Tájékoztató a GYED lejáratáról és a GYES utáni teendőkről

A gyermekvállalás és -gondozás időszaka számos jogi és adminisztratív kérdést vet fel a szülők számára, különösen a gyermekgondozási ellátások, mint a GYED (gyermekgondozási díj) és a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) lejárta, valamint a munkába való visszatérés kapcsán. Célunk, hogy részletes útmutatást adjunk arról, hogyan készülhetnek fel a szülők ezekre a változásokra, milyen lehetőségeik vannak, és milyen jogi kötelezettségekkel járnak az egyes döntések.

Családtámogatások Magyarországon

Adminisztrációs könnyítések a GYES igénylésében

2024. július 1-jétől jelentős adminisztrációs könnyítés segíti a kisgyermeket nevelő családokat: egyszerűsödik és felgyorsul a GYES ügyintézése. Ennek értelmében a gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult szülőknek az ellátás lejárta után nem kell kérelmeznie a GYES-t, annak megállapítása és folyósítása automatikusan, úgynevezett hivatalból induló eljárás keretében történik majd.

Ez a módosítás azt jelenti, hogy nem kell GYES-t kérelmeznie annak a szülőnek, aki GYED-ben részesült a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltéséig. Csak abban az esetben kell benyújtani GYES iránti kérelmet, ha nem az a szülő kérelmezi, aki GYED-ben részesült. A kérelem elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül, a SZÜF felületéről is benyújtható.

GYED és GYES melletti munkavégzés

Az immár 10 évvel ezelőtt bevezetett GYED Extra intézkedéscsomagnak köszönhetően több - különböző korú - gyermek után egy időben is járhatnak a gyermekgondozási ellátások, vagyis a csecsemőgondozási díj (CSED), a GYED és a GYES. Emellett a gyermek féléves korától időkorlátozás nélkül dolgozhatnak a szülők a GYED és a GYES folyósítása mellett. Az a szülő, aki igényli a gyermek féléves korától időkorlátozás nélkül folytathat a GYES mellett keresőtevékenységet.

A gyermekgondozást segítő ellátás mellett korlátlanul lehet munkát végezni, legyen szó munkaviszonyról, vállalkozásról, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyról (pl. megbízási jogviszony). Mindezt a családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV. törvény szabályozza. Fontos azonban, hogy a GYES-ben részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

GYED-GYES Európában

A gyermekgondozási díj (GYED) időtartama és igénylése

A CSED-hez hasonlóan a GYED sem szociális juttatás, hanem biztosítási jogviszony, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással (GYES), amely régebben még a gyermekgondozási segély (GYES) nevet viselte.

A GYED-ről kismamaként tudjuk, hogy a csecsemőgondozási díjat követően vehetjük igénybe és a gyermek 2 éves koráig kapjuk. Azonban azzal is fontos tisztában lennünk, hogy az általános időtartamtól meg kell különböztetni az ikergyermekek után járó GYED, valamint a hallgatói jogviszony alapján folyósított ellátás időtartamát.

A GYED általános szabályok szerinti időtartama

A gyermekgondozási díj általános szabályok szerint megállapított időtartamára vonatkozóan a biztosítási jogviszonyt kell alapul vennünk. Eszerint a GYED időtartama attól függ, hogy a szülő mikor válik jogosulttá az ellátásra.

  • Ha a gyermek után a szülő 2016. január 1-jét megelőzően válik jogosulttá gyermekgondozási díjra: Ebben az esetben a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (vagyis a 168 nap) lejártát követő naptól jár. Az időtartam lejárta pedig attól függ, hogy szülést megelőző 2 éven belül mennyi biztosítási időt szerzett az igénylő. Felső határa a gyermek 2. életévének betöltése.
  • Ha a gyermek után a szülő 2015. december 31-ét követően válik jogosulttá gyermekgondozási díjra: Erre vonatkozóan fix szabály érvényesül, vagyis a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ez a szabály tehát nem veszi figyelembe a biztosításban töltött napok számát.

