Mit adjunk a kisgyereknek: tapasztalatok és iránymutatások

Több száz kisgyermek tanácsadása után rengeteg tapasztalatom gyűlt össze arról, ami valóban hasznos a szülőknek. Ismerem a problémákat, és az egyéni különbségeket.

Az első év: Az alapok lerakása

Az 1 éves kor mérföldkő lehet a baba életében. Mintegy célként gondoljunk rá, de mint tudjuk, nem a végcél a lényeg, hanem maga az út. A tudomány mára igazolta, hogy a baba 1 éves koráig minél több étellel, ezzel való tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, annál kisebb a későbbi evésproblémákra (pl. válogatósság) az esély.

A 10-12 hós baba már elméletileg 4-6 hónapja felfedez, eszeget. Fontos, hogy már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, ÖNÁLLÓAN eszik.

Az étkezések (anyatejen és/vagy tápszeren kívüli) kb. 2,5 óránként váltakoznak. Az anyatejet/tápszert azt ajánlom, térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk IS van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. A darabos ételek ezzel szemben felfedezést és jóllakottságot adnak, nem megnyugvást/lazítást/érzelmi kielégülést.

A baba már kb. 12 hós korig az 500 ml az átlagos, ajánlott tápszer mennyiség 24 (!) óra alatt, a szoptatás igény szerinti. Azaz, ha jön az ebéd, én javaslom, hogy ne tápszer, majd ebéd következzen, hanem szünet az ebéd előtt.

Kézzel eszi a darabos ételeket, ami pedig krémesebb/püré jellegű (pl. burgonyapüré, zabkása, joghurt, túrókrém, főzelék, zellerkrém, stb.) azt is egyedül, gond nélkül.

Ha a baba speciális diétán volt, pl. tejmentesen, lassan eljön a visszaterhelés ideje, ha a gyermekorvos ezt írja elő 1 éves kor körül. Fontos, hogy attól még, hogy nem fogyasztott tejtermékeket, a helyettesítő termékeket ismernie kell.

Fontos, hogy megjelenik a csipesz/csippentő fogás, azaz a mutató-, és hüvelykujjával tartja a tárgyakat ÉS az ételeket. A falatoknak ehhez kell alkalmazkodniuk, ezt kell segíteniük, ezért megjelennek a kisebb, darabos ételek.

VIGYÁZZ: ne legyen a falat túl pici (pl. rizsszem/apró husi), mert a baba, amikor beveszi a szájába, nem fogja érezni, hol van azon belül: a rágás nem fog beindulni. Legyen a falat kb. megfelelő méretű.

KERÜLENDŐ állagok: a nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Tudom, rengeteg baba eszi ezeket korábban gond nélkül, de sajnos többen kórházba is kerülnek miatta, ugyanis ha félrenyeli, a kemény falat lejuthat a tüdőbe is, gondot okozva.

Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. párolva, reszelve).

KERÜLENDŐ formák: érme alak keresztmetszetben (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben), nagy húsdarab, kemény állag (pl. nyers répa, POPCORN!) , ragadós állag (pl. mogyoróvaj). Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se!

A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra esik szét. Fogalmam sincs miért van ráírva több termékre, hogy 6 hónapos korban adható, én nem ajánlanám az első időszakban (mondjuk össze lehet turmixolni, így por lesz belőle, ezzel süthetünk, főzhetünk, pl. kókuszgolyót ami már jó állag .

Rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája).

Az étrend összetétele (ITT 1 éves korig) nem teljesen mindegy, mint ahogy sokan gondolják. Láthatjuk, hogy 1 éves korhoz közeledve a baba tápanyag-ellátottságát már nagyban meghatározza az étrendje. Ennek ellenére rengeteg baba van, aki ekkor még zömmel anyatejes, és alig-alig kóstolgat.

