Újszülött és koraszülött babák: érdekességek és kihívások

Ma már nagyon sokat tudunk az emberi testről és fejlődéséről, és ha anyuka vagy, vagy leszel, sok olyan érdekességet olvashatsz a kisbabákról, amikről az iskolai biológiaórákon sosem esett szó. Hiába, az internet korában már nehéz meglepni a mai felkészült anyákat, de azért mi most mégis megpróbáljuk! Gyűjtöttünk 12 érdekességet az újszülött babákról, hogy tesztelhesd magad!

Az újszülött baba jellemzői

Az újszülött baba teste számos különlegességgel bír, amelyek megkülönböztetik a felnőttektől és a későbbi fejlődési szakaszokban lévő gyermekektől. Ezek a jellemzők sok esetben az éretlenségből fakadnak, de némelyikük a túlélés és a fejlődés szempontjából is kulcsfontosságú.

Fizikai sajátosságok

Született már szőrös arcú babád? Nem, nem farkaskölyök, egyszerűen még nem vesztette el a lanugónak nevezett, az anyaméhben a babák teljes testét fedő természetes puha szőrréteget. A lanugó a magzatburok megtapadását segíti, ezenkívül tökéletesíti a baba védőrétegeit: például segít a kis test hőszabályozásában.

A magzatmáz, ez a fehéres színű különleges 'zsírréteg' a bőr felületén, a magzat 5. hónapja körül kezd kifejlődni az anyaméhben. Azonkívül, hogy segít a picike hőszabályozásában, tökéletes síkosítóként szolgál majd születéskor. A születést követő 2-3 napban szívódik be a baba bőrébe magától, hatalmas támogatást adva ezzel a baba legfontosabb védőkapujának, a bőrének.

Egy felnőttnek 203 csontból áll a csontszerkezete, míg egy újszülött baba 300 aprócska csontból épül fel. A felnőttekéhez képest csontozatuk nagy része még porcos állagú és csak később forrnak-csontosodnak össze egy-egy csonttá.

Az újszülött baba gyomrának mérete egy mogyoró, legfeljebb egy cseresznye méretének felel meg.

Az újszülöttek vérkeringése még nem tökéletes, így általában a kezecskéik-lábacskáik egészen hidegek.

Fejlődési éretlenségek

Nem vicc, az újszülött babák valójában még nem teljesen kifejlett emberi kis egyedek, az első évben sok testrészük, bizonyos szervrendszerük még nem teljesen kifejlett.

Az ember véralvadási rendszerének nélkülözhetetlen eleme a K-vitamin, azonban egy újszülöttnek szinte alig van belőle, ezért egy K-vitamin ampullával kezdi életét. Mivel a placentából, aztán születés után az anyatejből is csak korlátozott, nem elégséges mennyiség áramlik a baba testébe, amit tárolni sem nagyon képes szerveinek éretlensége miatt, ezért féléves koráig havonta szükséges pótolni a K-vitamint. Nélküle könnyen kialakulhat az ún.

Nos, igen, az újszülött kislányoknál és kisfiúknál sem túl ritka, hogy a mellek duzzadtak sőt, akár tej is szivároghat belőlük.

Sír-sír a baba, de ha jól megnézzük, a 3-4. hétig csakis könnyek nélkül. Ez természetesen nem 'hiszti' jele, csupán még nem fejlődtek ki a könnycsatornák teljesen.

Érzékszervek és reflexek

Az egészen pici babák víz alá kerülve ösztönösen visszatartják lélegzetüket (ún. búvár reflex), csapkodnak kezeikkel-lábaikkal és engedik el magukat a vízben. Ha babaúszásra viszed a kicsinyed, ezt könnyen be is bizonyítja neked.

Az újszülött baba már lát természetesen, azonban a korábban tévesen feltételezett elmélet, miszerint 20-30 centiméterig lát élesen, már megdőlt. Az utóbbi évek kutatásai alapján az újszülöttek is ellátnak ennél jóval messzebbre, ám a szem és szemizmok fejletlenségei miatt nagyjából két hónapos koráig egy baba csak igen homályos és nem túl színes képet alkothat a környezetéről.

