A görögországi Tdh (Tdh Hellas) elismert gyermekvédelmi szereplő, és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújt menedékkérőknek és menekülteknek, valamint innovatív munkát végez az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szervezeten belüli gyermekbántalmazás megelőzése (safeguarding) terén. Kreatív módszereket dolgoznak ki, és segítik a gyermekeket, hogy minél többet vehessenek részt az őket érő döntések meghozatalában. "Multidiszciplináris megközelítéssel segítjük a védelemre szoruló gyermekeket és családjaikat. Ebbe beleértjük az oktatási, orvosi, jogi, lakhatási és pszichoszociális szolgáltatásokat.
Csecsemőkereskedelem és illegális örökbefogadások
Szerencsétlen sorsú terhes nőket vittek Bulgáriából Görögországba, ahol az örökbefogadó szülők 25-28 ezer eurót fizettek a kicsikért, miután azok megszülettek. A hálózat petesejt-donorokat és béranyákat is verbuvált nemcsak Bulgáriában, hanem Grúziában és Oroszországban is. Thesszaloniki rendőr-főkapitánya, Antonisz Cicisz arról számolt be, hogy eddig 22 illegális örökbefogadást és 24 olyan üzletet derítettek fel, ahol petesejteket adtak el a gyanúsítottak. Az állapotos nők, a donorok és a béranyák is orvosi megfigyelés, szükség esetén kezelés alá kerültek Görögországban.
Maria esete a legrészletesebb. Bár azt eddig nem sikerült pontosan feltárni, hogy honnan és hogyan került a családhoz a kislány, és miért vette magához a görög cigány család, pénteken DNS-tesztek igazolták, hogy a Bulgáriában előkerült szülők tényleg az igaziak. Egy szintén roma családról van szó, amelybe már több, szőke vagy vörös hajú, Mariára amúgy első ránézésre is nagyon hasonlító gyerek is született. Az anya állította: néhány éve Görögországban önként megvált egy lányától, mert nem tudott róla gondoskodni. Azt azonban tagadta, hogy pénzt fogadott volna el a gyerekért. Mariára most egy civil szervezetnél vigyáznak. Bár az első feltételezések mind arról szóltak, hogy Mariát biztosan elrabolták az igazi családjából, és egész Európából jelentkeztek eltűnt gyerekek szülei abban reménykedve, hogy az ő gyerekük került elő, valójában sokkal valószínűbb, hogy a kislány egy olyan gyerek, akiről nem akartak, vagy nem tudtak gondoskodni a szülei - mondta az Origónak Kerpel Éva, aki korábban a Missing Children Europe szervezet alelnöke volt. Ennek a görögországi szervezete, a Smile of the Child gondozza most Mariát.
Maria Montessori - Egy élet a gyermekekért. 1. rész
Az emberkereskedelem formái és céljai
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelvének (az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról) 2. cikke meghatározza az emberkereskedelemmel kapcsolatos szándékos bűncselekményeket. Az Európai Unió 2011/36-os irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről a 2.3-as fejezetben felsorolja a kizsákmányolás legfőbb formáit, valamint céljait az emberkereskedelem kapcsán. A 2011/36/EU irányelv 2. Az irányelv felsorolás nem taxatív, a kizsákmányolói magatartásokat teljeskörűen felsorolni nem lehet.
Az emberkereskedelem fogalma az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyvének I. részének 3. cikke rögzíti, hogy „az emberkereskedelem: személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését, vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, erőszakos elrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés útján, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával, vagy elfogadásával annak érdekében, hogy a kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik."
A Btk. 192. §-a szerint a kizsákmányolás központi fogalmi eleme a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett helyzetének kihasználásával előnyszerzésre törekvés. Nem szükséges a bűncselekmény megvalósulásához, hogy az elkövető ténylegesen vételárat szerezzen a sértett eladásából, vagy a sértett keresményét, bevételét tőle ténylegesen elvegye. Előnyön nem csupán az anyagi előnyt kell érteni, hanem bármely más olyan kedvezményt, fölényt, előnyös helyzetet is, amely a sértett kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés révén áll, vagy állhat elő. A kiszolgáltatott helyzet lehet egy tényező vagy tényezők összessége, amelyek a sértett védtelenségét eredményezik az elkövetővel szemben. A kiszolgáltatott helyzet előállhat akár az elkövető magatartása, cselekménye révén is, de akár attól függetlenül is.