Mivel minden baba más, nem lehet azt mondani, hogy minden egyes gyermeknek jó így vagy úgy. Ezt a baba igényei, a baba-anya kapcsolat, a család helyzete, élete határozzák meg. Ezen kívül általában leginkább a minőség számít, nem a mennyiség. Ha a baba napi 5x meg van kínálva az anyetejen/tápszeren keresztül (jól válogatva, azaz nem csak zöldséggel/gyümivel, és jó időközönként), annyit eszik, amennyit kíván, jól fejlődik, nincsen semmi gond.

A családi ételek akkor alkalmasak a baba hozzátáplálására, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. Ez nagyon szubjektív tud lenni, érdemes figyelni a kiegyensúlyozottságra, és mondjuk arra a tényre, hogy a baba igényei mások, mint egy felnőtté igényei. A vasbevitel, omega-3 bevitel (halak!) kiemelten fontosak például.

A válogatósság megjelenése ekkor még nem igazán jellemző. Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyi, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója.

Nézd meg a Kisokosunkban, hogyan a legbiztonságosabb ezeket bevezetni, ha pedig a babád ekcémás és/vagy allergiás, gyermek-allergológus/gasztroenterológus segítségét kérd a bevezetések módjáról, idejéről.

Az első szülinapi torta emlékezetes lesz. Ne úgy képzeljük, hogy mostantól a baba chilis babot ehet sózott földimogyoróval, de ne is úgy, hogy maradunk a zöldségpüréknél és a natúr húsoknál. Nem jó egyik véglet sem.

Végül: amíg a baba boldog, gyarapszik ütemesen, ügyesedik és a szülők jól válogatva, jó módszerekkel táplálják, folyamatosan ügyelve a fejlődésére, nem kell aggódni az ételek pontos típusa, sorrendje miatt. Emberek vagyunk, nem is mindegyikünk szeret sütni-főzni folyamatosan, és kedvünk sincs mindig. Ennek ellenére arra bátorítanám a szülőket, hogy ha csak tehetik, friss, családi ételeket kínáljanak babájukban már ekkor is, figyelve az igényeire.

Szorítsák vissza az üveges bébiételeket, így a gyermek hamarosan ügyes kislány/kisfiú módjára, vidáman fog falatozni a családdal együtt, beavatkozás nélkül. A baba hozzátáplálásának szórakoztatónak és izgalmasnak kell lennie mindenki számára, elkerülve a stresszt és a buktatókat.

Az egészséges életmód alapjai

Becslések szerint jelenleg minden negyedik gyermek túlsúlyos Magyarországon, ugyanakkor tíz éven belül ez a szám duplájára nőhet, ha a jelenlegi trendek nem változnak; a tapasztalat szerint pedig az esetek többségében a túlsúlyos gyermekek - ha nincs kezelve a súlyfölösleg - felnőttkorban is ezzel a problémával küzdenek. A túlsúly és az elhízás már önmagában krónikus betegség, ugyanakkor számos szövődménnyel járhat, mint például a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, a májfunkció romlása, a légzészavarok, a reflux, a mozgásszervi panaszok, sőt pszichés következményeket is okozhat.

Rizikófaktorok és környezeti hatások

Különböző rizikófaktorok már a gyermek megszületése előtt előrejelezhetik a túlsúly kialakulására való hajlamot, legyünk figyelemmel ezekre! Azt, hogy egy születendő gyermeknek mekkora esélye van később a túlsúly, elhízás kialakulására, részben már a világra jövetele előtt, a genetikai adottságok, vagyis a szülők, nagyszülők testalkata alapján lehet sejteni. Emellett azok a gyerekek, akik esetében az édesanya súlygyarapodása a várandósság alatt igen nagy volt, illetve diabétesz vagy cukoranyagcsere-zavar alakult ki, kutatási eredmények alapján hajlamosabbak túlsúlyra, valamint cukorbetegségre - mutatott rá dr. Gács Zsófia endokrinológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Életmód Ambulanciájának vezetője. Tehát egy babáról már a megszületése pillanatában tudhatjuk, hogy mennyire kell féltsük a későbbiekben a túlsúly kialakulásától. Dr. Gács Zsófia ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy ez ne egy nyomasztó teher legyen, hanem lássuk, ennek tudatosítása egy hatalmas lehetőség, hiszen aktívan tehetünk a megelőzés ellen.

