A terhesség alatti fehérvérsejtszám (FVS) és vizeletvizsgálat jelentősége

Egy várandós kismama számára számos laboreredmény jelenthet aggodalmat, köztük a terhességi mérgezés, terhességi toxémia vagy toxicózis is. Ezek a fogalmak ma már nem pontosak, helyettük a terhesség alatti hipertóniás (magas vérnyomás) állapot és a praeeclampsia kifejezések a helyesek. A terhesség során a szervezet számos változáson megy keresztül, ami kihat a laboreredményekre is. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat kismamák számára a terhesség alatti vérkép és vizelet laborvizsgálatával kapcsolatban, különös tekintettel a fehérvérsejtszámra (FVS) és a vizeletben megjelenő eltérésekre.

Terhességi magas vérnyomás és praeeclampsia

A veszélyállapot megítélése szempontjából két eltérő kategóriát kell megemlítenünk: az egyik a terhesség alatti hipertóniás (magasvérnyomás) állapot, a másik a praeeclampsia. E két fogalmon kívül ma az összes, korábban említett kifejezés nem helyes, bár jól tudjuk, hogy az orvosok, szülésznők és védőnők is szinonimaként használják. A keveredés éppen a megszokásból adódik, mivel 10-15 évvel ezelőtt még ezeket a szavakat magyarázták a tankönyvek is.

A veszélyállapot jelentősége abban áll, hogy a perinatális mortalitást és morbiditást jelentősen megemeli, azaz a szülés körüli időszakban mind az anya, mind pedig újszülöttje egészségi állapotát akár életveszélybe is sodorhatja.

Terhesség alatti hipertóniás (magas vérnyomás) állapot

Terhesség alatti hipertóniás (magasvérnyomás) állapotról akkor beszélünk, ha két alkalommal mért 140/90 Hgmm vagy annál magasabb érték 6 óra különbséggel ülő helyzetben, vagy 30 Hgmm-rel emelkedik a szisztolés, 15 Hgmm-rel emelkedik a diasztolés érték a nem terhes állapothoz képest.

Praeeclampsia

A praeeclampsia a terhesség betöltött 20. hete után jelentkező hipertónia (magasvérnyomás) mellé társuló proteinuria (fehérjevizelés), melynek mértéke meghaladja a 0,3 g-ot naponta. A preeclampsia kizárólag terhesség alatt jelentkezik. Diagnózist magas vérnyomás és vizeletben megfigyelhető fehérje együttes jelenlétekor lehet alkotni, amely a terhesség 20. hete után jelentkezik. A preeclampsiát toxémiának is nevezhetik, és gyakran csak terhességi magas vérnyomásként észleljük.

A praeeclampsia orvosi osztályozása:

• Terhesség által kiváltott hipertónia: Elsődlegesen a terhesség 20. hete után kialakuló vérnyomás-emelkedés, fehérjevizeléssel, húgysavszint emelkedéssel együtt.
• Rárakódásos forma: Korábban fennálló hipertónia vagy vesebetegség talaján kialakuló praeeclampsiás állapot.
• Krónikus hipertónia: A terhesség előtt fennálló, esetleg a terhesség első 20 hetében felismert hipertónia, mely nem jár együtt szignifikáns proteinuriával.
• Átmeneti terhességi hipertónia: A terhesség alatt, a szüléskor, illetve szülés utáni 24 órán belül jelentkező hipertónia, mely nem jár proteinuriával és kb. a szülést követő 10 napon belül rendeződik.

Súlyos praeeclampsia tünetei:

• Fejfájás
• Homályos látás, nem bírja elviselni a nagy fényt
• Fáradtság
• Hányinger/hányás
• Kis mennyiségű vizelet
• Fájdalom a has jobb oldalán felül
• Légszomj
• Sérülékenység

A praeeclampsia szövődményei:

A magas vérnyomás önmagában háromszorosára, míg fehérjevizeléssel együtt hússzorosára emeli a szülés körüli magzati halálozást. Ezeken kívül magzati szövődmények is kialakulhatnak. Gyakran vezethet koraszüléshez, krónikus méhen belüli oxigénhiányos állapothoz, illetve méhen belüli sorvadás is kialakulhat. Sajnálatosan jelentősek az anyai szövődmények is. Kialakulhat görcsroham (eclampsia), tüdőödéma, méhlepény leválás, bonyolult véralvadási probléma is.