A kizsákmányolás főbb formái
- Szexuális kizsákmányolás: A prostitúció utánpótlásának globális rendszere van, ami összefügg az emberkereskedelemmel és embercsempészettel is. A szexuális kizsákmányolás jellemzően nemzetközi, szervezett bűncselekmény, amelynél együttesen jelennek meg a különböző bántalmazási formák. A világon évente - a legtöbb becslés szerint - jóval több, mint egymillió gyermek kerül a szexpiacra, minden ötödik gyermek valamilyen formában jelen van a munkaerőpiacon (jellemzően a harmadik világ országaiból kerülnek ki).
- Kényszermunka és rabszolgaság: Olyan munkára utal, amelyet valaki nem önszántából, hanem kényszer hatására vállal. A rabszolgaság, mikor a személyi szabadság megfosztása mellett az egyén más személy tulajdonaként való kezelése, tárgyiasítása is megvalósul. A kényszermunka, és a rabszolgasághoz, szolgamunkához hasonló cselekmények előfordulhatnak bármely ipari ágazatban és bármely szakmán belül.
- Bűncselekményre kényszerítés: Az áldozatokat - gyakran gyerekeket - arra kényszerítik, hogy akaratuk ellenére különböző bűncselekményeket kövessenek: másolt DVD-k árulása, zsebtolvajlás, bankautomata használathoz kapcsolódó lopások, kényszerkoldulás, kényszerített házasság és drog árusítása.
- Szervkereskedelem: Az áldozataikat főként hajléktalanok, gyermekvédelmi, vagy végrehajtási intézményből kikerült, valamint súlyos betegséggel küzdő emberek között keresik.
Az emberkereskedelem áldozatai és útvonalai
Az emberkereskedelem és kizsákmányolás áldozatai főként a következő országokból érkeznek: Románia, Nigéria, Albánia, Moldova, Oroszország, Ukrajna, Bulgária, Kína, Ghána, Banglades és kisebb mértékben, Fehéroroszország, Brazília, Kolumbia, Pakisztán, Ecuador, Szenegál, Mali, Törökország, Tunézia, Magyarország, Marokkó és további országok.
Az UNICEF görögországi igazgatója, Lambrosz Kanellopulosz szerint ma is vagy háromezer gyerek van a gyerekkereskedők kezében Görögországban, többségük a Balkánról való. A cél Kanellopulosz szerint az örökbeadásuk, a dolgoztatásuk vagy a szexmunkássá nevelésük. A Görögországban is népes roma közösségben könnyű eltüntetni ezeket a gyerekeket, mert ott nehezebben veszik észre a hatóságok, hogy mi történik.
A BBC-nek egy emberkereskedelmi ügyekben nyomozó görög rendőrtiszt mesélt el egy közelmúltban felderített tipikus esetet: egy cigány nő Bulgáriából Thesszalonikibe utazott, hogy egy görög közkórházban szülje meg a gyerekét. Egy gyerekkereskedő banda egy tagja kísérte el, mintha a rokona lett volna, majd 3000 eurót fizetett neki a bébiért, akit aztán egy görög párnak adott el. A gyerektelen párok akár 30 ezer eurót is hajlandók fizetnek egy csecsemőért, mondta a tiszt.
Maria esete miatt a Balkánról Görögországba irányuló, jól bejáratott gyerekkereskedő útvonalról beszélnek a legtöbbet, Kerpel Éva szerint a kontinensen áldozattá váló gyerekek legnagyobb része valahonnan keletről, például Afganisztánból származik és kerül Görögországba, majd onnan Európa más országaiba.
Az emberkereskedelem jelensége Romániában
Az EU-csatlakozásig Európában a gyerekek számára legszörnyűbb országnak Románia számított. Románia először talán akkor ébredt rá erre, amikor egy riporternek, Paul Radunak különösebb kapcsolatok és nehézségek nélkül, némi álcázással sikerült megvásárolnia egy 16 éves lányt Bukarestben, összesen 400 amerikai dollárért. A lányt, aki ki tudja, mikor és hogyan került a családjától a stricikhez, addigra számtalan férfi éheztette, alázta, verte és erőszakolta meg. Sok ezer hozzá hasonló román lányt kényszeríthettek prostitúcióra.
Romániának le kellett állítania a nemzetközi örökbefogadásokat, miután kiderült, hogy a gazdag amerikai és nyugati családokba nagy számban adoptált román árvák története valójában nem olyan szép, mint amilyennek hangzik. 2003-ban egy uniós megbízott tárta fel, hogy "szisztematikusan és szervezetten tiporják sárba a gyerekek jogait": a több tízezer örökbefogadás mögé egy jól jövedelmező gyerekkereskedő rendszer épült. A történetek nemcsak gyerekek elrablásáról és más gyerekek adásvételéről szóltak, hanem megvesztegetett hatóságokról és korrupt árvaházakról is. A nemzetközi örökbefogadás leple alatt állami gondozott gyerekeket tettek prostituálttá, koldussá, gyerekmunkássá az emberkereskedők. Románia EU-csatlakozásának a feltétele volt, hogy véget vet ennek - mondta az Origónak Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarország munkatársa.