Manapság obezogén környezetben élünk, vagyis számos, a súlygyarapodást erősítő tényező vesz körül minket. Napjaink nyugati társadalmaiban jellemzően olyan környezetben élünk, ami a gyerekek és a felnőttek szervezetét is az elhízás irányába viszi. Nagyon megváltoztak az élelmiszerfogyasztási szokások, több feldolgozott, félkész ételt vagy készételt eszünk. A rohanó életmód velejárója, hogy időtakarékosság miatt sokszor autóval visszük a gyereket óvodába, iskolába a séta vagy a bicikli helyett. A reklámok minden felületen, jóformán minden percben a fogyasztásra buzdítanak minket, nem feltétlenül az egészséges dolgokat kínálva. Ennek a környezetnek része sok más mellett például az is, hogy a szupermarketek ezerféle színes, izgalmas ízű üdítőt kínálnak; igen nehéz valóban egészséges, cukor és kalóriamentes innivalót találni. Bár ilyen kínálat mellett nagy munka a szülőnek, de meg kell próbálni a víz vagy a házi készítésű gyümölcstea fogyasztásánál maradni - hívta fel a figyelmet dr. Gács Zsófia.

Az ízpreferencia kialakítása és az egészséges táplálkozás

Ne a cukros legyen a természetes! Már a hozzátáplálás kezdetétől fontos, hogy minél többféle ízt kínáljunk a gyermeknek, mutassunk változatosságot mind textúra mind szín és tápanyag-összetevők tekintetében. Ha valamit nem kér a gyerek, ne tukmáljuk, ám néhány nap múlva bátran próbálkozzunk újra - emelte ki Gangl Kinga, a klinika és az Életmód Ambulancia dietetikusa.

A hozzáadott cukrot tartalmazó italokat, ételeket 1 éves kor alatt teljes mértékben kerülni kell, de kisgyermekkorban sem ajánlottak ezek. Érdemes figyelni a termékek összetételét és a termékcímkéken szereplő 100 grammra vetített hozzáadott cukor vagy glükóz-fruktózszirup tartalmát, ami a legjobb esetben 0 gramm. Ha például egy 3 éves reggel ivott mézes teát, tízóraira már evett egy túró rudit, ebédhez 2 dl almalevet, uzsonnára gyümölcsjoghurtot, és az esti melegszendvicsre még ketchupot is tett, akkor hiába nem evett csokit vagy cukorkát, mégis több cukrot vitt be, mint javasolt lenne.

Az ízpreferencia kialakulására hároméves korig van a szülőnek a legnagyobb ráhatása, az egészséges táplálkozási szokások ekkor kezdenek kialakulni. Az a fontos, hogy a gyerekek a természetes ízekhez szokjanak hozzá, ne a feldolgozott, előrecsomagolt élelmiszereket, péksüteményeket fogyasszák! Az egészséges táplálkozás kialakításában fontos szerepe van, hogy ismerjék meg a zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat, gabonaféléket. Ebben segít a közös vásárlás, közös főzés - utóbbiban a kicsiknek való hámozóval, késsel már viszonylag hamar be tud segíteni a gyerekünk - mutatott rá a dietetikus.

Fontos, hogy az étkezések tartalmazzák az összes fontos összetevőt, vagyis zöldséget, gyümölcsöt, fehérjeforrásokat és gabonaféléket! Ez az ún. okostányér négy része, amelyet a Magyar Dietetikusok Szövetsége a gyermekekre vonatkoztatva is kidolgozott.