Eclampsia és HELLP-szindróma

Külön említést érdemel egy speciális kórkép, a HELLP szindróma. Magas vérnyomás gyakran társulhat a kórképhez, de a legalattomosabb és egyben a legsúlyosabb formában nem ez a jellemző tünet. A szervezet működése megváltozik, romlik a májfunkció, a vesefunkció, nagymértékben csökken a vérben keringő, véralvadásért felelős vérlemezkék száma, ami összetett keringési és véralvadási problémához vezet. Az eclampsia a preeclampsia súlyos szövődménye, amely eszméletvesztést és rángógörcsöket okoz a kismamánál. Szerencsére ez ritka, csak a kezeletlen esetekben fordul elő. A HELLP-szindróma (hemolízis, megemelkedett májenzimek és alacsony vérlemezke-mennyiség) általában a terhesség végén jelentkezik, és a vörösvérsejtek feloldódását, a véralvadást és a kismama májfunkcióját befolyásolja. A terhesség azonnali befejezését jelenti.

A praeeclampsia megelőzése és kezelése

A probléma szempontjából a legfontosabb szülészeti alapelv az, hogy ne pusztán gyógyítani próbáljuk az állapotot, hanem megelőzni. Erre akkor van lehetőségünk, ha a terhesgondozás során időben felismerjük a kórjelző tüneteket. Jelenleg nincs biztos módszer a preeclampsia elkerülésére. A magas vérnyomást okozó tényezők közül néhány szabályozható, némelyek nem.

A terhesgondozás során végzett vizsgálatok:

• Alapkövetelmény a vérnyomás és a vizelet fehérjeszintjének rendszeres ellenőrzése, melyet a 20. terhességi héttől minden terhesgondozási vizit alkalmával el kell végezni!
• Szintén fontos, hogy laborvizsgálatok során ellenőrizzük a máj- és vesefunkciós paramétereket, vérképet is.
• Fontos szempont a részletes anamnézis, melynek során megpróbáljuk felderíteni a magas vérnyomás kezdetét. Lehetséges az is, hogy krónikus vesebetegség állhat a háttérben, esetleg a várandós kismama családjában fordult elő magasvérnyomás-betegség, praeeclampsia vagy eclampsia.

Ilyen esetekben az alábbi vizsgálatok elvégzése indokolt:

• Általános belgyógyászati vizsgálat
• EKG
• ABPM - 24 órás vérnyomás monitorozás
• Szemészeti vizsgálat
• Laboratóriumi vizsgálat (Hgb, Ht, Fvs, süllyedés, thrombocytaszám, összfehérje, se kreatinin, karbamid N, se húgysav, se bilirubin, se kálium, se nátrium, sGOT, sGPT, LDH, coagulogram, OGTT)
• 24 órás vizeletfehérje-meghatározás, tenyésztés, üledék

Természetesen várandós állapotban nem elegendő csupán az anya egészségi állapotát ellenőrizni, hanem nagy figyelmet kell fordítani a magzat állapotára is. A magzat állapotáról legegyszerűbben ultrahangvizsgálattal (biometria, magzatvíz meghatározás), a köldökzsinór és a magzati erek áramlásvizsgálatával (flowmetria), valamint magzati szívhangvizsgálattal (CTG, NST) győződhetünk meg. E vizsgálatok alapján eldönthető, hogy az anyai állapot kezelésére rövid-, vagy hosszútávon kell berendezkedni.

Abban az esetben, ha az anya kórjelző állapota mellett magzati vizsgálataink során eltérést nem találunk, úgy szigorú feltételek mellett megengedhető a várakozás, az anya állapotának a kezelése. A vérnyomás beállítását intézetben kell megtenni, és egy vagy többféle vérnyomáscsökkentő kombinációjából kell beállítani a megfelelő terápiát. A vérnyomáscsökkentő szerek mellett szerepet kapnak a nyugtató jellegű gyógyszerek is, azonban alapszabály, hogy vízhajtó gyógyszereket, illetve folyadékbevitel korlátozását nem szabad javasolni. Fontos azonban, hogy a gyógyszerek mellett megfelelő életmódbeli és diétás tanácsokat is vezessünk be. Azonban a magzat állapotának az eltérése egyértelműen a terhesség befejezését, terminálását teszi szükségessé, még egy esetleges művi koraszülés indikálása esetén is. Orvosa javasolhatja gyógyszer vagy egyéb kiegészítő termékek fogyasztását. Ha túlsúlyos, diétázzon és mozogjon többet.