Az egész világegyetemben csak az ember babája képes arra, hogy mosolyogjon.

A koraszülöttség kihívásai és specifikumai

Sok-sok család számára jelent kihívást az az élethelyzet, mikor a pici idő előtt hagyja el a biztonságot jelentő anyaméhet. A tapasztalatok, a nemzetközi és hazai hosszú távú nyomon követő kutatások is egyre megnyugtatóbb választ adnak erre a kérdésre.

A koraszülöttség definíciója és kategóriái

Mit jelent a koraszülöttség? A születés ideje szerint vannak azok a babák, akik közel a 37. várandóssági héthez születnek (33-36. hét), a 28. és 32. hét között világra jöttek, valamint az extrém korán érkezők, akik a 28. hét előtt születnek.

A koraszülöttség ma Magyarországon népbetegség, minden tizedik gyermek idő előtt jön világra. Magyarországon évente nyolcezer baba jön idő előtt a világra, közülük 1500-an kritikusan alacsony súllyal, kevesebb, mint egy kilogrammal. A magyarországi arányok magasan meghaladják a nyugat-európai, és a közép-európai régióra jellemző adatokat. A svéd újszülöttek 4,7 százaléka, a francia csecsemők 6 százaléka és az osztrák babák 5,5 százaléka koraszülött. A koraszülöttek aránya Magyarországon semmit nem javult az elmúlt 15-20 évben, az életesélyek viszont igen.

Azt az újszülöttet tekintik koraszülöttnek, aki a 37 hétnél, azaz 259 napnál rövidebb időre született. Enyhén koraszülöttnek számítanak a 32-36. héten, középsúlyosan a 28-32. héten születettek. A kisebbek súlyos, extrém súlyos koraszülöttek.

Fontos azonban, hogy ne keverjük a koraszülötteket a kis súlyú újszülöttekkel. Előbbi esetben a születés idő előtt történik meg, de a fejlettségi állapotnak megfelelő testsúllyal, míg utóbbi esetben a születés időre történik, ám a fejlődési folyamatok a méhen belül rekedtek meg. Ilyenkor általában fejlődési rendellenesség áll a háttérben.

A koraszülöttek egészségügyi kihívásai

A megszületés után azonban erős fények és hangos zajok fogadják, amely az érzékszerveken keresztül az idegrendszerét is megterheli a babának. Hirtelen önállóan kell lélegeznie és kitetté válik a hőmérséklet ingadozásának, a testét ért különböző érintéseknek. Érett újszülöttet is megpróbáló helyzet ez, a koraszülöttek pedig védtelenebbek.

A kutatásokból tudjuk, hogy a koraszülöttek életkilátásai alapvetően a születési idő és súly mentén valószínűsíthető, de az éretlen szervezetet ért más betegségek is befolyásolják azt.

Minél korábban születik egy baba, annál valószínűbb, hogy számos súlyos, akár életveszélyes szövődménnyel kell megküzdenie. A szülés körüli halálozás 80 százaléka, és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki.

A tüdő, az idegrendszer, az emésztőszervek, a vese és a máj különösen érintett, ha ezek nem elég érettek, hajlamosak lehetnek a megbetegedésre. A kicsi kezdetleges immunrendszere pedig annyira gyenge még, hogy a betegségek mellett a fertőzésekkel szemben is képtelen védekezni, a túl korai születés miatt ugyanis szervezetének fejlődéséből kiesik az a szakasz, amely során a különböző kórokozókkal szembeni ellenanyagokat megkapja az anyától a méhlepényen keresztül. Erre a magzati fejlődés utolsó heteiben kerül sor.

Az idegrendszer fejletlensége számos folyamatot befolyásol, így többek között a még nem teljesen kialakult légzőközpont és tüdő miatt légzésleállás (apnoe) alakulhat ki, a nem megfelelő fejlettségű száj- és garatmozgató agyi folyamatok pedig elégtelen nyelő- és szopómozgást eredményeznek, aminek táplálkozási és emésztési problémák kialakulása lehet az eredménye.