Ikergyermekek után járó GYED időtartama

Ikergyermekek születése esetén a fenti általános szabályok figyelembevételével a gyermekgondozási díj időtartama kiegészül. Eszerint a 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetén a GYED folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik.

Hallgatói jogviszony alapján megállapított GYED időtartama ("Diplomás GYED")

2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ennél fogva ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás GYED”-re lehetnek jogosultak. A „diplomás GYED” a gyermek születésének napjától csak a gyermek 1 éves koráig jár.

A GYED folyósításának időtartama különböző esetekben

A GYED igénylése

A GYED igénylése tekintetében szintén különbséget kell tennünk az ellátásra való jogosultsági típusok között.

Biztosítási jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Amennyiben az általános szabályok szerint történik az ellátás igénylése, vagyis biztosítási jogviszonyban töltött időt kell alapul venni a GYED megállapításához, abban az esetben az igényt a foglalkoztatónál kell benyújtani. Ezt írásban kell megtenni, az OEP honlapjáról letölthető nyomtatvány kitöltésével. A gyermekgondozási díj iránti igény egyébként a csecsemőgondozásra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg is benyújtható.

Kérdésként felmerülhet, hogy mi van abban az esetben, amennyiben a kismama munkahelye időközben megszűnik. Ebben az esetben ún. passzív gyermekgondozási díjról beszélhetünk, azonban a kérelmet ebben az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, függetlenül attól, hogy a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényli az ellátást. Fontos azonban, hogy ebben az esetben az igénylésre szolgáló nyomtatvány mellé a TB kiskönyvet is csatolni kell.

Amennyiben a kismama álláskeresőként bejelentkezett a munkaügyi központhoz és ebből az okból járadékot is kap, akkor itt kell benyújtania kérelmét a GYED folyósítására. Amennyiben pedig az igénylő egyéni vállalkozó, őstermelő, valamint önfoglalkoztató, akkor a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be írásbeli kérelmét.

Benyújtandó dokumentumok köre

Fontos, hogy nem elegendő az igénybejelentésre szolgáló nyomtatványt a megfelelő helyre benyújtani, számos dokumentumot is csatolni szükséges a jogosultság alátámasztásához. Ilyen dokumentumok lehetnek az alábbiak:

  • A gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, amennyiben nem ugyanazon személy igényli a GYED-et a gyermekre, mint akire a CSED megállapítva lett.
  • Örökbefogadás esetén szükséges az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat, valamint a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolás.
  • A családbafogadó gyám esetén a gyámkirendelésről szóló határozat.
  • Magánnyugdíjpénztári tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot is csatolni szükséges.
  • Tb. kiskönyv a fentiekben írtak esetén.
  • A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényelt GYED esetén az ellátás igénylését megelőző év első napjától az igénylés napjáig terjedő időtartam vonatkozásában csatolni kell a korábbi foglalkoztatók által kiállított „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt is.

Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Amennyiben a GYED-et hallgató igényli, abban az esetben kérelmét az OEP honlapján közzétett „Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be, a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál. A hallgatói jogviszony alapján kérelmezett gyermekgondozási díj iránti igényt a szülő nő, valamint a vérszerinti apa is benyújthatja.

Hallgatói jogviszony alapján igényelt GYED esetében is szükséges csatolni bizonyos dokumentumokat a kérelemhez, melyek a következők:
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata,
  • a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány,
  • ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolata,
  • amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, szükséges a halotti anyakönyvi kivonat másolata is.
A GYED igényléséhez szükséges dokumentumok listája

GYES lemondása: hogyan történik?

Először is fontos megérteni, hogy kiknek és milyen élethelyzetekben jár a GYES. A GYES összege kapcsán érdemes tudnunk, hogy egy alanyi jogon járó szociális ellátásról van szó, ami minden igénylőnek - a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül - egyformán jár mindenkinek.