Fehérvérsejtszám (FVS) terhesség alatt

A fehérvérsejtszám (vagy más néven FVS, WBC) a vérben lévő fehérvérsejtek mennyiségét mutatja meg a vérvizsgálat során. A fehérvérsejteket a csontvelő termeli, és megtalálhatók a vérben, valamint a nyirokszövetekben is. Az immunrendszer részeként a vérben keringenek, hogy azonnal reagálni tudjanak a kórokozókra vagy a sérülésekre. A fehérvérsejtszám (FVS) vizsgálat a vérben lévő összes fehérvérsejt számát méri. A fehérvérsejtszámot vérvétel segítségével lehet meghatározni. A normál fehérvérsejtszám érdekessége, hogy értéke nincs teljesen kőbe vésve, az ugyanis személyenként változhat, mondhatni széles skálán mozog. A fehérvérsejtek a csontvelőben termelődnek, képződésüket követően pedig elsősorban a keringésben, valamint a nyirokszövetben találhatóak.

A fehérvérsejtek főbb típusai:

• Limfociták (T és B sejtek)
• Monociták
• Granulociták (neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták)

A különböző típusú fehérvérsejtek más-más feladatot látnak el a szervezetben. Míg például a legnagyobb számban előforduló neutrofil granulociták bekebelezve pusztítják el a behatoló patogéneket, addig a B limfociták a kórokozó felszínéhez kötődő antitestek termeléséért felelősek. A fehérvérsejtek legfontosabb feladata a behatoló baktériumok, vírusok és paraziták azonosítása, megjelölése és elpusztítása, az egyéb idegen anyagok eliminálása, valamint a daganatos sejtek megsemmisítése.

Magas fehérvérsejtszám (leukocitózis)

Ha a vérben a normál értékhez képest lényegesen magasabb a fehérvérsejtek száma, az többnyire valamilyen fertőzésre utal. Az FVS érték kapcsán nagyon fontos kiemelni, hogy nemcsak a magas, hanem az alacsony számok is elváltozásra utalhatnak. A normál fehérvérsejtszám felnőttek esetében általában 4,2 és 11 G/l közé esik, a pontos referencia tartomány azonban laboronként ettől kis mértékben eltérhet. A normál tartomány felső határértékét (többnyire 11 G/l) meghaladó fehérvérsejtszám esetén beszélünk leukocitózisról. A magas fehérvérsejtszám leggyakrabban a szervezetben zajló fertőzést vagy gyulladást jelez. Emellett többek között utalhat daganatos elváltozásra, allergiás reakcióra vagy parazitafertőzésre is. A leukociztózis csoportosítható az emelkedést okozó fehérvérsejttípus(ok) alapján. Egyes esetekben többféle sejttípus száma is megemelkedhet egy időben.

Magas fehérvérsejtszám a terhesség alatt

Terhesség alatt a szervezetet érintő változások miatt a fehérvérsejtek száma jellegzetesen emelkedik, emiatt aggodalomra nincs ok. Kórosan emelkedettnek tekinthető az eredmény, amikor körülbelül 17 Giga/L feletti számokat látunk. Az emelkedett FVS a szervezet fertőzésre vagy egyéb gyulladásos folyamatra adott válaszát jelzi, érdemes a kezelőorvossal egyeztetni a lelet miatt.

A leukocitózis jellemzői az egyes fehérvérsejttípusok alapján csoportosítva:

*a normál tartomány labortól függően a táblázatban megadottól kissé eltérhet

Egyéb vérkép eltérések terhesség alatt

• HGB (Hemoglobin): A vér hemoglobin szintje. Terhesség alatt gyakran alacsonyabb a hemoglobin értéke az azonos életkorú női páciensekhez képest. Az első és második trimeszter során az alsó határ 110 g/L, a harmadik trimeszter során 105 g/L. Alacsonyabb érték esetén vérszegénységről beszélünk, amire terhesség alatt fokozott figyelmet kell fordítani, azt mindenképpen kezelni kell. Leggyakrabban szájon át szedett vaskészítmények elegendőek a vérszegénység kezelésére, alkalmanként vénás vasra, egyéb vitaminokra, és nagyon ritkán vérátömlesztésre van szükség.
• THR (Trombocita): Adott egységnyi vérben lévő trombociták száma. Terhesség alatt 100 nőből hatnál csökken a trombociták száma. A jelenséget terhességi trombocitopéniának hívjuk. Alacsony a trombocita szám, ha 80 Giga/L alatti az érték. A lelet értékelésénél figyelembe kell venni a csökkenés ütemét, és az adott értéket is. Időnként gyógyszeres kezelésre lehet szükség, és nagyon ritkán olyan terhességi kórkép igazolódhat, amely azonnali beavatkozást tehet szükségessé. Az eredmény minden esetben orvosi konzultációt igényel.