A 32. terhességi hét előtt született magzatok körében gyakori az agyvérzés is, kifejezetten akkor, ha bizonyos komplikációk miatt történt meg az idő előtti születés, vagy légzészavar állt elő a születéskor. Az agyvérzés helye és nagysága határozza meg, mennyire komoly komplikációkkal kell számolni: ez nemcsak fejlődési rendellenességeket, hanem akár halált is jelenthet.

A májműködés éretlensége gyakori sárgaságot eredményez, ami annak köszönhető, hogy a bilirubin nevű epefesték lebontásához nem áll rendelkezésre a szükséges enzim. Súlyosabb esetekben ez akár agykárosodással is járhat.

A koraszülöttek inkubátorban történő elhelyezését a kialakulatlan testhőmérséklet szabályozó központ teszi szükségessé. Még egy érett csecsemő számára is nehézkes a környezet hőmérsékletének változásaihoz való gyors alkalmazkodás, egy koraszülött így fokozottan ki van téve a kihűlés veszélyének.

Minél nagyobb az eltérés a valós születés és a kiírt időpont között, annál kisebb esélye van a babának arra, hogy teljesen egészségessé váljon a szervezete, ráadásul a korai születésből adódó egyéb sérülések és kialakuló rendellenességek tovább nehezítik a helyzetet. Sok esetben csak évekkel később derül ki, hogy maradandó károsodás érte az újszülöttet. Éppen ezért a koraszülött gyerekek fejlődését hosszabb távon nyomon kell követni, hogy a jelentkező eltéréseket még időben kezelni lehessen.

A koraszülöttek ellátásának történetébe is bepillanthatunk, kezdve Kennedy elnök 1963-ban született, mindössze két napot élt fiával, akinek világra jötte először irányította a társadalom figyelmét a problémára, majd bemutatjuk az orvosi és műszaki-technikai fejlődést, amelynek következménye, hogy a kis súlyú koraszülöttek életben maradási esélye az utóbbi években rengeteget javult.

A koraszülöttek fejlődését befolyásoló tényezők

Bár a mozgásfejlődés mérföldköveinek megjelenése a látványosan követhető a csecsemők fejlődése során, a koraszülött babák esetében mégis inkább a figyelem szervezése, az alvás-ébrenlét, az indulatok szabályozása okozza a legtöbb nehézséget? Nehéz szelektálni az ingerek között, ezért nehéz a babának a figyelmét egy dolog felé irányítani. Nehéz az érzetek között különbséget tennie, így kevésbé tudja, mikor éhes, mikor álmos, és ezt kevésbé tudja finoman, pontosan jelezni a környezete felé.

Alvás közben olyan fontos biokémiai folyamatok zajlanak szervezetében, amelyek a növekedését, gyarapodását, idegrendszeri érését támogatják.

A tanulási és koncentrálóképességgel kapcsolatos problémák a gyermekkorban a középsúlyos (25-32. hét között született) koraszülöttek esetében is gyakoribbak. Az agy szociális, intellektuális funkciót ellátó részei a 28-31. terhességi héten érik el kifinomultabb formáikat, ekkor alakulnak ki az idegi kapcsolatok alapjai. A koraszülöttekben még jóval később is kimutathatóan alulfejlettek lehetnek ezek a struktúrák.

Az 5-6 éveseket vizsgálva az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekeknél gyakrabban előfordulhatnak makacs beszédhibák, amelyek óvodáskorban tapasztalhatók. Ezek többsége magától elmúlik, kisebb részüknél, a makacs probléma korrigálása még a szakemberek számára is komoly feladatot jelent.

A koraszülöttség tehát nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség vagy a veseproblémák.

A közelmúltban figyeltek fel arra, hogy az alacsony súllyal született, ma 35-45 éves felnőtteknél sokkal gyakrabban jelentkezik szívinfarktus, agyvérzés, érelmeszesedés, elhízás, cukorbetegség, mint a legalább 2500 grammal születettek körében.

