A Győri Hittudományi Főiskola, eredeti nevén Győri Római Katolikus Hittudományi Főiskola, a győri egyházmegye papnevelő intézete. Története egészen a 17. századig nyúlik vissza, és számos átalakuláson ment keresztül az évszázadok során.
Az Alapítás és az Első Évek
Az intézmény alapítására az első, sikertelen kísérletet Dallos Miklós püspök (1623-1630) tette egy alapítvány létrehozásával. Később, 1651-ben Püsky Sándor váci püspök, akit kineveztek kalocsai érseknek, és aki 1651-1657 között a győri egyházmegye kormányzója volt, a jezsuitákhoz irányította a papságra készülőket.
Az intézmény tényleges elindítása Széchenyi György püspök (1658-1685) nevéhez fűződik. 1684-ben 25 000 rajnai forintos alapítványával megindította a munkálatokat, és 75 000 forintért elkészült a Káptalandombon az "öreg szeminárium" egyemeletes épülete. Ezt követően az ifjak többsége már itthon készült pályájára.
Fejlődés és Átalakulások
A 18. században az intézmény tovább fejlődött. Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos püspök (1726-1732) 1732-ben újabb emeletet építtetett a házra, és vezetését a pannonhalmi bencésekre bízta, majd később domonkosok is tanítottak.
Groll Adolf püspök (1733-1743) a piarista rendtársaira bízta az oktatást. A piaristák a 3 éves teológiai képzés mellett bevezettek egy 2 éves bölcsészettudományi képzést is, amelyre világiak is beiratkozhattak.
1745-ben Zichy Ferenc püspök (1743-1783) a papnövendékek képzését a jezsuitákra (JT) bízta. Visszaállította a korábban megszüntetett akadémiát, amely 1745-1784 között 3 éves bölcsészettudományi képzésre épülő 4 éves teológiai képzésből állt, kezdetben 3, majd még 2 tanszékkel.
1773-ban, a jezsuiták feloszlatása után, világi papok kerültek a katedrákra, akiket 1776-ig a püspök, majd 1776-1782 között a Helytartótanács nevezett ki.
A II. József-féle Reformok és Az Újjáalakulás
II. József 1783-ban bezáratta az egyházmegyei papneveldéket. A kispapokat november 1-jén megnyitott pozsonyi állami szemináriumba küldték, ahol 1788-ban a teológiai tanulmányok idejét 3 évre állapították meg, a negyedik évre pedig gyakorlati tudományok oktatását rendelték el.
II. József halála után, 1790 szeptemberében megnyitották a Győri Hittudományi Főiskolát, ahol a tanulmányi idő 4 évre emelkedett.
19. és 20. Századi Fejlődés
1857-ben Simor János püspök (1857-1867) a kisszeminárium javára a pápóci prépostság jövedelmének háromnegyed részét biztosította. Az "öreg szeminárium" mellé megszerezte az apátházat, amelyben a kisszemináriumot rendeztette be.
A latin oktatási nyelvről Zalka János püspök (1867-1901) idején kezdtek fokozatosan áttérni a magyarra.
Gróf Széchenyi Miklós püspök (1901-1911) építtette a Pázmáneum mintájára az 1910-ben átadott új szeminárium épületét. Ez volt Magyarországon az első olyan intézmény, amely cellarendszerű beosztással rendelkezett. Márvány mellszobra ma is megtalálható a szemináriumban. A tanári lakások az "öreg szemináriumban" maradtak.
Az 1932/1933-as tanévtől a tanulmányi időt 5 évre emelték. A kispapok önképzőköre a Szent Imre Egyesület (SZIE) volt. Kiadványuk: Poppe Ede: Euch. módszer a nevelésben. Ford. Bp., 1938.
A Főiskola a 20. Század Második Felében és a 21. Században
1950-ben a régi épületet középiskolai kollégiummá alakították. 1951/1952-től 1991-ig a pécsi, 1951/1952-től 1994-ig a szombathelyi, és 1965-től 1990-ig a veszprémi egyházmegye kispapjait is itt képezték.
1996 óta a Lelkipásztorképző Kar nappali tagozatán 12 féléves a papképzés (körülbelül 40 fővel). A Hitoktatóképző Karon 8 féléves képzéssel világiakat képeznek, 1984 óta 6 féléves levelező tagozatuk is van Sopronba kihelyezett részleggel (körülbelül 200 fővel). 1992 óta a nappali tagozaton a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolával közös szervezésben hitoktató-tanítókat képeznek.
Az Egyházzenei Karon a főiskola kántorképzést 1993 körül kezdték. A soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskolával közös a 6 féléves tanulmányi idejű kántor-óvópedagógus képzés.
A szeminárium kápolnájának orgonáját (1/5 m/r) 1840 körül Bedy építette, újították 1937-ben.
A Brenner János Hittudományi Főiskola
A sokak által kastélynak vélt neoromán épület ma a Brenner János Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetének ad otthont. Az épület 1909-1910 között épült Széchenyi Miklós püspök megbízásából. Az intézmény névadója Boldog Brenner János, a győri papnevelde egykori kispapja. A kommunista diktatúra veszélyesnek ítélte, és szerette volna eltávolítani a helyéről. Mikor nem mozdult, azon helyiekre „bízták” a dolgot, akikben meg lehetett pengetni a gyűlölet húrjait. Brenner János 26 éves volt, mikor 1957 karácsonya előtt nem sokkal egy éjjel egy haldoklóhoz csalták.
A Főiskola a hitéleti képzések esetében saját jelentkezési lapot használ, amelyet a részletes tájékoztatóval együtt elektronikusan a Főiskola honlapjáról (www.bjhf.hu), illetve személyesen a Tanulmányi Osztályon lehet beszerezni. Jelentkezési határidő: Szombathelyen 2025. augusztus 10.; Győrben 2025. augusztus 15. A jelentkezési lap mellékletei között szerepel a három hónapnál nem régebbi keltezéssel kiadott keresztlevél.
Kisfilm Brenner János életéről
A levelező munkarendű képzésben - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor. Ennek megfelelően az adott szakon a képzés gyakorisága: 11 alkalom/félév. A tanórákra szombati napokon 8.00 és 17.00 óra között kerül sor, alkalmanként pénteken 16.00 órától.
A Magyar Katolikus Katekizmus kérdéseiből feltett kérdésekre adott válaszok, valamint a bibliai történetek ismeretét célzó kérdések képezik a tananyag részét. Az intézmény a Római Katolikus Egyház tanítását követi. A képzésekre azokat várják, akik hitüket cselekvő szeretetként akarják megélni.