Vizeletvizsgálat terhesség alatt

A vizeletvizsgálat a rutin labor része, mely számos információt adhat a szakorvos kezébe. Az anyagcsere és a veseműködés rendellenességeinek, valamint a húgyúti fertőzések felismerésére szolgál. Mikor kell a vizsgálatot elvégezni? Rutinszerű vizsgálatok alkalmával, vagy ha a húgyúti fertőzés jelei mutatkoznak. Ilyen jelek lehetnek pl. alhasi fájdalmak, hátfájás, gyakori vagy fájdalmas vizeletürítés, vagy vér megjelenése a vizeletben. Vizeletvizsgálatot végeznek a terhesség ellenőrzésekor, kórházi kezelésekkor vagy műtéti előkészítések alkalmával is.

A vese és a húgyutak betegségei mellett számos egyéb betegség, vagy állapot, mint a szisztémás fertőzés, hemolízis, cukorbetegség, májkárosodás, anyagcserezavar, éhezés, kimerítő izomtevékenység is járhat egyes vizelet alkotók eltérésével. A vizeletvizsgálat segítségével számos rendellenesség már a korai stádiumban diagnosztizálható. A vizsgálat során az számít a normálistól eltérő eredménynek, ha a vizeletben megnő azoknak az összetevőknek a koncentrációja, amelyek normál körülmények között nem jelennek meg a vizeletben. Ilyen anyagok lehetnek pl. a glükóz (vizeletcukor), fehérje, bilirubin, vörösvértestek, fehérvérsejtek, kristályok, baktériumok. Ezek többsége azért jelenhet meg a vizeletben, mert a véráramban is megemelkedett a koncentrációja, és a szervezet igyekszik „kinyomni” őket a vizeletbe, miközben a vese megbetegedése vagy baktériumos fertőzése csökkenti a vese szűrőképességét.

A vizeletvizsgálat fázisai:

A teljes vizeletvizsgálat három, jól elkülöníthető szakaszból áll:

• Fizikai tulajdonságok vizsgálata, amely magába foglalja a szín, a zavarosság és a fajsúly meghatározását;
• Kémiai vizsgálatok, amelyekkel 9 olyan vegyület jelenlétét vizsgálják, amelyek értékes információt szolgáltathatnak az egészségre, illetve betegségre; és
• Mikroszkópos vizsgálat, amellyel azonosíthatók és megszámolhatók a vizeletben lévő sejtek, az úgynevezett cilinderek, a kristályok vagy más komponensek (pl. baktériumok, nyák).

A rutinszerűen végzett vizeletvizsgálat rendszerint a fizikai és kémiai tulajdonságok meghatározásából áll. Ez a két fázis percek alatt elvégezhető a laboratóriumban vagy az orvos rendelőjében. Mikroszkópos vizsgálatot általában akkor szoktak végezni, ha a fizikai-kémiai vizsgálatok valamilyen rendellenességet jeleznek, vagy ha az orvos kifejezetten kéri.

Vizelet sűrűsége / fajsúlya

A vizelet sűrűsége a vizsgált személy hidráltsági állapotáról és a veseműködésről tájékoztatást ad. A vizelet sűrűségét elsősorban a vesék által kiválasztott víz mennyisége szabja meg, egészségeseknél arányos a vizelet Ozmolalitásával. A reggeli első vizelet koncentráltabb, még napközben folyadék fogyasztás és többszöri ürítés esetén hígabb. Emelkedett cukor, karbamid, fehérje koncentráció, röntgen kontraszt anyagok esetén is nő a sűrűség, de ezt a tesztcsíkok nem detektálják megbízhatóan. A tesztcsíkok nem a valódi sűrűséget mutatják, hanem kémiai színreakció alapján a vizeletben oldott kationos ionok mennyiségéből következtetnek közelítő értékre. A teszt így csak előzetes tájékoztatást ad a vese vizeletkoncentráló képességére.

