Az egyik legfontosabb juttatási forma, amellyel az állam támogatja a kisgyermekes családokat, az a szülés utáni, biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, amely a gyermeknevelés korai szakaszában nyújt anyagi segítséget. Ez a pénzbeli juttatás az egészségbiztosítási rendszer részeként működik, és azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a gyermekvállalással járó anyagi terheket. Nem elegendő csupán az aktuális foglalkoztatottság. A jogosultság egyik legfontosabb feltétele, hogy a szülő a gyermek születését megelőző két évben legalább egy évnyi biztosított időszakkal rendelkezzen. A kérelmet nem közvetlenül kell benyújtani, hanem a munkáltatón keresztül, aki továbbítja azt az illetékes egészségbiztosítási szervhez. Az igénylőlap a Magyar Államkincstár honlapján elérhető.
Igen, a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy az ellátás folyósítása mellett a szülő korlátlanul dolgozzon - akár teljes munkaidőben is. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy például az apa részesüljön a juttatásban, miközben továbbra is keresőtevékenységet végez. A gyermek bölcsődébe íratása önmagában nem zárja ki az ellátásra való jogosultságot - viszont a szülőnek ekkor már aktív munkaviszonyban kell lennie. A Munka Törvénykönyve szerint, amíg a szülő fizetés nélküli szabadságon van otthon a gyermekkel, felmondási védelem alatt áll.
Ha a család huzamosabb időre elhagyja az országot, vagy egyik szülő külföldön vállal munkát, az ellátásra való jogosultság megszűnhet. Bizonyos esetekben lehetséges a két juttatás egyidejű folyósítása. Ha a szülő dolgozik, és keresőképtelenné válik, akkor például táppénz is járhat. Jelenleg a támogatásból személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot is vonnak. 2025. július 1-jétől azonban az SZJA-mentesség életbe lép, így kizárólag nyugdíjjárulék vonatkozik majd rá. Több gyermek egyidejű születése nem növeli meg az ellátás összegét, viszont meghosszabbítja a folyósítás időtartamát.
Családtámogatások Németországban
1. Terhesség előtt és utáni juttatások
A (leendő) anyákra, akik Németországban rendelkeznek munkahellyel, az anyaság védelméről szóló törvény (Mutterschutzgesetz, MuSchG) vonatkozik. Ez a törvény véd a munkahelyi veszélyek ellen, és különleges felmondás elleni védelmet biztosít. Így a leendő anyák 6 héttel szülés előtt csak a beleegyezésükkel, és a szülés utáni 8. hét lejártáig egyáltalán nem dolgozhatnak. Koraszülés vagy ikerszülés esetén az anyák a szülés után 12 hétig nem dolgozhatnak. Orvosilag levezetett koraszülés és koraszülések esetén az anyasági védelem időtartama (Mutterschaftsfrist) annyi nappal hosszabbodik meg, ahány napot a szülés előtt nem sikerült igénybe venni. A törvény tilt továbbá bizonyos munkákat (például darabszám alapján fizetett munka, futószalagmunka, túlóra, vasárnapi vagy éjszakai munka).
2. A családi pótlék (Kindergeld)
Családi pótlékra (Kindergeld) jogosult Németországban, ha:
- Ön uniós tagállam (EU), Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc állampolgára;
- Németországban rendelkezik lakóhellyel, vagy itt van a szokásos tartózkodási helye, és ezáltal korlátlan mértékben jövedelemadó-fizetésre kötelezett;
- Ön és gyermeke azonosítható az adóazonosító szám alapján (a számot a Központi Szövetségi Adóhivatal automatikusan elküldi a bejelentett címére);
- gyermeke lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye Németországban, az EU egyik tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban van.
