A hozzátáplálás lépései babáknál: teljes útmutató szülőknek

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? Ez a cikk a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül, hogy segítséget nyújtson a hozzátáplálás kérdéseiben.

Mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást?

A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani.

Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik, túlterheli a kicsi emésztőrendszerét, tönkreteszi a bélflórát, ezért a kicsi hajlamosabb lesz a különféle allergiákra, hasfájással, emésztési, székelési nehézségekkel és alvászavarokkal reagálhat.

A hozzátáplálást 7 vagy 8 hónaposan is elkezdheted. Nem kötelező hajszálpontosan 6 hónaposan elkezdeni, azonban 8 hónaposnál későbbre sem szabad halasztani, hiszen lemaradsz a csak ebben a korban érvényes fejlődési fázisról.

Melyek a hozzátáplálásra való érettség jelei?

A hozzátáplálás akkor kezdhető el, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha:

• Segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
• Szem-kéz koordinációja megfelelő, így, ha meglátja az élelmiszert, meg tudja ragadni és képes a szájához emelni.
• Tud nyelni, anélkül, hogy az ételt kiköpné.
• Megfelelően működik az emésztőrendszere.
• Jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját.

A téves jelek, amelyeket figyelmen kívül kell hagyni:

• A kisbaba az öklét rágcsálja vagy szopogatja.
• A kisbaba nem lakik jól a tejtől, még többet szeretne.
• A kisbaba gyakran felébred az éjszaka folyamán.

A hozzátáplálás módszerei

A "hozzátáplálás tanában" 2 teljesen ellentétes megközelítés létezik:

1. Hagyományos hozzátáplálás

A hozzátáplálás alatt a szülő közvetlenül részt vesz minden étkezésben, a babát pürésített és pépesített fogásokkal eteti, szigorúan ellenőrzött időpontokban. A hagyományos hozzátáplálás abban tér el az igény szerinti hozzátáplálástól, hogy a gyermek milyen módon éli meg és sajátítja el az étkezési fázisok sorrendjét. A pürésített ételekkel való táplálás során a csecsemő először megtanul nyelni, majd csak ezt követően rágni. A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani.

2. Igény szerinti hozzátáplálás vagy BLW (Baby Led Weaning)

Ez a kisbaba által diktált hozzátáplálás, amely alatt a picit hagyjuk önállóan táplálkozni, miközben fokozatosan új élelmiszereket vezetünk be a tápszer vagy az anyatej mellé. Az igény szerinti hozzátáplálás során a baba először rágni tanul meg, majd ezután nyelni. Ezen alapvető különbség miatt a szakemberek inkább az igény szerinti hozzátáplálás felé hajlanak, mivel úgy természetes, hogy először rágunk, majd ezután nyelünk.

Középút és fontos tanácsok

Egyik megközelítés sincs „kőbe vésve”. Több középút is létezik. Érdemes a hozzátáplálási stílusokat vegyíteni, hogy megtaláld, melyik megközelítés működik jobban számodra, valamint a picid számára.

Függetlenül attól, hogy melyik hozzátáplálási módszert választod, íme pár fontos teendő:

• A hozzátáplálás egész időtartama alatt ajánlott minél változatosabb ételekkel kínálni a kisbabád.
• A szilárd ételek bevezetése mellett a picinek tejet is kell még fogyasztania. A hozzátáplálás megkezdésekor a tej továbbra is a fő élelemforrás, a szilárd ételek célja pedig az, hogy a kisbaba megismerje ezt az új és csodálatos fogalmat, amit „ételnek” nevezünk.
• Idővel, ahogy a pici elkezd szilárd ételeket fogyasztani, csökkentened kell a tejbevitelt, és fokozatosan növelned kell a szilárd ételek mennyiségét.
• A hozzátáplálás elején elég, ha a kisbabádat naponta egyszer kínálod szilárd étellel egy olyan időpontban, amely mindkettőtök számára megfelelő.

Mit és mikor adjon a gyermekének?

Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára.

Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

Vasban gazdag ételek

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat.

Egyéb ételek és bevezetésük

A hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.

Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sincs kőbe vésett útmutató, de érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének félépítését:

• Ízre: Próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben.
• Emésztőrendszer: A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani.
• Vas: A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát.
• Zöldségek: Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként.

Tápanyagok bevezetése kor szerint

Az alábbi táblázat összefoglalja a javasolt ételeket és bevezetési idejüket:

Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni.

Mit ne adjon a gyermekének?

• Tehéntej nagy mennyiségben: Fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját. Önálló italként 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni.
• Édeskömény: Se tea, se semmilyen más formában. Bár használata nagyon elterjedt, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslé: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor: Kerülendő, mert kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Méz: Szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
• Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, koffeint tartalmazó élelmiszerek: Fogyasztása sem ajánlott.
• Fulladást okozó ételek: Ilyenek például a különféle olajos magvak és a kerek(re vágott) ételek, mint a virslikarikák, vagy a koktélparadicsom.

Folyadékpótlás

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

A hozzátáplálás mindennapjai és kihívásai

A sikertelen próbálkozások kezelése

Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül.

A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe! Térj vissza a próbálkozásokhoz pár nap elteltével, de semmiféleképpen ne erőltesd tovább a hozzátáplálást, nehogy negatív élménnyel párosuljon a kicsi számára. Sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt.

Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!

Rendszer és környezet

Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Ültesd a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés.

Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.

Allergiák

Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra- IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést.

Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., azonnal konzultálj orvosoddal.

tags: #hozzataplalas #lassan #vagy #gyorsan