A fogzás időszaka sok családban okoz álmatlan éjszakákat, nyűgös napokat. Vannak azonban bőven olyan családok is, akiknél a fogacskák áttörése semmilyen változást nem hoz a baba hétköznapi viselkedésében. Egy cikkben röviden összefoglalom az ezzel a témával kapcsolatos eddigi tapasztalataimat.
Az első tejfogak áttörése általában fél éves korban várható. Ettől azonban gyakran tapasztalok jóval előbbi és későbbi kibújást is. Van, aki foggal születik, róluk mondják, hogy táltosok. Aztán vannak olyan babák is, akiknél az első fogak bőven egy éves kor után bújnak csak elő. A fogzás egy olyan folyamat, ami a 3-4 hónapos kortól egészen 3 éves korig tarthat. A legfontosabb szabály a fogzással kapcsolatban, amit meg kell jegyeznünk, hogy nincs szabály! Minden gyermek más és más, ahogy mi sem vagyunk egyformák. Minden gyermeknek meg van a maga fejlődési ritmusa.
Az első fogacskák áttörése után havonta (körülbelül 2-5 hetente) bújnak elő az újabbak, általában párosával. E téren is lehet eltérés, hiszen sok az olyan baba is, akinek egy ideig csak 1 vagy később 3, vagy 5 kis tejfogacska mosolyog csak a szájában, és a fogacska párjára akár hetekig is várni kell. Egy-egy fog áttörése 4-7 napig tarthat. Van, akinek észre sem veszik, és bizony vannak olyanok is, akiknél fájdalmas, gyötrelmes időszak a fogak áttörése.
A fogzás jelei és tünetei
A fogzás kapcsán fellépő kellemetlen tüneteknek viszonylag széles a skálája. A legújabb kutatási eredmények szerint a 3 legáltalánosabb tünet a fokozott nyáltermelés, a nyugtalanság és a fogíny érzékenysége. A többi tünet nem egyértelmű, hogy a fogzástól van-e.
Az első tünetek megjelenésekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos és az ínyén semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig kínozhatja a gyermeket. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén. Az áttörés után a fog koronája már pár hét alatt kibújik és a kellemetlen érzés is mérséklődik.
A fogzás egyik első jele lehet, hogy a baba előszeretettel szopogatja, rágcsálja a saját kezét, a te ujjadat vagy egyéb tárgyakat. A folyamatos rágcsálással segít elviselhetőbbé tenni az ínyének feszülését, viszketését és minden más kellemetlenségét, ami a fogzással jár.
A gyulladt területet kezeld elsősorban természetes alapanyagú krémekkel (aloe, körömvirág, propoliszos). Arra vigyázz, hogy ne dörzsöld törlőkendővel, inkább használj puha vattakorongot és hidegen sajtolt olajat (bármelyiket) a tisztításhoz, vagy egyszerűen vízzel mosd meg. Ha nem használ az előbbi, jöhet a hatóanyagos kenőcs: cink-oxidos, panthenolos, dexpantenolos, amiket gyógyszertárban és drogériákban is megvásárolhatsz. Hagyd szellőzni a bőrt sokat, ha lehet.
Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik, orrukból vizes váladék ürül, székletük hígabb lehet, időnként nyálkás és pelenkakiütés társulhat. A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is.
A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögethetik. A szakember kizárja a komolyabb problémát, így erre is figyelni kell.
A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. A lázat nem szükséges csillapítani, csak akkor, ha a szubjektív rosszullétet okoz. Magas lázat viszont már csillapítani kell!
Sok szülő tapasztal fogzás idején hígabb, gyakoribb székletet, de semmi esetre sem vizes hasmenést! Ilyen esetben feltétlenül forduljatok orvoshoz! Ebben az időszakban érdemes az új ételek bevezetését későbbre halasztani. Mindenevő babáknál a széklet lazító gyümölcsöket, ételeket is egy kicsit hanyagolni (pl.: szilva, szőlő, körte, alma, tejtermékek).
A fogzás nem okoz lázat és egyéb súlyos tüneteket (hasmenés, hányás, rendszeres etetési nehézségek, súlyfejlődési elmaradás stb.). Ha a baba betegnek látszik, vagy a tünetek romlanak, illetve hosszabb ideje fennállnak, akkor hiba a fogzásra fogni a panaszokat. Ilyenkor orvosi kivizsgálás szükséges.
Mit tehetünk a fogzási fájdalom enyhítésére?
Mivel a fogzás mind a kisbaba, mind a szülők számára egy megterhelő időszak, fontos, hogy a lehető legtöbbet tegyünk a fájdalom enyhítéséért. Az első két-három év során kibújnak a tejfogak, mind a húsz, ez azt jelenti, hogy a babának gyakran jelennek meg új fogak a szájában.
A fogzás időszaka alatt megnyugtató lehet a baba számára, ha tiszta és hideg ujjaddal átdörzsölöd a duzzadt ínyt. A rágókák biztonságos és higiénikus módon csökkentik a fájdalmat. Szerezz be egy fogzást segítő gélt!
