A gyermekgondozási díj (GYED) ma már nemcsak anyáknak, hanem apáknak is elérhető, népszerű konstrukció, amely a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. Célja a családok életkörülményeinek javítása és anyagi biztonságuk megteremtése.
A GYED nem alanyi jogon jár, hanem bizonyos feltételekhez kötött. A gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosítottnak kell lennie az igénylőnek, vagyis dolgozott, vagy felsőoktatásban, nappali tagozaton tanult. Ha az édesapa is rendelkezik ennyi biztosított idővel, akkor ő is dönthet úgy, hogy igénybe veszi ezt a támogatási formát.
Az ellátások többségét az édesapák is felvehetik, ha megfelelnek a jogosultsági feltételeknek. Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha nem az anya, hanem az apa veszi igénybe a GYED-et? Kinek éri meg élni ezzel a lehetőséggel és kinek nem?
Milyen támogatásokra jogosult egy család gyermekvállalás esetén?
A gyermek születését követően számos támogatás áll a családok rendelkezésére:
- Anyasági támogatás: A gyermek születését követő 6 hónapban lehet igényelni.
- Csecsemőgondozási díj (CSED): A szülési szabadság időtartamára (maximum 24 hét) jár, amennyiben rendelkezünk a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal. Összege a napi munkajövedelem 70 százaléka, felső korlátja nincs. Férfiak kivételes helyzetben igényelhetnek CSED-et.
- Családi pótlék: Havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésének költségeihez. Egy gyermek esetén 2021-ben 12.200 Ft, és alapesetben a gyermek 16 éves koráig (a tankötelezettség végéig) jár, de továbbtanulás esetén tovább.
- Gyermekgondozási díj (GYED): A CSED lejártát követő naptól jár, maximum a gyermek 2. életévének betöltéséig (ikrek esetén 3 éves korig). Összege a szülő átlagkeresetének 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. 2026. január 1-től a GYED maximális havi összege bruttó 451 920 forintra nőtt.
- Gyermekgondozási segély (GYES): Igényelhető a gyermek 3. életévének betöltéséig. Összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos, 2015-ben bruttó 25 500 forint. Ikrek után dupla összeg jár. Akkor is járhat, ha a szülő nem tudja igénybe venni sem a CSED-et, sem a GYED-et.
- Gyermeknevelési támogatás (GYET): Nagycsaládos szülők jogosultak rá, ha legalább 3 gyermeket nevelnek egy háztartásban, és a legfiatalabb gyermek betöltötte a 3. életévét.
Nem csupán pénzbeli támogatásokkal segítik a családokat, hanem pluszidővel is: szülőként (legyen szó az apáról vagy az anyáról) pótszabadság is jár a gyermek 16 éves koráig. Sőt, 5 nap rendkívüli szülési szabadság is megilleti az édesapát, ha megszületett a gyermeke (ikrek esetén 7 nap).
Ki jogosult a GYED-re és hogyan kell igényelni?
A GYED-et alapvetően nem kell külön igényelni, ha a szülő, aki eddig is kapta - általában az anya -, visszatér a munkába. A GYED a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely biztosítási jogviszony (általános szabályok szerint járó GYED, nagyszülői GYED), nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (nevelőszülői GYED), illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (diplomás GYED) alapján állapítható meg.
Ki jogosult a GYED-re az általános szabályok szerint?
A gyermeket saját háztartásban nevelő:
- biztosított szülő, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt;
- anya és az a személy, aki csecsemőgondozási díjban (CSED) részesült, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt megszűnt, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási idő nem feltétlenül kell, hogy folyamatos legyen. Számításba vehetőek olyan időszakok is, mint az EGT-tagállamban szerzett biztosítás, a baleseti táppénz ideje, a tanulmányok alatt eltöltött idő, a rehabilitációs ellátás időtartama, illetve egyéb speciális esetek.
Igénylés menete
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania az "Kérelem gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon, két példányban. Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), akkor a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtania a kérelmet. Az álláskeresési támogatásban részesülők a munkaügyi központnál nyújthatják be az ellátás iránti kérelmüket.
A gyermekgondozási díjról történő lemondáshoz szintúgy kérelmet szükséges benyújtani. Ennek tartalmaznia kell a kérelmező adatait (családi és utónév, születéskori név, születési hely, időpont, TAJ-szám), valamint a gyermekek nevét, születési helyét és idejét, TAJ-számát, akik után a folyósítás járt. Bele kell írni továbbá az időpontot, amikortól lemondani kívánjuk a támogatást.
GYED összege és számítása
A GYED összege jövedelemarányos, felső korlátot határoz meg. A GYED alapját a kapott bruttó bér alkotja, pontosabban a jogosultság kezdőnapjától visszafelé számított 3. hónap utolsó napját megelőző 180 (de legalább 120) napnyi jövedelme. A jövedelem kiszámítását csak a jogosultság kezdőnapját megelőző év első napjáig lehet visszamenőleg elvégezni.
A GYED összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. 2025. július 1-jétől a GYED után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, így az ellátás bruttó összegéből mindössze 10 % nyugdíjjárulék kerül levonásra, amelyből érvényesíthető a családi kedvezmény. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelését követő 15 napon belül hivatalból felülvizsgálják, és a megemelt összeghatár figyelembevételével a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra megállapítják.
Hogy minden könnyebb legyen, érdemes GYED kalkulátort vagy olyan programot használni, amelyik a GYED-del kapcsolatos számításokat is egyszerűen és gyorsan elvégzi helyettünk.