Az emberkereskedelem Magyarországon
Az emberkereskedelem szempontjából Magyarország elsősorban származási és tranzitországnak tekinthető. Az áldozattá válás veszélye leginkább az elnéptelenedett falvakban és a mélyszegénység által érintett területeken élőket érinti. A nyugat-európai területekre érkező, Magyarországról származó áldozatok száma folyamatosan nő. Az emberkereskedelem ellen küzdő szervezetek jelentése szerint, Amszterdamban és Svájcban 1000-nél is több magyar, a szexuális kizsákmányolásnak áldozatul esett nő tartózkodik.
Szexuális kizsákmányolásnak nők, lányok és a transzneműek egyaránt esnek áldozatul Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Svédországban, Izlandon, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyság területén, ahol jelentős számban fordul elő az is, hogy magyar férfiakat kényszermunkára, vagy házi kényszerrabszolgaságra használnak, többnyire pakisztáni és afgán tulajdonban lévő földeken, kertekben, ipari létesítmények területén. A nőket az Egyesült Királyságban a szexuális kizsákmányolás mellett, a főleg pakisztáni és indiai férfiakkal kötött kényszerházasság intézménye érinti. Annak ellenére, hogy folyamatosan növekszik az építkezéseken és egyéb ipari létesítmények területén való kényszermunka alá vetettek száma, az áldozatok 90%-a továbbra is a szexuális kizsákmányolás áldozata. Az ország fő feladatai közé tartozik az emberkereskedelem kapcsán a hazaérkezett áldozatok rehabilitációja és társadalomba való reintegrációjának segítése.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által 2019-ben kiadott emberkereskedelemről szóló jelentésében az emberkereskedelem magyarországi jellegére a következő megállapításokat tette: az emberkereskedők Magyarországon belföldi és külföldi áldozatokat is kizsákmányolnak, továbbá külföldön Magyarországról származó áldozatok kizsákmányolását valósítják meg. A veszélyeztetett csoportok közé tartoznak többek között a mélyszegénységben élő magyarok, az alulképzett fiatal felnőttek, a romák, az egyedülálló anyák, a menedékkérők, a kísérő nélküli kiskorúak és a hajléktalan férfiak.
Példák emberkereskedelemre Magyarországon
- Magyar nők, fiúk és lányok a szexuális célú emberkereskedelem áldozataivá válhatnak mind belföldön, mind külföldön - külföldön elsősorban Európán belül, Németországban, Hollandiában és Franciaországban pedig különösen nagy számban.
- Előfordul mind belföldön, mind külföldön - különösen Németországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában -, hogy emberkereskedők munkavégzésre kényszerítenek magyar férfiakat és nőket.
- Fogyatékossággal élő személyek váltak a szexuális célú emberkereskedelem áldozatává.
- A roma és nem roma származású magyarok nagy számban zsákmányolnak ki magyarokat Ausztriában - különösen roma nőket és lányokat, valamint állami gondozásból kikerülő személyeket - szexuális célú emberkereskedelem keretében.
- A szexuális célú emberkereskedelem keretében belföldön és külföldön kizsákmányolt magyar gyermekek jelentős számban állami gyermekgondozási intézményekből és javítóintézetekből kerülnek ki, és az emberkereskedők akkor toborozzák őket, amikor elhagyják az említett intézményeket.
- Olyan magyar nőket kényszerítenek prostitúcióra, akiket arra vettek rá, hogy Európában álházasságot kössenek harmadik országbeli állampolgárokkal.
- Nyugat-Európában a mezőgazdaságban, az építőiparban és a gyáriparban magyar férfiak válnak az illegális munkaerő-kereskedelem áldozatává.
Gyurkó Szilvia emlékszik egy esetre, amikor egy tizenéves lány egy magyar kórházban szült, és az ápolóknak feltűnt, hogy az összes ujja el van törve. A lány a nővéreknek azt mondta, hogy ez azért van, mert az apja még kisebb korában eladta egy férfinak - tőle született a baba is -, aki ha büntetni akarta őt, akkor eltörte egy-egy ujját. Az ügyben soha nem indult büntetőeljárás.