Sok, jó minőségű rágókát lehet kapni, érdemes egyet, kettőt venni. Azonban nem biztos, hogy a baba szívesen rágcsálja a kifejezetten erre a célra gyártott rágókát. Van olyan baba, aki szereti a kulcsokat szopogatni, rágicsálni ilyenkor. Ennek háttere az, hogy a fém jól tartja a hideget, általában hideg is és ez nagyon jól csillapítja a terület fájdalmát. Ha kulcsot adsz a babának, előtte jól mosd el és fertőtlenítsd!
Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében.
A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingerli a fájdalmas ínyt. Hasznos praktika, az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal, illetve csörgők és hűtött (nem fagyasztott!) rágókák alkalmazása. Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek.
A gyógyszertárban kapható, gyógynövény- vagy gyógyszertartalmú készítmények is segíthetnek. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb. A benzocain tartalmú szereket kerülni kell, ugyanis túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemogolbinaemia betegséget idézve elő. A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést okozhat.
A helyileg ható gélek esetén érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira.
Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges. Fontos, hogy 3-5 napnál tovább sose alkalmazzuk őket, a folyamatos használat ugyanis nagyban növeli a mellékhatások kockázatát.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a házi praktikák nem segítenek és a tünetek tartósan is fennállnak, mindenképp konzultáljunk gyermekorvosunkkal. Ha a baba betegnek látszik, vagy a tünetek romlanak, illetve hosszabb ideje fennállnak, akkor hiba a fogzásra fogni a panaszokat. Ilyenkor orvosi kivizsgálás szükséges.
Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát.
Ha pedig jól kezeljük a baba fájdalmát, akkor máris felmerül egy kérdés, hogy vajon mennyire hatott ez pl. az alvásra. Ha egyértelmű a javulás, akkor a fogzás közrejátszott a problémában. Ha semmilyen hatása nincs a fájdalomcsillapításnak, akkor viszont érdemes más okokban is gondolkodni, ne dőljünk be annak a népszerű tévhitnek, hogy a fogzás az oka az éjszakai ébredések többségének.
Semmelweis oktatóvideók - Fogmosás
A fogzás időszaka alatt a szülőknek türelmesnek és megértőnek kell lenniük. A kisbaba sírása és nyűgössége természetes reakció a fájdalomra és a diszkomfortra. A szeretetteljes törődés, a megnyugtatás és a megfelelő fájdalomcsillapítás segíthet átvészelni ezt a nehéz időszakot.
A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4 . életévéig is eltartanak.
A második őrlőfogakként is számon tartott, alsó és felső állcsontban egyaránt két éves kor körül előbújó hátsó rágófogak bizony nagyságuknál fogva okozhatnak panaszt a gyermekeknek. Az ételek megrágásához nélkülözhetetlen őrlőfogak a tejfogazat utolsó tagjaiként bukkannak elő, általában 23 és 33 hónapos kor között.
A fogzás mind a kisbaba, mind a szülők számára egy megterhelő időszak. Amikor a kisbaba fogai elkezdenek áttörni az ínyen, fájdalmat és kellemetlen érzést okoznak neki. Még a legnyugodtabb csecsemők is nyűgössé és ingerlékennyé válhatnak a fogzás ideje alatt. Ez egy teljesen normális reakció részükről, hiszen szavakkal még nem tudnak kommunikálni. A korábban akár az egész éjszakát átalvó kisbabák a fogzás ideje alatt gyakran felébredhetnek és sírhatnak. Az egészséges és jól bejáratott alvási rutint is megzavarhatja a fogzás okozta fájdalom.
A fogzás felboríthatja a kisbaba alvási rutinját, de ha továbbra is - amennyire lehetséges - ragaszkodsz a korábban bevált lefekvés előtti rutinhoz és szertartásokhoz, sokat segíthetsz gyermekednek. A rutin segít, hogy a kisbaba nyugodtabb legyen és könnyebben elaludjon.
A fogzás időszaka alatt megfigyelhetőek ínygyulladásos tünetek is. Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban. Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.
A fogzás minden bizonnyal csak számodra kellemetlen dolog, hiszen babád nem tudja, hogy ezzel az akciójával fájdalmat okoz (okozott) neked. Én azt gondolom, tedd ilyenkor azt, ami spontán jön belőled. Ha feljajdulsz a fájdalomtól (persze ne üvölts, mert azzal megijeszted!), és azonnal elveszed a cicit tőle, akkor talán kötni fogja az eseményhez a reakciódat. Tehát legyen egy kis szünet a szopiban és ha nem is érti meg, magyarázd el neki, hogy fájdalmat okozott neked, ami miatt szomorú vagy. Kis pihenő után folytasd a szoptatást. Ha újra harap, újra azonnal jelezz neki.
Gondolj arra, hogy nagyon sok anya szoptatja 2 akár 3 éves kisbabáját, akkor, amikor a kisgyermek szája már tele van fogakkal. A szopás egy teljesen más technika, mint a harapás. Ezt is gyakorta jelzik a szülők. Mutatják a baba nyakszirtjét, füle mögötti, állkapcsa alatti területet, a kis nyakat, hogy valami nem stimmel. Ezeken a területeken több, kevesebb apró kis göb tapintható, olykor láncszerűen követve egymást. Ez hosszan (több hétig) is fennállhat, és ha zavar, illetve nem vagy biztos a dolgodban, mutasd meg gyermekorvosotoknak. Ha növekednek, akkor is. Nagyon fontos ilyenkor, hogy a szakember kizárja a komolyabb problémát!