Legtöbb esetben nem azzal van a baj, amit megesznek a gyerekek, hanem amit nem esznek meg - hívták fel a figyelmet a szakemberek, rámutatva, hogy sokszor kimarad a zöldség és a gyümölcs.

A személyes példa szerepe és a mozgás

Nem feltétlenül az vezet célhoz, ha sulykoljuk, hogy mennyire egészséges például a répa, hanem az, ha látja a gyerek, hogyan esznek körülötte, miként folyik a szó az ételről, hogy ízlik például nekünk magunknak is a zöldség. Ugyanennyire igaz a személyes példamutatás fontossága a mozgásra nevelésben is. Ha a gyerek azt látja, hogy a szülőnek még van energiája és igénye, hogy hazaérve a munkából legyen például egy esti közös séta, vagy hétvégén legyenek aktív programok, akkor ez lesz számára is természetes. A spontán mozgás szabályozásában - főleg kis korban - a szülőnek nagyon nagy szerepe van. Ide tartozik, hogy milyen szabadidős mozgásokra biztosítunk számára lehetőséget, lehet-e játszótérre menni még óvoda, iskola után, kitalálunk-e otthon mozgásos programokat még az esős napokon is (pl. beltéri akadálypálya).

Legyen gyanús, ha egy gyerek kiskorban kerüli a spontán mozgásos dolgokat, arra panaszkodik, hogy fáj a lába, hamar elfárad.

A táplálkozáson túli tényezők és a kommunikáció

Gondoljuk át, hogy milyen okai, akár pszichés háttérmozgatói lehetnek az evésnek gyermekünk esetében a táplálkozáson és a kalóriabevitelen túl! Lehet eszköze akár a stresszel való megküzdésnek, az érzelmek feldolgozásának is az étkezés; szorongás, depresszió és ADHD is párosulhat túlevéssel, de előfordulhat, hogy valakinél a szomjúság érzése is éhségként tudatosul.

A harmadik pillér az elegendő és pihentető alvás, ami meghatározó a másnapi étkezés és aktivitás szempontjából. Gondoljuk végig, hogy van-e lehetőség az aktuálisnál több mozgásra!

+ 1 Kerüljük a stigmatizálást, kommunikáljunk óvatosan és az egészséget hangsúlyozzuk az életmódváltás okaként! Fontos, hogy minden gyermek úgy nőjön fel, hogy mindig elégedett lehessen azzal, amit a tükörben lát - emelte ki dr. Gács Zsófia. Éppen ezért nagyon óvatosan kell kommunikálni felé, hogy miért kell jobban odafigyelnünk az evésre meg a mozgásra. Akár kedvesnek szánt jelzők is komoly károkat tudnak okozni a gyerek saját testképének kialakításában, pszichés problémákhoz vezethet.

Felmérések szerint az ideálisnál nagyobb súlyhoz kapcsolódó verbális vagy nonverbális bántások egy része az egészen közvetlen környezetből jön. Sok túlsúlymal élő felnőtt számol be arról, hogy az ilyen - nem feltétlenül csak gyerekkori - élmények miatt nem megy el szívesen edzőterembe, strandra, vagy akár gyerekek nem szívesen esznek az iskolában, mert félnek a beszólástól, hogy ’naná, hogy így nézel ki, ha ennyit eszel’. Utóbbi azért probléma, mert a kihagyott étkezések miatt sokkal nehezebb lehet az otthoni étkezések minőségét, mennyiségét kontrollálni, ha valaki olyan éhes, hogy a hűtőt is felfalná - fogalmazott dr.

Praktikus tanácsok és ételek bevezetése

Ha gyermekünk nem akarja megenni a zöldséget, akkor érdemes több formában is kínálva megszerettetni vele! Az ilyen trükkök közé tartozik, hogy a fasírtba, vagdaltba lehet répát reszelni; csinálhatunk répás energiagolyót vagy a répatortát. A paradicsomszószba - a bolognai receptnek megfelelően - reszeljünk répát, zellert, készítsünk tésztaszószt cukkinivel, fedezzük fel a zöldség és rostbevitelt is növelő brokkoli vagy „karfiolrizst” (leaprított, lepirított és ezáltal rizsre hasonlító zöldség)!