Az árvaházak szerepe az emberkereskedelemben
Becslések szerint 8 millió gyermek él árvaházban szerte a világon. Kambodzsában Sinet Chant többször megverték, megerőszakolták, éheztették és kénytelenek voltak fizetés nélkül dolgozni az árvaház igazgatójának rizsföldjein és farmjain. Egy esetben Nepálban egy anya, aki két gyermekét kereste, akikről azt hitte, hogy iskolában vannak, árvaházban találta őket. A szegénységben élő családok érzékenyek arra, hogy becsapják őket, hogy eladják vagy árvaházakba adják gyermekeiket, hamis ígéretekkel a jobb ellátásról és oktatásról.
Mégis, még a jól finanszírozott árvaházakban is a tartós családi kapcsolatok tönkretétele komoly káros hatással van a hosszú távú fejlődésre és a pszichológiai jólétre. „Felöltöztetett minket szegénynek, így a látogatók látnak minket, sajnálnak minket, és többet adományoznak. De nem igazán tudják, mi történt az árvaházban.” Felismerve az árvaházakban élő gyermekeket fenyegető kockázatokat, Kambodzsa kormánya kísérleti programot indított a gyermekek családokba való visszaillesztésére. A közösségi alapú megközelítések, amelyek a családok elhelyezésére törekszenek, és szükség szerint támogatást és forrásokat kínálnak, egészségesebb ellátási modellt kínálnak, mint az intézményesítés.
„Elismerjük azt az értékes és meggyőző tudományos kutatást, amely bemutatja, hogy az önkéntes kapcsolattartás milyen káros hatással lehet az intézményesített gyermekekre, ezért a VSO nem támogatja az ilyen elhelyezéseket. Segítségével több önkéntes utazásszervezőt tudunk rávenni arra, hogy határozottan lépjen fel az árvaház ellen emberkereskedelem.”
Az emberkereskedelem megelőzése és a jogi háttér
Az emberkereskedelem rendkívül jövedelmező bűncselekmény, amelyből a bűnözők hatalmas haszonra tesznek szert, a társadalom számára azonban óriási költségekkel jár. Az EU-ban az emberkereskedelem teljes költsége a becslések szerint egyetlen év alatt 2,7 milliárd EUR. Ezeket a költségeket a nők, a férfiak, a lányok és a fiúk alapvető jogainak az emberkereskedők által elkövetett súlyos megsértése okozza, amely költségeket továbbra is a társadalmaink viselik mindaddig, amíg létezik emberkereskedelem.
A bűnözők kihasználták a Covid19-világjárvány során jelentkező lehetőségeket arra, hogy jelentős haszonra tegyenek szert, és hogy intenzívebbé tegyék bűnözői tevékenységeiket. Változtattak a működési módszereiken, és egyre inkább az interneten hirdetik az áldozatokat, vagy magánlétesítményekben zsákmányolják ki őket. Bár a világjárvány teljes hatása még nem mérhető, nyilvánvaló, hogy a válság nyomán olyan rendkívüli kihívások keletkeztek, amelyek aránytalan hatást gyakorolnak a legveszélyeztetettebb rétegre, és súlyosbítják az emberek - köztük a nők és a gyermekek - emberkereskedelemmel szembeni kiszolgáltatottságát.
Az Europol arra figyelmeztet, hogy az emberkereskedelem várhatóan növekedni fog a gazdasági visszaesés nyomán, amely munkanélküliséget idéz elő, ezért számítani lehet a munkaerő- és szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem iránti kereslet megnövekedésére. A kizsákmányolás hagyományos területei (prostitúció, koldulás és lopás, textil- és mezőgazdasági ágazat) mellett az emberkereskedelem egyre inkább érinti az olyan ágazatokat is, mint az építőipar, a turizmus, a vendéglátás, az ápolás és a háztartási alkalmazottak szolgáltatásai.
Az emberkereskedők által alkalmazott módszerek megváltoztak az internet és a közösségi média széles körű használata, valamint az emberkereskedelmi láncolat több szakaszában is alkalmazott új technológiák miatt. Az emberkereskedők egyre ügyesebben használják a technológiát és az internetet arra, hogy bűnözői tevékenységüket kiterjesszék az online térbe, valamint arra, hogy befektessék és elrejtsék a bűncselekményből származó jövedelmüket. Az internet és a közösségi média számos országban az emberkereskedelem áldozatainak toborzásához felhasznált legfontosabb eszközök közé tartozik, és a gyermekek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból.
A technológia azonban fontos szerepet tölthet be az emberkereskedelem megelőzésében és felszámolásában is. A civil társadalmi szervezetek hangsúlyozzák, hogy a bűnözés kezeléséhez szükség van a technológiai intézkedések továbbfejlesztésére és alkalmazására.
tags: #gorogorszag #csecsemok #emberkereskedelem