A koraszülöttek gondozása és támogatása

Tartsák! Hordozzák! A babáknak, így a koraszülött kisbabáknak még inkább szükségük van a biztonságra. Elemi szükséglet az evésen alváson túl az ölben, ringatva biztonságban lenni szükséglete. A kisbaba számára ezt leginkább a szeretett gondozói képesek megadni. Már méhen belül hallják a babák szeretteik hangját, képesek őket a megszületésük után ezer közül is felismerni. Anya, apa, testvér hangját ismerik és megnyugtatja őket!

Az éneklés, dúdolás a legnagyobb bajban is gyógyírt jelenthet. Biztonságosabban érzik magukat, ha beszélnek hozzájuk, elmondják nekik, mi fog történni velük, mert ez a szívükhöz szól.

Amíg az élet kezdetén az éretlen szervezet szorul támogatásra, addig a kórházakban működő PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályon látják el a kicsiket. Ezt követően is fontos még a szoros orvosi nyomon követés, hogy a későbbi növekedéshez, fejlődéshez és tanuláshoz szükséges biológiai akadályokat leküzdhessék a gyermekek.

Mivel minden baba más, egyéni szükségletei vannak. Az idő előtti születés túlélési esélyeit nagyban meghatározza, hogy milyen fázisban vannak a különböző szervrendszerek és az egyes működési folyamatok a koraszülött magzatnál.

A szülészeten dolgozók láttak már nem egy csodát, amikor nagyon kis testsúllyal, túl korán világra jött babákat is sikerült életben tartani, akik végül hosszabb-rövidebb időn belül végül utolérték társaikat a fejlődésben.

A koraszülést kiváltó tényezők és a megelőzés

Egy egyesült államokbeli kutatás szerint a koraszülések mintegy egynegyedéért három alapvető tényező tehető felelőssé.

A leggyakoribb kiváltó okok sem csökkentek: ilyenek például a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás. A magyar kismamák 14,4 százaléka vallja be, hogy dohányzik, 9 százaléka pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt. Ezek a számok azonban jelentősen eltérhetnek a valóságtól, amely a szakemberek véleménye szerint akár a duplája is lehet.

Az öröklődés és a bakteriális gyulladások, fertőzések szintén kockázati tényezők. Egy több mint ezres mintán végzett kutatás szerint (Case Western Reserve University) például a fogíny-gyulladásban érintett terhes nők 28,6 százalékánál fordult elő koraszülés.

A túl korai és késői szülés is növelheti a kockázatot: 18 éves kor alatt és 35 éves kor fölött gyakoribb a koraszülés.

Fenyegető koraszülés esetén az édesanyák mindössze negyede kapja meg legalább egy nappal a szülés előtt azt a tüdőérlelőt, amely szintén drámai hatással van a túlélésre. Azok a 34. hét előtt született gyermekek, akiknek édesanyja nem részesül ebben a kezelésben, 50%-kal kisebb valószínűséggel maradnak életben.

A terminus közeli szülések kockázatai

Terminusban történt szülésnek tekinthető, ha a szülés az anya utolsó menstruációjának első napjától számított 37. és 41. hét között következik be. A hagyományos szemlélet szerint a fenti időintervallumon belül egységes kockázattal kell számolnunk. A most megjelent vizsgálat azonban arra világít rá, hogy az említett 5 hetes perióduson belül korábban világra jött újszülöttek esetében nagyobb az esély arra, hogy orvosi ellátásra szorulnak.

Dr. Satyan Lakshminrusimha gyermekgyógyász docens szerint eredményeik megerősítik a neonatológusok azon megfigyelését, hogy a 37−38. héten született újszülötteknél nagyobb a kedvezőtlen kimenetelek esélye, mint azoknál, akik a 39. és 41. hét között jönnek a világra.

“Igen sok olyan újszülöttet láttunk a 37. héten lezajlott szüléseket követően, amikor az újszülött nagynak és egészségesnek tűnt, a megszületés után néhány órával azonban vércukorszintesés, légzési zavarok vagy antibiotikumkezelésre szoruló állapot jelentkezett, melyek miatt neonatális intenzív osztályos felvétel vált szükségessé” - magyarázza a vizsgálat vezetője.