Kerüljük a cukros üdítők fogyasztását, sokszor bele sem gondolunk, hogy folyékony formában is mennyi kalória vihető be. A kész gyümölcsjoghurt helyett válasszunk natúr joghurtot és tegyünk bele gyümölcsöt! Akár mirelit gyümölcsöt is keverhetünk bele, egy éjszakára a hűtőbe tesszük, így reggelre kis levet is ereszt, és kész a gyümölcsös joghurt.

A tejtermékeket (pl. joghurt, túró) bevezethetjük 8 hónapos kortól. Nem kell teljesen megvonni az édességet, de ne a napi öt étkezés felett legyen plusz nassolás, hanem adjunk édességet csak heti néhány alkalommal, és egy-egy étkezés részeként, pl. születésnapokon, ünnepi alkalmakkor. Soha ne azért adjunk édességet, mert szépen megette gyerekünk a zöldséget, főzeléket!

Kerüljük a rántott dolgokat, ezek a zsiradék kb. 40%-át teszik ki.

Kerüljük a nagy mennyiségű, magas zsírtartalmú szendvicsfeltét fogyasztását (pl. szalámik, májkrém, párizsi, virslik)! Ezeket mindig zöldséggel kínáljuk, hogy ne csak a felvágottal kelljen jóllakni!

A tápszer és a tehéntej kérdése

A tejpor ugyancsak igazi tejből készül, nem szemetet kevernek bele.

Nem tudom, Ti hogyan és mennyi ideig forraljátok a bocitejet, de sima pár perces forralással nem lehet rendesen csírátlanítani.

Szerintem ha már muszáj valamit adni az 1 éves gyereknek anyatej helyett, akkor tápszer. De egyáltalán tej nélkül is fel fog nőni, egyen sajtot vagy joghurtot inkább. Nem létszükséglet az emberi szervezet számára a tehéntej és származékai.

A bolti tejbe ami ténylegesen tej, kb a negyede. Mindennel fel van *zva. Természetes, hogy jó a pasztörizálás, csakhogy az minden táplálót, vitamint, mindent kiszed belőle. A bolti tej max zsírtartalma...most nem tudom pontosan, de 3,5% talán a legerősebb? Az igazi tehéntejé 4% fölött van. Lehet, hogy közvetlenül a tehén tőgyéből jön, és nincs hőkezelve, meg egyebek, de egy forralással a bacik elpusztulnak benne, és kész.

Ha iszom egy kapuccsínót bolti másfeles tejből, akkor megittam és kész. Nem lakok jól, nem telek el. Ha ugyanezt emgiszom igazi tehéntejből, akkor fél órát mozdulni sem tudok, annyira tele leszek tőle.

Azt mondják, az anyatej az elsődleges, ha egy mód van rá, szoptassunk. 1 éves korig mondjuk. OK, ez megvan. Miért is szoptassunk? Hát mert az a természetes táplálék, ne adjunk tápszert, mesterségeset, ha van valódi anyatej. Jó. Nos, akkor 1 éves korig ha szopik a baba, utána ihat tejet, de aztán mégis kapjon tápszert? Ja és ugyebár a tejjel habartfőzeléket is túlélte, bár zabszem volt a fenekemben rendesen, mivel a doki szerint az is tiltólistás még. Ki tudja mi a jó.

Nekem a doki egyből közölte, hogy 1 évesen tejet még nem. A másik doki mást mond. Bár azt nem értem, hogy miért nem ihat tejet, ha mondjuk ehet tejterméket. Szóval 1 éves oltáson kérdeztem, mondta, hogy ő 3 éves korig fölírja a tápit. Aztán megegyeztünk másfél évben. Ő azoknak is tápit ír, akik 1 évesen elválasztanak. Ugyanakkor 10 hótól mondja a tejterméket. Ki érti ezt már?

