A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére indult eljárásban a Kúria kimondta, hogy Orbán Viktor jogsértően kampányolt egy kisgyermekkel a közösségi médiában. Döntésével a bíróság egyértelművé tette, hogy a gyermekek kampánycélú felhasználása nem csupán óvodákban és iskolákban tilos, hanem azon kívül is, szülői hozzájárulás mellett is.
A TASZ azért nyújtott be választási kifogást, mert a miniszterelnök közösségi média felületein videók jelentek meg, amelyeken Orbán Viktor egy neki integető, őt szólongató gyermeket emelt a színpadra kaposvári fórumán, amit a tömeg ujjongva fogadott. A jelenetet a Fidesz listájának 218. helyén szereplő Szűcs Gábor országgyűlési képviselőjelölt is megosztotta saját oldalán.
Első fokon a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a kifogást. A TASZ célja az volt, hogy egyértelművé váljon a joggyakorlatban, hogy a gyermekek kampányeszközként való felhasználása óvodán, iskolán kívül, szülői hozzájárulás mellett is jogsértő.
A Kúria megállapította, hogy Orbán Viktor és Szűcs Gábor valóban megsértették a választási eljárás azon alapelvét, ami a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét írja elő. A gyermek kampánycélú felhasználása azért sérti az esélyegyenlőséget, mert az ezt alkalmazó jelölt, vagy párt jogsértő eszközzel szerez magának nagyobb láthatóságot, népszerűséget.
A bíróság döntése nem arról szól, hogy a szülők ne vihetnék magukkal a gyermekeiket pártrendezvényre, és például a tömeg részeként ne szerepelhetnének gyerekek az eseményről beszámoló videókban. Fontos része a Kúria határozatának, hogy a gyermek kampánycélú felhasználása nemcsak köznevelési intézményben tilos, hanem azon kívül is.
A döntés kitért arra is, hogy a felvételek önálló életre kelhetnek, akár mémek formájában is. A bíróság egyetértett a TASZ érveivel, miszerint a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikus véleménynyilvánításhoz való joga mögött.
Orbán Viktor Mihály (Székesfehérvár, 1963. május 31. -) magyar jogász és politikus, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség egyik alapítója, elnöke és országgyűlési képviselője. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től Magyarország miniszterelnöke.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult jogot, majd többedmagával megalapították a Fideszt. Országos ismertséget a rendszerváltáskor, Nagy Imre és társainak újratemetésén elmondott beszédével szerzett. 1990-ben, az első szabad választáskor bekerült az Országgyűlésbe, amelynek azóta is tagja. Az 1998-as választással az ország miniszterelnöke lett.
Az első Orbán-kormány alatt csökkent az infláció és az államadósság, az ország pedig csatlakozott a NATO-hoz. Koalíciós kormánya a felhalmozódott elégedetlenség miatt azonban 2002-ben megbukott és pártjával nyolc évre ellenzékbe kényszerült. A 2010-es választásokat újra megnyerte és a parlamentben ekkor kétharmados többséget szerzett.
2010-es miniszterelnökké választása óta számos nyugati és hazai, kormánytól független vezető médium gyakran egy hibrid rezsim vezetőjeként, autokrataként vagy (populista) diktátorként jellemezte. Egyes politológusok az ún. 2010 óta, a kétharmados többségben lévő rendszere alatt élesen bírálták politikáját belföldön és külföldön egyaránt.
Gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. Általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, ott végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Sorkatonaként 1981-82-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. Szakdolgozatát a lengyel Szolidaritás mozgalomról írta.
Politikai pályafutását 14 évesen, Székesfehérváron, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte, ahonnan egy évvel később eltávolították. Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és az „orosz csapatok” kivonulását követelte, amellyel országosan ismertté vált.
1989-1990 között a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. Lassan a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta. 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa az új elnöki pozícióba, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra változtatta.
A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget sikerült elérni.
A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta.
A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatta kormányát; egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt.
A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. 2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké.
A 2022. április 3-i parlamenti választások után első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, ahol Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta. 2022 végén a Politico Europe Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 2. helyére tette. Értékelése szerint Orbán „megtörte Brüsszelt;” a tavaszi választásokon kényelmes többséget ért el, és hiába van hatalmon 12 éve, az európai tisztségviselők nem találnak fogást a számukra rendszeresen fejfájást okozó országon.
2024. október 21-én magyarországi történelmi rekordot döntött miniszterelnöksége időtartamával. Először 1998-2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül kormányfő, ami az egyik leghosszabb hivatali idő az EU-ban.
Orbán Viktor komoly kisgyerek volt, nem lehetett vele viccelni, ahogy az édesanyja fogalmazott, a világot már gyerekként is komolyan vette. Óvodásként kitűnt a társai közül, jó eszű volt. Sokat mesélt az ovis társainak, rengeteg mesét ismert, hiszen az édesanyja rendszeresen olvasott neki minden lefekvéskor.
Az általános iskolában kis elsősként már elevenebb volt, ebben a korban kezdődött a fociszeretete. A tanító nénije meg is jegyezte, hogy nem való iskolába ez a gyerek, egész nap csak focizna. De amikor futballozni akart, neki ahhoz csapat kellett, és ő össze is állította magának. Már ekkor megmutatkoztak a szervezőkészségeinek a csírái. Mindig tartozott hozzá 11-12 gyerek, akikkel focizni lehetett - emlékezett rá vissza az édesanyja.
Jó tanuló volt, a focit is ő szervezte, így különösképpen nem került nagy erőfeszítésébe, hogy övé legyen a vezető szerep. A gyerekek hallgattak rá. Pedagógus édesanyja kiemelte, a kis Viktor nem tűrte az igazságtalanságot, mindig rendet akart tenni maga körül.
A gimnáziumban már látszott rajta, hogy csapatjátékos, közösségben érezte jól magát. A miniszterelnök anyukája nagyon ellenezte, hogy a gyermeke politikai pályára lépjen. Aggodalma nem volt meglepő, hiszen jelen esetben még a kommunista rezsim éveiben járunk.
A kormánypropaganda is gyakran büszkélkedett el egy 200 ezres születési többlettel, amit a családpolitikai intézkedéseknek tulajdonítottak. Azonban a statisztika elemzése azt mutatja, hogy ez a szám a teljes termékenységi arányszám félreértelmezésén alapul. A demográfiai mutatók alakulása a régióban hasonló tendenciákat mutat, kormányzati intézkedésektől függetlenül.
Magyarország népessége 2024-ben csökkent 9,5 millió fő alá, 1952 óta először. A születésszám várhatóan nem éri el a 75 ezret, ami történelmi mélypontot jelent.