Apai GYED: Előnyök és hátrányok
A GYED extra lehetősége miatt már lehetséges dolgozni GYED mellett, ezért pénzügyi szempontból ésszerű lenne a magasabb jövedelemmel rendelkező szülőnek választania a GYED-re történő átlépést. Ez lehet akár a férfi is.
Amikor előnyös lehet, az például az a helyzet, amikor az anya nem jogosult a támogatásra, az apa viszont igen. Annak ellenére, hogy az anya jövedelme igen alacsony, az apa lényegesen magasabb összegű GYED-et kaphat. Ha az apa GYED-et igényel, a család bevétele havonta jelentősen növekedhet.
Példaszámítás:
Tegyük fel, az édesanya munkabére bruttó 210.000 Ft. Az édesapa jövedelme bruttó 500.000 Ft. Ebben az esetben életbe lép a szabály, miszerint a GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, vagyis 2021-ben nem haladhatja meg a bruttó 234.360 Ft-ot. Összességében elmondható, hogy ha az édesapa igényelné a gyermekgondozási díjat, a család bevétele havonta több mint 65.000 Ft-tal növekedne.
Az apai GYED hátrányai és kockázatai
Bár egészen jól hangzik, hogy növekedik a bevételünk, azonban ne felejtsük el, hogy az éremnek mindig két oldala van!
- Anya biztosítás nélkül marad: Ha az anya marad otthon a kisgyermekkel, míg az apa dolgozik és igénybe veszi a GYED-et, az anya valószínűleg biztosítás nélkül marad. Ennek lehetnek kockázatai. Nemcsak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell külön fizetnie, hanem később sem jogosult más támogatásokra.
- Későbbi gyermekvállalás problémái: Ha a család következő gyermeket tervez, az anya nem tudja majd igénybe venni a CSED-et és a GYED-et sem, hiszen ahhoz is 2 éven belül 365 napi biztosítási jogviszony megléte szükséges.
- Munkaerőpiaci hátrány: Az anya hosszú időre kieshet a munkaerőpiacról, ami hátrányt jelenthet a későbbi elhelyezkedés szempontjából. A munkáltatók részéről racionális lehet, hogy szívesebben vesznek fel férfit, mint nőt, aki esetleg két évre kiesik a munkából (CSED plusz GYED), sőt tovább, ha GYES-en is marad.
Rövid távon az apai GYED anyagi előnyökkel járhat a család számára, különösen akkor, ha az anya nem rendelkezik a juttatások igényléséhez szükséges biztosítási jogviszonnyal, vagy ha csak egy gyermeket tervez a család. Azonban ha újabb gyermeket szeretnének vállalni, hosszú távon érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg megéri-e ezt az utat választani.
Társadalmi és pénzügyi megfontolások
A számok alapján nyilvánvaló, hogy Magyarországon elenyésző azoknak a pároknak a száma, ahol a férfi marad GYED-en, a nő pedig visszamegy dolgozni. Ennek pénzügyi, társadalmi és pszichológiai okai lehetnek.
A kisgyermekek gondozása és a háztartás vezetése hagyományosan női szerepnek számítanak, ezért a férfiak akkor sem szívesen maradnak otthon, ha anyagilag az lenne a logikus. A nőkön pedig ott a nyomás, hogy a gyermeknevelést válasszák.
Ráadásul a férfiak általában többet keresnek, mint a nők, így a családnak anyagilag is jobban megéri, ha a férfi dolgozik, és a nő kapja a GYED-et, amit a jövedelem alapján számítanak. A nők nemcsak, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak, hanem a gyermeket vállaló (vagy akár csak gyermekvállalásra készülő) nők sokkal nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a férfiak.
Magyarországon a felsővezetői körben egyértelmű a férfiak túlsúlya, és ez mit sem változott az elmúlt 10 évben. Pedig a cégek, és így a gazdaság is, jobban teljesítenek, ha a vezetőknek legalább 30 százaléka nő.
Hosszú GYED vs. rövid apasági szabadság
Magyarországon a szülési szabadság nagyságrendileg ugyanannyi ideig jár, mint más európai országokban (kb. 24 hét). A GYED viszont sokkal tovább jár Magyarországon, mint a lista élén szereplő országokban. A magyar GYED másfél év, vagyis 80 hét. Ez pont annyi, mint Svédországban, ott is 80 hét jár, de a két szülő közt megosztva.
Azokban az országokban, ahol a cégek vezetésében nagyobb arányban képviseltetik magukat a nők, jellemzően több apasági szabadság jár a férfiaknak. Norvégiában például 14 nap, Litvániában 10 nap, Finnországban 54 nap, Szlovéniában pedig 90 nap. Olaszországban csak 1 nap, de mindkét szülő kap 26-26 hét szülői szabadságot (a magyar GYED megfelelőjét). Magyarországon az apáknak a gyermek születése után plusz 5 nap szabadság jár, ha ikrek születnek, akkor 7.
Vagyis Magyarországon az egyik szülő, és csak az egyik szülő (aki az adatok tanúsága szerint szinte mindig a nő) hosszú időre kiesik a munkaerőpiacról. Ez a munkaerőpiacon a nőknek hátrányt jelent. Azokban az országokban, ahol több a női vezető, a két szülő megosztva maradhat otthon a gyerekkel, vagy ha csak az egyikük, akkor jóval rövidebb ideig.