Gáti István (eredeti neve: Glázer István) (Bonyhád, 1922. szeptember 5. - Pécs/Budapest, 2007. október 3.) Széchenyi-díjas (1997) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, endokrinológus és gyermeknőgyógyász szakorvos volt. Gáti István idős kora ellenére rendkívül aktív és agilis volt, kezdettől fogva az intézet egyik "alappillére".
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett szülész-nőgyógyász diplomát 1948-ban. 1948-1952 között a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakornoka volt. 1952-ben szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1952-1956 között a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegéde, 1956-1962 között egyetemi adjunktusa, 1963-1973 között egyetemi docense volt. 1970-ben a Zürichi Egyetem Endokrinológiai Laboratóriumának vendégkutatójaként tevékenykedett. 1973-1993 között egyetemi tanár volt.
1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti- és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává. 1976-1993 között az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája igazgatója és tudományos rektorhelyettese, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgatója, 1993-1995 között emeritus professzora és főigazgató-helyettese volt. 1993 óta emeritus professzor, főigazgató-helyettes.
1975-ben lett az orvostudományok doktora, 1987-1993 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-tól rendes tagja volt. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1995-2007 között a Kaáli Intézet orvos-főigazgatója volt. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának elnöke, a Klinikai II. A Magyar Nőorvos Társaság vezetőségi tagja, a Magyar Nőorvosok Lapja és a Nőgyógyászati Onkológia főszerkesztője volt. A Fetus és a Menopausa Digest szerkesztőbizottsági tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának II. sz. klinikai orvostudományi szakbizottságának elnöke volt.
Szülész-nőgyógyászi, endokrinológusi és gyermekgyógyász-szakorvosi tevékenysége is kiemelkedő volt. 1979-től a Recent Progress in Perinatal Medicine szerkesztője volt. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-tól rendes tagja volt.
Munkásságát 1991-ben Markusovszky-emlékéremmel, 1994-ben Pro Sanitate-kitüntetéssel ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi-díjjal jutalmazták "a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért".
Gáti István szakterületei közé tartozott:
- A terhesség endokrinológiája
- A terhesség antenatális monitorizálása
- Intrauterin retardáció szülészeti és perinatológiai vonatkozásai
- Törekvések a perinatális mortalitás csökkentésére
- Invazív módszerek a prenatális genetikai diagnosztikában
- Diabetes mellitus és a terhesség
- Késői terhesség toxémia
- Terhességi immunológia
- A terhesség és szoptatás alatti gyógyszeres kezelés problémái
- Korszerű neonatológiai ellátás
- A méhen belüli fertőzések jelentősége a szülészeti gyakorlatban
- A trofoblaszttumorok diagnózisa és gyógykezelése
- Az uteroplacentáris és fetális keringés vizsgálata ultrahanggal
- Újabb lehetőségek a fogamzásgátlásban
- A női meddőség kezelésének lehetőségei
- Incontinentia urinae diagnosztikája és terápiája
- A hiperprolaktinémia nőgyógyászati vonatkozásai
- Hirsutismus
- A cervix praeblastomatosisainak korszerű szemlélete
- A cervix- és a corpuscarcinoma kezelésének néhány kiemelt kérdése
- A rosszindulatú petefészek-daganatok ellátása
- Rosszindulatú daganatok és a terhesség
Főbb publikációi és kutatási területei
Gáti István gazdag publikációs tevékenységet folytatott, melyek számos időszerű kérdést öleltek fel a szülészet és nőgyógyászat területén. Kutatásai kiterjedtek a reproduktív endokrinológiára, a magzati fejlődés monitorozására, a perinatális mortalitás csökkentésére, valamint a nőgyógyászati daganatok kezelésére.
Néhány kiemelkedő publikációja és kutatási területe:
- Biológiai vizsgálatok köldökzsinórvérrel (Páli Kálmánnal, Orvosi Hetilap, 1951.)
- Új megfigyelések a terhesség endokrinológiájában (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1955.)
- A gyermekágyi emlőgyulladás konzervatív kezelése és megelőzése (társszerző, Orvosi Hetilap, 1964.)
- Szülés utáni hypophysis elégtelenség. Anyai halálozás alakulása a pécsi női klinika 40 éves anyagában, különös tekintettel a gyermekágyi lázra (Orvosi Hetilap, 1965.)
- Az anyai szérum HCS - humán chorion somatomammotropin - tartalmának összehasonlító vizsgálata radioimmun és immundiffúziós módszerrel (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1976.)
- A humán prolactin - HPRL - szérumszintje normál terhességben (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1977.)
- Diabetessel szövődött terhesség gondozásának belgyógyászati vonatkozásai (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1980.)
- A lepényi keringés radioizotópos mérésének klinikai jelentősége (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1980.)
- A koraszülöttség és a perinatális morbiditás és mortalitás (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1981.)
- Adatok a méhnyak-elégtelenség kóroktanához és kezeléséhez (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1982.)
- A „non-stress” kardiotokográfia szerepe a magzat állapotának megítélésében (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1982.)
- Az intrauterin retardáció gyakorisága és a perinatális halálozás (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1983.)
- Hydrocephalusos magzat intrauterin monitorizált koponyaűri nyomásána néhány jellegzetessége (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1983.)
- Lipidtárolási myopathia (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1985.)
- Ikerterhességek az egyik magzat elhalásával. Diagnosztikus és terápiás teendők (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1986.)
- Többes ikerterhességek korszerű gondozásának és kezelésének alapelvei, az első, sikeresen kezelt hazai ötösikrek kapcsán (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1987.)
- A magzati és a lepényi keringés ultrahangos vizsgálatának klinikai jelentősége (Doszpod Józseffel, Illyés Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1987.)
- A trophoblast-betegségek korszerű diagnosztikája és kezelése (Orvosi Hetilap, 1988.)
- A Doppler-flowmetria bevezetését követő szemléletváltozás a dysmaturus magzatok szülésvezetésében (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1989.)
- A fenyegető koraszülés korai felismerésének és kezelésének korszerű módszere (Török Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1990.)
- Fél évszázad magyar abortusz statisztikája. A szülészet fejlődése, különös tekintettel az anyai és magzati mortalitásra. Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1994. ápr.
- A trofoblaszttumorok diagnosztikája és kezelése.
Gáti István munkássága elismeréseként számos díjat és kitüntetést kapott, többek között Markusovszky-emlékérmet (1991), Pro Sanitate kitüntetést (1994), és Széchenyi-díjat (1997) "a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért".
Fontosabb publikációi között szerepelnek olyan művek, mint "A terhesség endokrinológiája" és "A terhesség antenatális monitorizálása", melyek alapvető fontosságúak a szülészet és nőgyógyászat területn dolgozó szakemberek számára.
Gáti István tevékenysége jelentősen hozzájárult a magyar szülészet és nőgyógyászat fejlődéséhez, új módszerek bevezetéséhez és a szakmai utánpótlás képzéséhez.
