A vásárhelyi HISZK Gregus Máté Tagintézmény műszaki igazgatóhelyettese, Kurusa József a Microsoft amerikai központjában tett látogatása során betekintést nyert a jövő otthonába, ahol a technológia már most is szerves részét képezi a mindennapoknak.
A Tisztaszoftver Program keretében a Microsoft Magyarország egy kampányt és nyereményjátékot hirdetett a Windows 7 és az Office 2007 bevezetésére. Azok között, akik intézményeik számítógépeit ezekkel frissítették, három tanulmányutat sorsoltak ki a Microsoft központjába, Redmondba. Az egyik nyertes a vásárhelyi HISZK Gregus Máté Tagintézmény volt, amely 130 gépre telepítette a programot. Az útra az iskola a műszaki igazgatóhelyettest, Kurusa Józsefet delegálta, aki a győri Bagó István és a fővárosi Nagymáté Tamás mellé utazott.
A látogatás során Kurusa József lenyűgöző élményeket szerzett. Bár a gyár területére nem léphettek be, néhány irodában, ahol szoftvereket fejlesztettek, megismerkedhettek a legújabb technológiákkal. A berendezés nem volt futurisztikus, de minden a kényelmet, a kommunikációt és a multimédiát szolgálta. Egy pultra helyezett óra segítségével a vezető kapcsolatba lépett a Microsoft honlapjával, letöltötte a napközben mért egészségügyi adatokat - például vérnyomást, pulzust, stressz-szintet -, majd kiértékelve étkezési és életvezetési tanácsot adott. A konyhában egy csomag lisztet helyeztek egy "asztalra", amelynek kivetítőjén megjelent, milyen élelmiszerek állnak még rendelkezésre otthon, és a liszt felhasználásával milyen ételek készíthetők. Ha a tulajdonos mást kívánt, a rendszer jelezte, mit kell még vásárolni, vagy felajánlotta az áru interneten történő megrendelését.
A lakásból ki sem lépve, 3D-s szemüveg segítségével virtuális sétát tehettek a közeli Seattle-ben, betérhettek egy kiállítóterembe, ahol virtuálisan körbejárhattak és kézbe vehettek tárgyakat. Ez a technológia Redmondban már nem a jövő, hanem a jelen.
A Vásárhelyi-puszta innovációi és szellemi öröksége
A Vásárhelyi-puszta nemcsak a festők vásznán vonult be a művészetek pantheonjába, hanem irodalmi alkotások is őrzik emlékét. Móricz Zsigmond országjáró útjai során Vásárhelyen is megfordult, és a Pusztát is felkereste, ahol nagy elismeréssel nyilatkozott a pusztai emberek találékonyságáról, ötletességéről és újító hajlamáról.
1935 augusztusában a Pusztán 30 író, újságíró és publicista jelent meg, hogy időszerű társadalmi, politikai és kulturális kérdéseket vitassanak meg. Az írótalálkozót Simándi Béla szervezte azzal a céllal, hogy a meghívottak személyesen találkozhassanak a pusztai parasztokkal, és kölcsönösen megismerjék véleményüket a korszak megoldást sürgető problémáiról. Illyés Gyula "Írók a nép között" című írásában a Vásárhelyi-puszta emberének azt a törekvését emeli ki, hogy áldozatok árán is törekszik a kultúrával és embertársaival való kapcsolatkeresésre. A pusztai olvasókörök munkája erősen az előbbiek javára billentette a mérleget, ugyanakkor az adó, az aszály és a gazdasági válság elleni küzdelem nehézségeit is bemutatta.
Féja Géza pusztai látogatásának hatására írt elismeréssel a Gregus Máté vásárhelykutasi mintaszerű gyümölcskertészetéről és ifjú Gregus Máté baromfiszövetkezeti tervéről, illetve a család szociális érzéséről. Összevetette az ott dolgozók kereseti lehetőségét a nagybirtok munkabérével, a napi 60-80 filléres napszámmal. Féja hiányolta a szellemi kultúrát, amelyet a földön dolgozó középosztálynak kellene közvetítenie, ugyanakkor gazdag tartaléknak tekintette ezt a réteget a néptelenedő területek demográfiai problémáinak megoldásához. 1937-ben megjelent "Viharsarok" című könyvében Féja ismét a Gregus-féle mintagazdaságot mutatta be országosan is követendő példaként.
Nagy Lajos "Találkozás a hódmezővásárhelyi tanyavilággal" című írása is az említett alkalomhoz kapcsolódott. Egy 150 holdas pusztai gazda helyzetéből rajzolódott ki, miként nyomorítja meg a banktőke a kiszolgáltatott helyzetben élő, jobb sorsra érdemes magyar gazdákat, és milyen kétségbeejtően siralmas a napszámos- és törpebirtokos réteg helyzete.