Ha nem Németországban lakik, vagy nem itt van a szokásos tartózkodási helye, de a bevételek legalább 90%-át Németországban szerzi, az adóhivatalnál kérelmezheti, hogy korlátlanul jövedelemadó-fizetésre kötelezettként kezeljék. A családi pótlékra (Kindergeld) szociális jogi szempontból jogosult lehet akkor is, ha Németországban korlátozott mértékben kötelezett jövedelemadó-fizetésre, mert nem Németországban lakik, vagy nem itt van a szokásos tartózkodási helye, de társadalombiztosítási szempontból itt foglalkoztatják.
Figyelem: A Németországba költözését vagy a szokásos tartózkodási helyének létrehozását követő első három hónapban még nem jogosult a családi pótlékra, ha ebben az időszakban nem rendelkezik belföldi bevétellel. Idetartozik a munkájából származó jövedelem (szabadúszó vagy sem) vagy a kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem.
Amennyiben a szabad mozgás jogával rendelkezik, semmilyen más feltételt nem kell teljesítenie. A szabad mozgásra nem jogosult személyek esetében a családi pótlék a tartózkodási engedélytől (pl. letelepedési engedély) függ. Abban az esetben rendelkezik a szabad mozgás jogával, ha dolgozik (szabadúszóként vagy sem). Ha foglalkoztatott, akkor elegendő megélhetési forrással és egészségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie. A tartózkodási joggal és a szabad mozgás jogával kapcsolatban további információkat itt tudhat meg.
Figyelem: Ha a szabad mozgáshoz való joga kizárólag az álláskeresésből ered, nem jogosult a családi pótlékra. Ez kizárólag abban az esetben nem érvényes, ha az álláskeresés kezdete előtt rendelkezett a szabad mozgás jogával, és már Németországban tartózkodott, pl. azért, mert már azelőtt is dolgozott. Ebben az esetben az álláskeresők is jogosultak a családi pótlékra.
Amennyiben teljesülnek a családi pótlékra való jogosultság feltételei, kérvényezheti a családi pótlékot. Ez a helyzet akkor is, ha a Németországba való költözése utáni első hetekben még nem foglalkoztatott, és nincs bevétele. A jövedelemadóról szóló törvény megfelelő rendelkezését, amely a családi pótlék kizárását írja elő azon szülők esetében, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, és akik a lakóhelyük megállapítását követő első három hónapban szabad mozgásra jogosultak, a családi pótlékot ellátást folyósító intézmények jelenleg már nem alkalmazzák, és belátható időn belül meg fogják változtatni.
A családi pótlékot általában a gyermek 18. születésnapjáig kapja. Ez a következőkre terjed ki:
- saját (édes-) és adoptált gyermek
- mostohagyermek
- gondozásba vett gyermek
- unoka.
Ha a gyermek elérte a 18 éves kort, a családi pótlékot bizonyos feltételek mellett még a gyermek 25. életévének betöltéséig igénybe veheti. Ez áll fenn akkor, ha a gyermeke először vesz részt egyetemi képzésben vagy a szakképzésben.
Figyelem: Ha a családja egy másik uniós tagállamban él, először azt kell tisztázni, hogy melyik ország fizeti a családi pótlékot. Előfordulhat, hogy részleges juttatásokat kap különböző uniós országokban. Ez a családi helyzettől függ. A határon átnyúló esetekről többet itt tudhat meg.
A családi pótlékról szóló kérelmet az a szülő nyújtja be a családi pótlékot illetékes folyósító intézménynél (Familienkasse), akinél a gyermek él. 2026. január 1-től a Familienkasse weboldalán talál információkat.
3. Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag)
Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag) a családi pótlékról szóló törvény (Bundeskindergeldgesetz, BKGG) 6a §-a azokat a szülőket támogatja, akiknek a havi bevétele nem elég a család szükségleteinek teljes mértékben történő fedezésére. Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése havonta 2025. január 1. óta legfeljebb 297 euró lehet gyermekenként, és a családi pótlékkal, illetve adott esetben, a lakhatási támogatással együttesen fedezi a gyermekek átlagos szükségleteit.