“Jóllehet ezek a korai terminusban született babák érettnek tűnnek, ez hamis biztonságérzettel töltheti el a szülőket és az egészségügyi személyzet tagjait egyaránt. Bár az Apgar-értékek megfelelőek, ezek az újszülöttek fiziológiai szempontból még éretlenek” - mondja dr. Lakshminrusimha, a buffalói Women and Children's Hospital vezető neonatológusa.

A közlemény levelező szerzője, dr. Shaon Sengupta reményei szerint mostani tapasztalataik figyelmeztetésként fognak szolgálni a korán született újszülötteket gondozó egészségügyi dolgozók számára: “Tapasztalataink arra intenek, hogy az egészségügyi személyzetnek nagyobb éberséggel kell lenniük akkor is, ha úgy tekintik, hogy a 37−38.

Dr. Lakshminrusimha ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezeknek az újszülötteknek kis hányada szorul gépi lélegeztetésre vagy keringéstámogatásra az újszülött-intenzív osztályon, de az újszülöttek többsége a hazabocsátás után teljesen jól van. A vizsgálat legfontosabb céljának azt tartja, hogy tudatosítsa az egészségügyi társadalomban a problémát, és fontos, hogy az egészségügyi személyzet ne ijessze meg az anyákat azzal, hogy hangot adnak aggodalmaiknak.

A most nyilvánosságra hozott vizsgálatban csaknem 30 ezer élve születés adatait dolgozták fel a New York állambeli Erie megyéből 2006 januárja és 2008 decembere között. Az adatok azt jelzik, hogy például az alacsony vércukorszint a 37−38. héten született újszülötteknél 4,9 százalékban fordul elő, a 39−41. héten azonban már csak 2,5 százalékban. A korábban világra jött újszülöttek 2 százaléka szorul légzéstámogatásra, a később születettek közül azonban alig több, mint ennek a fele. Az intravénás folyadékpótlás szükségessége a 37−38. héten 7,5 százalék, a 39−41. héten 4,4 százalék; ugyanez az intravénás antibiotikumkezelésre vonatkozóan 2,6 százalék, illetve 1,6 százalék. A surfactant iránti igény a korábbi időpontban születettek esetében hétszerese, mint terminusban született babáknál.

A baba fejlődése a kezdetektől az első hónapokig

Minden baba a maga módján növekszik és fejlődik, és ahogy haladnak előre a fejlődési mérföldkövek megtételében válik láthatóvá, hogy mennyire különböző módon fejlődik minden gyermek. A baba kinézete és képességei az életkorától és a kezelési stádiumától is függenek. Figyelve a baba növekedését és erősödését, napról-napra, hétről-hétre észrevehetjük az apró változásokat megjelenésében, reakcióiban.

Fejlődési szakaszok

A hangok világa és a hallásfejlődés

A babák már magzati korban is hallják a hangokat, a születésük előtti utolsó hetekben különös figyelmet fordítanak a külvilágból érkező hangokra, különösen a magas tónusúakra, és azokra, amelyek már ismerősek a számukra, például az édesanyjuk hangjára, vagy egy-egy ismerős dallamra. A magzat külső füle még fejlődésben van, a belső fül azonban a 12. hétre kifejlődik, így a babák már nagyon korán, nagyjából a 16. héttől hallják a kintről érkező zajokat. A méhben a magzatok nagyjából fele olyan hangosan hallják a kívülről érkező hangokat, mint ahogyan mi. A babák reagálnak is ezekre a hangokra: felgyorsul vagy lelassul a szívverésük, annak megfelelően, hogy milyen tempójú és hangerejű a hallott hang. Az erős vagy gyors hangokra a baba szívverése gyorsul, a lágy és lassú hangokra pedig lassul.

A baba születése után is emlékszik a méhben hallott hangokra, ezt számos vizsgálat bizonyította már. A születés pillanatában hallott zenére vagy hangokra, ha azokat a későbbiek során lejátsszák neki, különösen emlékszik, és erősen reagál rá. Az is észrevehető olykor, hogy a baba olyan hangokat kedvel, amelyekre nem is gondolnánk. Ilyen például egy duruzsoló autó vagy a porszívó hangja.