Probiotikumok gyermekeknek

A probiotikumok kapcsán egyetlen egy dolgot állíthatunk 100%-os biztossággal: hamarabb terjedtek el széles körben és váltak népszerűvé, mint hogy tudományosan egyértelműen alátámasztották, igazolták volna hatásosságukat. A probiotikumok alapvetően biztonságos készítmények, nem igazán lehet velük ártani, viszont nem mindegyikük hatásos, és nincs olyan probiotikum, ami mindenre jó.

A probiotikum szó olyasmi, mint a gyógyszer szavunk. A gyógyszereken belül rengeteg hatóanyag létezik, amelyek eltérő hatással rendelkeznek különböző betegségekben (ezek hatásosságát külön-külön igazolták komoly vizsgálatok, metaanalízisek során). A probiotikumokon belül is rengeteg baktérium- és gombatörzs különíthető el, nem lehet általánosságban beszélni, külön-külön kell vizsgálni egyes törzsek vagy kombinációik hatását egyes betegségekben.

Indokolatlan a probiotikum: cöliákiában („gluténérzékenységben”); hasnyálmirigy-gyulladásban; különböző allergiás betegségekben; tartós székrekedésben; Crohn-betegségben és colitis ulcerosában. Ne tévesszenek meg minket a különböző cégek felkérésére készített, fizetett tanulmányok, amelyek azt állítják, az ő készítményük ezeknél a betegségeknél is egyértelműen hatásosak! Egy-egy kutatási eredmény nem döntő erejű, ráadásul a fenti betegségek kapcsán számos, egymásnak gyökeresen ellentmondó, sokszor teljes hatástalanságot igazoló vizsgálati eredmény született - tehát a probiotikumok egyértelmű pozitív hatása nem bizonyított ezekben az esetekben.

Irritábilis bél szindrómában még nem sikerült egyértelmű baktériumtörzs pozitív hatását sem maradéktalanul igazolni az ígéretes kezdeti eredmények ellenére, így végleges ajánlásra még várnunk kell.

Fontos kiemelni, hogy a különböző, szájon át bevitt probiotikumok, azaz „jó” baktériumok vagy „jó” gombák eltérő mértékben állnak ellen a gyomorsavnak, epesavnak és eltérő mértékben képesek a vastagbélben elszaporodni, megtapadni. Ezért ha egy baktérium/gombatörzs hatásossága klinikailag igazolt, attól még egy másik, nem vizsgált törzs könnyen lehet teljesen hatástalan is!

Jó marketinges szöveg, hogy nincsenek mellékhatásai, de ez nem igaz. A mellékhatások nem csak a nem kívánt hatások lehetnek, hanem a hatás hiánya is.

Ne dőljünk be a csomagolásnak: hiába tartalmaz a probiotikum egyéb összetevőket (vitaminok, nyomelemek, ginkgo biloba, galagonyakivonat vagy bármilyen természetes összetevőt), NEM ettől lesz hatásos és jó! A gyártók sajnos a vásárlói logika alapján dolgoznak: ha van két ugyanolyan probiotikum, de az egyikben C-vitamin és ginkgo biloba is van, ez utóbbit fogják venni az emberek, mondván az „többet tud”.

Az Enterol probiotikum egyedül egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, immunhiányos betegségben nem adható. Előnye, hogy mivel nem baktérium, hanem élesztőgomba, ezért a szedett antibiotikumok nincsenek rá hatással. Hasmenéses betegség esetén ennek pozitív hatását igazolja messze a legtöbb vizsgálat.

Hasmenéses betegség esetén kell-e probiotikum?

tags: #hasfajasra #mit #adjak #a #kisgyereknek #velemeny