Vizelet vegyhatása (pH)

Vegyes táplálkozás esetén és egészségeseknél a vizelet enyhén savas, a pH 5,5-6,5 közötti, tehát alacsonyabb a vér pH értékénél (7,35-7,45). Hosszan tartó állásban az elszaporodó baktériumok miatt a vizelet lúgosodik.

Vizelet fehérje

A vizeletben jellemzően nem jelenik meg fehérje, ellenben terhesség során egy kis mennyiség jelen lehet. A várandós szervezetében nő a keringő vér térfogata, aminek olyan hatása van a vesékre, hogy bizonyos anyagokból a szokásosnál többet is átengedhet. Ilyen a fehérje is, ezért kis mennyiség a vizeletben nem jelent mást, csak annyit, hogy érdemes több fehérjét fogyasztani. Nagyobb mennyiségű fehérje megjelenése mindenképpen figyelmet igényel. Előfordulhat más eltérés nélkül is jelentősebb mennyiségű fehérje ürítése, de időnként egy terhesség alatti kórkép része lehet (terhességi toxémia). A fehérje ürítésének pontos meghatározására időnként más vizsgálatot is végeznek, mindenképpen a kezelőorvos dönti el, hogy mi igényel fokozottabb figyelmet.

Vizelet glükóz

Egészségeseknél tesztcsíkkal gyakorlatilag nem észlelhető, nincs színváltozás, míg mennyiségi, kémiai eljárással a glükóz koncentráció <0,7 mmol/l. A vizelet glükóz alapvető információt ad a cukorbetegség és a renális tubularis zavarok diagnosztizálása során. Abban az estben, amikor a tesztcsík vizsgálat alapján a vizeletben glükóz van, viszont a vércukor a fiziológiás referenciatartományban van, a vese tubularis károsodására kell gondolni. Ilyen például Fanconi-szindróma. A glükóz kimutatást zavaró tényezők: gyógyszerek, aszkorbinsav, glükózinfúzió nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása, a gyűjtőedényben visszamaradt oxidáló hatású fertőtlenítőszerek. Pozitivitás esetén a vizeletvizsgálatot ismételni kell, különösen, amikor az eredmény nem korrelál a klinikai állapottal.

Vizelet ketontestek

Fiziológiásan egészséges egyéneknél tesztcsíkkal gyakorlatilag nem mutatható ki ketontest, nincs színváltozás a teszt mezőben. Éhezéses állapotban, főleg gyerekekben lehet elsősorban pozitív. Szénhidrát- és lipid anyagcsere zavaraiban, vagy nagyobb fokú éhezéskor a zsírsav-oxidáció következményeként a ketontestek mennyisége jelentősen megemelkedik a vérben, és kiválasztás után a vizeletben. Néha a beteg leheletén is érezhetjük a jellegzetes aceton szagot. A cukorbetegek gondozásánál a vércukorszint mérés mellett el kell végezni a vizelet glükóz és ketontestek vizsgálatát is. Terhesség alatt általában akkor lesz pozitív a keton vizsgálata (tehát kimutatottan jelen van a vizeletben), amikor egy kismama nem fogyaszt megfelelő mennyiségű tápanyagot vagy azt nem megfelelő gyakorisággal teszi. Sokszor megfigyelhetjük a ketonokat a kórházi kezelést igénylő fokozott terhességi hányás esetén is. A sikeres folyadékpótlás, csökkent hányinger és étkezés esetén a ketonok eltűnnek a vizeletből. Természetesen, amennyiben szükséges, a cukorbetegséget is ki kell zárni, ami szintén okozhat ketonokat a vizeletben.

Vizelet urobilinogén - UBG

A vizelet urobilinogén az epefesték enterohepatikus körforgásának menetét tükrözi. Fokozott UBG szint a vizeletben: hepatitis és/vagy májkárosodás, Mononukleózis, hemolízis, malária. Epeút elzáródásnál nincs urobilinogén a vizeletben, ezt a tesztcsíkok nem detektálják, mivel a normál UBG ürítés mellett sincs színváltozás a tesztmezőn. Biliaris elzáródásnál károsodik az epefestékek normális enterohepatikus keringése, a bilirubin nem jut a bélbe, és ott szterkobilin és urobilinogén nem képződik belőle.

