Újszülöttkori sárgaság: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A sárgaság, vagyis az icterus neonatorum, egy átmeneti és gyakran természetes állapot, amely a bilirubin nevű festékanyag felhalmozódása miatt a szemfehérje és a bőr sárgás elszíneződésével jár a születést követő időszakban. Ez az egyik leggyakoribb újszülöttkori komplikáció, amely a babák körülbelül 60%-át érinti. Bár legtöbb esetben ártalmatlan és magától elmúlik, fontos tudni az okairól, tüneteiről és arról, mikor szükséges orvosi segítséget kérni.

Az újszülöttkori sárgaság hátterében a bilirubin nevű festékanyag felhalmozódása áll. A bilirubin a vörösvértestek lebomlásának mellékterméke. A magzati élet során a magzatnak több vörösvértestre van szüksége a méhlepényen keresztüli oxigénellátás miatt. Amint a baba megszületik és elkezdi a légzést, a felesleges vörösvértestek lebomlanak. Az újszülöttek mája azonban gyakran még éretlen, és nem képes hatékonyan feldolgozni és eltávolítani a megnövekedett mennyiségű bilirubint. Ennek eredményeként a bilirubin felhalmozódik a vérben, és sárgás elszíneződést okoz a bőrön és a szemfehérjén.

A sárgaság leggyakrabban az élet második vagy harmadik napján válik láthatóvá, eleinte az arcon és a felső testen, majd a folyamat elmélyülésével az alsó testfélen is megjelenhet. A bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése mellett az aluszékonyság is gyakori tünet lehet, bár nem minden besárgult baba aluszékony. Emellett előfordulhat nagyobb súlyvesztés is, ami általában megközelíti vagy meghaladja a születési súly 7-10%-át. A besárgult baba vérében kimutathatóan magasabb a bilirubin érték.

Az élettani sárgaság és a kóros eltérések

Az újszülöttek több mint 50%-ánál előfordul sárgaság, a koraszülötteknél pedig ez az arány még magasabb. Az esetek legnagyobb részében azonban teljesen ártalmatlan, normál élettani jelenségről, azaz fiziológiás sárgaságról van szó. Ez a fajta sárgaság általában a születés utáni 3-4. nap körül válik láthatóvá, és a normál vörösvértestekre való átállás mellékterméke. Az ennél korábban, az első vagy második életnapon jelentkező újszülött sárgaság esetében valószínűleg a sárgaságnak egyéb okai is vannak, ami már nem esik a normál élettani sárgaság körébe, és ritkán fordul elő.

Számos tényező növelheti a sárgaság kockázatát. Ide tartozik a koraszülöttség, az elégtelen táplálás, valamint a születés közben keletkezett vérömlenyek. Ritkább esetekben komolyabb egészségügyi problémák, mint például vércsoport-összeférhetetlenség, bizonyos anyagcsere-betegségek vagy fertőzések állhatnak a sárgaság hátterében. Ha a sárgaság már az első napon jelentkezik, vagy a bilirubin szintje szélsőségesen gyorsan és magasra emelkedik, az kóros folyamatra utalhat, és azonnali orvosi beavatkozást igényelhet.

A koraszülötteknél a sárgaság később, általában az 5-7. napon jelentkezik, és tovább tarthat. Az anyatejes táplálású csecsemőknél a sárgaság szintén tovább tarthat, akár 3-10 hétig is, de ez általában nem igényel kezelést. Az anyatejjel táplált csecsemők vérében néha több bilirubint tartalmaz, mint a tápszerrel táplált társaiké, ami közrejátszhat az elhúzódó sárgaság kialakulásában.

A sárgaság időtartama és kezelési lehetőségei

Az újszülött sárgaság az esetek túlnyomó többségében az első 2-3 hétben megszűnik. Sok baba bőrén másfél hónapon át is látszódik a sárgaság. Ha minden rendben van a babával, jól fejlődik, nem aluszékony, és a kontroll vérvételen a bilirubin érték nem túl magas, akkor nincs ok aggodalomra, a sárgaság idővel el fog múlni. Az enyhe vagy közepes fiziológiás sárgaság általában nem igényel kezelést.

A súlyosabb fokú sárgaság esetén a vér bilirubin szintjének ellenőrzése szükséges. A legsúlyosabb fokú sárgaságban szenvedő csecsemőket kékfény-kezelésben, más néven fototerápiában részesítik. A fototerápia során a bilirubint olyan formává alakítják át, melyet a máj könnyebben feldolgoz, és a vizelet, széklet segítségével a szervezetből kiürül. A kezelés során a babán pelenka és szemvédő van, a gyermeket csak etetés céljából célszerű kivenni a kék fény alól. A fénykezelés mellékhatásaként a baba bőrén kiütéseket észlelhetünk, illetve hasmenés és/vagy széklet elszíneződése is jelentkezhet. A kékfény-kezelés során az újszülött bilirubin szintjét 4-6 óránként ellenőrizni kell. Amennyiben a bilirubinszint a fototerápiás határ alá csökkent, akkor a kezelés leállítható.