A szülők akkor jogosultak arra, hogy gyermekeik után alacsony jövedelműeknek járó családipótlék-kiegészítést kapjanak, ha:
- a gyermekek nem házasok, és nem élnek bejegyzett élettársi kapcsolatban, és nem töltötték be a 25. életévüket.
4. Szülői támogatás (Elterngeld)
A szülői támogatás (Elterngeld) anyagi támogatás a családoknak egy gyermek születése után. A szülői támogatás a hiányzó bevétel egy részét pótolja, ha szülés után a gyermekével szeretne lenni, és ezért szakmai munkáját meg kell szakítania vagy korlátoznia kell. A szülői támogatáshoz nem kötelező gyermekgondozási szabadságra menni, de csak korlátozottan dolgozhat.
A szülői támogatásra akkor áll fenn jogosultság, ha a gyermek lakhelye Németország vagy a szülő Németországban dolgozik, ill. dolgozott. A szülői támogatást annak folyósítják, aki:
- a szülői támogatás igénylésének hónapjaiban nem dolgozik többet heti 32 óránál;
- a gyermeket maga gondozza és neveli;
- a gyermekkel egy háztartásban él;
- lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye Németország.
A szülői támogatást a helyi szülői támogatást folyósító intézménynél (Elterngeldstelle) kell kérelmeznie. Az EltergeldDigital pontban a szülői támogatásra vonatkozó kérvényét online is benyújthatja.
A szülők igényeinek megfelelően a szülői támogatás szabályozásai különböző megoldásokat kínálnak.
Az alapszintű szülői támogatás (Basiselterngeld) a gyermek születése utáni első 14 hónapban a születés előtti nettó jövedelem 65-100%-a. Minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a százalékos arány. Ez legfeljebb 1800 euró havonta.
Az apák és az anyák ezt összesen maximum 14 hónapig kaphatják, és az időtartamot szabadon oszthatják föl egymás között. Egy-egy szülő ekkor legalább 2, de legfeljebb 12 hónapot vehet igénybe. A teljes 14 hónap akkor jár, ha mindkét szülő részt vesz a gyermek gondozásában. A gyermeküket egyedül nevelő szülők a teljes 14 hónapban jogosultak a szülői támogatásra. Ha a gyermek a kiszámított születési időpontnál 6 héttel vagy annál is korábban világra jön, a szülők akár 4 hónappal tovább is kaphatják a szülői támogatást.
Azok a szülők, akik megosztják a keresőtevékenységüket és a családban végzett munkát, elsősorban az ElterngeldPlus (kiegészítő szülői támogatás) és a partnerségi bónusz (Partnerschaftsbonus) támogatására számíthatnak.
5. Gyermekgondozási szabadság
A gyermekgondozási szabadsággal megszakíthatja a keresőtevékenységét, vagy lerövidítheti a munkaidejét annak érdekében, hogy gondoskodjon a gyermekéről. A gyermekgondozási szabadság azoknak a munkavállalóknak a jogosultsága a munkáltatóval szemben, akik általában Németországban dolgoznak, valamint azon munkavállalóké, akik külföldön dolgoznak, amennyiben munkaviszonyukra a német jog vonatkozik. Ha igénybe veszi a gyermekgondozási szabadságot, nem kell dolgoznia. Így munkabért sem kap. Ugyanakkor a fent megnevezett feltételek mellett jogosult a szülői támogatásra.
Figyelem: A gyermekgondozási szabadság alatt nem szabad elbocsátaniuk a munkahelyéről.
6. Gyermekfelügyelet
Az 1. életévüket betöltött gyermekek jogosultak gyermekelhelyezési szolgáltatásra napközi otthonban (Kindertagesstätte) (amit óvodának vagy „Kita”-nak is neveznek) vagy családi napközire (Kindertagespflege) egy gyermekgondozónál (Tagesmutter vagy Tagesvater). A gyermek gondozására vonatkozó jogosultság az 1. életévétől a beiskolázásig tart.