Vizelet bilirubin

Egészséges személyeknél tesztcsíkkal nem észlelhető színváltozás, mennyiségi kémiai eljárással a bilirubin koncentráció < 4 micro mol / liter. Fokozott Billy rubin szint a vizeletben teszt csíkkal a következő állapotokban: hepatitis, cirrózis, máj-epeúti tumor, Mononukleózis Szepszis. Biliaris elzáródásnál a vizelet bilirubin vizsgálat eredménye pozitív, az urobilinogén negatív. Ilyenkor a bilirubin az epeutakból a véráramba kerül, konjugálódik vízoldékony formával és kiválasztódik a vizeletbe. Nagyobb mennyiségű aszkorbinsav jelenléte álnegatív eredményt mutathat.

Vizelet nitrit

A vizeletben megjelenő nitrit egyéb eltérések mellett húgyúti fertőzésre utal, és terhesség alatt mindig kezelést igényel a szövődmények elkerülése érdekében. A vizeletben lévő nitrátot számos patogén gram negatív baktérium redukálja. E. coli, Proteus, Klebsiella. Tünetmentes húgyúti fertőzés kimutatásában segít a vizsgálat.

Vizelet fehérvérsejt

Egészséges embereknek tesztcsíkkal nem észlelhető színváltozás, mikroszkópikus vizsgálatnál 1-4 db fehérvérsejt látható látóterenként. Nők esetén 6-8 fvs jelenléte sem kóros. Fehérvérsejtek megjelenése a vizeletben: bakteriális húgyúti infekciók, láz, húgyhólyag tumor, szisztémás Lupus. Álpozitív eredményeket adhat a hüvelyváladékkal szennyezett vizelet.

Vizelet vér- vörösvérsejt- hemoglobin

Egészséges embereknél tesztcsíkkal nem látható színváltozás, mikroszkópos vizsgálatnál látóterenként 1-3 db vörösvértest látható. Pozitív lehet a hemoglobin és/vagy vörösvértest a vizeletben: vese-, húgyúti tumorok, fertőzések, prosztatabetegségek, trauma, izomsérülések, myoglobinuria, hemolitikus anémia, transzfúziós reakciók, malária, menstruáció. A hemoglobinuria mindig kóros, a tesztcsíkkal kapott pozitív mikroszkópos megerősítést, illetve további kivizsgálást igényel. Amikor tesztcsíkkal pozitív a vér eredmény, viszont a mikroszkópos üledékben nem találhatók vörösvértestek, az myoglobin-, vagy hemoglobinuriára hívja fel a figyelmet. Ez rabdomyolysis, illetve súlyos transzfúziós reakciók esetén következik be. Az eredmény a vizeletben jelen lévő vért jelzi. Általában húgyúti fertőzést jelez, de vér kerülhet a vizeletbe a minta leadásakor is vagy a gát területéről, vagy a hüvelyből. Amikor pozitív az eredmény, a laborvizsgálat többi része segíthet eldönteni, hogy hol a vérzés forrása. Amennyiben ez nem egyértelmű, nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerülhet. Fertőzés (húgyúti vagy hüvelyi) esetén gyógyszeres kezelésre lehet szükség, amit követően egy kontrollvizsgálatra lehet szükség.

Vizelet üledék

A vizelet üledék az általános vizelet vizsgálat és a vese, húgyutak laboratóriumi diagnosztikájának alap módszere. A vizsgálatot frissen ürített vizeletből kell végezni. Mikroszkóp alatt megvizsgáljuk az üledéket. Az üledék vizsgálatkor látóterenként pásztázzuk a képet, és feljegyezzük az ott található sejteket. Fehérvérsejtek, vörösvértestek, baktériumok, hámsejtek, cilinderek, kristályok után kutatunk. Ezek nagy számú illetve tömeges megjelenése különféle vese illetve egyéb fertőzések gyanúját kelthetik. Épp ezért a vizelet üledék vizsgálata kiegészítve az általános vizeletvizsgálattal, rendkívül fontos a rutin labor diagnosztikában. Az üledékben pozitívumként megjelenő alábbi eredmények jelentősége ugyanaz, mint a vizelet általános részében megjelenő hasonló értékek esetében: FVS (fehérvérsejt), VVT (vér).

Fontos tanácsok vizeletminta gyűjtéséhez:

Fontos, hogy vizeletmintát otthon gyűjtse, és vizelés előtt alaposan mosakodjon meg. A vizelet elejét kiengedi, hogy a húgycső átmosódjon, és a vizelet közepéből gyűjt egy keveset, amit mihamarabb laborba kell juttatni. Ez a középsugár vizelet.

tags: #fvs #terhesseg #alatt