Ha lemondásra kerül a sor, akkor a GYES lemondása egyszerűen egy kitöltött formanyomtatvánnyal érvényesíthető, amelyet Ügyfélkapun vagy a tartózkodási hely szerinti illetékes járási hivatal ügyfélszolgálatán is le lehet adni. A családi pótlékra jogosult személy indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. Ilyen esetben lemondó nyilatkozatot szükséges kitölteni. Minden más esetben (pl. a gyermek kikerül a háztartásból, vagy külföldre költözés, vagy más igényli az ellátást) a „Család ellátás megszüntetése” formanyomtatvány kitöltése szükséges.

A GYES/GYED utáni munka kihívásai és a munkába visszatérés

A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. A gyermek születése után kihívást jelenthet a munkába való visszatérés, hiszen rengeteg jogszabály van, amellyel a szülők csak ekkor szembesülnek. Legkorábban a CSED folyósításának lejártát követően lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, azaz a gyermek fél éves kora után. Magyarországon átlagosan 2 év tartamban veszik igénybe a nők a gyermekvállalási célú fizetés nélküli szabadságot.

A szülők számára szükség lesz egy jól átgondolt stratégiára, ami nagyban segít majd a kezdeti nehézségeken átlendülni. Érdemes tudni, hogy a szülési szabadság (168 nap) letelte után a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot meg lehet szüntetni, vagyis az édesanya a GYED mellett már korlátlanul munkába állhat. A foglalkoztatónak a munkavállaló fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmét mindig el kell fogadnia. Nem utasíthatja el azzal az indokkal, hogy pillanatnyilag nincs felajánlható munkakör.

A munkáltató kötelezettségei

A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződés szerint. Ez vonatkozik a munkakörre is, tehát mivel a munkaviszony nem szűnik meg, amíg az anyuka vagy apuka a gyermekkel otthon van, így főszabály szerint a munkáltató köteles ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott. DE az élet ezt is tudja árnyalni. Például a szülő távolléte alatti átszervezés miatt megszűnhet az adott munkakör. Ilyenkor két verzió lehet:

  • Ha az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa tér vissza a gyermek hároméves kora előtt, akkor fel kell ajánlani neki egy másik munkakört. A felajánlott másik munkakörnek a dolgozó végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelőnek kell lennie. Ha azt alapos okkal nem fogadja el, akkor felmondással megszüntethető a munkaviszony.
  • Ha elmúlt 3 éves a gyermek, akkor nincs állásfelajánlási kötelezettség, a munkakör megszűnésére való hivatkozással felmondhat a munkáltató.

2023. januárjáról újdonság az Mt-ben, hogy a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról való visszatértést követően a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat:

  • a teljes vagy részmunkaidős,
  • a távmunkavégzésre irányuló, valamint
  • a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről.

A munkavállaló pedig a fenti tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását. [Mt. 61. § (1) - (2)]. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló ezen kérelmét írásban kell indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

A fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési, a munkavállalót munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség terheli.

Jó tudni a visszatérő munkavállalónak!

  • Visszatérés a munkába részmunkaidővel: a gyermek négy éves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az általános napi munkaidő felére szóló részmunkaidőre módosítani a szerződést. A munkáltatónak mindenképp biztosítani kell a részmunkaidőt: ezt annak árán is meg kell tennie, ha emiatt fel kell vennie még egy négyórás munkavállalót, vagy ha át kell szerveznie a munkavégzést.
  • A távollét megszűnése után munkabér összegének módosítása: ennek alapjául a visszatérő munkavállaló azonos munkakörű munkavállalók részére a távollét ideje alatt adott átlagos éves béremelés mértékét veszik figyelembe. Ha nem volt ilyen munkavállaló, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
  • A 4 órás, megfelezett munkaidő valóban a dolgozó kérésén múlik, de ennek emelése 6 órára már a munkáltatóval közös döntés eredménye lehet.
  • 2023-ban bevezetett újdonság, hogy a gyermek nyolcéves koráig kérhető majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítása, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.
  • Szülői szabadság: 2023. január elsejétől került bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a gyermek születésétől számított három évig 44 napot kivehet mind a két szülő szülői szabadság címén. Azonban van különbség a hagyományos szabadság és a szülői szabadság között. Előbbire a teljes bérét megkapja a munkavállaló, utóbbi esetében viszont csak a távolléti díj 10%-a jár a munkavállalónak, és ebből még levonásra kerül az adott időszakra folyósított a GYED vagy GYES összege.