Bizonyos feltételek mellett az 1 évesnél fiatalabb gyermekek is kaphatnak helyet egy gyermekgondozási létesítményben (pl. ha a szülők dolgoznak, álláskeresők vagy éppen szakképzésben vesznek részt).
A szülők választhatnak, hogy gyermekük napközi otthonban (Kindertagesstätte) vagy gyermekgondozónál (Tagesmutter/Tagesvater) legyen elhelyezve.
Számos ifjúsági hatóság az interneten bocsátja rendelkezésre a megfelelő nyomtatványokat, valamint a vonatkozó gondozási költségekről szóló áttekintést. Az Ifjúságvédelmi Hivatalok személyes tanácsadást is biztosítanak a szülőknek, és támogatják a szülőket a megfelelő gyermekelhelyezési szolgáltatás megtalálásában.
Tipp: Ha gyermekének férőhelyet szeretne biztosítani, azt idejében be kell jelentenie. A legtöbb férőhely az érdeklődő szülők nagy létszáma miatt gyorsan betelik. Sokan hónapokig várnak férőhelyre. Lehetőség szerint minél hamarabb érdeklődjön, hogy van-e szabad hely.
A napközi otthon (Kindertagesstätte) rendkívül hasznos a gyermeke nyelvtudása szempontjából. Azon gyermekek és fiatalok számára, akik nem német anyanyelvi környezetben nőnek fel, az óvodában és az iskolában különleges német nyelvi képzéseket kínálnak.
Tipp: Gyermeke iskolai sikerei érdekében fontos, hogy jól beszéljen németül. Használja ki tehát a nyelvfejlesztési lehetőségeket! Egyes szövetségi tartományokban ezen gyermekeknek kötelező német nyelvfejlesztésen részt venniük. A német nyelvi ismeretek fejlesztési kínálatáról szóló információkat közvetlenül az óvodában vagy gyermeke iskolájában, valamint a migrációs tanácsadáson kérhet. További információt a helyszínen kaphat:
- ifjúságvédelmi hivatalok
- családi tanácsadás
- tanácsadó központok
- napközi otthonok és iskolák (számos napközi otthon biztosít „nyílt napot”, ahol meghatározott időpontokban meg lehet ismerkedni a napközi otthon pedagógiai programjával.
7. Képzési és részvételi csomag
Főleg azok a gyermekek, fiatalok és fiatal felnőttek, akik Bürgergeld típusú munkanélküli ellátást vagy szociális ellátást (Sozialhilfe) kapnak, vagy akiknek a szülei az alacsony jövedelműek számára biztosított családipótlék-kiegészítést (Kinderzuschlag) vagy lakásbérleti hozzájárulást (Wohngeld) vesznek igénybe, alapvetően jogosultak képzési és részvételi juttatásra. Ezek magukban foglalják:
- az iskola és a napközi otthon által szervezett egynapos kirándulásokat;
- a több napos osztálykirándulásokat;
- a beiskolázáshoz szükséges felszereltség biztosítását, amely 150 euró egy iskolai évre;
- az iskolába való eljutást;
- a megfelelő oktatási képzést;
- a közösségi étkezésekhez való hozzájárulást, valamint
- a szociális és kulturális életben való részvétel (sport, zene, szabadidő) támogatását.
A képzési és részvételi juttatásokat a mindenkori tartomány illetékes közösségi helyén kell kérelmezni.
8. Más uniós tagállamban élő családtagok
Családi juttatások, mint például Németországban a családi pótlék (Kindergeld) vagy a szülői támogatás (Elterngeld), minden uniós tagállamban léteznek, ugyanakkor országonként nagy különbség van azok kialakításában és mértékében. Gyakran merül fel a kérdés, hogy melyik ország az illetékes a családi juttatások kifizetéséért. Ez a családja helyzetétől függ.
