Vivaldi, mivel zenéjük hatvan-hetven taktust tartalmaz percenként, ami közel áll az emberi szívverés nyugalmi állapotához. Az agyban alfahullámokat kelt, kikapcsol, relaxál. A zenehallgatáshoz hasonlóan jótékony hatást ér el a kismama, ha minél gyakrabban énekel a magzatának. Nem kell félni attól, hogy a hamis énekével tönkreteszi a gyerek hallását! Ezzel erősíti kettejük kapcsolatát, és jótékonyan fejleszti a baba idegrendszerét.
A zenehallgatás egyik legfontosabb, mégis gyakran alulértékelt előnye az anya-magzat kötődés elmélyítése. Amikor egy kismama leül pihenni és elindítja a kedvenc nyugtató dallamait, a teste relaxált állapotba kerül. Ez a fizikai ellazulás közvetlenül hat a hormonháztartásra: csökken a stresszhormonként ismert kortizol szintje, és felszabadul az oxitocin, amelyet gyakran szeretet- vagy kötődéshormonnak is neveznek. A közös zenehallgatás rituáléja egyfajta védőburkot von a kismama és a baba köré. Ebben az időszakban az édesanya figyelme befelé fordul, tudatosabban érzékeli gyermeke mozgását, és érzelmileg is ráhangolódik a kicsire. Ez a szinkronitás elengedhetetlen a biztonságos kötődés kialakulásához.
A tudatos jelenlét és a zene kombinációja segít abban, hogy a várandósság ne csak fizikai változásokról, hanem lelki növekedésről is szóljon. Ahogy a dallamok elérik a méhet, úgy ér el a te szereteted is a babához. Minden egyes hangjegy egy üzenet: várlak, szeretlek, és biztonságban vagy.
DÉLELŐTT - A magzat és a zene - Csörgő Andrea
| Zenei stílus | Hatás a magzatra | Hatás az anyára |
|---|---|---|
| Klasszikus zene (Bach, Mozart, Vivaldi) | Nyugtat, segíti az idegrendszer fejlődését, serkenti az agyi folyamatokat. | Ellazít, csökkenti a stresszt, boldogsághormonokat szabadít fel. |
| Altatódalok, lassú, ritmikus zene | Nyugodt mozgás, csökkenő rúgások száma. | Nyugalom, ellazulás. |
| Hangos, diszharmonikus zene (pl. heavy metal) | Nyugtalanság, élénkebb mozgás, gyorsabb szívverés. | Stressz, feszültség. |
| Anyai énekhang | Biztonságérzet, kötődés erősödése, idegrendszer fejlődése. | Öröm, lelki feltöltődés, kötődés erősödése. |
A magzati zenei memória már a 25. hét körül kialakulhat. Azok az anyák, akik csemetéjükkel közösen tartottak zenés foglalkozásokat, rengeteg fejlődéshez segítették hozzá a magzatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülés alatti zenehallgatás megóvhat minket a nagyobb fájdalmaktól, az endorfin termelés jobban beindul, és csodák csodájára a zene enyhíti a szülési görcsöket.
tags: #gyerekdalok #terhesseg #alatt