Szülés után felhalmozódott szabadság

A munkavállaló a távollét ellenére is jogosult lesz szabadságra. A sokak által használt felhalmozódott szabadság: a szülési szabadságból (168 nap) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadságból áll.

A távollét alatt felhalmozódott, valamint az esetlegesen szülés előtt bent ragadt szabadságokat a visszatérést követő és/vagy a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adnia a munkáltatónak, ez kötelessége. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. A visszatérés a munkába általában azzal kezdődik, hogy a munkavállalónak kiadják a szülés után felhalmozódott szabadságát. Ezalatt már a magasabb, emelt bért kell részére számfejteni.

Mennyi szabadság jár a GYES-ről visszatérő munkavállalónak?

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A Munka Törvénykönyve felsorolja a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek.

Tehát, a gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a szülőnek a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére. Ennek alapján a GYED-GYES utáni szabadság meghatározásához pontosan tudni kell a fent említett időszakokat. Érdemes előkeresni a CSED és GYED határozatokat, amelyek magukba foglalják a szülési szabadság legfeljebb 24 hét és a fizetés nélküli szabadság pontos dátumait. A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy alapesetben minden magyar munkavállalónak évi 20 nap szabadság jár - ez minden esetben fizetett szabadság kell, hogy legyen. Az interneten megtalálható számos szabadság kalkulátor, melyek segítségével könnyen kiszámítható, hogy életkor és eltartott gyermekek száma után hogyan növekszik a szabadnapok száma, illetve milyen más tényezők hatnak rá.

Példa szabadság számításra

Nézzünk meg egy példát:

  • Alapszabadság: 20 nap
  • Munkaviszony tartama: 2023.01.01-2023.03.31-ig - 90 nap
  • 2023-as évre vonatkozóan 365 nappal kell számolni.

20 nap / 365 nappal * 90 nappal = 4,93 nap ~ 5 nap

A Munka Törvénykönyve alapján, amennyiben a számítás eredménye töredéknapra jön ki, akkor a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A példa esetében eléri a fél napot, így a munkavállalót megillető szabadság mértéke 5 nap lesz.

Nemcsak életkor alapján jár pótszabadság egy munkavállalónak, hanem a gyermekeinek száma (16 évesnél fiatalabb gyermek esetén) után is engedélyez pótnapokat a Munka törvénykönyve:

  • 1 gyermek esetén +2 nap;
  • 2 gyermek esetén +4 nap;
  • 2-nél több gyermek esetén összesen +7 nap jár;
  • a fenti pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

GYED utáni szabadság

Az Mt. nem az ellátásokhoz köti a szabadságra való jogosultságot, hanem bizonyos időszakokat tekint úgy, mintha munkában töltött idő lenne. Munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja is. A munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Ebből kiindulva a fenti példa itt is érvényes. Mivel minden eset eltérő, ezért pontos számításért kérjük, vedd fel a kapcsolatot könyvelőddel és a cég bérszámfejtő kollégáival.

Pótszabadságok megoszlása gyermekek száma és életkor alapján

Felmondás GYES/GYED után

Megnézzük mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló vagy ha a munkáltató mond fel, egyáltalán milyen esetekben lehetséges mindez. Első lépésként azonban tisztázzuk, hogy mi is az a felmondási tilalom hiszen rengeteg kérdés övezi a témát.