A születés utáni első hetekben az újszülöttek hallása még fejletlen, ezért a tompa hangokra, enyhe zajokra nem minden esetben reagálnak. Ennek oka többek közt az, hogy ilyenkor még a fülükben lévő maradék magzatvíz füldugóként szolgál számukra. Erős, éles hanghatásokra azonban már ekkor is összerezzennek.

Az idő előre haladtával egyre pontosabban érzékelik a hangokat, azt is, hogy honnan jönnek ezek, és mind a tekintetük, mind a fejük odafordításával keresik a hangforrást. Már röviddel a megszületésük után különbséget tudnak tenni a saját, és más babák sírása között.

A születés utáni harmadik hónap körül az agy azon része, amely a hallásért, a beszédért és a szaglásért felelős, egyre aktívabb és befogadóbb lesz. Ekkor már a baba odafordul, amikor beszélnek hozzá, és igyekszik válaszolni a hallottakra. Öt hónapos korára a kicsi már képes felismerni a hangok forrását, és érdeklődéssel fordul a hangok irányába. Ekkor már felfigyel arra is, ha a nevét hallja.

A babákat a szülők módszeresen bevezethetik a hangok világába, kezdetben altatódalokkal, gyermekdalokkal, és minden olyan hang megismertetésével, amely körülveszi a lakásban vagy a lakáson kívül a kicsiket. Ezek a szülők számára már megszokott ingerek, fel sem tűnnek, a babák számára viszont újdonságok. Hasznos és fontos dolog a meseolvasás is, amelyet jól artikulálva, megfelelő hanglejtéssel kell tenni, hiszen ez segíthet a gyermek számára abban is, hogy könnyebben és szépen tanuljon meg beszélni.

A babák többségének rendben van a hallása és megfelelően fejlődik ki, de van, akinél előfordulhat, hogy probléma adódik. Különösen a koraszülött vagy oxigénhiányos állapotban született babáknál jelentkezik halláskárosulás, illetve azoknál, akik születéskor valamilyen fertőzést kaptak. A siketségre való hajlam öröklődhet is, ezért abban a családban, ahol előfordult már siketség vagy bármilyen halláskárosultság, ott kifejezetten számítani kell hallásproblémák kialakulására. Az normális, ha a baba például nem ébred fel álmából egy-egy zörejre, hiszen mélyen alszik, de nem árt odafigyelni, hogy éber állapotában hogyan reagál az egyes hangokra. Sokféleképpen ellenőrizhető, hogy a baba hallása rendben van-e, például úgy, hogy hirtelen hangos zajt keltünk. Ha a hallása jó, akkor a kicsit odafigyel erre a zajra. Ha azonban nem reagál rá, orvosi vizsgálat szükséges annak érdekében, hogy kiderítsék, mi a probléma. A hallással kapcsolatos problémák korai felismerése ugyanis alapvető fontossággal bír a baba további fejlődése szempontjából. Szakemberek szerint, ha a babának hallókészülékre van szüksége, és már hat hónapos kora előtt felfedezik a problémát, a beszéd és a nyelvi fejlődés jelentősen javítható.

Az inkubátor szerepe a koraszülött ellátásban

Az inkubátor: „anyaméh” a kórházi környezetben, amely a lehetőségekhez mérten pótolja az anyaméh védett feltételeit. Ebben kulcsszerepe van az inkubátornak és a korszerű intenzív ellátásnak.

Az inkubátorok fejlődése hosszú múltra tekint vissza: a korai eszközök a meleg és a védelem biztosítására törekedtek, a mai berendezések pedig már a hőmérséklet, a páratartalom és a környezeti ingerek kontrolljában is sokkal kifinomultabbak.

Mit biztosít az inkubátor?

Fontos tudni, hogy az egyes inkubátorok és osztályok technikai lehetőségei eltérhetnek.

tags: #babak #kulonos #szuletesek