A különböző szemüvegeken át megvilágított pusztai képek végeredményben arról az igazságról vallanak, amit Féja így fogalmazott meg: "A tájat mégis valami tunya nyugalom lepi be, ennek okait azonban nem magában a tájban, s nem is népében kell keresnünk. Nem eredendő bűnökről van szó, hanem történelmi és társadalmi bűnökről. Elhibázott, eltorzított társadalmi szervezet, merev kasztokba való tagozódás, teljes gazdasági szervezetlenség, a lüktető élettel össze nem kapcsolt közületek, rossz közlekedés, rossz közigazgatás, a nép szociális és kulturális elhanyagoltsága: ezek az igazi okok."
Találékonyság és gazdálkodási módszerek a tanyavilágban
A magyar földműves remekül tudja egyszerűsíteni a munkáját. Az aratásnál az általános szokás, hogy a búzát levágják, kévébe kötik, és a kévéket keresztbe rakják. A vásárhelyi pusztai tanyákon azonban volt egy másik módszer is: a vontató, ami egy egyszerű boglyarakás. A búzát, árpát, zabot nem kötötték össze kévébe, hanem úgy rakták össze, mint a szénát.
A "bolondkocsi", ahogy ejtik, két kerékből álló készülék volt. A petrencét úgy szállították el, hogy először két vékonyabb rudat dugtak alá párhuzamosan, majd keresztbe két vastag rudat, és emelőoszlopokkal felemelve a kocsi oldalrúdját a tengelyekre, így négy rúd képezte a szállító kocsi alapját. Működés közben a gép kitűnően dolgozott.
Egy tanyán feltűnt egy miniatűr szélmalom, amely egy darálókővel volt felszerelve. A két- vagy négy-szárnyú szélkerék könnyen forgatható volt a szél irányával szemben. A gazdák gyakran végeztek javító változtatásokat a tanyán fellelhető szerszámokon.
A hagyományos gazdálkodási módszerek mellett a Vásárhelyi-pusztán is megfigyelhető volt a modernizáció iránti vágy. A Gorzsai tanüzem jó lehetőséget biztosít a mezőgazdasági technikus, állattenyésztő és állategészségügyi technikus, mezőgazdasági gépész, gazda, állattartó szakmunkás, valamint parképítő és fenntartó technikus tanulók gyakorlati képzésére. A tanüzemben főleg Holstein-fríz tejelő szarvasmarhákat tartanak, és a diákok elsajátíthatják a fejési, elletési és borjúnevelési munkafolyamatokat. A juhtenyésztés iránt érdeklődők megismerhetik a napi gondozás, nyírás, körmölés munkafolyamatait. Több mint 60 hektáron folytatnak szántóföldi növénytermesztést, fő céljuk a tanüzem állatállományának takarmánnyal való ellátása.
Digitális írástudás és szerzői jogok: A Daci Team sikere
A magyar fiatalok nincsenek tisztában a szerzői jogok fogalmával és az eredetiség fontosságával: tíz diákból nyolc úgy gondolja, hogy a legális szoftver beszerzésének elsődleges forrása az internet, a legkülönfélébb torrent oldalak. Ezt egy országos megmérettetésen tapasztalták, amelyet a Microsoft szervezett a digitális írástudás terjesztése és a hamis termékek veszélyeire való felhívás érdekében.
Az áprilistól június elejéig tartó versenyben a csapatoknak először egy szerzői jogokkal kapcsolatos kérdőíven kellett bizonyítaniuk tudásukat. A második fordulóba 29 csapat jutott be, a döntőben pedig 4 mérkőzött meg. Az utolsó körbe jutott csoportoknak egy videót kellett készíteniük, amelyben lakóhelyükön, iskolájukon keresztül mutatták be, számukra mit jelent az eredetiség.
Az első helyet a hódmezővásárhelyi HISZK Gregus Máté Tagintézményének csapata, a Daci Team nyerte. A Microsoft a Korlátlan Lehetőségek program keretében évek óta foglalkozik a digitális írástudás hazai elterjesztésével, azzal a céllal, hogy az IT-kultúra, a számítógépes ismeretek a lehető legtöbb ember számára elérhetővé váljanak. A Csakeredeti.hu verseny célja ezúttal is az volt, hogy tájékoztassa a hazai fiatalokat és tanárokat a legális szoftverhasználat előnyeiről, és az illegális használat következményeiről.
A Microsoft által szervezett oktatási program jól és átfogóan hívta fel a figyelmet a legális szoftverhasználat előnyeire és az illegális használat következményeire. A program, a játék segítségével a diákok információkat szereztek a szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogokról és a legális szoftverhasználatról, amely a biztonságosabb internetezés fontos része.