Felmondási tilalom

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy pl. a várandós vagy az éppen a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismama munkaviszonya nem szüntethető meg. Ezen kívül a felmondási tilalom nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz, élethelyzetekhez köthető:

Mt. 65. § (3) bek.: „A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt:

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  3. az apasági szabadság,
  4. a szülői szabadság,
  5. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság…... tartama alatt.”

Tehát nem csak a „kismamát” védi minden esetben és nem kell, hogy valamilyen ellátást (CSED, GYED, GYES) folyósítsanak az érintett számára. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy olyan munkavállalónak, aki ugyan jogosult GYED-re, folyósítják is neki, de nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, bizonyos indokokkal fel tud mondani a munkáltatója! Méghozzá jogszerűen. Továbbá a munkavállaló jogosult az Mt. által védett tartamok alatt is felmondással élni, és a közös megegyezésre is lehetősége van a feleknek. A felmondási tilalom csak a munkáltatóra vonatkozik.

Gyakori kérdések a felmondási tilalom témakörében

Sokszor feltevődik a kérdés, hogy a felmondási védelem a szülési szabadság és a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság alatt is megilleti a munkavállalót?

A válasz röviden: igen. Továbbra is abszolút védettséget élvez a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt egy munkavállaló, tehát továbbra is tilos munkáltatói felmondást közölni, ha egy anyuka vagy apuka otthon gondozza a gyermekét (például: GYED alatt felmondás).

Megillet-e a felmondási védelem, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot?

A fizetés nélküli szabadság megszüntetésével vagy megszűnésével az abszolút felmondási védelem sem jár többé, azaz adott esetben felmondhatnak munkavállalónak munkáltatói felmondással.

Felmondás GYES után a munkavállaló részéről

Mi történik, ha a munkavállaló mond fel a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság ideje alatt?

Amennyiben a szülő visszamegy dolgozni és ezt követően felmond, akkor a munkaszerződésében meghatározott felmondási ideje érvényesül. Ez alatt a felmondási idő alatt, melyet le kel dolgoznia, a szabadsága kiadható. A ki nem adott szabadságot pedig meg kell váltania a munkáltatónak. Továbbá, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyát felmondással megszüntetheti a munkavállaló, akkor a „régi” munkahelyen a fizetés nélküli szabadság alatti felmondási időt nem kell letöltenie a munkavállalónak. (Hiszen fizetés nélküli szabadságon van.)

Ha az igénylő szülő GYES, GYED után nem szeretne munkahelyére visszatérni, felmondása esetén kérheti a fennmaradt szabadságainak pénzben történő megváltását. A munkavállaló gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

A munkavállaló tehát - általános esetben - csak a gyermek 3 éves koráig kérheti jogszerűen a fizetés nélküli szabadságot, illetve a gyermek 10. életéve betöltéséig akkor, ha a gyerek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Jelen esetben szerencsére nem erről van szó, tehát a meghosszabbított GYES, illetve a fizetés nélküli szabadság lejárta után a munkavállalónak mindenképpen vissza kell térnie a munkába.

A továbbiakról a döntést a munkáltatónak és a munkavállalónak tulajdonképpen közösen kell meghoznia.

  1. Abban az esetben, ha a munkáltató a későbbiekben mindenképpen számít a munkavállaló munkájára, kérésére természetesen engedélyezheti a fizetés nélküli szabadságot, akár hosszabb időre is. Ebben az esetben megegyezés kérdése, hogy milyen időszakra és milyen feltételekkel mehet el a dolgozó a fizetés nélküli szabadságra. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a munkáltatónak ezzel kapcsolatban semmilyen kötelezettsége nincs, kizárólag a saját döntése, hogy engedélyezi-e ezt a megoldást, vagy nem. Az újabb fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt a munkavállaló jogosult igénybe venni az összegyűlt és ki nem vett szabadságát.

tags: #gyed #lejartarol #tajekoztato #level #minta