Ritkán előfordul, hogy a fototerápia nem jár sikerrel, és az újszülött sárgasága továbbra is súlyos. Ilyenkor vércsere kivitelezése válhat szükségessé. A magas bilirubinszint károsító hatással lehet a fejlődő idegrendszerre (kernicterus), ezért a jelentős sárgaság vagy idő előtt, illetve után fellépő sárgaság esetén a vér bilirubinszintjétől függően a gyermek kékfényterápiában részesül.

Megelőzés és otthoni kezelés

A legtöbb esetben az újszülött sárgaság otthon is kezelhető, és nem igényel kórházi tartózkodást. A megelőzés és kezelés legfontosabb eleme az igény szerinti, gyakori, jó mellre helyezés, hogy az újszülött elegendő előtejhez jusson. A bilirubin a magzatszurokkal, azaz az újszülöttek jellegzetes fekete színű székletével együtt tud hatékonyan ürülni a szervezetből. Az előtejet vagy kolosztrumot a leginkább az előtej vagy más néven a kolosztrum hajtja ki. A baba akkor jut elegendő előtejhez, ha minimum 8 alkalommal (ennél sokkal többször is lehet) mellre kerül 24 óránként, és minden alkalommal mindkét melledből szopizhat.

A jó mellre helyezés segíti, hogy a baba hatékonyan tudjon szopni. Újszülöttkorban a nyugágypozíció a legjobb. Bőrkontaktusban a babára teheted, ami segíti a baba kereső- és szopóreflexét. Kínáld gyakran, amikor csak ébredezik vagy jelzi, hogy szopni szeretne. Ha a baba besárgult és annyira aluszékony, hogy nem tud hatékonyan szopni, átmenetileg lehet, hogy szüksége van pótlásra a sárgaság kezelésének részeként. Ezt lehetőleg saját lefejt tejből vagy donor női tejből kapja.

A napfény is tudja oldani az újszülött sárgaságot, azonban csak szűrt napfénynek szabad a besárgult baba bőrét kitenni. Korábban gyakorlat volt, hogy sárgaság esetén az újszülöttnek plusz folyadékot adtak, ma már tudjuk, hogy a cukros víz és a tea adása nem hatékony eszköz a sárgaság kezelésének. Ráadásul a plusz folyadék csökkenti a baba szopási kedvét, ezzel kockázatot hordoz a szoptatásra nézve.

Fontos, hogy a baba legalább 15 percig aktívan szopizzon, hogy elég táplálékhoz jusson. Ha a baba hamar elalszik a melleden, vedd le, és kezdd előről a procedúrát. A közvetlen bőrkontaktus jó eséllyel felébreszti az ősi táplálkozási ösztönt, és így könnyebben mehet a mellretétel is. Szoptatás előtt egy langyos, nedves kendővel áttörölheted az arcát. Kerüld a cumit és a cumisüveget, hogy a szopási ösztönt és az energiát ne ezekre a pótlékokra pazarolja, hanem a te melleden elégítse ki. Legyetek minél többet közvetlen bőrkontaktusban, a babát altasd a testeden, a melleid között, és próbálj elfelejteni mindenféle házimunkát és egyéb tevékenységet.

Ha sárgaság akkor üt be, amikor már otthon vagytok, akkor nagyon fontos, hogy lássa a babát gyerekorvos vagy védőnő legalább minden másnap, de inkább naponta. Ebben az esetben azt is ajánlom, hogy vedd fel a kapcsolatot egy IBCLC szoptatási tanácsadóval, aki praktikus trükkökkel tud segíteni, hogy sikeres legyen a szoptatás is.

Mikor kell orvosi segítséget kérni sárgaság esetén? Ha a sárgaság az első 24 órában jelentkezik, vagy a bilirubinszint gyors emelkedést mutat, az kóros folyamatra utalhat. Ha a baba nagyon aluszékony, nehezen ébreszthető, magas hangon sír, keveset vagy nehezen szopik, vagy ha a baba bőrén a sárgaság erőteljes, és a kisbaba aluszékonnyá, nehezen táplálhatóvá válik, akkor kórházi kezelésre lehet szükség.

tags: #bilirubin #ertekhatarok #csecsemoknel