Ha a családja abban az országban él, amelyikben Ön dolgozik, akkor ez az ország az illetékes a családi juttatások kifizetéséért. Ön ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben veheti igénybe a családi juttatásokat, mint ennek az országnak az állampolgárai.
Ha a családja nem abban az országban él, ahol Ön dolgozik, akkor adott esetben több országban is jogosult lehet családi juttatásra. Ha több országban is jogosult arra, hogy családi juttatásokat vegyen igénybe, a prioritási szabályok döntik el, hogy melyik ország számít elsődlegesnek. Ha a családi juttatások a másik országban magasabbak, akkor az adott országban kérheti a különbözet kifizetését.
Például: Az egyik szülő Németországban, a másik szülő Lengyelországban dolgozik, és ott él a közös gyermekkel. Ebben az esetben Németországban és Lengyelországban is jogosult a családi pótlékra. Mivel mindkét szülő dolgozik, a gyermek lakóhelye dönti el, hogy melyik ország az illetékes a családi juttatások kifizetéséért. Lengyelország fizeti a családi pótlékot, mert a gyermek Lengyelországban él. Mivel Lengyelországban a családi pótlék alacsonyabb mint Németországban, Németország kifizeti a különbözetet.
Mi az Európai Unió? | BBC Newsbeat
9. Többnyelvű videóink a családi juttatásokról
Akinek gyereke van, megérdemli az állami támogatást. És amennyire sokoldalúak a családok, annyira eltérőek lehetnek az általuk kapott juttatások és az adókedvezmények. Többnyelvű videónk elmagyarázzák a családi pótlékkal, az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítésével és a tartásdíjelőleggel, valamint a gyermekek után járó juttatásokkal és a gyermeküket egyedül nevelőknek szóló adókedvezményekkel kapcsolatos tudnivalókat.
Videók az egyes családi juttatásokról Hogyan kaphatja meg a magyar szülők gyermeke a tajkártyát abban az esetben, ha egy másik EGT-tagállamban született, mert az édesanya 2018. március 1-jétől ott vállalt munkát, és a gyermek születéséig, 2018. november 7-ig folyamatosan dolgozott? Jogosult lesz az édesanya CSED-re és GYED-re Magyarországon, ha 2018. február 28-ig rendelkezett magyar biztosítási jogviszonnyal?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. november 27-én (349. […] kiadását a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A másik EGT-tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik, melyet a tajkártya kiadását követően szintén a megyei/fővárosi kormányhivatal állít ki.
Csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatban az alábbiakat szükséges figyelembe venni: Az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Magyarországon GYED-re és CSED-re nem jogosult a magyar állampolgár. A külföldi biztosítási jogviszony megszűnését követően CSED-re és GYED-re való jogosultság feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen. Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. április 13-án (396. […] rendeletére, hanem az uniós jogszabályokra is figyelemmel kell lenni.
Az uniós szabályok nem adhatnak és nem tarthatnak fenn ugyanazon kötelező biztosítási idő tekintetében több, azonos jellegű ellátáshoz való jogosultságot. A rendeletek alkalmazása szempontjából a GYED a családi ellátások közé tartozik. Ezért tudni kell, hogy családi ellátásban részesültek, illetve részesülnek-e külföldön. Abban az esetben például, ha a gyermek 2019 decemberében született, s utána az apa, aki nem költözött haza, családi ellátásban részesül, az anya nem részesülhet teljes összegű családi ellátásban. Ez az ellátások halmozódásának elkerülése. Jelen esetben tehát mindenképpen szükséges az anya nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy kint családi ellátásban részesülnek-e vagy sem.
Amennyiben családi ellátásban nem részesülnek, a jogosultságot az Eb-tv. 42/A. §-ában foglaltak alapján el kell bírálni. Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő akkor jogosult, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A jogosultságot nem az igény benyújtásához kell vizsgálni, hanem a gyermek születési dátumához.